Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.40.030/2018/13.szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Várady Tímea Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Dr. Pesthy Ügyvédi Iroda által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (7címe) II. rendű, a személyesen eljárt IV. rendű alperes neve (címe) IV rendű, a ... jogtanácsos (címe) által képviselt V.rendű alperes neve (címe) V. rendű és a Glósz Ügyvédi Iroda által képviselt VI. rendű alperes neve (címe) VI. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a ... Törvényszék
- október hó
- napján kelt .../
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi r é s z í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a ... helyrajzi számú ingatlanra és a ... helyrajzi számú ingatlanra létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt előterjesztett kereset elutasítására vonatkozó részében helybenhagyja. A .../A helyrajzi számú ingatlanra létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt előterjesztett keresetet elutasító részében - a perköltségre és az illetékre is kiterjedően - az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja. A felperes által az I.-II. rendű alpereseknek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 320.000-320.000 (háromszázhúszezer)-(háromszázhúszezer) forintra, a felperes által fizetendő illeték összegét 600.000 (hatszázezer) forintra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I.-II. rendű alpereseknek külön-külön 15 napon belül 160.000 (százhatvanezer) - 160.000 (százhatvanezer) forint másodfokú perköltséget, a VI. rendű alperesnek 160.000 (százhatvanezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság felhívására 1.000.000 (egymillió) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. A másodfokú eljárásban felmerült költséget - a hatályon kívül helyezett ítéleti rendelkezéssel összefüggésben - a felperes részéről 240.000 (kétszáznegyvenezer) forintban, az I.-II. rendű alperesek részéről külön-külön 240.000-240.000 (kétszáznegyvenezer)-(kétszáznegyvenezer) forintban, a feljegyzett fellebbezési illetéket 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forintban állapítja meg. A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a Felperes (korábbi cégnév ... )
- július
- és
- augusztus
- napján adásvételi szerződéseket kötött az I., illetve II. rendű alperesekkel. A szerződéskötések időpontjában a felperes és az I.-II. rendű alperesek törvényes képviselője ... volt. A felperes a
- július
- napján kötött szerződéssel eladta a tulajdonában álló .../A helyrajzi számú ingatlant II. rendű alperesnek 35.000.000 Ft + áfa vételár ellenében. A megállapodás
- pontja szerint a vevő a vételárat 60 napon belül köteles megfizetni. A
- pont alapján az ingatlant a ... javára 5.735.936 Ft és járulékai erejéig végrehajtási jog terheli, a tehermentesítés 60 napon belül a felperes kötelezettsége, ennek elmulasztása esetén a II. rendű alperes a tehermentesítés megtörténtéig 7.000.000 Ft vételárrész visszatartására jogosult. Az II. rendű alperes vételár fizetési kötelezettségét kompenzálási megállapodások alapján beszámítással teljesítette. A II. rendű alperes a
- július
- napján kelt engedményezési megállapodással megszerezte ... a felperessel szemben - a
- július
- és
- október
- napján kelt - kölcsönszerződések alapján fennálló, összesen 24.300.000 Ft követelését, mely a kamatokkal együtt
- július
- napjára összesen 47.372.270 Ft volt. A felperes és II. rendű alperes között
- július hó
- napján létrejött megállapodás szerint a II. rendű alperes a felperes felé 46.888.470 forinttal tartozik (melyből ingatlan vételára 35.000.000 Ft, eszközvásárlás vételára 11.888.470 Ft), míg felperes tartozása a II. rendű alperes felé 47.372.270 Ft. Felek rögzítették, hogy kompenzálásra kerül 39.888.470 Ft, mivel a II. rendű alperes az ingatlan vételár tartozásából visszatart 7.000.000 Ft-ot tehermentesítésre. A kompenzáció után a felperes tartozása 7.483.800 Ft, a II. rendű alperes tartozása 7.000.000 Ft. A
- szeptember
- napján kelt megállapodás szerint a II. rendű alperes tartozása 7.000.000 Ft, felperes tartozása a II. rendű alperes felé 7.483.800 Ft és a ... részére felperes helyett megfizetett 5.735.936 Ft, összesen 13.219.736 Ft. A megállapodás alapján kompenzálásra került a II. rendű alperes tartozása, és a felperes tartozik a II. rendű alperesnek 6.219.736 Ft összeggel. Az ingatlanra az adásvételi szerződés megkötését követően 12.000.000 Ft és járulékai erejéig a IV. rendű alperes javára, 18.000.000 Ft és járulékai erejéig az V. rendű alperes javára jelzálogjog került bejegyzésre. A II. rendű alperes az ingatlant a
- március
- napján megkötött szerződéssel 35.000.000 Ft + áfa vételár ellenében eladta az I. rendű alperesnek. A
- augusztus
- napján létrejött adásvételi szerződéssel a felperes eladta az I. rendű alperesnek a tulajdonában álló ... helyrajzi számú és ... helyrajzi számú ingatlanokat 24.000.000 Ft + áfa vételár ellenében. A megállapodás szerint az ingatlanokat a VI. rendű alperes javára 13.550.000 Ft, valamint 11.579.470 Ft és járulékai erejéig jelzálogjog terheli. A szerződés
- pontja értelmében az I. rendű alperes a vételárat oly módon fizeti meg a felperesnek, hogy a jelzálogjog bejegyzés alapját képező 23.830.000 Ft tőke és járulékai visszafizetését átvállalja, a fennmaradó 170.000 Ft megfizetése mellett. A VI. rendű alperes
- augusztus hó
- napján a tartozásátvállaláshoz hozzájárult. A felperes felszámolás alatt áll, felszámolásának kezdő időpontja:
- február
- napja. Felperes keresetében a közte és az I. rendű alperes között a ..., ... helyrajzi számú ingatlanokra
- augusztus
- napján, a közte és a II. rendű alperes között a ... helyrajzi számú ingatlanra
- július
- napján, az I-II. rendű alperesek között
- március
- napján megkötött szerződések érvénytelenségének megállapítását, az eredeti állapot helyreállítását, az I. rendű alperes birtokba adásra kötelezését kérte elsődlegesen a Cstv. 40.§
(1)bekezdés b) pontja és a 40. §
(3)bekezdése, másodlagosan a régi Ptk. 200.§
(2)bekezdése alapján. Keresetét arra alapította, hogy az adásvételi szerződések ingyenes elidegenítést jelentettek, vagy feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött szerződések voltak, illetve a jó erkölcsbe ütköztek, mivel a felszámolási eljárás fenyegető megindításával összefüggésben vagyonkimentést eredményeztek. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy a vezető tisztségviselő személyére tekintettel a Cstv. 40.§
(3)bekezdése alapján a szerződések ingyenességét vélelmezni kellett, de alperesek bizonyították, hogy visszterhes ügyletet kötöttek. Megállapította, hogy II. rendű alperes a vételárat kompenzálással, az I. rendű alperes a felperest terhelő valós tartozás átvállalásával kiegyenlítette. Utalt arra, hogy a tartozásátvállalás tekintetében nincs jelentősége annak, hogy az I. rendű alperes csak részben tett eleget átvállalt kötelezettségének a VI. rendű alperes irányában. Álláspontja szerint a felperes által csatolt büntetőeljárás során készült - igazságügyi könyvszakértői véleményből sem következik az, hogy a kompenzálással, tartozásátvállalással érintett követelések nem valósak. Álláspontja szerint a felperes a feltűnő értékaránytalanságot nem valószínűsítette, a ... pedig az illeték kiszabása során az adásvételi szerződésekben feltüntetett vételárakat elfogadta, ezért szükségtelen volt a felperes által indítványozott igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői bizonyítás. A szerződéseket nem találta jóerkölcsbe ütközőnek, e körben kifejtette, hogy az azonos személyi érdekeltségi körébe tartozó cégek egymással kötött szerződése nem ütközik jó erkölcsbe önmagában az azonos érdekeltségi kör folytán, még akkor sem, ha a szerződések a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben kerültek megkötésre. Utalt arra, hogy a szerződések 2013. július és augusztus hónapban jöttek létre, ehhez képest a felszámolás kezdő időpontja 2015. február 18. napja volt. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, az I. rendű alperes kötelezését az ingatlanok birtokba adására, kérte a földhivatal megkeresését az eredeti állapot helyreállítása érdekében szükséges törlések, bejegyzések érdekében elsődlegesen a Cstv. 40.§
(1)bekezdés a) pontjára, másodlagosan a Ptk. 200.§
(2)bekezdésére hivatkozással. Előadta, hogy tartalma és részben kérelme alapján az Inytv. 63. §
(2)bekezdése szerint ingatlannyilvántartási törlési keresetet terjesztett elő, ezért az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabálysértést követett el, amikor a törlési kereset jogcímenként csak az által konkrétan megjelölt Cstv. 40.§
(1)bekezdés b) pontját vizsgálta, és nem vizsgálta - a tartalmában - a Cstv. 40.§
(1)bekezdés a) pontja szerint értékelhető ténybeli és jogi előadását. Az elsőfokú eljárásban előadottakkal egyezően arra hivatkozott, hogy a szerződést kötő felek képviselője azonos személy volt, vételárfizetés nem történt, eszközei úgy kerültek ki vagyonából, hogy pénz vagy más értékesíthető vagyontárgy nem került a vagyonba, és olyan követelés került beszámításra, melyet a felszámolása során bejelentkezett hitelezők követelését követő rangsorban lehetett volna kielégíteni. Utalt arra, hogy a szerződések a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben kerültek megkötésre úgy, a cél a felperes vagyonának teljes kiürítése volt. Álláspontja szerint a felek csalárdságát igazolja, hogy I.-II. rendű alperesek alapítására a szerződések megkötését megelőzően került sor, a jogügyleteket követően jegyzett tőkéje leszállításra került, képviselője és az egyedüli részvényes ... állampolgárok lettek, a képviselő a Cstv. 31. § szerinti és 2014. évtől a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének nem tett eleget. Kiemelte, hogy fenti tényállítások, hivatkozások révén a Cstv. 40.§
(1)bekezdés a) pont alkalmazása alapjául szolgáló tényeket előadta, a jogcím hiányos vagy helytelen megjelölése pedig a bíróságot nem köti, a kereseti kérelemnek helyt adhat akkor is, ha az általa előadott tények a keresetet más jogcímen megalapozzák. Kifejtette, hogy a szerződések érvénytelenségének a Cstv. 40.§
(1)bekezdés a) pontjában foglalt mindkét feltétele - vagyoncsökkenés, csalárd célzat - megvalósult, az általa már hangsúlyozott tények igazolják, hogy a jogügylet a hitelezők kijátszására irányult, a jogügyletek célja az volt, hogy az ingatlan vagyont átjátsszák a ..., illetve felesége újonnan alapított gazdasági társaságaiba (I. és II. rendű alperesek), ezért a szerződések nyilvánvalóan a jó erkölcsbe is ütköznek. Az I. és II. rendű alperesek az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. A VI. rendű alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete a ... helyrajzi számú és a ... helyrajzi számú ingatlanokra létrejött adásvételi szerződések érvénytelenségének megállapítása és az ebből eredő jogkövetkezmények alkalmazása iránti keresetet elbíráló részében felülbírálható volt, az elsőfokú bíróság ítélete e részben érdemben helyes, annak indokaival is egyetért a másodfokú bíróság, ezért az ítéletet e részében - a Pp. 213.§
(2)bekezdése szerint részítélettel - a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján, a Pp.254.§
(3)bekezdésére tekintettel helybenhagyta. A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel kiemeli az alábbiakat: Felperes 2015. december hó 14. napján előterjesztett keresetében feltüntette a Cstv. 40.§
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontját is, és a Cstv. 40.§
(3)bekezdése alapján ingyenes elidegenítésre, aránytalan értékkülönbözetre hivatkozással támadta az adásvételi szerződést, tényállítása az volt, hogy a vételár megfizetésére nem került sor, a jogügyletek célja a felperes ingatlan vagyonának átjátszása volt, a 9. sorszám alatt benyújtott előkészítő iratban azonban a megtámadás jogcímeként már kizárólag a Cstv. 40. §
(1)b) pontjára hivatkozott, és a perben továbbiakban keresetét e jogcímen tartotta fenn. Téves ezért az az álláspontja, hogy a bíróságnak a keresetet a Cstv. 40.§
(1)bekezdés a) pontja alapján is vizsgálnia kellett volna. A szerződés megtámadása esetén a kereseti kérelemhez kötöttség még a jogcímet illetően is érvényesül, a bíróság ugyanis hivatalból nem vizsgálhatja olyan megtámadási ok fennállását, amelyre a fél nem hivatkozott (2/2010. (VI.28.) PK vélemény 5.b. pontja), hivatalból más megtámadási okra a bíróság nem térhet át, ezért az elsőfokú bíróságnak nem volt olyan kötelezettsége, hogy a keresetet a Cstv. 40.§
(1)a) pontja alapján bírálja el. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a
- augusztus
- napján kötött szerződésben kikötött vételár kiegyenlítése megtörtént, az I. rendű alperes a felperes valós, VI. rendű alperessel szemben fennálló tartozását vállalta át, a szerződés a Cstv. 40.§
(1)bekezdés b) pontja alapján ingyenesség hiányában - nem támadható, és többlet tényállási elem hiányában a felperes nem hivatkozhat eredménnyel a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközésre sem. A VI. rendű alperes felé fennálló tartozás tényét igazolja a
- május hó
- napján kelt, földhivatalnak címzett nyilatkozat, a ... Földhivatal 31469/
- számú határozata, a
- szeptember hó
- napján és
- augusztus hó
- napján kelt megállapodások (.../
- szám). Az I. rendű alperes a felperest terhelő, VI. rendű alperest megillető, a VI. rendű alperes jelzálogjogával biztosított tartozást vállalta át, a vételár kiegyenlítése a tartozás átvállalásával megtörtént. A szerződéssel a felperes VI. rendű alperes felé fennálló tartozása megszűnt, az I. rendű alperesnek a VI. rendű alperessel szemben ugyanilyen összegű tartozása keletkezett, az I. rendű alperes az ingatlant jelzáloggal terhelten szerezte meg, a felperes hitelezői - VI. rendű alperesen kívül - a felszámolási eljárásban kielégítést az átruházott ingatlanból akkor sem kaptak volna - a jelzálogjog ténye és a Cstv.49/D.§ rendelkezései folytán - ha az ingatlan a felszámolási vagyonban marad, nincs ezért olyan többlettényállás, ami a szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközésének megállapítását megalapozná, ezért a ..., ... helyrajzi számú ingatlanokra kötött adásvételi szerződés tekintetében a keresetet helyesen utasította el az elsőfokú bíróság. A .../A helyrajzi számú ingatlanra megkötött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereset elbírálása során azonban az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabálysértést követett el, amely miatt az ítélet ebben a részében nem volt felülbírálható, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét e részében - a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - perköltségre és az illetékre is kiterjedően a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A felperes keresetét a Cstv. 40.§ és a Ptk. 200.§
(2)bekezdése alapján terjesztette elő, a Cstv.-én és Ptk.-án alapuló igényt együttesen, egy perben érvényesítette. A rPtk. 200.§
(2)bekezdésére alapított perben a pertárgy értékére figyelemmel a Pp. 23.§
(1)bekezdés a) pontja és a 73/A.§-a
(1)bekezdés b) pontja alapján a per minden szakaszában kötelező a jogi képviselet. Jelen perben emiatt a jogi képviselet kötelező, és ez az egész perre, annak minden szakaszára, és minden keresetre irányadó függetlenül attól, hogy a felperes olyan igényt is érvényesít - jelen perben törvény által a törvényszék hatáskörébe utalt, a Cstv. 40.§-a szerinti igényt - amelynek önálló perindítás útján történő érvényesítése esetén a jogi képviselet nem kötelező. Egy polgári per az eljárási szabályok szempontjából egységes, nincs jogi lehetőség arra, hogy a keresethalmazat egyes részeire különböző eljárási szabályokat alkalmazzon a bíróság. A fentiek okán a jelen perben valamennyi fél számára kötelező a jogi képviselet, IV. rendű alperes azonban jogi képviselő nélkül járt el, az elsőfokú bíróság nem tájékoztatta arról, hogy jogi képviselet számára is kötelező, nem figyelmeztette a jogi képviselő közreműködése nélkül való eljárás jogkövetkezményeire (Pp. 73/B. §
(1)bekezdés c) pontja,
(8)bekezdés). A kötelező jogi képviselet szabályainak megsértése, a Pp. 73/B. §
(1)bekezdés c) pontja és
(8)bekezdésben foglalt tájékoztatás, nyilatkozat hiánya olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely a másodfokú eljárásban nem orvosolható, ezért a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletének a .../A helyrajzi számú ingatlannal kapcsolatos rendelkezését - figyelemmel arra, hogy a IV. rendű alperes e kereset tekintetében érintett fél - hatályon kívül kellett helyeznie a fentebb a felhívott jogszabályi rendelkezések alapján. Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak tájékoztatnia kell - megfelelő határidő tűzésével - a IV. rendű alperest arról, hogy jogi képviseletéről kell gondoskodnia, figyelmeztetnie kell a jogi képviselő közreműködése nélkül való eljárás jogkövetkezményeire, arra, hogy nyilatkozata jogi képviselő nélkül eljárva a Pp. 73/B. §
(6)bekezdése alapján hatálytalan, és úgy kell tekinteni, mint aki nyilatkozatot egyáltalán nem tesz. A IV. rendű alperes hiánytalan tájékoztatása, figyelmeztetése után, a IV. rendű alperes jogi képviselője útján tett nyilatkozatát vagy a jogi képviselet pótlására megállapított határidő eredménytelen elteltét követően kell az elsőfokú bíróságnak a kitűzött tárgyaláson az ügy érdemében újabb határozatot hoznia. A részítélettel felülbírált részben az I. és II. rendű alperesek első-, és másodfokon pernyertesek lettek, ami a pertárgyérték alapján (59.000.000 Ft-ból 24.000.000 Ft) 40% mértékű pernyertességi arányt jelent, ezért a jogerősen elbírált részben a felperes által az I-II. rendű alpereseknek fizetendő elsőfokú perköltség összege 320.000 - 320.000 Ft, a felperes által fizetendő elsőfokú illeték összege 600.000 Ft. A fennmaradó 60% mértékű perköltségről és 900.000 Ft feljegyzett illetékről az elsőfokú bíróságnak kell döntenie a hatályon kívül helyezett részre megismételt eljárás eredményétől függően. A részítélettel felülbírált részben a felperes fellebbezése alaptalan, ezért a másodfokú bíróság ebben a részében kötelezte az I., II. és VI. rendű alperes javára a felperest a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján megállapított perköltség megfizetésére. Kötelezte a felperest a fellebbezési eljárási illeték 40%-a megfizetésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-a szerint. A hatályon kívül helyezéssel érintett részben a másodfokú eljárásban felmerült költséget a másodfokú bíróság a Pp. 252.§
(4)bekezdése alapján a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet rendelkezései szerint - másodfokú költség és illeték 60%-a - megállapította, annak viseléséről az elsőfokú bíróságnak kell döntenie. Pécs,
- május
- Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, dr. Berki Csilla s.k. bíró