← Magyarország

Pfv.21250/2018/12 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A vállalkozási szerződés hibás teljesítéséből eredő szavatossági igények megváltása fejében a felek polgári jogi egyezségének megfelelően elvégzett munkálatok teljesítése a korábbi szavatossági igényeket megszüntetik. Ezért azok elévülése nem értelmezhető. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.250/2018/

  1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Zumbók Péter bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Halmos Péter ügyvéd Az alperesek: ... I. rendű ... II. rendű Az alperesek képviselője: dr. Polai György ügyvéd I. rendű és II. rendű A per tárgya: Hibás teljesítésből eredő igény A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.40.039/2017/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pécsi Törvényszék 14.G.20.669/2016/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-II. mint egyetemleges jogosultak rendű alperesek részére 125.000 (százhuszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 500.000 (ötszázezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes közbeszerzési eljárás lefolytatását követően az I. rendű alperest bízta meg a ... tehenészeti telepen különböző jellegű vállalkozási munkák elvégzésével. Ennek keretében
  4. április 24én az engedélyezési tervek szolgáltatására a felek tervezési szerződést kötöttek, a tervezési feladatokat az I. rendű alperessel tagsági jogviszonyban álló II. rendű alperes látta el. [2] A felperes és az I. rendű alperes
  5. május 23-án kötötték meg a I. számú vállalkozási szerződést a tehenészet területén a trágyatelep kivitelezési munkái, a növekvőalmos istálló padozata, a zárt és nyitott csapadékvíz-rendszer és a trágyautak kivitelezésére. A munkálatok műszaki átadás-átvétele
  6. január 23-án megtörtént. [3] Ezzel a vállalkozási szerződéssel összefüggésben a felperes és az I. rendű alperes között felelős műszaki vezetői szerződés is létrejött, e feladatokat ténylegesen a II. rendű alperes látta el. A műszaki ellenőri feladatok elvégzésével a felperes az ... Kkt-t bízta meg. [4] A felperes és az I. rendű alperes
  7. június 15-én kötötte meg a II. számú vállalkozási szerződést, amelynek tárgya a tehenészet területén 252 férőhelyes pihenőboxos istálló alapozási munkáinak elvégzése, az áthajtó siló 10 m3 csurgalékaknával történő ellátása, az etetőterek, út- és térburkolat kialakítása volt. E munkák műszaki átadás-átvétele
  8. augusztus 27-én történt meg. [5] Ezt követően a felperes és az I. rendű alperes még két alkalommal kötöttek vállalkozási szerződéseket (III. és IV. számú szerződések) további munkák elvégzésére. [6] A IV. számú szerződésben - amelyet a felperes és az I. rendű alperes
  9. február 18-án kötött - az I. rendű alperes a tehenészeti telep meglévő istállójának bővítését vállalta fejőrobotos technológiai résszel. [7] E IV. számú vállalkozási szerződésben foglaltak teljesítése során a felperes és az I. rendű alperes
  10. augusztusában egyeztettek egymással, mert a felperes a I. és II. számú vállalkozási szerződésekkel összefüggésben a trágyatálca és a zöldsiló vonatkozásában kivitelezési hibákat jelzett, majd a felperes
  11. szeptember 3-án írásban is jelezte a kivitelezési hiányosságokat.
  12. szeptember 6-án helyszíni bejárásra került sor, melyet követően, az annak során átvett
  13. szeptember 3-i felperesi iratra reflektálva az I. rendű alperes
  14. szeptember 9-én emailben tájékoztatást juttatott el a felperesnek. Levelében nyilatkozott a felperes által megjelölt hiányosságokra, visszalévő munkákra, három tételnél „korábbi megegyezés*" megjelölést alkalmazott, és a levél
  15. oldalán az alábbiakat rögzítette: „*korábbi megegyezés* értelmében = megrendelő és kivitelező közös megállapodást kötöttek annak tárgyában, hogy a korábbi években kivitelezett trágyatálca és zöldsiló műtárgyak építés garanciális és szavatossági költségeinek megváltása fejében kivitelező elvégzi a csillaggal megjelölt munkálatokat, valamint az istálló etetőasztal felületének újra műgyantázást." [8] A felperes 2015 nyarán felkérte ... szakértőt szakértői vélemény elkészítésére a silóval és trágyatárolóval kapcsolatos kivitelezési eredetű hibák feltárása érdekében. A szakértő rögzítette, hogy a siló és trágyatároló vasbetonszerkezetén repedések, meghibásodások, károsodások láthatók, továbbá, hogy álláspontja szerint a tervezői és a felelős műszaki vezetői felelősség is fennáll. A felperes a szakvélemény megküldése mellett
  16. szeptember 23-án az I. rendű és a II. rendű alpereshez címzett levelében kijavítási igényt jelentett be. [9] Az I. rendű alperes a
  17. október 13-án kelt válaszában arra hivatkozott, hogy a levélben jelzett hibás teljesítés körében a felek
  18. augusztus szeptemberben szóban megállapodást kötöttek, amely szerint a korábbi években kivitelezett trágyatálca és zöldsiló műtárgyak garanciális és szavatossági költségeinek megváltása fejében elvégzi a
  19. szeptember 9-i levélben csillaggal megjelölt munkálatokat, valamint az istálló etetőasztal felületének újra műgyantázását. [10] A felperes
  20. december 12-én közjegyzői előzetes bizonyítási eljárást kezdeményezett, amelyben ... igazságügyi szakértő 2016 márciusában készített szakvéleményt, rögzítve, hogy a felperes a kiviteli terven II. siló és III. siló jelölésű 4800 m3 trágyatároló vonatkozásában kérte a hibás teljesítés vizsgálatát, az istálló és egyéb munkák vonatkozásában szakértői vizsgálatot nem kért. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [11] A felperes keresetében a I. és II. számú vállalkozási szerződés hibás teljesítése miatt 56.678.768 forint és kamatai egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket, az I. rendű alperes tekintetében elsődlegesen jótállás, másodlagosan szavatosság, harmadlagosan szerződésszegésből eredő kártérítés, míg a II. rendű alperes tekintetében szerződésen kívül okozott kár megtérítése címén. [12] Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a felek a közöttük lévő jogvitát
  21. szeptember 9-én a Polgári Törvénykönyvről szóló
  22. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
  23. §-a szerinti egyezséggel rendezték, amely értelmében a I. és II. számú vállalkozási szerződéssel összefüggő - egyébként az I. rendű alperes által vitatott - szavatossági igényeket a IV. számú vállalkozási szerződéshez kapcsolódóan 5.459.400 forint nettó összegű pótmunkával kompenzálta az I. rendű alperes. Hivatkoztak a követelés elévülésére is, ennek keretében arra, hogy a felperes a
  24. július 31-i keltezésű „garanciális javítási igényt" bejelentő levelét követően csupán a
  25. szeptember 23-án kelt levelében jelezte a javítási igényét, majd ezt követően
  26. június 3-án nyújtotta be keresetlevelét. Vitatták a kereset összegszerűségét is, és arra is hivatkoztak, hogy a szakértők által jelzett hibákat a nem rendeltetésszerű használat és a kellő karbantartás hiánya okozta. Ezen túlmenően az I. rendű alperes a felperessel korábban kötött kölcsönszerződésre alapozva 11.350.000 forint és járulékai, valamint - arra az esetre, ha az egyezség létrejöttét a bíróság nem állapítaná meg - a pótmunkák értékeként 5.459.400 forint erejéig beszámítási kifogást terjesztett elő. Az első- és másodfokú ítélet [13] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A perben beszerzett bizonyítékok (... felperesi ügyvezető nyilatkozata, ... műszaki ellenőr tanúvallomása, és a perbeli okiratok, kiemelten a
  27. szeptember 9-i I. rendű alperesi levél tartalma) alapján, mérlegelés eredményeként - arra a tényre is figyelemmel, hogy a
  28. szeptember 9-i levél kézhezvételét követően a felperes nem vitatta az abban írtakat, az I. rendű alperest nem szólította fel a hibák kijavítására - azt állapította meg, hogy a felperes és az I. rendű alperes között 2013 nyarán, közelebbről meg nem határozható időpontban, szóbeli megegyezés jött létre. Ennek megfelelően az I. és II. számú vállalkozási szerződéssel összefüggésben állított hibákkal kapcsolatos szavatossági igényt az I. rendű alperes úgy rendezte, hogy azt a felek a IV. számú szerződést érintő, az I. rendű alperes által végzett pótmunkák felperest terhelő díjában számolták el, azaz a köztük lévő vitás kérdéseket a Ptk.
  29. §

(3)bekezdése szerinti egyezséggel rendezték. Ezen egyezség joghatása nem az elévülés megszakítása, hanem az, hogy a felperes az I. rendű alperessel szemben hibás teljesítésre alapított igényt nem érvényesíthet. [14] Az elsőfokú bíróság alaposnak ítélte a II. rendű alperes elévülési kifogását. Megállapította, hogy a II. rendű alperes által elismerten elvégzett tervezői, illetve felelős műszaki vezetői feladatokkal összefüggésben a Ptk. 324. §
(1)bekezdésében meghatározott elévülési idő
  1. január 23., illetve
  2. augusztus
  3. napján megkezdődött, és
  4. szeptember
  5. napján lejárt. Utalt arra, hogy a felperes a hibákat a 2013 szeptemberében az I. rendű alperessel kötött egyezség időpontjában - legkésőbb a
  6. szeptember 9-i levél kézhezvételével - felismerte, az elévülési idő legfeljebb eddig az időpontig nyugodott, ezt követően a nyugvás megállapítására okot adó, menthető körülmény nem állt fenn, amelyre tekintettel a felperes követelése elévült. [15] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását kérte, egyidejűleg keresetét 5.000.000 forint tőke és járulékai megfizetésére szállította le. Vitatta, hogy az I. rendű alperessel egyezséget kötött. Szerinte, ha az mégis megállapítható volna, úgy annak elévülést megszakító hatása volt. Álláspontja értelmében az egyezség létrejöttét az elsőfokú bíróság a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével állapította meg, tévesen tekintette a hallgatását a megállapodás létrejöttét eredményező ráutaló magatartásnak. E körben arra is hivatkozott, hogy a felek jogviszonyára irányadó jogszabály a vállalkozási szerződés érvényességéhez írásbeli alakot kíván, ezért a szerződés módosítására - így a hibás teljesítésből eredő igények rendezésére is - érvényesen csak írásban jöhetett volna létre szerződés. Utalt arra is, hogy az I. rendű alperes nem bizonyította a pótmunka tényét és díjának összegszerűségét sem. Sérelmezte továbbá a II. rendű alperessel szemben érvényesített követelése elévülésének megállapítását. [16] A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság kijavított ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében helybenhagyta. [17] Határozata indokolásában kiemelte: a felperes tévesen értelmezte az elsőfokú bíróság ítéletét akként, hogy az elsőfokú bíróság a
  7. szeptember 6-i (helyesen: 9-i) levelet követő felperesi „hallgatást" mint ráutaló magatartást tekintette volna a megállapodás létrejöttét eredményező jognyilatkozatnak. Kiemelte, az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelésével azt állapította meg, hogy a felek között ezt megelőzően, szóban jött létre megállapodás, amelynek tartalmát a fenti levél csupán rögzítette, az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése körében tulajdonított jelentőséget annak a ténynek, hogy a felperes nem nyilatkozott e levélre, és ezt követően hosszú ideig semmiféle lépést nem tett igénye érvényesítése érdekében. Az elsőfokú bíróságnak a Pp.
  8. §
(1)bekezdésének mindenben megfelelő mérlegelésével szemben a felperes nem hozott fel olyan körülményt, ami a bizonyítékok mérlegelésének okszerűtlenségét támasztaná alá. [18] A másodfokú bíróság rámutatott továbbá, a felperesnek az az álláspontja is téves, miszerint a hibás teljesítésből eredő igények rendezésére kötött megállapodást - az I. és II. számú vállalkozási szerződésekre alkalmazandó, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/
  1. (X.31.) Korm. rendelet
  2. §-a, illetve a III. és IV. számú vállalkozási szerződésekre irányadó 191/
  3. (IX.15.) Korm. rendelet
  4. §-a által előírt írásbeliség követelménye folytán - csak írásban lehetett volna érvényesen megkötni. A hibás teljesítésből eredő igények rendezésére kötött megállapodás nem minősül a Kormányrendelet hatálya alá tartozó szerződésnek, és a vállalkozási szerződések módosításának sem, ezért nem volt érvényességi kelléke az írásbeliség. [19] A másodfokú bíróság indokolása szerint az I. rendű alperesnek nem volt bizonyítási kötelezettsége pótmunkákkal kapcsolatban, mivel ezzel összefüggő igényt nem érvényesített a perben, a megállapodással pedig az általa teljesített pótmunkák díjának teljesítését elfogadta. [20] Hangsúlyozta továbbá, a felperes elévülés megszakítására vonatkozó érvelése a perbeli megállapodással összefüggésben nem értelmezhető. E megállapodásnak a felek között kötelezettséget megszüntető hatása volt, így nem maradt a felperesnek az alperessel szembeni követelése, amelynek elévülése egyáltalán felmerülhetett volna. [21] Egyetértett továbbá az elsőfokú bíróság döntésének indokaival a II. rendű alperessel szemben érvényesített követelés elévülése körében. Kiemelte, az igényérvényesítés Ptk.
  5. §
(1)bekezdése szerinti a szerződésen kívüli kártérítés esetén alkalmazandó - ötéves elévülési határideje legkésőbb
  1. augusztus
  2. napján megkezdődött, ehhez képest a felperes az első felszólítását
  3. szeptember 23-án küldte meg a II. rendű alperesnek, amely időpontban a követelés már elévült. A felperes nem tudott alappal hivatkozni az elévülést megszakító, vagy az elévülés nyugvását eredményező körülményre. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [22] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Pp.
  4. §
(1)bekezdését, 164.§
(1)bekezdését, 221. §
(1)bekezdését, illetve a Ptk. 216. §-át, 240. §
(3)bekezdését, 305-
  1. §-ait,
  2. §
(1)bekezdését,
  1. §-át, továbbá a 191/
  2. (IX.15.) Korm. rendelet
  3. § -át jelölte meg. [23] Álláspontja szerint iratellenes és okszerűtlen a közte és az I. rendű alperes közötti szóbeli megegyezés létrejöttének megállapítása. A jogerős ítélet a Pp.
  4. §
(1)bekezdését sérti, mert e körben a bizonyítás az I. rendű alperest terhelte, aki nem bizonyította, hogy a hivatkozott ajánlatát ő elfogadta volna és ezt semmilyen bizonylat sem támasztja alá. [24] Állította, hogy a Ptk. 216. §
(1)bekezdése értelmében vett ráutaló magatartással sem juttatta kifejezésre - az alperesi ajánlatot elfogadó - szerződési akaratát, és nem tett a Ptk. 240. §
(3)bekezdése körében egyezségként értékelhető jognyilatkozatot sem. [25] Utalt arra is, hogy jogviszonyukra a jogszabály kötelező írásbeliséget rendelt. E körben hivatkozott a II. rendű alperes által a
  1. sorszámú jegyzőkönyvben tett nyilatkozatra is, amely szerint a felperesi törvényes képviselő 2013-ban jelezte a perrel érintett hibákat. [26] A Ptk.
  2. §
(1)és
(2)bekezdésére, valamint a I. számú PGED-re utalással kifejtette: a követelés megegyezéssel való módosítása megszakítja az elévülést, ha tehát köztük az alperesek által hivatkozott megegyezés létrejött volna, az az elévülési időt megszakította volna és az újból megkezdődött volna. Hangsúlyozta, hogy a perbeli esetben a Ptk. 308. §
(1)bekezdése szerinti - és nem a Ptk. 324. §
(1)bekezdésében meghatározott általános elévülési idő megszakadásáról lehet szó. [27] A felperes előadta, hogy a jelen felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló jogerős ítélet kézhezvételét követően az I. rendű alperes mint felperes ellene a Kaposvári Járásbíróság előtt 2.G.21.657/
  1. számon 11.300.000 forint kölcsön megfizetése iránti peres eljárás indított, mely perben tett nyilatkozatokat részletesen ismertette. [28] Hivatkozott a 11/
  2. (VI.22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendeletre (a továbbiakban: Évmr.) ennek
  3. §
(1)bekezdésére,
  1. §-ára,
  2. §-ára, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
  3. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
  4. §
  5. pontja szerinti „építmény" fogalom meghatározásra, amelyekből levezetett álláspontja szerint a perbeli silóra és trágyatárolóra az Évmr. melléklete szerinti 10 éves kötelező alkalmassági idő irányadó, amelyen belül három évet meghaladóan is gyakorolhatta szavatossági jogait. A
  6. évi egyeztetésre figyelemmel - amely a hibák kijavítása tárgyában folyt -, ezért kártérítési igénye nem évült el. E körben utalt a Ptk.
  7. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. 339. §
(1)bekezdésére, és a hibás teljesítéssel kapcsolatos egyes jogalkalmazási kérdésekről szóló 1/
  1. (VI.21.) PK véleményre. [29] A felperes kitért a per tárgyát nem képező IV. számú vállalkozási szerződéssel összefüggésben (F/
  2. alatt) csatolt ... határozatra, amely azt bizonyítja, hogy az I. rendű alperes a technológiával kapcsolatosan számolta el azon munkálatok ellenértékét, amelyeket most mint szavatossági, illetve kárigény megváltási pótmunkákat állít be. [30] Sérelmezte továbbá, hogy a szakértők idézése és meghallgatása tárgyában tett indítványát a bíróság nem teljesítette, holott annak az állított egyezség és az arra alapított elévülés tekintetében jelentősége lett volna, figyelemmel a hibák kijavításának, illetve az alperesek által állított munkálatok összegszerűségének eltérésére is. [31] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben részletesen kitértek a felülvizsgálati kérelemben előadottakra, és érdemben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [32] A felülvizsgálati kérelem tartalmára tekintettel a Kúria elöljáróban rögzíti a felülvizsgálati eljárás lényegét és kereteit. [33] A felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, nem egyfajta „harmadfokú eljárás", hanem szigorú eljárásjogi szabályok szerinti rendkívüli perorvoslat, amelyben a Kúria csak a fél által felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabálysértéseket vizsgálhatja. A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp.
  3. §
(2)bekezdés]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel [1/2016. (II.15.) PK vélemény 3. és 4. pontjai]. Továbbá: a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt [Pp. 275. §
(1)bekezdés]. Hangsúlyozandó az is, hogy a felülvizsgálati eljárás tárgya: a jogerős - azaz a másodfokú - ítélet [Pp. 270. §
(2)bekezdés], ezért az annak meghozatalát követő történések a felülvizsgálat körében nem értékelhetők. [34] Mindennek a felperes felülvizsgálati kérelme szempontjából több irányú jelentősége van. [35] Egyrészről: a Pp. 221. §
(1)bekezdésének megsértése - miután a felperes e jogszabályhelyet csupán megjelölte, de az ehhez kapcsolódó jogszabálysértés mibenlétét nem fejtette ki - nem volt vizsgálható. [36] Másrészről: a „Ptk. 305-
  1. §" formában történt, intervallumszerű megjelölés szintén nem alkalmas felülvizsgálatra, e jogszabályhelyek közül kizárólag a felülvizsgálati kérelemben külön is felhívott és indokolt Ptk.
  2. §
(1)bekezdése megsértésének vizsgálatára kerülhetett sor. [37] Harmadsorban: a Kaposvári Járásbíróság előtt utóbb indult perben tett nyilatkozatokat és az azokkal kapcsolatban a felülvizsgálati kérelemben kifejtetteket szintén nem lehetett figyelembe venni. [38] Az érdemben vizsgálható felülvizsgálati hivatkozások kapcsán a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő, ezért a felülvizsgálati kérelem nem alapos. [39] Az adott ügy alapvető kérdése az volt, hogy a felperes és az I. rendű alperes között létrejött-e az alperesek által állított szóbeli megállapodás a felperesnek az érintett műtárgyakkal kapcsolatos szavatossági igényeinek a hivatkozott munkálatok elvégzésével történt megváltása tárgyában. [40] E körben - a felperes tagadására figyelemmel - a bizonyítás az alpereseket terhelte [Pp. 164. §
(1)bekezdés], ezért elsődlegesen a rendelkezésre állt bizonyítékokat, és ezekkel összefüggésben a bíróságok bizonyíték értékelési tevékenységét, ezen keresztül a Pp. 206. §
(1)bekezdésének sérelmét kellett vizsgálni. [41] Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy a felülvizsgálati eljárás keretében - éppen annak rendkívüli perorvoslati jellege miatt általában nem vizsgálható a bíróság mérlegelési körébe tartozó tényállás, és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A Kúria csak azt vizsgálja, hogy az eljárt bíróság a mérlegelés körébe vont adatok és bizonyítékok megállapítása és azok egybevetése során jutott-e nyilvánvalóan helytelen és okszerűtlen következtetésre (BH1996.506.). Az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, ha a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni (BH2013.119.II.). [42] A perbeli esetben a felperesi ügyvezető (...) és a II. rendű alperes ellentétes állításai (
  1. sorszámú jegyzőkönyv 4-6., illetve 2., illetve
  2. oldalai) mellett a felperes által a műszaki ellenőri feladatok ellátásával megbízott ... Kkt. tagja, ... érdektelen tanú vallomása áll rendelkezésre, aki előadta, hogy értesült a felek közötti megállapodásról (
  3. sorszámú jegyzőkönyv
  4. oldal felülről első bekezdés). Az okirati bizonyítékok között szerepel az I. rendű alperes
  5. szeptember 9-i levele. A korábbi megegyezésre utalással csillaggal megjelölt, és az újra műgyantázással együtt nem vitatottan elvégzett munkálatok kapcsán a felperes két éven át, egészen 2015-ig a levélben írtakat nem vitatta, nem cáfolta. Minderre tekintettel a bíróságok e bizonyítékokból a Pp.
  6. §
(1)bekezdése sérelme nélkül juthattak arra a következtetésre, miszerint a felek közötti szóbeli megegyezés létrejött. Helytálló annak a Ptk. 240. §
(1)illetve
(3)bekezdései szerinti minősítése, és joghatásként kötelem megszüntető értékelése is. [43] A Kúria kiemeli: a felperesnek a beszerzett szakvéleményre alapított, a perben érvényesített kijavítási igénye nem a szavatossági igények megváltása fejében elvégzett munkákból, hanem a korábbi (I-II. számú) vállalkozási szerződések hibás teljesítéséből származott, erre vonatkozóan a per első tárgyalásán,
  1. szeptember
  2. napján tett kifejezett nyilatkozatot a felperes jogi képviselője (
  3. sorszámú jegyzőkönyv felülről ötödik bekezdése). Ebből következően pedig a létrejött egyezség alapján elvégzett munkák teljesítésével és azok elfogadásával - azaz a szóbeli megegyezés folytán a szavatossági igények helyébe lépett munkálatok nem vitatott elvégzésével - a felperes korábbi szavatossági igénye megszűnt. Az így megszűnt szavatossági - és ezekre alapított kártérítési - igények elévülése pedig nem értelmezhető, amint erre a másodfokú bíróság is helytállóan rámutatott jogerős ítéletében (
  4. oldal alulról második bekezdés). Mindebből az is következik, hogy az elévülési idővel [Ptk.
  5. §
(1)bekezdés, 324. §
(1)bekezdés], annak megszakításával (Ptk.
  1. §) és a szavatossági jog gyakorlásával kapcsolatban a kötelező alkalmassági idővel [11/
  2. (VI.22.) ÉVM-IPM-KM-MÉM-BKM együttes rendelet] összefüggésben kifejtett valamennyi felülvizsgálati hivatkozás szintén alaptalan. [44] A felek közötti vállalkozási szerződésből eredő szavatossági igények szóbeli megegyezéssel történt rendezésével összefüggésben a Kúria megjegyzi: helytálló a másodfokú bíróság jogi indokolása, miszerint a 191/
  3. (IX.15.) Korm. rendelet
  4. §-a szerinti alakszerűségi követelmény e körben nem érvényesül, amelyre figyelemmel a Ptk.
  5. §-a és
  6. §
(1)és
(3)bekezdéseinek a megsértése sem állapítható meg. [45] A II. rendű alperessel szembeni - szerződésen kívül okozott kár megtérítése címén érvényesített - igény elévülésének megállapítása sem jogszabálysértő. A Kúria ezzel összefüggésben kiemeli, ... felperesi ügyvezető személyes nyilatkozatából (
  1. sorszámú jegyzőkönyv
  2. oldal utolsó előtti bekezdés és
  3. oldal alulról negyedik bekezdés) megállapítható, hogy a felperes előtt a I. és II. számú szerződések 2009-ben történt teljesítését követően folyamatosan ismertek voltak a perrel érintett silóval és trágyatárolóval kapcsolatos hibák, sőt ezekkel összefüggésben szóbeli jelzésekkel is élt a felperes, amiből következően a felperes nem az ..., illetve ... által készített szakvéleményekből szerzett tudomást azokról. Ebből pedig okszerűen következik, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott az elévülés nyugvására [Ptk.
  4. §
(2)bekezdés], amelyre tekintettel a bíróság mindenben helytállóan állapította meg a II. rendű alperessel szembeni igény elévülését. [46] A kifejtettekre figyelemmel a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [47] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdésének megfelelően köteles megfizetni az alperesek felülvizsgálati eljárással összefüggésben felmerült perköltségét. A Kúria az I. rendű és II. rendű alperesek - mint egyetemleges jogosultak - részére a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján - az alperesi jogi képviselő nyilatkozatára tekintettel áfát nem tartalmazóan állapította meg a felülvizsgálati eljárás költségét, az I. rendű alperes tekintetében arra is figyelemmel, hogy a felülvizsgálati ellenkérelemben hivatkozott, az I. rendű alperes által is aláírt megbízási szerződés csatolására nem került sor, és ilyet az alperes jogi képviselője a felülvizsgálati tárgyaláson sem tudott bemutatni. [48] A személyes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében a felperes köteles. [49] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felperes kérelmére a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson bírálta el. [50] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. május
  2. . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.