Pfv.21122/2018/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Abban az esetben, ha mód van a végrehajtási kényszer közvetlen alkalmazására, akkor csak a végrehajtási cselekmény lehet olyan célravezető jogérvényesítési lépés, amely az elévülés megszakítását eredményezheti. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete A határozat száma: Pfv.I.21.122/2018/

1. A tanács tagjai: . Harter Mária a tanács elnöke . Mocsár Attila Zsolt előadó bíró . Szabolcsi-Varga Krisztina bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: . Léhner Zsuzsanna ügyvéd (ügyvéd címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Ügyvédi Iroda (Ügyvédi Iroda címe; ügyintéző: Dr. Szabó László János ügyvéd) A per tárgya: végrehajtás megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: émi Törvényszék 1.Pf.21.297/2017/
2. Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Járásbíróság 2.P.20.172/2017/23/I. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. [1] Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felperes és a perben nem álló hitelező
3. április 10-én szabad felhasználású deviza alapú hitelszerződést kötöttek. A hitelkeret összegét 83.740 CHF-ben, a hitelkeret terhére igénybe vehető kölcsön maximális összegét 11.750.000 forintban határozták meg. A hitelezőtől kapott kölcsön visszafizetésének biztosítására
4. április 10-én a hitelező mint zálogjogosult, a felperes mint zálogkötelezett ingatlan önálló zálogszerződést kötöttek, a felperes zálogkötelezettséget a tulajdonában álló perbeli ingatlannal. A felperes a hitelszerződéssel összefüggésben
5. április 18-án közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tett. A hitelszerződésről készült magánokirat 10.
6. pontja szerint a hitelező által a felpereshez intézett írásbeli nyilatkozatokat, amelyeket a felperes részére a kölcsön igénylésre vonatkozó, a hitelezőhöz benyújtott dokumentumokban megjelölt levelezési címre, valamint a felperes által a hitelezőhöz intézett azon írásbeli nyilatkozatokat, amelyeket a hitelező címére tértivevényes postai küldeményként szabályszerűen postára adtak, a másik féllel közöltnek, részére kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a küldemény ténylegesen kézbesíthető nem volt, vagy azokról a másik fél nem szerzett tudomást, mégpedig a küldeménynek az első postai kézbesítése megkísérlése napjától, ha ez nem állapítható meg, akkor a postai kézbesítés második megkísérlése napjától számított
7. munkanapon, ha ez sem állapítható meg, vagy a kézbesítés másodszori megkísérlésére nem is került sor, akkor azon a napon, amelyen a kézbesítetlen küldeményt a posta a feladónak visszaküldte. A szerződő felek a 10.
8. és a 10.
9. pontokban foglaltak szerint abban is megállapodtak, hogy az egyedi szerződésben nem szabályozott kérdésekben a hitelező általános üzleti feltételei, lakossági üzletszabályzata, mindenkor hatályos kondíciós listája és hirdetménye, valamint a vonatkozó jogszabályi előírások az irányadóak. A hitelező a felperes részére az egyedi szerződés megkötését megelőzően átadta általános üzleti feltételeit, lakossági üzletszabályzatát, hirdetményét és kondíciós listáját, amelyek tartalmát a felperes megismerte, elfogadta és az azokban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismerte el. A hitelező általános üzleti feltételeinek 9.
10. pontjában foglaltak szerint a hitelező az értesítéseket a felperes által megadott levelezési címre küldi. A hitelező a felperes részére szóló iratokat, értesítéseket nem köteles ajánlottan vagy tértivevénnyel postára adni. Ellenkező bizonyításig az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata (ide értve a számítógépről bármikor kinyomtatható másolatot is) a hitelező birtokában van és az elküldést kézjeggyel ellátott feladójegyzék, feladóvevény, vagy a hitelező e célból vezetett nyilvántartása igazolja. Ha a kézbesítésre vonatkozó jogszabály vagy a felek közötti szerződés eltérően nem rendelkezik, Európa területén a postára adástól számított 5 nap elteltével a hitelező jogosult úgy tekinteni, hogy az írásos értesítést a felperes megkapta. A hitelező lakossági üzletszabályzata I.
11. pontja értelmében a hitelező által a felpereshez intézett azon írásbeli nyilatkozatokat, amelyeket a felperes részére a hitelezőhöz benyújtott dokumentumokban megjelölt levelezési címre szabályszerűen postára adtak, a másik féllel közöltnek, részére kézbesítettnek kell tekinteni. [2] A perben nem álló Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen, ennek során
12. január 16-án lefoglalta a felperes perbeli ingatlanát és tájékoztatta a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás lehetőségéről a hitelezőt. A Tapolcai Városi Bíróság 1904-1.Vh.158/2008/
13. számú
14. július 31-én jogerőre emelkedett végzésével megállapította a hitelező mint zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát és engedélyezte a végrehajtási eljárásba való bekapcsolódását 67.715,73 CHF és járulékai követelése erejéig. A végrehajtó
15. március 5-én megállapította a végrehajtási eljárás szünetelését figyelemmel arra, hogy az APEH az előleget nem fizette be, a hitelező által befizetett 100.000 forint visszautalásáról intézkedett. A hitelező
16. március 25-én felhívta a végrehajtót, hogy az általa befizetett 100.000 forintot melyik számlára utalja át, kérelme a végrehajtóhoz
17. március 27-én érkezett meg. [3] A hitelező a végrehajtási eljárásba való bekapcsolódásának engedélyezését megelőzően közjegyzői okiratba foglaltan
18. június 9-én a kölcsön jogviszonyt azonnali hatállyal felmondta arra hivatkozással, hogy a felperes
19. június 14-én késedelembe esett tartozása megfizetésével és többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget fizetési kötelezettségének. [4] A hitelező
20. szeptember 12-én keltezett levelében tájékoztatta a felperest tartozásának összegéről és felszólította, hogy lejárt tartozását 8 napon belül egy összegben fizesse meg. A hitelező a felszólító levelet
21. szeptember 16-én adta postára. A hitelező
22. szeptember 24-i,
23. január 6-ai,
24. június 4-ei keltezésű fizetési felszólítást is küldött a felperesnek, majd a felperessel szembeni követelését
25. június 6-án az alperesre engedményezte. Az engedményezésről szóló értesítést megküldte a felperesnek, a küldemény átvételének időpontja
26. június
27. volt. Az alperes közjegyzői okirat záradékolásával
28. június 13-án végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen. [5] A felperes keresete, az alperes védekezése A felperes az ellene indult végrehajtás megszüntetését kérte elsődlegesen arra hivatkozással, hogy a végrehajtani kívánt követelés elévült, másodlagosan pedig arra hivatkozott, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. [6] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. [7] Az első- és a másodfokú ítélet Az elsőfokú bíróság a végrehajtást megszüntette, az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [8] Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a hitelező zálogjogosultként bekapcsolódott az APEH által kezdeményezett végrehajtási eljárásba, amely végrehajtási eljárásban
29. március 25-én történt olyan végrehajtási cselekmény, ami a végrehajtási jog elévülését megszakította: a hitelezőnek a
30. március 25-én keltezett megkeresése
31. március 27-én érkezett meg a végrehajtóhoz. Ezt követően nem volt olyan végrehajtási cselekmény, ami a végrehajtási jog elévülését megszakította volna. Az alperes által hivatkozott írásbeli felszólítások a követelés elévülését nem szakították meg, mivel az alperes nem bizonyította, hogy azokat a felperes megkapta. Az alperes bizonyítási kötelezettségét nem teljesítette, ennek következményét a terhére kellett értékelni. A hitelező egyébként is felmondta a kölcsön jogviszonyt, emiatt a szerződés megszűnt, egy megszűnt szerződés részét képező általános üzleti feltételre, illetve lakossági üzletszabályzatra, az abban foglaltakra hivatkozni nem lehet. A felperes a keresete másodlagos indokaként megjelöltekkel összefüggésben - a bíróság felhívása ellenére - nem állította perbe a hitelezőt, ezért a bíróság úgy tekintette, hogy keresetét ebben a részében nem tartotta fenn. [9] A másodfokú bíróság ítélete indokolásában hangsúlyozta: tévesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésére, hogy a szerződés felmondását követően az általános üzleti feltételek és a lakossági üzletszabályzatban foglaltakat ne lehetne alkalmazni, azonban a hitelező írásbeli felszólításait azért nem kellett értékelni a végrehajtási jog elévülésének megítélése körében, mert a végrehajtási záradékkal ellátható okiratok alapján közvetlenül végrehajtható követelések az okiratban meghatározott határidő elteltével nemcsak esedékessé, hanem végrehajthatóvá is válnak. Az ilyen követelések esetében a végrehajtási jog elévülése akkor kezdődik, amikor a követelés végrehajtási úton való érvényre juttatásának valamennyi feltétele bekövetkezett, vagyis a teljesítési határidő letelte utáni napon. Ettől az időponttól kezdve az elévülés megszakítására csak végrehajtási cselekmény alkalmas, az alperes által hivatkozott és - állítása szerint - a felperes részére kézbesített fizetési felszólítások az elévülés megszakítására nem alkalmasak. Ezen írásbeli felszólítások kézbesítésének körülményeit az elsőfokú bíróságnak nem is kellett volna vizsgálnia. A másodfokú bíróság döntése alapjaként hivatkozott a Kúria Pfv.I.20.184/2013/
32. és Pfv.I.21.768/2016/
33. számú határozataira, a BH 2014.
34. eseti döntésre.
35. március 25-ét követően 2016-ig (amikor is a közjegyző a jogutódlás kérdésében döntött) a végrehajtási jog elévülését megszakító végrehajtási cselekmény nem történt, ezért a végrehajtási jog elévült. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése, elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása, a kereset elutasítása, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítása iránt - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Érvei szerint az elsőfokú ítélet jogszabálysértő, mert az elsőfokú bíróság a bizonyítási kötelezettséget tévesen határozta meg, nem vette figyelembe a hitelező általános üzleti feltételeiben és lakossági üzletszabályzatában foglaltakat, hiszen a szerződő felek az egymásnak szóló dokumentumok kézbesítését részletesen szabályozták. A hitelezőnek nem kellett a küldeményeket ajánlott, tértivevényes formában postára adni, a küldemények elküldését megtörténtnek kellett tekinteni ellenkező bizonyításig, ha a hitelező rendelkezett az eredeti irat másolatával és az elküldést a hitelező nyilvántartása, vagy a feladójegyzék, a feladóvevény igazolta. A hitelező általános üzleti feltételeiben, illetve a lakossági üzletszabályzatban foglaltakat alkalmazni kellett volna annak ellenére, hogy a szerződési jogviszony felmondással megszűnt. A lakossági üzletszabályzat III.
36. pontjában foglaltak értelmében a szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az adós minden fizetési kötelezettségének eleget tett. A jogviszony felmondásával csupán lejárttá és egy összegben esedékessé vált a követelése, de ez a jogviszonyt nem szüntette meg. A felperesnek kellett volna igazolnia, hogy nem vette át a hitelező felszólító leveleit. Egyetlen felszólító levél sem érkezett vissza a hitelezőhöz, a kézbesítettnek minősülő felszólító levelek az elévülést megszakították. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem vizsgálta érdemben a fellebbezést, csupán a Kúria eseti döntéseire utalással bírálta el azt. A másodfokú ítélet jogszabálysértő, mert kiterjesztően értelmezte a régi Ptk. 327.§