A határozat elvi tartalma: Az embercsempészés bűntette és a jogellenes tartózkodás elősegítése vétsége egyaránt sui generis részesi bűncselekmény, elkövetési magatartásuk a segítségnyújtás, amely ekként tettesi cselekmény. Elhatárolásuk lényegi ismérve, hogy a jogellenes tartózkodás elősegítése esetén a segítségnyújtás kizárólag a jogellenes (jelen ügyben belföldi) tartózkodáshoz, míg embercsempészésnél az államhatár jogszabályi rendelkezés megszegésével történő átlépéséhez kapcsolódik. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.126/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- június
- Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): terhelt Első fok: Másodfok: Kiskunfélegyházi Járásbíróság, 2.B.34/2016/17., ítélet, tárgyalás,
- március
- Kecskeméti Törvényszék, 3.Bf.259/2017/12., végzés, nyilvános ülés,
- szeptember
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kiskunfélegyházi Járásbíróság 2.B.34/2016/
- számú ítéletét, illetőleg a Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.259/2017/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Kiskunfélegyházi Járásbíróság a
- március
- napján kihirdetett 2.B.34/2016/
- számú ítéletével a terheltet társtettesként elkövetett embercsempészés bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont] miatt 1 év 4 hónap börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátásnak legkorábbi időpontja a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. A Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2018. szeptember 25. napján meghozott 3.Bf.259/2017/12. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. [3] [4] [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontját megjelölve a terhelt felmentése érdekében. Indokai szerint a bíróság a bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte, részletesen kifejtette, hogy a tényállás miért megalapozatlan. Álláspontja szerint a terhelt bűnösségét a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem embercsempészés bűntettében, hanem jogellenes tartózkodás elősegítése vétségében lehetne megállapítani, mivel a Magyarországra történő belépést, illetve az esetleges onnan való kilépést a terhelt nem segítette elő. A Legfőbb Ügyészség BF.183/2019/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta, mivel az a bizonyítékok értékelését és a megállapított tényállást támadta. III. [6] [7] [8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.
- § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [9] A Be.
- §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítvány a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdés alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [10] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [11] Ezzel szemben a védő eltérő anyagi jogi álláspontjának kifejtésekor a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét kifogásolta, és a felülvizsgálatban irányadó jogerős tényállás megalapozottságát támadta. Felülvizsgálati eljárásban erre nincs törvényes lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [12] A jogerős tényállás lényege szerint a terhelt a cselekmény elkövetésekor 15 fő szír állampolgárt szállított gépkocsijával anyagi ellenszolgáltatásért cserébe a szerb-magyar államhatár közeléből B.re, tudva arról, hogy illegálisan érkeztek Magyarországra és Nyugat-Európába kívánnak távozni. A terhelt (és ismeretlen társa) összesen 2.800 euró kifizetésében állapodott meg a szír állampolgárokkal annak fejében, hogy B.-re szállítja őket, mely összegből 1.400 eurót át is adtak. Ezen összeget a terhelt ismeretlen társa tette el, aki még a rendőri igazoltatás előtt távozott tőlük. A terheltet és az általa szállított 15 szír állampolgárt a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság járőrei igazoltatták az autópályán. [13] Ezen tényállás alapján a terhelt a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő határátlépéshez nyújtott segítséget 15 fő szír állampolgárnak vagyoni haszonszerzés végett. [14] Következésképpen a terhelt cselekményének minősítése törvényes, a védő eltérő minősítésre vonatkozó érvelése alaptalan. [15] Az embercsempészés bűntette és a jogellenes tartózkodás elősegítése vétsége egyaránt sui generis részesi bűncselekmény, elkövetési magatartásuk a segítségnyújtás, amely ekként tettesi cselekmény. Elhatárolásuk lényegi ismérve, hogy a jogellenes tartózkodás elősegítése esetén a segítségnyújtás kizárólag a jogellenes (jelen ügyben belföldi) tartózkodáshoz, míg embercsempészésnél az államhatár jogszabályi rendelkezés megszegésével történő átlépéséhez kapcsolódik. [16] A jogerős tényállás mellett azonban a jogellenes tartózkodás elősegítésének vétsége fel sem merülhet. A helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés pedig nem törvénysértő. [17] Fentiek alapján a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. IV. [18] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [19] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- június
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ