Pfv.20296/2018/5 – Kúria
A határozat elvi tartalma: A becsületsértés és a magántitok megsértése megítélésének szempontjai.
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma:
Pfv.IV.20.296/2018/5.
A tanács tagjai:
Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes:
A felperes képviselője:
Dr. Horváth Antal ügyvéd Az alperesek:
I. rendű II. rendű Az alperesek képviselői:
Szepesi és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Gelencsér András ügyvéd) Albáné dr. Feldmájer Lívia ügyvéd A per tárgya:
Személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:
A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.789/2017/7/I.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Fővárosi Törvényszék 40.P.23.188/2016/8.
Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A II. rendű alperes által üzemeltetett .. elnevezésű televíziós csatorna .. közzétett „.." című sorozat egyik epizódjában .. közéleti szereplő látta vendégül a műsorvezetőt. A műsorszám .. életét, mindennapjait, többek között új párkapcsolatát mutatta be.
A műsorban a felperes fényképeinek közzététele mellett, szóba kerültek a vendéglátó felperessel korábbi házasságának és válásának egyes részletei is. A műsorszám az I. rendű alperes .. internetes oldalán elérhető „.." címen lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás keretében is elérhetővé vált.
A kereseti kérelem és ellenkérelem [2] A felperes keresetében kérte megállapítani: az alperesek a műsorszám közreadásával, illetve a nyilvánosság számára történő elérhetővé tételével megsértették a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát, a jóhírnevét, magántitokhoz fűződő személyiségi jogát és a becsületét. Kérte az alperesek a jogsértés abbahagyására kötelezését, a további jogsértéstől való eltiltását, és egyetemlegesen 1.500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezését. [3] Az alperesek a kereset elutasítását kérték.
Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperesek megsértették a felperes képmáshoz, magántitkához és becsülethez fűződő személyiségi jogát a II. rendű alperes által szerepeltetett .. elnevezésű csatornán .. napján bemutatott a „.." című sorozat azon epizódjának bemutatásával, és az I. rendű alperes honlapján az .. elnevezés audiovizuális médiaszolgáltatás keretében történő folyamatos közzétételével, melyben a vendéglátó .. volt, kötelezte az I. rendű alperest, hogy a műsorszámot az .. elnevezésű honlapjáról távolítsa el, az alpereseket a további jogsértéstől, így különösen minden olyan információ közzétételétől, melyhez a felperes hozzájárulásával nem rendelkeznek, eltiltotta, és kötelezte egyetemlegesen 750.000 forint sérelemdíj megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezett az elsőfokú eljárási költség és illeték viseléséről. [5] Az elsőfokú bíróság a képmáshoz fűződő jog megsértését a Ptk. 2:48. §
A műsorvezető részéről „jöhetett volna 9 évvel hamarabb is, és akkor ez az egész nincs" vélemény szubjektíve lehet sértő a felperes számára, a szövegkörnyezetben értékelve azonban objektív sértő jellege nem állapítható meg. A műsorvezető megjegyzését követően maga a vendéglátó tompította ennek a kijelentésnek az élét, amikor arra utalt, hogy ez a 9 év szükséges volt, ő sem mindig volt olyan mint most, valahogy ő is eljutott idáig. Ezért a másodfokú bíróság a becsület megsértését a Ptk. 2:45. § (1) bekezdése alapján nem találta megállapíthatónak. A vendéglátó édesapjának a közös programokra vonatkozó nyilatkozata az általánosság szintjén megfogalmazott vélemény, konkrétumokat a felperes vonatkozásában nem tartalmaz, a magántitok fogalomkörébe nem vonható.
A műsorszámban a válásra vonatkozó utalások, miszerint a házból dolgok hiányoztak, ingóságok onnan elkerültek, illetve a vendéglátó feleségével közösen megálmodott ház, otthona lecsupaszodott a válás után, továbbá amik kikerültek a házból, azokat szép lassan visszarakosgatta, illetve jó pár odatervezett bútort be kellett szerezni, egy házasság felbontásával nyilvánvalóan járó vagyonmegosztásra vonatkozik, nem jelenti a felperes magántitkának nyilvánosságra hozatalát. A felperes válásával kapcsolatban 2014 végén cikksorozat jelent meg a sajtóban, a válás okairól az érintettek is nyilatkoztak, ekkor került nyilvánosságra, hogy a házasság megromlásának egyik oka a közös gyermek hiánya volt, így e nyilatkozat magántitoknak ugyancsak nem minősül. Az „elegáns, de távoli budai szeglethez való ragaszkodás" a házastársak adott területre való költözési igényére vonatkozó vélemény. Mindezek alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a kifogásolt közlések a Ptk. 2:46. § (2) bekezdése szerint a magántitok megsértését nem teszi megállapíthatóvá. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított sérelemdíj összegét eltúlzottnak tartotta, és figyelemmel arra, hogy két jogsértés tekintetében a kereset elutasításra került, annak mértékét leszállította.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen, a Ptk. 2:45. § (1) bekezdésének, 2:46. §
2:45. § (1) bekezdése alapján a becsület megsértésére. A másodfokú bíróság értékelte ebben a körben, hogy a vendéglátó tompítani igyekezett a műsorvezető kijelentésének élét, ennek azonban jelentősége nincs, miután a perben nem a vendéglátó kijelentései, hanem a műsorszám egészének a felperesre vonatkozó közlései alapozzák meg a jogsértést.
A közlés felperes társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas voltát a perben kihallgatott .. tanúvallomása is igazolta. Tévesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a műsorban a felperes korábbi házasságának egyes részleteinek közlése csupán az általánosság szintjén mozgó, konkrétumokat nem tartalmazó kijelentések. A felperes a perben tanúval is igazolta, hogy a hivatkozott ismereteket magántitoknak tekintette, és az általában elvárható módon gondoskodott arról, hogy azok nyilvánosságra ne kerüljenek. A magánéletének részleteire vonatkozó, magántitokként kezelt közlések engedély nélküli nyilvánosságra hozatala jogsértő, megalapozza a Ptk. 2:46. § (1) bekezdése alapján a magántitok megsértését. A felperes a sérelemdíjat az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltak szerint kérte megállapítani. [10] Az alperesek csatlakozó felülvizsgálati kérelmét a Kúria a Pfv.IV.20.296/2018/4. számú végzésével hivatalból elutasította. Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.
A Kúria döntése és jogi indokai [11] A jogerős ítéletnek a képmás védelméhez fűződő jog megsértésének megállapítására és azzal összefüggésben az objektív és szubjektív jogkövetkezmények alkalmazására vonatkozó rendelkezése felülvizsgálattal nem volt támadott. [12] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan. [13] A Ptk. 2:45. § (1) bekezdése szerint a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. [14] A fenti rendelkezés helyes értelmezésével és a kialakult ítélkezési gyakorlatnak is megfelelően, helytállóan minősítette a másodfokú bíróság a műsorban a felperes házasságára vonatkozó közléseket olyan véleménynek, amely a becsület megsértésére nem alkalmas. A műsorvezető részéről elhangzott konklúzió, amely tartalmilag arra vonatkozott, hogy a riportalany életébe jöhetett volna 9 évvel korábban is a jelenlegi kapcsolata, így kitörölhető lenne a felperessel fennállt házassága, a helyzetet és nem a felperes személyiségét minősíti. A felülvizsgálati állásponttal szemben, a PK 12. számú állásfoglalásnak is megfelelően, a közlés szövegösszefüggésben való értelmezése szempontjából jelentősége van annak, hogy a műsorvezető - felperes által kifogásolt - véleményét a riport alanya önkritikus megnyilvánulásával is tompította. Az egyéni érzékenység, még ha elfogadható is, hogy a felperes számára a sérelmezett közlés bántó, a jogsértés megállapítását önmagában nem alapozza meg. A műsorban a felperes személyére vonatkozó, a kulturált társadalmi érintkezés határait túllépő kifejezésmód, a közfelfogás szerint is sértő, bántó kifejezés, amely a becsület megsértésére alkalmas, nem hangzott el. Ezért jogszabálysértés nélkül állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felperessel fennállt házasság sikertelenségére a konkrétumok nélkül való utalások a becsület megsértését nem teszik megállapíthatóvá. [15] A Ptk. 2:46. § (1) bekezdése alapján a magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok, a hivatásbeli titok és az üzleti titok oltalmára. A (2) bekezdés szerint a magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése. [16] A Ptk. az egyes titokfajták fogalmát nem határozza meg. A bíróság minden esetben az összes körülményt mérlegelve állapítja meg, hogy valamely tény, adat titoknak minősül-e. A mérlegelés során értékelhető, hogy a tény ismertté válása milyen súlyú érdeksérelmet eredményez, illetve a másik oldalon milyen jogos érdek fűződik a
tény nyilvánosságra hozatalához. Mindkét fél oldalán szükséges értékelni, hogy a társadalmi szokásoknak, az erkölcsi normáknak, az adott helyzetben általában elvárható magatartásnak megfelelően jártak-e el. [17] Az adott esetben a felperes édesapja részéről a szülőkkel közös programok hiányára való utalás, a riportalany részéről a válás során a közös otthonból egyes bútordarabok elkerülésére, illetve a felperes által a lakóhely preferált területére vonatkozó közlések, amint azt a másodfokú bíróság is helyesen megállapította, az általánosság szintjén maradnak, konkrét adatok hiányában nem tekinthetők olyan adatnak, információnak, amely a magántitok fogalmi körébe vonható. Ezért jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet a magántitok megsértésének megállapítása iránti keresetet. [18] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [19] Ptk. 2:45. §, 2:46. § Záró rész [20] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálattal élő felperest a Pp. 78. §
Budapest, 2019. április 10.
Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül:
AM tisztviselő