Pf.20016/2019/10 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.016/2019/10/I. szám A Győri Ítélőtábla a felperesnek a dr. pártfogó ügyvéd által képviselt alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása, sérelemdíj megfizetése iránt indított perében, melyhez egyesítésre került az alperes által a felperes ellen P.20.081/

1. számon indult per - a Székesfehérvári Törvényszék
2. november
3. napján kelt 5.P.20.077/2018/
4. számú ítélete ellen az alperes által 38.,
5. sorszám alatt előterjesztett, Pf. 4.,
6. és
7. sz. alatt kiegészített fellebbezés folytán - tárgyalás alapján - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezéseit azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az „ócska csehós", „csaló", „bűnbarlang" kitételek vonatkozásában mellőzi a jó hírnév megsértésének megállapítását, illetve, hogy a „vendégeket megalázó", „kilökdösődő" kitételek vonatkozásában az alperes a valóság hamis színben történő feltüntetésével sértette meg a felperes jó hírnevét. A felperesnek megküldendő és az elsőfokú ítélet szerinti fórumokon közzétenni rendelt elégtételt nyújtó levelében az alperes köteles megjelölni az elsőfokú ítélet - a másodfokú ítéletben foglaltaknak megfelelően pontosított - jogsértést megállapító rendelkezéseit is. Az elsőfokú ítélet keresetet és viszontkeresetet elutasító rendelkezéseit akként pontosítja, hogy az elsőfokú ítéletben foglalt marasztalást meghaladóan a keresetet, a Székesfehérvári Törvényszék előtt P.20.081/
8. számon indult, de a jelen perhez egyesített perben előterjesztett alperesi keresetet, valamint az egyesített perben előterjesztett alperesi viszontkeresetet utasítja el. Az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezéseit akként pontosítja, hogy az állam az elsőfokú eljárás kereseti és viszontkereseti illetékét viseli. Mellőzi az elsőfokú ítélet pártfogó ügyvédi munkadíjra vonatkozó rendelkezését, s megállapítja, hogy az alperest képviselő pártfogó ügyvéd elsőfokú eljárással kapcsolatos díja a 100 %-os mértékben a pervesztes alperes terhére esik. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 24.560 (Huszonnégyezerötszázhatvan) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 368.000 (Háromszázhatvannyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Megállapítja, hogy az alperest képviselő pártfogó ügyvéd másodfokú eljárással kapcsolatos díja a 100 %-os mértékben pervesztes alperes terhére esik. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint Város 1en az 1980-as években önszerveződő ismerkedési klub alakult ki, melynek pénteki zenés rendezvényeit 2012-től a L Étteremben tartották. A baráti társaság tagja volt - egyebek mellett - K J-né, K-né K I, valamint az alperes és barátnője O É is. A táncos ismerkedési estek nyílt rendezvények voltak, melyeken bárki részt vehetett. Az alperes és O É kapcsolata egy idő után megromlott, emiatt alperes K-né K It okolta, ezért közöttük haragos viszony alakult ki, s az alperes ezt követően a pénteki esteket már nem látogatta.
9. végén a L Étterem tulajdonosa úgy döntött, hogy a baráti társaság a továbbiakban már nem rendezhet ott esteket, ezért K-né K I 2014 decemberében felkereste felperest - a város 1-i R Vendéglő tulajdonosát - és arról érdeklődött, hogy megtarthatnák-e összejöveteleiket a felperes vendéglőjében. K-né K I és K J-né szándéka szerint az új helyen megrendezésre kerülő esteket zártkörűvé kívánták tenni. Ennek célja az volt, hogy a baráti társaság tagjai közé kizárólag olyan személyek tartozzanak, akiket valamelyik tag meghívására érdemesnek tartottak, s aki ellen a tagok nem tiltakoznak. Ez ügyben felkeresték a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatát, ahol információt kértek arról, hogy a társaság hogyan válhat zártkörűvé. Az önkormányzat tájékoztatása szerint ez beléptető kártya rendszerrel és a rendezvény zártkörűségét jelző táblával lett volna biztosítható. A felperes, K J-né, valamint K-né K I szóban megállapodott abban, hogy a felperes
10. január
11. napjától kezdve péntekenként 17 órától - ellenszolgáltatás nélkül - a baráti kör kizárólagos rendelkezésére bocsátja a vendéglője nagytermét azzal, hogy a rendezvény résztvevői számára a felperes jogosult a vendéglátási szolgáltatás nyújtására. A vendéglőben a nagytermen kívül még egy kisterem és söntés is működött, ahol a rendezvény ideje alatt felperes a vendéglő egyéb vendégei részére változatlanul biztosította a vendéglátási szolgáltatást. Alperes és F-né S É
12. január 6-án felkereste a felperesi vendéglőt, és alperes névnapjára tekintettel közölték felperessel, hogy
13. január 9-én 16 órára két fő részére kívánnak ott asztalt foglalni. Felperes ekkor nem bírt tudomással arról, hogy a baráti társaságnak ki a tagja, illetve, hogy ők nem a tagjai, ezért közölte velük, hogy pénteken zenés, táncos rendezvény lesz.
14. január 9-én kb. 16 óra 15 perckor érkezett a vendéglőbe az alperes F-né S É és D I-né társaságában. A vendéglő nagytermében lévő egyik asztalnál kívántak helyet foglalni, amikor K-né K I közölte velük, hogy ott zártkörű rendezvény lesz, ezért távozásra szólította fel őket. Az alperesi társaság nem hagyta el a termet, ezért K-né K I a pultban dolgozó felperestől kért segítséget, aki az egyik alkalmazottját küldte a terembe, aki az alperesi társaság részére a vendéglő másik termét ajánlotta fel a vacsora elfogyasztására. Ezt az alperesi társaság elfogadta, vacsoráztak, majd távoztak. F-né S É elégedett volt a szolgáltatással, amit e-mailben közölt is felperessel.
15. január 16-án az alperes F-né S É társaságában- a pénteki zenés rendezvény időpontjában ismét felkereste a felperesi vendéglőt. Ekkor K-né K I már a pultnál közölte velük, hogy a zártkörű rendezvénnyel érintett nagyterembe nem mehetnek be, ennek ellenére alperes ott foglalt helyet, itt kívánt italt rendelni felperestől, amit a felperes megtagadott, ellenben felajánlotta, hogy alperest a másik két terem valamelyikében kiszolgálja, de erre alperes nem tartott igényt, s a vendéglőből távozott. Alperes ezután több hatóságnál sérelmezte a felperesi vendéglőben
16. január 9-én és 16-án történteket. Bejelentéssel élt a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál és a ... Megyei Rendőrkapitányságnál is. Alperes facebook oldalain és az általa létrehozott „R Vendéglő ..." elnevezésű facebook oldalon rendszeresen közzé tette a felperest sértő kijelentéseit, melyhez - a felperes hozzájárulása nélkül - a felperes arcképét is felhasználva „ócska csehós"-nak „csaló"-nak titulálta a felperest, annak otthonát pedig - mely a vendéglővel egy épületben volt - „bűnbarlang"-nak nevezte. Alperes emellett az egyéni vállalkozó felperes jó hírnevét sértő, valótlan állításokat is közzétett, azt állítva, hogy : „Itt nem szolgáltak ki bennünket, kirángatták a széket alólunk, kilökdösték a hölgyeket, kitiltottak bennünket innen, megaláztak bennünk", valamint ezen valótlan állítások alapján a vendéglőt senkinek sem ajánlotta. Felperes „egy régi haragosod" aláírással gépelt gyalázkodó, fenyegető levelet is kapott, melyben az szerepelt, hogy amennyiben a felperes a pénteki zenés rendezvényt nem szünteti meg, úgy „Reggelre le fog égni kocsmád, lakásod, veled együtt." Felperes szomszédai és a vendéglő környezete névtelen szórólapokat is kapott, mely tartalmát tekintve megegyezett az alperes internetes honlapján közzétett állításokkal, s arra szólította fel a vendéglő körül lakókat, hogy az éttermet ne látogassák. Felperes a névtelen fenyegető levél miatt ismeretlen tettes ellen feljelentéssel élt. *** Felperes módosított kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy alperes a becsületét és a jó hírnevét megsértette azzal, hogy internetes (facebook) oldalain, valamint az általa létrehozott „R Vendéglő ..." elnevezésű oldalon, valamint a „R Vendéglő" honlapján őt csalónak, szélhámosnak titulálta, arra utalt, hogy felperes lefizeti a hatóságokat, a vendéglővel egy épületben lévő családi otthonát bűnbarlangnak nevezte, mely kijelentések alkalmasak arra, hogy társadalmi megítélését negatívan befolyásolják. Emellett - mint egyéni vállalkozónak - a jó hírnevét is sértette, amikor az alperes a fenti internetes oldalakon azt állította, hogy az általa üzemeltetett vendéglőben a vendégeket kilökdösik, kitiltják, megalázzák, alóluk a széket kirángatják, nem szolgálják ki. Alperes valótlanul állította azt is, hogy a vállalkozás csődbe jutott. Jó hírneve megsértésének megállapítását kérte annak kapcsán is, hogy alperes a hozzá intézett névtelen fenyegető levélben és a lakó környezetéhez eljuttatott névtelen szórólapokban sértő kijelentéseket tett róla és vállalkozásáról. Kérte, hogy a bíróság kötelezze alperest a jogsértés abbahagyására és tiltsa el őt a további jogsértésektől, kötelezze elégtétel adására is, oly módon, hogy a sérelmezett kijelentések valótlanságát ismerje el, ezekért fejezze ki sajnálkozását, és e levelet az alperes tegye közzé facebook oldalain a „R Vendéglő ..." facebook oldalon, valamint a „R Vendéglő" honlapján is, és a bocsánatkérést a ... ... napilapban is hozza nyilvánosságra. Arra hivatkozott, hogy az alperes által közzétett kijelentések alkalmasak arra, hogy jó hírnevét sértsék, társadalmi megítélését rontsák, az egyéni vállalkozása keretében üzemelő vendéglő esetében pedig az étterem jó hírnevét is csorbítják. *** Alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a sérelmezett kijelentések (facebook oldalain, illetve az általa létrehozott „R Vendéglő ..." oldalon, illetve a R Vendéglő honlapján is) tőle származnak. Arra hivatkozott, hogy a szabad vélemény-nyilvánítás keretében véleménye nem korlátozható, s a sérelmezett kitételekben csupán a
17. január
18. napján és a
19. január
20. napján a vendéglőben történt eseménnyel kapcsolatos véleményét fogalmazta meg. Az ide egyesített 27.P.20.081/
21. számú perben előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy a felperes vele szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazva megsértette személyiségi jogait azzal, hogy
22. január
23. napján asztalfoglalása ellenére, majd
24. január
25. napján a R Vendéglő belső termében őt nem szolgálta ki. Kérte továbbá, hogy kötelezze a bíróság megfelelő elégtétel adására a felperest oly módon, hogy a ... ... napilap címoldalán saját költségén tegye közzé nyilvános bocsánatkérését, s kötelezze 2.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére. A két per egyesítését követően előterjesztett viszontkeresetében annak megállapítását kérte, hogy a felperes megsértette jó hírnévhez és becsülethez való jogát azzal, hogy rosszhiszeműen és minden alap nélkül kezdeményezte vele szemben a jelen peres eljárást, melynek során vele kapcsolatban valótlan tényeket állított és indokolatlanul bántó kifejezésekkel élt. Kérte, hogy kötelezze a bíróság a felperest e jogsértés abbahagyására, tiltsa el a további jogsértéstől, s marasztalja 1.500.000 forint sérelemdíjban és annak kamataiban. Felperes az ideegyesített perben előterjesztett kereset, valamint az alperesi viszontkereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét az alperessel szemben, és perindítása sem minősíthető rosszhiszeműnek, alaptalannak, nem sért személyiségi jogokat. *** Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy alperes megsértette felperes becsületét, jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy facebook oldalán felperes profilképét megosztva őt „ócska csehós"-nak nevezte; a R Vendéglő honlapján „csaló"-naktitulálta; facebook oldalain, a „R Vendéglő ..." elnevezésű honlapon, valamint a „R Vendéglő" honlapján felperes otthonát - mely a vendéglővel egy épületben van - „bűnbarlangnak" nevezte. Megállapította, hogy az alperes megsértette felperes, mint egyéni vállalkozó jó hírnevét, amikor a „R Vendéglő ..." elnevezésű, facebook oldalon a vendéglőt „mocskosnak", „vendégeket megalázónak", „kilökdösődőnek", felperest „adócsalónak", „csődbe jutottnak" nevezte. Az alperest a jogsértés abbahagyására kötelezte, a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte az alperest, 15 napon belül felpereshez címzett levélben adjon elégtételt azzal, hogy a sérelmezett kijelentések valótlanságát elismeri, ezekért sajnálkozását fejezi ki, és a levelet facebook oldalain, a „R Vendéglő ..." facebook oldalon, és a „R Vendéglő" honlapján közzéteszi. Az ezt meghaladó keresetet, valamint a viszontkeresetet elutasította. Megállapította, hogy a per során felmerült perköltséget az állam viseli, s hogy az alperes 100%-ban pervesztes lett, így jogi képviseletével felmerülő pártfogó ügyvédi munkadíjat az állam viseli. Arra hivatkozott, hogy az alperes az interneten közzétett nyilatkozatok tényállítás és véleménynyilvánítás szintű elhatárolását az Alkotmánybíróság gyakorlatában is alkalmazott „bizonyíthatósági teszt" révén elvégezve az „ócska csehós" és „csaló" kitételek véleménynyilvánításnak minősülnek, melyek kifejezésmódját súlyosan sértőnek, indokolatlanul bántónak találta, mely által alkalmasak a felperes megítélésének hátrányos befolyásolására, így e kifejezésekkel az alperes megsértette a felperes becsületét. A felperest a vállalkozásán keresztül érintő bejegyzések vonatkozásában a „mocskos" kijelentést, azt hogy ezen a helyen a vendégeket megalázzák, kilökdösik, s hogy a felperes egyéni vállalkozása csődbe jutott, valótlan tényállításnak minősítette, mely ugyancsak alkalmas a felperes és az általa üzemeltetett vendéglátó egység jó hírnevének rombolására. Az aláírás nélküli, gépelt fenyegető levél és a felperes szomszédaihoz, lakókörnyezetéhez eljuttatott névtelen szórólapok vonatkozásában arra hivatkozással utasította el a felperes keresetét, hogy nem nyert igazolást az, hogy azok az alperestől származnak, önmagában a szórólap és a névtelen levélben alkalmazott kifejezésmód hasonlósága nem igazolja kétséget kizáróan azok alperesi eredetét. Az alperes által az ideegyesített perben előterjesztett keresetet alaptalannak találta az abban állított hátrányos megkülönböztetés megvalósulása hiányában. Arra hivatkozott, hogy a felperes F-né S É val és K J-néval szóban kötött megállapodás alapján a vendéglátó ipari egység belső termét kizárólagosan egy baráti társaság rendelkezésére bocsátotta
26. január
27. napjától minden péntek 17.00 órai időponttal. Erre figyelemmel a terembe történő belépés, illetve ott tartózkodás meghatározása már nem az ő hatáskörébe esett. Miután a belső terem feletti rendelkezési jogot átadta, ha ott a felperest hátrányos megkülönböztetés érte, azért felelősséggel nem ő tartozik. Emiatt nem bír jelentőséggel az, hogy az ott megtartott rendezvény nyílt vagy zártkörű volt, azt a baráti társaság milyen módon tette zártkörűvé, és ezt miként jelezte a külvilág számára, emiatt mellőzte az ezzel összefüggő bizonyítási indítványok teljesítését. Vizsgálta, hogy a
28. január
29. napján történő asztalfoglalással összefüggésben érte-e az alperest személyiségjogi sérelem. E körben rámutatott, hogy amennyiben az asztal lefoglalására valóban belső teremben került volna sor, annak sincs jelentősége, mert
30. január
31. napán (helyesen:
32. január
33. napján) az alperes és a vele a helyszínen megjelenő társaság elfogadta azt, hogy a vacsorájukat az étterem egy másik termében szolgálják fel, így az asztalfoglalására vonatkozóan a szerződés módosításra került. Kifejtette, hogy - az időközben az alperes haragosává vált - F-né S É tanúvallomását a bizonyítékok köréből kizárva, nem állapítható meg, hogy egyáltalán konkrét asztalfoglalásra sor került volna az alperes részéről. Az alperes maga is elismerte, hogy annak kapcsán sem a nevét, sem elérhetőségét nem adta meg a felperesnek sem ő, sem F-né S É, így magatartásuk csupán a vacsora szándékának jelzése lehetett, mely konkrét felperesi kötelezettséget nem teremtett.
34. január
35. napján sem alkalmazott a felperes hátrányos megkülönböztetést az alperessel szemben. Amikor az alperes ismét a belső teremben kívánt helyet foglalni, akkor a felperes a belső teremben történő kiszolgálást - egyidejűleg felajánlva a vendéglő egy másik helyiségében történő kiszolgálást - jogszerűen tagadta meg. Rámutatott, hogy az alperes által sérelmezett két időpontban a per adatai szerint a felperes részéről az alperest sértő, megalázó magatartás kifejtésére nem került sor. Az alperes által hivatkozott lökdösődés nem a felperes magatartásával volt összefüggésbe hozható. Az alperes viszontkeresetét azon egységes bírói gyakorlatra utalva találta megalapozatlannak, mely szerint önmagában a peres eljárás megindítása személyiségvédelmet nem alapozhat meg. Azt a per keretében kell tisztázni, hogy a kereset alapjául szolgáló tényállás valós, megalapozott-e. A perben megállapítható, hogy az alperes nagy nyilvánosság előtt (az interneten) a felperest és annak vállalkozását érintő, a felperes személyiségi jogait sértő kijelentéseket tett, így a felperes jogszerűen léphetett fel az alperessel szemben, keresete megalapozott volt, eljárása nem sérthette az alperes személyiségi jogait. *** Az ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében az alperes az elsőfokú ítélet részben, akként történő megváltozatását kérte, hogy a bíróság egészében utasítsa el a felperes keresetét, és adjon helyt viszontkeresetének és az ide egyesített perben előterjesztett keresetének. Arra hivatkozott, hogy a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 10.K.20.217/2015., illetve a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 20.K.30.130/
36. számon folyamatban volt perekben csak amiatt lett pervesztes, mert sérelme nem tartozott a Fogyasztóvédelmi Hatóság, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóság hatáskörébe, így azt csak polgári perben orvosolhatja. Őt a felperes diszkriminálta, s csupán valós ténymegállapításokat tett a vendéglő, illetve a felperes egyes vendégekhez való hozzáállását illetően, melyek kijelentései valóságuk miatt nem sértenek személyiségi jogokat. A demokrácia vívmánya, a szólásszabadság útján tette közzé sérelmeit, egy vendéglátásról pozitív és negatív vélemény is szabadon megfogalmazható. Ezzel szemben a felperes és társasága durva, agresszív módon, veréssel, „véged lesz" fenyegetéssel, „háttérhatalommal" fenyegetéssel és félelemkeltő írásokkal válaszolt, s két esetben ténylegesen is bántalmazta őt a felperesi vendéglő egyik törzsvendége, Város 1 közismert verőlegénye által. Fellebbezéséhez olyan - állítása szerint a felperestől származó és őt dehonesztáló - nyilatkozatokat is csatolt, melyek álláspontja szerint a felperes vele szembeni jogsértő magatartását igazolják, ahogy igazolt az is, hogy az R Vendéglő törzsvendégei a
37. januári eset után őt rendszeresen fenyegették, majd bántalmazták is. A jognak nem őt, a sérelmet szenvedett vendéget kell elmarasztalnia, hanem a törvénysértő vendéglőst. Kiemelte, hogy annak ténye, hogy 2015.01.06.-án bement a vendéglőbe, igazolja az asztalfoglalást. Emellett három egyértelmű tanúvallomás igazolta, hogy asztalfoglalásos vacsorára ment
38. január
39. napján, amit a felperes nem biztosított a megbeszélt helyen, noha 16 órára mentek és a rendezvény csak 17 órakor kezdődött. Az is bizonyított, hogy lökdösődésre, kiabálásra, székrángatásra sor került. (NFH vizsgálati jkv., 905/
40. bü. Sz. irat; F-né S É tanúvallomása) Utalt a
41. évi CLXIV. törvény 2.§
42. pontjára, álláspontja szerint a felperest személyes intézkedési kötelezettség terhelte, nem a konyhalányt kellett volna odaküldenie. Hivatkozott a
43. évi XLVII. Törvény 14.§-ra, melynek értelmében a kereskedelmi gyakorlat részét képező tényállítás valóságát - a rendezvény zártkörűségét - a felperes tartozott igazolni. A felperes azonban az eltelt négy év alatt sem tudta igazolni, hogy a zártkörű rendezvény megtartására törvényesen került sor, így erre való hivatkozásai nem fogadhatók el. Az elsőfokú bíróság - jogszabálysértő módon - kizárólag a felperes tanúinak nyilatkozatát és a felperes által előadottakat vette figyelembe, annak ellenére, hogy részletesen kifejtette, hogy e tanúk szavahihetősége miért kérdéses. Az elsőfokú bíróság nem értékelte megfelelően a bizonyítékokat, melyek igazolják, hogy a perbeli cselekmény kapcsán őt érte jelentős hátrány. Utalt a Slágermulató tulajdonosának, B L-nek a bíróság előtt tett vallomására, mely szerint egy asztalfoglalásos vacsorára érkező társasággal nem történhet meg az, ami vele megesett a felperes vendéglőjében. Hangsúlyozta, hogy egyik alkalommal sem a zártkörű rendezvényen kívánt részt venni, hanem mindkét alkalommal csak vacsorázni szeretett volna, ami első alkalommal nem a megállapodás szerint, második alkalommal pedig egyáltalán nem sikerült. A felperes a
44. január 9-i és 16-i eseményekkel kapcsolatosan hamis tanúvallomást tett és F-né S Ét is hamis tanúzásra hívta fel, ezért kérte, hogy a felperessel szemben hamis tanúvallomás tétele és hamis vád miatt F-né S É ellen pedig hamis tanúzás vádja miatt hivatalból kezdeményezzen a bíróság büntetőeljárást. *** A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Utalt arra, hogy facebook oldalán, a vendéglő honlapján, illetve a vendéglő facebook oldalán az alperes személyiségi jogait sértő válasszal vagy megjegyzéssel nem élt.. Az alperes azonban az elsőfokú ítéletben foglaltakat figyelmen kívül hagyva tovább folytatja saját facebook oldalán nagy nyilvánosság előtt a jogsértést. Ezt igazolandó közjegyzői ténytanúsítványt csatolt, egyúttal kérte az annak kiállításával kapcsolatos 24.560 forint költség perköltségként történő megtérítését. Rámutatott, hogy az alperes az elsőfokú eljárás során elismerte, hogy nem foglalt asztalt, s visszavonta korábbi állítását a székrángatás, a hölgy kilökdösődés és kiabálás tekintetében is, amit alátámasztott F-né S É tanúvallomása is, *** Az alperes fellebbezése nem alapos. Mindenekelőtt arra mutat rá az ítélőtábla, hogy a Pp.
45. §