A határozat elvi tartalma: Az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet saját címerének saját döntésen alapuló megváltoztatása, egy attól elkülönült jogi személy jóhírnevének sérelmét még akkor sem teszi megállapíthatóvá, ha az a gazdasági társaság társasági szerződésének megszegésével valósult meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.432/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Abay & Dr. Török Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Abay Péter ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Visontai Csongor ügyvéd A per tárgya: Személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.21.244/2017/4-II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 25.P.22.953/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100 (harmincnyolcezer-egyszáz) forint másodfokú- és felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1885 óta bejegyzett, ma is aktívan működő sportegyesület. Az alperes a felnőtt férfi labdarúgó bajnokságban szereplő .. labdarúgócsapat működtetője. Az alperes gazdasági társaság tagjai 2014 óta az .. 96,69%-os többségi üzletrésszel, és a felperes 3,31%-os kisebbségi üzletrésszel. A társasági szerződés rendelkezése szerint a taggyűlés 100%-os szavazattöbbséggel határozhat az alperes által használt eredeti arculati elemek megváltoztatásáról (csapatszínek, címer, embléma). Az alperes ügyvezetője
- június 26-án a felperes hozzájárulása nélkül úgy határozott, hogy megváltoztatja a labdarúgócsapat címerét. A felperes több alkalommal is tiltakozott a címer megváltoztatása ellen. [2] A másodfokú bíróság a tényállást a következőkkel egészítette ki: A felperes sportegyesületet 1885-ben alapították, az egyesület közismert neve az .., színei a ... A felperes sportegyesület által 1999-ig üzemeltetett felnőtt NB I-es férfi labdarúgócsapat, jelenleg .. elnevezéssel az egyik legrégebbi magyarországi klubcsapata, amely számos kupát és NB I-es bajnokságot nyert, jelentős hírnévre és szurkolótáborra tett szert. A felperes 1999-ig működtette az NB I-es indulási jogot szerzett felnőtt férfi futballcsapatot, ezt követően olyan sportvállalkozás vette át az NB I-es futballcsapat működtetését, amelyben a felperes is tulajdonos volt. Az alperes a felperes kisebbségi tulajdonrésze mellett 2014től működtette tovább a futballcsapatot, amelyhez 2014-ben a felperes biztosította az NB I-es indulási jogot, valamint mellékszolgáltatásként a felperes egyesület korábbi futballcsapata által is használt, védjegyoltalom alatt álló címerét. Az alperes által
- július 3-áig használt címerben megjelent a felperesre utaló .. elnevezés, a jellegzetes horgony szimbólum, az alapítás évszáma, valamint két csillag, amely a felnőtt férfi labdarúgócsapat 20 első osztályú bajnoki győzelmét jelképezi. Az alperes hozzájárulás nélkül úgy változtatta meg a címerét, hogy abban szerepel az alapítás évszáma, a .. szín, a 20 bajnoki győzelemre utaló két csillag, nem szerepel ugyanakkor az .. elnevezés, illetve a horgony alig észlelhetően a pajzs ívére került. A felperes és az alperes is működtet labdarúgócsapatokat, az utánpótlás korosztályaiban, férfi NB I-es labdarúgócsapat azonban csak az alperes működtet. A kereseti kérelem és ellenkérelem [3] A felperes keresetében kérte megállapítani, hogy az alperes azzal, hogy az általa működtetett labdarúgócsapat címerét egyoldalúan megváltoztatta, és
- július 3-a óta tevékenysége során az új címert használja, megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kérte az alperes jogsértés abbahagyására kötelezését, a további jogsértéstől való eltiltását, valamint elégtétel adására, továbbá a jogsértő címer valamennyi ingóságról történő eltávolítására, illetve az ingóságok megsemmisítésére kötelezését. Kereseti álláspontja szerint az alperes .. labdarúgócsapat működtetése során jelentős mértékben támaszkodik a felperesre, annak jóhírnevére, történelemére, a felpereshez köthető arculati elemekre. A címer megváltoztatásával az alperes megsértette a felperes arculata integritásához, a 132 éves egyesület tradíciójából származó presztízs élvezéséhez való jogát. A felperes másodlagosan előterjesztett keresetében Ptk. 6:
- § alapján a társasági szerződés megszegése miatt az alperes szolgáltatás teljesítésére kötelezését kérte, amely tartalmilag az arculati elemek taggyűlés hozzájárulása nélkül történő megváltoztatásától való tartózkodásra kötelezésre irányul. [4] Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését, érdemben a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a saját címerét változtatta meg, így a felperes az őt ért joghátrányra nem hivatkozhat, ezért anyagi jogi érdekeltség hiányában nincs perbeli legitimációja. A felperes által hivatkozott arculati integritáshoz, a presztízs élvezéséhez fűződő jog nem létezik, a szerződésszegés jogkövetkezményei pedig nem az alperesnél, hanem a felperessel szerződő másik félnél vonhatók le a társasági szerződés alapján. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, és a felperest az alperes részére 76.200 forint elsőfokú eljárási költség, valamint az állam részére 36.000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. [6] Az elsőfokú bíróság a per megszüntetésére irányuló kérelmet alaptalannak találta, figyelemmel arra, hogy a pert a Pp.
- § a) pontja alapján a perindítás hatályának beálltát követően nem lehet megszüntetni. Az elsőfokú bíróság a felperes perbeli legitimációjának hiányát ugyancsak nem találta elfogadhatónak, arra tekintettel, hogy a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdése alapján a jogi személy személyhez fűződő jogainak megsértésére hivatkozhat. [7] Az elsőfokú bíróság az ügy érdemére vonatkozóan kifejtette, hogy az arculati integritáshoz, valamint a presztízs élvezéséhez való jog nem vonható a Ptk. 2:42. §
(1)bekezdése alapján a személyhez fűződő jogok védelme körébe. A marasztalási kereset Pp.
- §-ában foglalt feltételei nem állnak fenn. A címer megváltoztatása önmagában nem befolyásolhatja a felperes jóhírnevét, ezért a Ptk. 2:
- §
(2)bekezdése alapján a jóhírnév megsértése nem állapítható meg. Egy személy jóhírnevét annak magatartása, tevékenysége és az ennek alapján róla kialakult társadalmi megítélés határozza meg, más személyhez kötődő szimbólumok, címerek mintázata, annak megváltoztatása ebbe a fogalmi körbe nem vonható. Ezért a Ptk. 2:45. §
(2)bekezdése alapján a jóhírnév megsértése nem állapítható meg. A másodlagos keresetben érvényesített, szerződésszegésre alapított szerződéses szolgáltatás teljesítése nem nyilvánulhat meg abban, hogy az alperes tartózkodjon a címer megváltoztatásától, ezért e kereseti kérelem is alaptalan. [8] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét azzal, hogy a felperes hozzájárulása nélkül az általa működtetett felnőtt férfi labdarúgó NB I-es bajnokságban szereplő .. labdarúgócsapat címerét megváltoztatta, és a megváltoztatott címert
- július 3-ától használja; kötelezte azt alperest, hogy a jogsértő magatartást 30 napon belül hagyja abba, és a további jogsértéstől eltiltotta; kötelezte továbbá, hogy 15 napon belül tegye közzé az ítélet rendelkező részét 30 napig az ..honlap kezdőlapján 12-es betűmérettel. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta, és rendelkezett az első- és másodfokú perköltség viseléséről. [9] A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes nem két önálló keresetet terjesztett elő, hanem a személyiségi jogsértés jogkövetkezményeire alapított keresetének eltiltásra, abbahagyásra vonatkozó kérelmét alapozta másodlagosan szerződés teljesítése iránti jogának érvényesítésére, amely csupán látszólagos tárgyi keresethalmazatot eredményez. A felperesnek nem volt külön a Pp.
- §-a szerint előterjesztett megállapítási keresete, megállapítása kérelme jogalapjaként a Ptk. 2:
- §
(1)bekezdés a) pontját jelölte meg. [10] A másodfokú bíróság - a tényállás kiegészítése alapján - érdemben a következőket fejtette ki: A természetes személyektől elkülönülő, önálló jogalanyisággal rendelkező szervezetek lényegi vonásait meghatározó elemek, a szervezetről, annak tevékenységéről kialakuló képet alkotó összetevők, így különösen a név, a meghatározó szimbólumok, fontosabb arculati elemek, valamint a valós információk összessége olyan lényegi alkotóelemek, amelyek személyhez fűződő jogvédelemben részesülhetnek. A sportegyesületek esetén az arculat kiemelt eleme a címer, miután a szurkolók, rajongók a futballcsapathoz a szimbólumok által kötődnek. Ezért a címer által közvetített arculat a sportegyesületnél a szervezet lényegét kifejező jellemző. A címer megváltoztatásával kapcsolatos arculatot ért sérelem, így felveti a személyhez fűződő jogvédelem szükségességét. A Ptk. 2:45. §
(2)bekezdése alkalmazásában a jogi személyről alkotott kép azáltal szenved sérelmet, hogy az üzleti vagy más hírnevét megalapozó jellemzőjétől a fogyasztók előtt jogellenesen, az arculatot kifejező szimbólumokon keresztül fosztják meg, és így keletkezik róla a valóságostól eltérő kép. [11] A perbeli esetben annak volt ügydöntő jelentősége, hogy a felnőtt férfi NB I-es labdarúgócsapat a fogyasztók, szurkolók előtt nemcsak az alpereshez, hanem a felpereshez is köthető volt. A labdarúgócsapatnak volt egy közismert arculata, amely szimbólumain keresztül a felperes arculatával lényegében egyezett, és az alperes működtetésének ideje alatt is fennállt, az elért sikerek a felperes egyesületről kialakult képet, a felperes hírnevét is gyarapították. Ez a kapcsolat a társasági szerződés rendelkezéseiben is megjelent. A megváltoztatott címer ehhez képest nem utal a felperes sportegyesületre. A közismert szimbólum kifogásolt tartalmú megváltoztatása arra utal, hogy a felperesnek már nincs köze az NB I-es futballcsapathoz. Az alperes azáltal, hogy megváltoztatta a futballcsapat arculatát, megváltoztatta a felperesről kialakult képet is. Az alperes elvonta annak lehetőségét, hogy „a felperes arculatával azonosan érzékeljék az NB I-es labdarúgócsapat arculatát, a fogyasztók, ahhoz ilyen módon viszonyulhassanak". Mindez a felperesről kialakult képet negatívan befolyásolta, hiszen a szóban forgó futballcsapat nélkül a felperes megváltozott hírneve, vonzereje a rajongók szemében csökkent. Az alperest a társasági szerződés alapján terhelte az a kötelezettség, hogy a felperesről kialakult képet ne tegye kedvezőtlenebbé, ezért annak jogszerűtlen megváltoztatása megvalósította a Ptk. 2:45. §
(2)bekezdése alapján a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jog sérelmét. Erre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján a jogsértést megállapította, a
- b)pont szerint rendelkezett a további jogsértéstől való eltiltásról, és a
- c)pont szerint az alperest elégtétel adására kötelezte. [12] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak ezt meghaladóan, a keresetet elutasító álláspontjával egyetértett, rámutatva arra, hogy egy döntést a taggyűlés hatáskörébe utaló rendelkezés alapján a teljesítésre irányuló kötelmi igény nem érvényesíthető. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen a per megszüntetését, érdemben - tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérve. Felülvizsgálati álláspontja szerint, a jogerős ítélet sérti a Pp. 157. §
- a)pontjában foglaltakat, figyelemmel a Pp. 130. §
(1)bekezdés g) pontjára, mert az adott esetben a per megszüntetésének lett volna helye. Az alperes érdemben azzal érvelt, hogy a címer, amelynek megváltoztatását a felperes sérelmezi, nem a felperes, hanem az alperes címere, így annak megváltoztatása miatt is csak az alperes léphetne fel. A felperesnek tehát hiányzik a keresetindításhoz fűződő jogi érdeke, a kereshetőségi joga. A felperes nem jelölte meg az eljárás során konkrétan, hogy a jóhírneve milyen módon sérült, mert a hivatkozott arculati integritáshoz fűződő jogának sérelme nem személyiségi jogsértés. Az alperes címere nem egyezik a felperes címerével, ezért a címer integritása védelme érdekében is kizárólag az alperes, illetve a címerének szerzője léphet fel jogszerűen. A felperes - nyilatkozata szerint - a társasági szerződés megsértése miatt lépett fel mind az elsődleges, mind a másodlagos kereseti kérelmével. A társasági szerződés azonban nem az alperes és a felperes között jött létre, hanem a felperes és a perben nem álló harmadik személy .. között, így a felperes a pert nem a megfelelő személy ellen indította, amely Pp. 130. §
(1)bekezdés g) pontja alapján ugyancsak a per megszüntetését indokolja. A jogerős ítélet a Ptk. 2:45. §
(2)bekezdését megsértve állapította meg a jogsértést. Az alperes részéről a felperesre vonatkozóan semmilyen tény állítása nem történt, a jóhírnév megsértésének törvényi tényállási elemei nem valósultak meg. A jogerős ítélet megállapítása szerint, a címer megváltoztatása a társasági szerződés rendelkezéseibe ütközik. A másodfokú bíróság a csupán logikai úton, megfelelő indokolás nélkül levont következtetések alapjául szolgáló tényállást nem derítette fel kellőképpen. Az eljárt bíróságok nem folytattak bizonyítást arra vonatkozóan, hogy a sérelmezett új címer valóban sérti-e a felperes érdekeit. A jogerős ítélet megállapításával szemben, a felperes semmilyen módon nem azonosítható az alperessel. A másodfokú bíróság a felperes arculatának vizsgálatánál teljesen figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a felperes valamennyi szakosztálya a felperes perbeli címerétől különböző, saját címert használ. Ebből okszerűen következik, hogy a felperest semmilyen jogsérelem vagy hátrány nem éri a megváltoztatott címer használatával. [14] A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Érvelése szerint az alperes per megszüntetésével kapcsolatos álláspontjának tárgyában felülvizsgálatnak nincs helye, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróságnak a per megszüntetése iránti kérelmet elutasító végzése ellen az alperes nem fellebbezett. Az eljárási akadálytól függetlenül is alaptalan az alperes permegszüntetésre vonatkozó álláspontja, mivel a perbeli legitimáció kérdésében a bíróságnak érdemben, ítélettel kell döntenie. A felperesnek jogi érdeke fűződött a perbe vitt igény érvényesítéséhez. A személyiségi jogsértés „eszközcselekménye" a társasági szerződés működése során, az alperes társaság ügyvezetőjének a társasági szerződésbe ütköző jogellenes, a társaság kisebbségi tulajdonosa sérelmére elkövetett cselekményével történt, amely az „alperes" legitimációját megalapozza. A felperes érdemben előadott érvelése szerint a másodfokú bíróság a Ptk. 2:45. §
(2)bekezdésének helyes alkalmazásával állapította meg, hogy jogi személyek esetében a jóhírnév minősül a személyiségi jog anyajogának, és a személyiségük érvényesülésének lényegi része a megjelenés. A sportszervezetek esetében a megjelenésnek különös jelentősége van, hiszen köztudomású, hogy elsősorban a címeren, a csapatszíneken és egyéb szimbólumokon keresztül lehet őket azonosítani. Az alperes által hivatkozott társasági szerződés rendelkezésének jogszabályba ütközése a perben nem releváns, mert a jogvita elbírálása során azt kellett vizsgálni, hogy az alperes magatartásának volt-e személyhez fűződő jogot sértő aspektusa. A személyhez fűződő jog megsértése esetén a jogsértéssel okozott hátrány bekövetkezése a jogsértés megállapításának nem feltétele, így tévesen hivatkozott az alperes a közfelháborodás igazolásának hiányára. A jogerős ítélet megállapítását ugyanakkor a per egyéb adatai alátámasztják. Az alperes a felülvizsgálati kérelemben tett egyéb hivatkozásai tekintetében pedig a jogerős ítélet által megsértett jogszabályhelyet nem jelölte meg. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. A jogerős ítéletnek a szerződésszegésre alapított, másodlagos keresetet elutasító rendelkezése felülvizsgálattal nem volt támadott. [16] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint eredményes. [17] Alaptalanul hivatkozott az alperes a per megszüntetésének elmaradása miatt a Pp. 157. § a) pontjának megsértésére. A személyhez fűződő jog megsértése miatt indítható perben az alperes személyét jogszabály külön nem határozza meg, ezért a Pp. 130. §
(1)bekezdés g) pontja alkalmazásának nem volt helye. A perbeli legitimáció kérdésében a bíróság ítéletben, a per érdemi elbírálása során határoz. [18] Az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a felperes, mint jogi személy a személyhez fűződő joga, ezen belül a jóhírnév védelme érdekében felléphet, az aktív perbeli legitimáció hiánya nem állapítható meg. A Kúria érdemben azonban az elsőfokú bíróság álláspontját osztotta. [19] A Ptk. 2:45. §
(2)bekezdése alapján a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. [20] Egyetértett a Kúria a másodfokú bíróság jogszabály-értelmezésével, mely szerint a fenti rendelkezés alapján a jóhírnév sérelmét megvalósító magatartások felsorolása nem taxatív, a jóhírnév sérelme a felsorolásban nem szereplő egyéb magatartással is okozható. A hírnévrontás jellemzően valótlan tény közlésével, hamis színben való feltüntetésével, illetve ennek bármilyen módon való kifejezésre juttatásával valósulhat meg. A jóhírnév védelme objektív jellegű. Valamely önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet saját címerének saját döntésen alapuló megváltoztatása, egy attól elkülönült jogi személy jóhírnevének sérelmét objektíve nem okozhatja. [21] Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes kifogásolt magatartása még akkor sem alkalmas a jóhírnév megsértésére, ha az a gazdasági társaság társasági szerződésének megszegésével valósul meg. A perbeli esetben a címer megváltoztatása önmagában személyhez fűződő jogot nem sért. Az alperes magatartását az teszi jogellenessé, hogy az alperes vezető tisztségviselője nem tartotta be a gazdasági társaságot létesítő szerződésben foglaltakat. A cég működésére vonatkozó kötelezettségek megszegésével okozott sérelem azonban személyiségvédelmi igény keretében nem érvényesíthető. Ezért a Kúria megítélése szerint okszerűtlenül jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az alperes által használt címer olyan módon történt megváltoztatása, amelyben a felperesre jellemző arculati elemek már nem jelennek meg, a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát sértette. [22] A felperes a keresetében lényegében a személyiségi jog megsértésének jogkövetkezményei alkalmazásával kívánta az alperes szerződésszerű magatartását kikényszeríteni. A személyiségi jog és a társasági jog egymástól elkülönült jogintézmények, amelyekben a védett jogtárgy eltérő. A társasági szerződés megszegése esetén a cégjog szabályai alapján járhat el a sérelmet szenvedett fél. A személyiségi jogsértés miatt igénybe vehető szankciók nem alkalmazhatók a gazdasági társaság működésére vonatkozó kötelezettség megszegésének orvoslására. A felperes által igényelt személyiségi jogvédelem tehát nem alkalmas jogi eszköz az őt ért sérelem reparációjára. [23] Mindezekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bírósággal egyezően azt állapította meg, hogy a perbeli esetben a személyiségi jogsértés, ezen belül a jóhírnév megsértése az alperes kifogásolt magatartása alapján nem állapítható meg. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [24] Ptk. 2:45. §
(2)bek. Záró rész [25] A Kúria az eredményes felülvizsgálattal élő alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései, valamint a 4/A. §
(1)bekezdése szerint megállapított másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest. [26] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a pervesztes felperes köteles az államnak megtéríteni. A felperes a terhére eső másodfokú eljárási illetéket megfizette. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az alperes kérelmére a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyalás tartásával bírálta el. Budapest,
- május
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő