A határozat elvi tartalma: Nem áll fenn különös méltánylást megalapozó körülmény önmagában azon az alapon, hogy a kínai állampolgár magyarországi gazdasági társaságot kíván ügyvezetni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.38.188/2016/
- A tanács tagjai: dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, dr. Bucskó István előadó bíró, dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve () A felperes képviselője: dr. Szentkirályi-Holota Szabolcsügyvéd () Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (alperes címe) Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti határozat bírósági felülvizsgálata ügyben hozott közigazgatási A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- szeptember
- napján kelt 3.K.31.542/2016/
- számú ítélete. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 3.K.31.542/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen alperesnek 30.000 (harmincezer) Ft költséget. Bíróság meg 15 napon belül az felülvizsgálati eljárási Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - 70.000 (hetvenezer) Ft felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. - külön eljárási Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A állampolgár felperes
- augusztus
- napján tartózkodási engedély iránti kérelem Magyarország területén történő előterjesztéséhez szükséges méltányossági kérelmet és ezzel egyidejűleg keresőtevékenység folytatása célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet terjesztett elő. Kérelmében előadta, hogy magyarországi tartózkodása során ügyvezetőként kíván keresőtevékenységet folytatni, melyhez jelenléte nélkülözhetetlen. [2] A felperes a perbeli kérelmét megelőzően
- március 2-án nyújtott be tartózkodási engedély meghosszabbítására irányuló kérelmet, melyet a 106-1-14777/9/2015-T számú határozattal elutasított. [3] Az elsőfokú hatóság a felperes méltányossági kérelmét a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) végrehajtásáról szóló 114/
- Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- §
(4)bekezdés a) pontja és 47. §
(4a)bekezdésére alapítottan elutasította. Megállapította, hogy önmagában az a körülmény, hogy a felperes Magyarországon ügyvezetőként kíván tevékenykedni és a földrajzi távolságból adódóan nem kíván visszautazni hazájába, nem minősül különös méltánylást érdemlő körülménynek. A felperes nem igazolt olyan - a beutazását követően váratlanul felmerült kivételes méltánylást érdemlő körülményt, amely megakadályozná őt abban, hogy kiutazzon és az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél vagy a kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen nyújtsa be tartózkodási engedély és tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum iránti kérelmét. [4] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2015. október 16. napján kelt 106-T-64625/3/2015. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Rámutatott, hogy csak az tekinthető kivételes méltánylást érdemlő körülménynek, ami kivételes élethelyzet következtében áll elő, és ebben a fél akaratán kívüli események és történések is szerepet játszanak. Önmagában az, hogy a felperes már Magyarországon tartózkodik, még nem jelent automatikus lehetőséget a magyarországi kérelmezésre, ehhez releváns többlettényállás szükséges. A Harmtv. 13. §
(1)bekezdés f) pontja alapján a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel történő rendelkezés a tartózkodási engedély kiadásának, illetve meghosszabbításának a feltétele, azzal tehát a kérelmezőnek a magyarországi tartózkodása során folyamatosan rendelkeznie kell, így a kiutazás költségessége nem értékelhető különös méltánylást érdemlő körülményként. A kereseti kérelem [5] A felperes a keresetében kérte a jogerős határozat hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárásra kötelezését. Indoka szerint a tartózkodási engedély külföldön történő kérelmezésére irányuló eljárásban a kérelmezés helyétől eltekintve semmilyen nóvum, új körülmény, tény nem jelenne meg az új eljárásban. Hivatkozott a hatóság tényállástisztázási kötelezettségére vonatkozó szabályok megsértésére, valamint arra, hogy a közigazgatási eljárásban a méltányosság az általános szabályhoz képest az ügyfél szempontjából kedvezőbb, kivételes szabály alkalmazását jelenti. Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Rögzítette, hogy a felperes magyarországi társaság ügyvezetési szándéka és az ehhez szükséges magyarországi jelenlét nem tekinthető méltányosságot megalapozó ténynek, mint ahogy az sem, hogy a felperesnek a kérelme benyújtásához vissza kell utaznia a hazájába. [7] A Vhr. által nem teljeskörűen megjelölt kivételes méltánylást érdemlő körülményekből (családegyesítés, gyógykezelés) az állapítható meg, hogy a jogalkotó olyan kivételes élethelyzetek esetére kívánta biztosítani a belföldi kérelmezés lehetőségét, amelyet nem kizárólag a kérelmező alakít. [8] Rögzítette, hogy a keresetlevélben hivatkozott egyszerűség, költségtakarékosság és hatékonyság elvének sérelme kizárólag a Harmtv., illetve Vhr. rendelkezéseivel együtt értelmezendő. A bíróság szerint az alperes a felperes tekintetében irányadó körülményeket egyénileg mérlegelte. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új, a kereseti kérelemben foglaltaknak helyt adó ítélet meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítélete hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését kérte. Jogszabálysértésként megjelölte a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §
(1), 339/A. §-át, valamint a Vhr. 47. §
(4)bekezdése rendelkezését. Hangsúlyozta, hogy a tartózkodási engedély külföldön történő kérelmezése indokolatlan terhet, költséget jelentene mind a felperes, mind az alperes vonatkozásában, és ez az eljárás ellentétes olyan általános közigazgatási alapelvekkel mint egyszerűség, költségtakarékosság, hatékonyság. [10] Érvelése szerint az alperes nem tett eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének, mert vizsgálni kellett volna a fél akaratán kívüli cselekmények és történések szerepét. [11] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [13] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során, a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban felülmérlegelésnek helye nincs. A felülvizsgálat tárgya az elsőfokú jogerős ítélet. [14] Az elsőfokú jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okból nem jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróság a pontosan megállapított tényállásból az ügy érdemében helytálló jogi következtetést vont le. Az ítéletben foglaltakkal a Kúria is egyetért. [15] A Vhr. 47. §
(1)bekezdése szerint a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet - a
(2)és
(4)bekezdésben foglalt kivétellel - annál a konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik. A 47. §
(4)bekezdés a) pontja értelmében a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét a szálláshelye szerinti illetékes regionális igazgatóságon is előterjesztheti, amennyiben a belföldi kérelmezést kivételes méltánylást érdemlő körülmény - így különösen családegyesítés vagy gyógykezelés - indokolja. [16] A 47. §
(4a)bekezdése kimondja, hogy a
(4)bekezdés a) pontja alapján a harmadik országbeli állampolgár a méltányossági kérelmet és a tartózkodási engedély iránti kérelmet a szálláshelye szerinti illetékes regionális igazgatóságon egyidejűleg terjesztheti elő. A regionális igazgatósága méltányossági kérelemről nyolc napon belül határozattal dönt. A méltányossági kérelem elutasítása esetén a regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. [17] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes iratanyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, így a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján a maguk összességében értékelte és helyesen állapította meg, hogy a kereset nem alapos. Jogszabálysértést ebben a körben a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem volt megállapítható. [18] A Vhr. 47. §
(3a)bekezdéséből következően a kérelemnek a hatósághoz való érkezését követő nyolc napon belül dönteni, ezért a kérelem érdemi vizsgálatához elengedhetetlen, hogy a felperes már a kérelmében adja elő, igazolja azokat az okokat, tényeket, melyekre tekintettel fennállnak a különös méltánylást érdemlő körülmények. A Kúria kiemeli, hogy a hatóságnak a kérelemre indult hatósági eljárásban a kérelmet az abban foglalt tartalommal és indokok alapján kell elbírálni, ezért nem kérhető számon a hatóságon a bizonyítás hiánya, tényállás tisztázatlansága. [19] A Magyarországról való kiutazás kötelezettsége, az ezzel járó időveszteség és okozott költség önmagukban nem értékelhetőek olyan méltánylást érdemlő körülményként, melyek a belföldi kérelmezést indokolnák, mert nem magyarországi kérelmezés esetében ezen körülmények minden kérelmezőnél felmerülnek. Ehhez képest a kérelmezőnek olyan többletkörülményekre kell hivatkoznia, amely az általános nehézségeket meghaladják. A felperes indokai nem elégítik ki a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem magyarországi benyújtásának feltételét, mert nincs olyan kivételesen méltányolható körülmény, mely a belföldi kérelmezést indokolná. Ezen jogintézmény azokra az esetekre vonatkozik, ha a kérelmező igazolni, bizonyítani tud olyan kivételes méltánylást érdemlő körülményt, amely megakadályozza őt a származási országába történő kiutazásban, illetve ott a jogszabály által előírtak szerinti kérelem benyújtásában. [20] A Kúria álláspontja szerint kivételes méltánylást érdemlő körülménynek nem tekinthető a földrajzi távolság miatti jelentősebb összegű utazási költség, mert annak fedezetével a Harmtv. 13. §
(1)bekezdés f) pontja értelmében a felperesnek rendelkeznie kell. Ez alól a kötelezettség alól a költséghatékonyság elvére hivatkozással sem menti fel a felperest tekintve, hogy ez az eljárás alapelve és nem a kérelem elbírálásának egyik szempontja, a hatóság a Harmtv. illetve Vhr. figyelembevételével köteles eljárni, s nem térhet el a Vhr. 47. §
(4)bekezdés a) pontja rendelkezésétől, mely számára azt írja elő, hogy kizárólag kivételes méltánylást érdemlő körülmény alapján engedélyezhető a kérelem Magyarországon történő előterjesztése. [21] Az alperes nem sértette meg a felperes által megjelölt jogszabályokat, így a Ket. alapelveit, a tényállástisztázásra vonatkozó rendelkezéseket. A Vhr. 47. §
(4)bekezdés a) pontja különös méltánylást érdemlő körülmények tekintetében példálózó felsorolást tartalmaz, így a családegyesítést vagy a gyógykezelést mint egyedi speciális szempontokat. A Kúria rámutat továbbá, hogy a felperes által hivatkozott okok nem minősülnek különös méltánylást érdemlőnek. [22] A fentiekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése alapulvételével tárgyaláson bírálta el. [24] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [25] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban tárgyú 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére figyelemmel a felperesnek kell megfizetnie. [26] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- Dr. Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, Dr. Bucskó István sk. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő