Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.265/2019/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Berberovics Gábor ügyvéd (címe.) által képviselt dr. felperes neve ( felperes címe.) felperesnek - a Hock Gyula Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: dr. Hock Gyula ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve Önkormányzata (I.rendű alperes címe.) I. rendű és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe.) II. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
- február
- napján kelt 20.P.21.624/2016/
- számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és a felperes által az alpereseknek egyetemlegesen fizetendő perköltség összegét 300.000 (háromszázezer) forintra felemeli. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 4.000 (négyezer) forint fellebbezési illetéket. A fennmaradó 12.000 (tizenkétezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes nyertes pályázóként 1997-től megbízási szerződés alapján látta el az I. rendű alperesnél a háziorvosi feladatokat. Több szerződéskötésre is sor került a felperes cégei és az I. rendű alperes között. Az I. rendű alperes képviselő testületi ülésein
- június 30-tól
- december végéig terjedő időszakban több alkalommal is napirendre került a felperes vállalkozásai adó- és rezsitartozásainak ügye, továbbá a felperes egészségügyi szolgáltatást végző cége és az I. rendű alperes közötti szerződés tartalma, annak érvénytelensége, a felperes üzemorvosi tevékenységéhez kapcsolódó egyéb feladatok. Az üléseken több alkalommal felszólalt ezen témakörben a II. rendű alperes is más képviselőkkel együtt. A ... Televízió hetente több alkalommal közvetítette a „Kommentár nélkül" című műsorában a testületi üléseket. A ... Járásbíróságon az I. rendű alperes, továbbá a felperes érdekkörébe tartozó ... Kft. között két peres eljárás is folyamatban volt. A ... Hírek elnevezésű lap
- decemberi számában „A I.rendű alperes neve Önkormányzata Tájékoztatás az orvosi ellátás hátteréről" című cikk jelent meg. Ezt a felperesnek az egészségházban kifüggesztett levele indikálta és az az önkormányzat álláspontját közölte. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I. rendű alperes testületi ülésein elhangzott és megjelölt kijelentések sértik a becsületét, emberi méltóságát és jóhírnevét. Összesen 11 testületi ülést jelölt meg, amelyeken elhangzottakat sérelmezte. Kérte továbbá a ... Hírek elnevezésű lapban megjelölt közlések jogsértő jellegének megállapítását. Az idézett hat szövegrészlet álláspontja szerint a becsületét, emberi méltóságát és jóhírnevet sértő kijelentéseket tartalmazott. Kérte, hogy a jogsértések miatt a bíróság kötelezze az I. és II. rendű alpereseket egyetemlegesen 6.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Az elégtételadás körében az I. és II. rendű alperesek egyetemleges kötelezését kérte arra, hogy saját költségükön a ... Hírek elnevezésű sajtóorgánumban mindösszesen három egymást követő lapszámban tegyék közzé azt, hogy a képviselő-testületi üléseken, a keresetben rögzített kijelentések alaptalanul hangzottak el, és azok sértik a felperes becsületét, emberi méltóságát és jóhírnevét. Az alperesek a kereset elutasítását jogalap hiányában kérték. Az elsőfokú bíróság a tényállást a csatolt iratokból, az alperesek ellenkérelméből, a jogi képviselők tárgyaláson tett nyilatkozataiból, a felperes és a II. rendű alperes személyes előadásából, továbbá a felperes cége és az alperes között folyamatban volt peres eljárások iratai alapján állapította meg. A felperes keresetét elutasította és kötelezte arra, hogy fizessen meg az I. és II. rendű alpereseknek 15 napon belül egyetemlegesen 250.000 forint perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 360.000 forint le nem rótt eljárási illetéket. Az I. rendű alperessel szemben előterjesztett kereset tekintetében azt állapította meg, hogy a II. rendű alperesnek a testületi ülésen tett kijelentései miatt az I. rendű alperesnek nincs jogszabályon alapuló felelőssége, ezért a felperes keresete e körben jogalapjában megalapozatlan. A II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet túlnyomó részben azért találta megalapozatlannak, mert azok az alkotmányos véleménynyilvánítás kereteit nem lépték túl, helyi közügyben tett kijelentések voltak. A ... Hírekben megjelent cikk vonatkozásában azt állapította meg, hogy abban valós képviselő-testületi üléseken zajló vitákról számoltak be, az az I. rendű alperes véleményét, álláspontját rögzítette. A felperest a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte az ügyvédi munkadíj megfizetésére a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet rendelkezései szerint, figyelemmel a kifejtett képviseleti tevékenységre. Az elsőfokú ítéletnek a perköltségre vonatkozó rendelkezése ellen az I. rendű alperes nyújtott be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben akként változtassa meg, hogy a felperest terhelő perköltség mértékét minimálisan 500.000 forintban határozza meg. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által meghatározott perköltség mértéke nem felel meg a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet előírásainak. A rendelet
- §
(2)bekezdés a) pontja 6.000.000 forintos pertárgyérték mellett 300.000 forintban határozza meg az ügyvédi munkadíjat azzal, hogy a
(6)bekezdés alapján ettől lefelé és felfelé a bíróság eltérhet, de az ilyen eltérést indokolni köteles. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a jogi képviselők által kifejtett tevékenység körében nem mérlegelte, hogy
- május 1-jét megelőzően I. és II. rendű alperes önálló jogi képviselővel járt el. Azt követően, hogy a felperes keresetét a II. rendű alperesre is kiterjesztette 14 tárgyalásra került sor, egyenként több órás időtartamban. A jogi képviselővel eljáró felperes keresetét többszöri felhívásra sem pontosította, a hiánypótlásra történő felhívásoknak nem tett teljes körűen eleget, ezáltal saját felróható magatartása vezetett a per elhúzódásához. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a
- sorszámú végzésével a keresetlevél hiányainak pótlására pénzbírság kilátásba helyezésével hívta fel a felperesi képviselőt. Ezt követően a
- sorszámú jegyzőkönyvben még mindig azt volt kénytelen megállapítani, hogy a felperes által csatolt videofelvételek tartalma nincs összhangban a felperes többször pontosított keresetében foglaltakkal. A felperes három különböző, sok órányi videofelvétel sorozatot csatolt be, amelynek peranyaggá tétele mind a feleknek, mind az eljáró bíróságnak jelentős többletterhet okozott. Mindezek alapján megállapítható, hogy a felperes felróható magatartása eredményezte a per három éves időtartamát, illetőleg a tárgyalások fölöslegesen nagy számát. Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság azt sem vette figyelembe, hogy a ... lakos II. rendű alperes a tárgyalások túlnyomó részén személyesen is részt vett, ezért a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján útiköltségre is igényt tarthat. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés kisebb részben alapos. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének kizárólag a perköltségre vonatkozó rendelkezéseit - tárgyaláson kívül - bírálta felül, figyelemmel a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés b) pontjára. A Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint a pervesztes fél viseli a perrel kapcsolatosan felmerült költségeket. A Pp. 75. §
(1)bekezdése szerint a perköltség - a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve - mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel. Ebbe a körbe tartozik a fél képviseletével kapcsolatosan felmerült költség, amely magába foglalja ügyvédi képviselet esetén a munkadíjat és a költségtérítést. A munkadíj szabad megállapodás tárgya, ennek hiányában azt a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (rendelet) alapján kell megállapítani azzal, hogy amennyiben a fél ezt kéri, a bíróság mérlegelési jogkörében határozza meg annak összegét, figyelembe véve a rendelet 3. § rendelkezéseit. A rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja szerint 10.000.000 forintos perérték alatt az ügyvédi munkadíj a pertárgyérték 5%-a. A
(6)bekezdés szerint a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíjat - különösen az ügy bonyolultsága esetén - a
(2)-
(5)bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapíthatja. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni köteles. A perbeli esetben az alperesi képviselő az ügyvédi munkadíj megállapítását a rendelet rendelkezései alapján kérte, a bíróság mérlegelésére irányuló kérelmet a kifejtett ügyvédi tevékenységre tekintettel a 3. §
(6)bekezdésében foglaltak alapján nem terjesztett elő, az igényelt munkadíj összegét nem jelölte meg. Erre tekintettel a rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján - figyelemmel a 6.000.000 forintban meghatározható pertárgy értékre - 300.000 forint ügyvédi munkadíjra tarthat igényt. Az elsőfokú bíróság a rendelettől történő eltérésre vonatkozóan - amellett, hogy az alkalmazott jogszabályhelyet pontosan nem tüntette fel - indokait nem fejtette ki, csak a kifejtett ügyvédi tevékenységre utalt. Figyelemmel azonban arra, hogy a perben összesen 13 érdemi tárgyalás megtartására került sor, melyek egy kivételtől eltekintve átlagosan másfél órát vettek igénybe a rendelet szerint a jogi képviselőt megillető munkadíj csökkentése nem volt indokolt. Az alperesi képviselő ugyanis tevékenységét elsősorban a tárgyalásokon fejtette ki, előkészítő iratai száma (6 érdemi) és terjedelme nem volt számottevő. Ezt meghaladóan azonban a fellebbezés nem volt alapos. Ha az ügyben a fél több személy (ügyvéd) részére adott meghatalmazást, vagy a peres felet ugyanabban az ügyben egymást követően több ügyvéd képviselte, ez általában nem növelheti a felszámítható perköltség összegét. Ha a peres felet ugyanabban az eljárásban egymást követően több ügyvéd képviselte, a többszörös képviselet költségeit csak akkor lehet a pervesztes félre hárítani, ha az egymást követő képviseletre a fél hibáján kívül került sor. Ilyen okra az I. rendű alperesi képviselő nem hivatkozott. A felperes keresete a két alperest illetően eltérő védekezés előterjesztését nem indokolta. A két alperes érdekében kifejtendő képviselői tevékenység fokozott, többszörös ügyvédi munkát nem igényelt. A felperesi képviselő munkájának minősége a felperest terhelő perköltség megállapítása során nem lehet szempont. Tárgyalás elhalasztására a felperes mulasztása miatt nem volt szükség, ezért a Pp. 80. §
(2)bekezdésének alkalmazására sem kerülhetett sor. A II. rendű alperes személyes jelenlétével összefüggésben felmerülő költségekre az I. rendű alperes képviseletében fellebbező alperesi képviselő eredményesen nem hivatkozhat még akkor sem, ha mindkét alperes képviseletét ellátta. Ezen túlmenően ilyen igényt az elsőfokú eljárás során nem terjesztett elő, ezért e körben a fellebbezés a Pp. 235. §
(1)bekezdése alapján sem lehet alapos. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(3)bekezdése alapján részben megváltoztatta és az alpereseket illető ügyvédi munkadíjat a rendelet szerinti összegre felemelte. Az I. rendű alperes fellebbezése csak kisebb részben volt alapos, a felperes fellebbezési ellnkérelmet nem terjesztett elő, ezért a másodfokú eljárásban felmerülő perköltségről rendelkezni nem kellett. A le nem rótt - a 200.000 forintban meghatározható fellebbezési értékre tekintettel - összesen 16.000 forint fellebbezési illeték viseléséről és megfizetéséről a másodfokú bíróság a Pp. 81. §
(1)bekezdése, továbbá a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése és a
- § alapján határozott figyelemmel a fellebbező fél illetékmentességére. Budapest,
- április
- dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró dr. Merőtey Anikó s.k. bíró