A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.III.65/2018/
- szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi május hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt I.rendű vádlott ellen indított büntetőügyben a Pécsi Törvényszék 15.B.61/2018/
- számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a vádlott büntetését 4 (négy) év szabadságvesztésre, 4 (négy) év közügyektől eltiltásra és 5 (öt) év kiutasításra súlyosítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztésbe a
- évi október hó
- napjától a
- évi május hó
- napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt továbbmenően beszámítja. A másodfokú eljárásban felmerült 48.774 (negyvennyolcezer-hétszázhetvennégy) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Indokolás A Pécsi Törvényszék a
- évi október hó
- napján kelt 15.B.61/2018/
- számú ítéletében I.rendű vádlottat a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 164.§
(1)bekezdésében meghatározott és a
(8)bekezdés I. fordulata szerint minősülő testi sértés bűntette miatt 3 év szabadságvesztésre, 3 év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte és 4 évre Magyarország területéről kiutasította. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy abból a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a Siklósi Járásbíróság 4.B.211/2014/
- számú ítéletével kiszabott 8 hónap börtönbüntetés és a 4.B.206/2016/
- számú ítéletével kiszabott 10 hónap börtönbüntetés végrehajtását elrendelte. Rendelkezett a bűnjelekről és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 160.368 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján is az ügyészi fellebbezést fenntartotta és indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtassa meg, hogy a kiszabott büntetést súlyosítsa, továbbá a biológiai nyomhordozók tárgyletétben történő elhelyezését rendelje el a lefoglalásuk megszüntetését követően. A vádlott védője a nyilvános ülésen bejelentett jogorvoslati kérelmének megfelelő tartalommal szólalt fel. A másodfokú bíróság az ügyész által a büntetés súlyosbítása végett bejelentett fellebbezést megalapozottnak találta. Sajátossága volt az ügynek, hogy a jogorvoslati kérelmet az ügyész, a vádlott és a védő is kizárólag a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 583.§
(3)bekezdés a) pontja alapján, a kiszabott büntetés tartama miatt jelentette be. Ezért az ítélőtábla a jogorvoslatokkal sérelmezett ítéletnek a Be. 590.§
(3)bekezdése alapján csak a fellebbezéssel támadott rendelkezését, illetve részét bírálta felül. A Be. 590.§
(5)bekezdés a) pontja alapján a felülbírálat kiterjedt a bűncselekmény minősítésére, az eljárási szabályok megtartására, illetve a Be. 590.§
(7)bekezdése folytán - hivatalból - az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekre is. A másodfokú bíróság a felülbírálat során nem talált olyan eljárási szabálysértést, amely miatt a Be. 607.§
(1)bekezdése, valamint a 608.§
(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kellett volna helyezni. A felülbírálat során az ítélőtábla figyelemmel volt a Be. 870.§
(1)bekezdésében foglaltakra, mely szerint a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőügyekben az ezt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmények akkor is érvényesnek minősülnek, ha azokat e törvény másként szabályozza. A Be. 591.§
(2)bekezdés a) pontja alapján irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is a büntető anyagi jogszabályban foglaltaknak megfelelően történt. A büntetés kiszabása során irányadó bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel, azokat azonban nem tényleges súlyuknak és jelentőségüknek megfelelően értékelte. Az osztrák állampolgár vádlott
- évben turistaként érkezett Magyarországra,
- évtől életvitelszerűen ............ településen tartózkodott. Ez idő alatt a Siklósi Járásbíróság a
- évi szeptember hó
- napján jogerőre emelkedett 4.B.211/2014/
- számú ítéletével hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 8 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, majd a
- évi július hó
- napján jogerőre emelkedett 4.B.206/2016/
- számú ítéletével közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt 10 hónap végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A jelen eljárás tárgyát képező bűncselekményt a vádlott e két felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el. Megállapítható tehát, hogy a vádlott kifogásolható életvezetésű, speciális bűnismétlő, akit korábban hasonló személy elleni erőszakos bűncselekmények miatt ítélt el a bíróság. Kétségtelen tény, hogy kóros elmeállapotú, amely közepes fokban korlátozta a cselekménye következményeinek felismerésében, illetve abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. Ezt a javára enyhítő körülményként kell értékelni, ahogy azt az elsőfokú bíróság is helyesen tette. Mindezen körülményeket értékelve és mérlegelve a másodfokú bíróság álláspontja szerint a két felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt újabb erőszakos bűncselekményt ittas állapotban elkövető vádlottal szemben az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés eltúlzottan enyhe. Ezért azt a másodfokú bíróság 4 év szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 5 év kiutasításra súlyosította. Az ügyész büntetés súlyosbítását célzó fellebbezése tehát eredményre vezetett. Nem értett egyet ugyanakkor a másodfokú bíróság a fellebbviteli főügyészség azon indítványával, hogy a nyomozás során lefoglalt és a Pécsi Törvényszék bűnjelkezelőjénél 2018/II.4/
- és
- sorszám alatt bűnjeljegyzékbe vett vérgyanús szennyeződések tárgyletétben történő kezelését rendelje el. A 11/
- (V. 8.) IM-BM-PM rendelet
- április
- napjától hatályos módosításával bevezette a le nem foglalt bűnjel fogalmát. A rendelet 1.§
(1)
(1b)bekezdés b) pontja szerint ennek minősül a nyomozó hatóság helyszíni szemléje során rögzített vérgyanús szennyeződés is. Ezeket a bűnjeleket a nyomozás során tárgyletétként kell kezelni. Ez a módosítás azonban nem változtat azon, hogy a vérgyanús szennyeződés továbbra is értékkel nem bíró dolognak minősül, a bizonyítás érdekében további tárolása nem szükséges, ezért a lefoglalására már nincs szükség. Helyesen járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor megsemmisítéséről rendelkezett a Be. 320.§
(1)bekezdésének a) pontja és a
(2)bekezdése alapján. A másodfokú bíróság a fellebbviteli főügyészség e körben tett indítványával tehát nem értett egyet. A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetés kiszabását érintő részében a Be. 606.§
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be. 605.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Az előzetes fogvatartás idejének a kiszabott szabadságvesztésbe történő beszámítása a Btk. 92.§
(1)és
(2)bekezdésein alapul. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget a Be. 576.§
(1)bekezdés b) pontja alapján az állam viseli. Pécs,
- május
- Dr. Tóth Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Bencze Beáta s.k. előadó bíró, Dr. Hudvágner András s.k. bíró A Pécsi Törvényszék 15.B.61/2018/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.III.65/2018/
- számú ítélete folytán - az abban írt változtatásokkal - a
- évi május hó
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. . Tóth Sándor s.k. a tanács elnöke