← Magyarország

Pfv.20981/2018/12 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Föld eladása esetén az elővásárlási joggyakorló elfogadó jognyilatkozatát, ha az nem felel meg a tartalmi követelményeket előíró törvényi rendelkezéseknek, olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát nem gyakorolta volna. 2013. CXXII. Tv. 21. §

(5)
  1. CXXII. Tv.
  2. §
(9)
  1. V. Tv. 6:
  2. §
(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VI.20.981/2018/
  1. A tanács tagjai: . Wellmann György a tanács elnöke . Kocsis Ottilia előadó bíró . Szabó Ildikó bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Pál Helga Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Pál Helga ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű Az I. rendű alperes képviselője: . Varga István ügyvéd A II. rendű alperes képviselője: dr. Sándor Attila ügyvéd A per tárgya: szerződés hatálytalansága A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: ővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.080/2017/9/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: ővárosi Törvényszék 66.P.21.129/2017/13-I. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 300.000 (háromszázezer) forint, a II. rendű alperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes
  2. március 10-én a S., 0304/31 hrsz.-ú,
  3. március 1-jéig haszonbérleti jogviszonnyal terhelt szántó ingatlanára 92.050.000 forint vételáron adásvételi szerződést a nyertes árverési vevő II. rendű alperessel kötött, aki a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  4. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
  5. §
(1)bekezdés e) pont szerint elővásárlásra jogosult. A felperes a szerződésre tett elfogadó nyilatkozatában az elővásárlásra jogosultságát a Földforgalmi tv. 18. §
(2)bekezdés b), azon belüli sorrendben a
(4)bekezdés a) pontjára alapította. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperes a keresetében kérte megállapítani, hogy az alperesek által kötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, a szerződés közte és az I. rendű alperes között jött létre; kérte a tulajdonjoga bejegyzésének elrendelését, alperesek ennek tűrésére kötelezését a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 123. §, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:223. §, 6:119. §
(2)bekezdése, 6:
  1. § alapján. Az alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] Az elsőfokú bíróság az ítéletében a keresetet elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a felperes a Földforgalmi tv.
  2. §
(2)bekezdés b), a
(4)bekezdés a) pontja alapján elővásárlásra jogosult, az igényét a Ptk. 6:223. §
(2)bekezdésében meghatározott határidőben érvényesítette. Az elsőfokú bíróság a keresetet azzal az indokolással utasította el, hogy a felperes elfogadó nyilatkozata nem tartalmazza a Földforgalmi tv. 13. §
(4)bekezdés a) pont szerinti kötelezettségvállalását és nem igazolta a teljesítőképességét. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolásában az elsőfokú bíróság helyes érdemi döntésének részben eltérő indokát adta. Rámutatott arra, hogy az elővásárlási jogot a Földforgalmi tv. és a Ptk. eltérően szabályozza. Ahhoz, hogy a Földforgalmi tv. 22. §
(2), a 30. §
(1)bekezdése szerint az elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződés szerinti vevő helyébe lépjen, az elfogadó nyilatkozatát a Földforgalmi tv. 21. §
(3)-
(7)bekezdéseiben előírt időben, módon, alakban és tartalommal kell megtennie. A jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a Földforgalmi tv. 13-
  1. §-aiban előírt nyilatkozatokat is, vagy azokat a jognyilatkozathoz kell csatolni. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes elfogadó nyilatkozata a
  2. §
(4)bekezdés a) pontjában előírt kötelezettségvállalást nem tartalmazza, azt nem pótolja az adásvételi szerződés teljes körű elfogadása. A jogerős ítélet szerint az elfogadó nyilatkozat nem felel meg a Földforgalmi tv. 21. §
(5)bekezdésben írt más tartalmi követelménynek sem: nem jelöli meg az elővásárlásra jogosultak Földforgalmi tv. 18. §
(1)bekezdés a)-e) pontjában meghatározott sorrendjén belüli ranghelyet, csak az elsőfokú eljárás során csatolt az elővásárlási jogosultsága igazolására ökológia tanúsítványt. Ezért a Földforgalmi tv. 21. §
(9)bekezdése szerint úgy kell tekinteni, mint ha az elővásárlási jogát a felperes nem gyakorolta volna. A másodfokú bíróság kifejtette az álláspontját az elővásárlásra jogosultat megillető jogvédelem kapcsán a kereset tartalmát érintően is. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Annak igazolására, hogy az elfogadó nyilatkozata tartalmazza a Földforgalmi tv. 13. §
(4)bekezdés a) pontban írt kötelezettségvállalást, idézte a nyilatkozat Földforgalmi tv. 13. §
(1)bekezdés alapján tett tartalmát és a 13.-
  1. §-okhoz fűzött „kommentárt". Álláspontja szerint a bíróság értelmezése ellentétes a Ptk. 6:
  2. §
(1)bekezdés rendelkezésével; a nyilatkozat tartalmi megfelelősége következik a joggyakorlásából, az igényérvényesítéséből, az eset körülményeiből, a szavak általánosan elfogadott jelentéséből, az elfogadott adásvételi szerződés 16. f) pontjából. A Földforgalmi tv. 13. §
(2)bekezdésére tekintettel jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a haszonbérlő mezőgazdasági termelőszervezetnek több mint 25 %-ban tulajdonosa. Így nincs jogi relevanciája a Földforgalmi tv. 13. §
(4)bekezdés a) pontban írt kötelezettségvállalásnak. A felperes további érvei szerint az elfogadó jognyilatkozatában az elővásárlási jogosultsága jogalapjaként elegendő volt a Földforgalmi tv. 18. §
(2)bekezdés b) pontját, mint önálló jogalapot megjelölnie. A jognyilatkozatához öko tanúsítványt sem kellett csatolnia. Téves, jogszabályba ütköző a másodfokú bíróság jogi okfejtése a Ptk. 6:
  1. § alapján előterjeszthető petítum kapcsán is. Az alperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [8] [9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria már több pl. Pfv.VI.20.042/2018/12., Pfv.VI.20.391/2018/
  2. számú - határozatában rámutatott a föld eladása esetén az elővásárlási jogra, a gyakorlására vonatkozó különös jogszabály, a Földforgalmi tv. kógens törvényi rendelkezéseinek az alkalmazási elsőbbségére. Az elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatot csak e törvény által szabott jogvesztő határidőben, meghatározott közigazgatási eljárási rendben [BH
  3. 67.], szigorú alaki és tartalmi követelményekek kielégítő okiratban tehet. A Kúria a Pfv.VI.21.208/2018/
  4. számú határozatában foglalkozott azzal, hogy az elővásárlási joggyakorló a Ptk. 6:
  5. §-on alapuló igényt eredményesen kizárólag a Földforgalmi tv. kógens szabályainak megfelelő elfogadó jognyilatkozatára hivatkozással érvényesíthet. [10] A - PJD
  6. szám alatt a Polgári Jog 2019/1-
  7. számában is közzétett - jogerős ítélet szerint a kereset elutasítása a Földforgalmi tv.
  8. §
(9)bekezdésén alapul. E törvényi rendelkezés az elővásárlási jognyilatkozattól megvonja a joghatást minden olyan esetben, amikor a
(3)-
(7)bekezdéseiben előírtak bármelyike nem teljesül. Ez azt jelenti, hogy ha az adásvételi szerződésre tett elfogadó jognyilatkozat nem felel meg a Földforgalmi tv. 21. §
(3)-
(6)bekezdésben írt együttes törvényi követelményeknek, a Ptk. 6:
  1. §-ra alapított igényérvényesítés eredményre nem vezethet, a kereset elutasításának van helye a Ptk. 6:
  2. §
(2)bekezdésben írt anyagi jogi feltételek vizsgálata nélkül. E feltételek konjunktivitása folytán a kereset elutasításának elégséges indoka, ha bármelyik feltétel nem teljesül, a többi feltétel vizsgálata szükségtelen. A Földforgalmi tv. 21. §
(9)bekezdésében írt jogkövetkezmény folytán az elővásárlási joggyakorló nem bír anyagi jogi kereshetőségi joggal a Ptk. 6:
  1. §-ra alapított, a tulajdonos által kötött szerződés vele szembeni hatálytalanságából eredő igény érvényesítéséhez. [11] A perben eljárt bíróságoknak, a felülvizsgálati eljárásban a Kúriának is azt kellett megítélnie, hogy a felperes elővásárlási jognyilatkozata mindenben megfelel-e a Földforgalmi tv.
  2. §
(3)
(6)bekezdéseibe foglalt törvényi előírásoknak. Az eljárt bíróságok az elfogadó jognyilatkozat tartalmi, a Földforgalmi tv. 21. §
(9)bekezdés alkalmazását megalapozó hibájaként helyesen jelölték meg azt, hogy a 21. §
(5)bekezdésbe ütköző módon nem tartalmazza a 13. §
(4)bekezdés a) pontban előírt nyilatkozatot. A Földforgalmi tv. 21. §
(5)bekezdése az elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatával szemben támasztott tartalmi követelményeket előíró, kógens törvényi rendelkezés, a harmadik mondata egyértelmű, értelmezést nem igénylő rendelkezés: Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 13-
  1. §-ban foglalt esetekben az ott előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 13-
  2. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően a jognyilatkozathoz csatolni kell. Azaz, ha annak feltétele fennáll, a jognyilatkozat tartalmává a 13-
  3. §-ban előírt nyilatkozatokat kell tenni. A normaszöveg nem hagy kétséget aziránt, hogy nyilatkozni a törvényszöveggel azonos tartalommal kell. Miután a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld a perbeli esetben harmadik személy használatában van, a Földforgalmi tv.
  4. §
(4)bekezdés a)-b) pontjai alapján az elfogadó jognyilatkozatban a felperesnek kettős kötelezettséget kellett vállalnia: egyrészt azt, hogy a fennálló földhasználati jogviszony időtartamát nem hosszabbítja meg, másrészt a megszűnését követő időre az
(1)bekezdésben foglaltakat: a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig - a
(3)bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja. A felülvizsgálati kérelem érvei nem helytállóak: a felperes jognyilatkozatának nem lehet a törvény által előírt tartalmat tulajdonítani értelmezéssel, még inkább nem következtetéssel a joggyakorlásából, igényérvényesítéséből. Az is nyilvánvaló, hogy az elővásárlási joggyakorló elfogadó jognyilatkozatának a Földforgalmi tv. 21. §
(5)bekezdésben írt tartalmi hiányát az elfogadott szerződést kötő vevő - rá vonatkozó, a Földforgalmi tv.
  1. § alapján tett szerződéses jognyilatkozata nem pótolja. Azt pedig, hogy e kötelezettségvállalás jogilag releváns - azaz a nyilatkozat hiánya a Földforgalmi tv.
  2. §
(9)bekezdés szerint a joghatás megvonásával jár - a jogalkotó eldöntötte. [12] A kifejtettekre figyelemmel jogszabálysértés nélkül állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a Földforgalmi tv. 21. §
(9)bekezdése alapján a Földforgalmi tv. 13. §
(4)bekezdés a) pontban előírt nyilatkozat hiányában a felperes elővásárlási jognyilatkozatát olyannak kellett tekinteni, mintha az elővásárlási jogát nem gyakorolta volna. Ebből pedig következik az is, hogy a felperes az elővásárlási joga megszegésére hivatkozással a Ptk. 6:223. §
(2)bekezdése alapján az alperesek által kötött szerződés relatív hatálytalanságából eredő igényt nem érvényesíthetett, a keresete elutasításának volt helye. Az önmagában ezért alaptalan kereset folytán nem relevánsak a felülvizsgálati kérelem egyéb érvei, illetve az eljárt bíróságok ítéletének egyéb indokai, így azok értékelését a Kúria, mint szükségtelent, mellőzte. [13] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [14] A felperes a Pp. 270. §
(1), a 78. §
(1)bekezdés alapján köteles megfizetni az alperesek ügyvédi munkadíjból álló, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)-
(6)bekezdés alapján, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban meghatározott felülvizsgálati eljárási költségét. [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alapján tárgyaláson bírálta el. a Pp. 274. §
(1)bekezdés [16] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pont zárja ki. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Wellmann György s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Szabó Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.