Pfv.21599/2018/6 – Kúria

(1)bekezdésének diszpozitív szabálya alapján kiköthető, ennek azonban a szerződés egyedi részéből, illetve a szerződés részévé vált általános szerződési feltételekből egyértelműen ki kell tűnnie. Ha a törzskönyv birtokban tartásra vonatkozó jogosultság csak járulékos, az opciós joghoz kapcsolódó jellegű, azt önálló biztosítéknak nem lehet tekinteni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.599/2018/

1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Zumbók Péter bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Bihari Krisztina ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Fábián Bernadette ügyvéd A per tárgya: Törzskönyv kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.025/2018/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Törvényszék 22.P.21.553/2017/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 47.700 (negyvenhétezerhétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes jogelődje, a ... Zrt. (a továbbiakban: alperes) és a felperes
4. június
5. napján ... számmal jelölt deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek egymással, amely alapján az alperes 4.792.000 forint kölcsönt folyósított a felperesnek az ... forgalmi rendszámú Kia Magentis 2.0 típusú gépjármű vételárának finanszírozása céljából. [2] [3] [4] [5] [6] [7] A kölcsönszerződés részét képezte az alperes .... számú üzletszabályzata (a továbbiakban: ÜSZ), amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazta: I.29.: „Elsődleges biztosíték: A kölcsön visszafizetésének biztosítására a Hitelező javára arra a gépjárműre alapított jelzálogjog vagy opció és/vagy a Hitelezővel mint vevővel kötött adásvételi szerződés, amely megvásárlásához a Hitelező a kölcsönt a Kölcsönbevevőnek folyósítja (a továbbiakban: gépjármű). Az elsődleges biztosíték nyújtására vonatkozó szerződés a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képezi." I.30.: „Másodlagos biztosíték: A kölcsön visszafizetésének biztosítására a folyósítás feltételeként a Hitelező jogosult - az elsődleges biztosítékon felül további fedezet nyújtására kötelezni a Kölcsönbevevőt." VI.1.: „A Kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe a Hitelező javára - Felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező mint a korlátozás jogosultja részére küldje meg". A felek a kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg az alperes javára opciós jogot alapítottak a kölcsönösszegből vásárolt gépjárműre. Az opciós szerződés
6. pontja szerint a hitelező a vételi jogot a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbevevő maradéktalanul nem teljesítette. A felek a vételi jog biztosítására az opciós joggal terhelt gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat is kikötöttek (szerződés
7. pont). Az opciós szerződés
8. pontja a vételi jog gyakorlásának a feltételeit rögzíti. A
9. pont rendelkezik arról, hogy az opciós szerződés elválaszthatatlan részét képezi a kölcsönszerződésnek, így az e szerződésben nem szabályozott kérdésekben a kölcsönszerződés, valamint az annak az általános szerződési feltételeket rögzítő üzletszabályzata az irányadóak. A peres felek
10. november 19.én jelzálogjogot alapítottak az alperes javára a kölcsönből vásárolt gépkocsira 4.259.674 forint és járulékai erejéig, a kölcsönszerződésből bármilyen jogcímen keletkezett alperesi követelés biztosítására. A szerződés II.
11. pontja értelmében a jelzálogszerződés az adós fizetési kötelezettségből eredő tartozás maradéktalan teljesítése esetén szűnik meg. Erre az esetre az alperesi jogosult vállalta, hogy 8 napon belül kiadja a zálogjog töröltetéséhez szükséges nyilatkozatot. Az alperes zálogjoga bejegyzést nyert a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett zálogjogi nyilvántartásba. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] [9] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az ...forgalmi rendszámú ... gépjármű törzskönyvének, valamint az opciós jog törléséhez hozzájáruló nyilatkozatnak a kiadására. Keresete indokolásaként hivatkozott arra, hogy érvénytelen az opciós szerződés
12. pontjában, valamint az ÜSZ IV.
13. pontjában rögzített szerződési feltétel, miután pedig az opciós jog gyakorlására nyitva álló 5 éves határidő eltelt anélkül, hogy az alperes e jogával élt volna, az alperesnek nincs jogcíme a törzskönyvet birtokban tartani. Az alperesnek 8.649.606 forintot teljesített, így mivel a jelzálogjogot 4.259.674 forint erejéig engedte, a jelzálogszerződés is hatályát vesztette. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődleges védekezése szerint a törzskönyv birtokban tartása nem a vételi jog, hanem a kölcsön atipikus biztosítéka, így az ÜSZ IV.
14. pontja alapján mindaddig jogosult a törzskönyvet magánál tartani, amíg a felperes nem teljesíti valamennyi fizetési kötelezettségét. Hivatkozott továbbá arra, hogy a törzskönyv birtokban tartása nem csupán a vételi jog, hanem az ÜSZ VI.
15. pontja alapján a jelzálogjognak is a biztosítéka. Vitatta a 8.649.606 forint teljesítését is, ugyanis 4.785.031 forint nem a felperesi, illetve garantőri befizetés, hanem szerződésmódosítás miatti jóváírás. Az első- és másodfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest az ... forgalmi rendszámú gépjármű törzskönyvének kiadására, pótolta az alperesnek a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett opciós jog törléséhez való hozzájáruló nyilatkozatát, megállapította továbbá az ÜSZ IV.
16. pontjának érvénytelenségét. Az alperest marasztalta a felperes 20.000 forint perköltségében, valamint kötelezte 36.000 forint elsőfokú eljárási illeték megfizetésére. Határozatának indokolásában utalt arra, hogy az ÜSZ IV.
17. pontja érvénytelenségét a bíróság közérdekű perben megállapította, így az alperes opciós joga megszűnt, és nincs a szerződésnek olyan rendelkezése, amely alapján azt lehetne megállapítani, hogy a törzskönyv birtokban tartása a kölcsönszerződés atipikus biztosítéka, ezért az alperesnek nincs jogcíme annak birtokban tartására. [11] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét (fellebbezett, törzskönyv kiadására vonatkozó rendelkezései tekintetében) helybenhagyta és kötelezte az alperest a felperes javára 12.700 forint másodfokú perköltség megfizetésére. A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a vételi jog megszűnésével az alperesnek nincs jogcíme a törzskönyv birtokban tartására. Az utóbb megkötött jelzálogszerződés nem tartalmaz olyan megállapodást, amely szerint az alperes a jelzálogszerződés biztosítékaként a törzskönyvet akkor is birtokban tarthatná, ha arra a vételi jog gyakorlására nyitva álló határidő eltelte miatt megszűnt opciós joga folytán már nem lenne jogosult. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes törzskönyv kiadása iránti kereseti kérelmét elutasító határozat meghozatalát kérte. Előadta, hogy a Ptk.
18. (l) bekezdése alapján nincs akadálya annak, hogy a felek kikössék a törzskönyv alperes általi birtoklásának jogát mindaddig, amíg a jelzálogszerződés fennáll. Tévesen, a Ptk.
19. §

(1)és

(2)bekezdését megsértve állapította meg a bíróság, hogy az ÜSZ 1.29., I.

1. és VI.l. pontjai erre vonatkozó megállapodást nem tartalmaznak. Értelmezése szerint az üzletszabályzat 1.29., 1.
2. valamint VI. l. pontjaiban rögzített, és így a felek megállapodásán alapuló és a zálogszerződés 11.
3. pontjában foglaltak alapján az ingó zálogszerződés biztosítékaként értelmezhető a törzskönyv birtokban tartása. [13] Az alperes felülvizsgálati kérelme értelmében a közúti közlekedési igazgatási feladatokról a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
4. (XII. 28.) Korm. rendelet
5. §

(4)bekezdése egyértelmű szabályt tartalmaz arra, hogy ki tekinthető a gépjárműi törzskönyvével jogszerűen rendelkező személynek, és a 84. §

(1)-

(4)bekezdései alapján az kinek adható ki. Ezért a törzskönyv birtokban tartása már a jogszabályból következő alperesi jog. Az ÜSZ ennek megfelelő, a jogszabályi jogosultságot megerősítő rendelkezéseket tartalmaz. [14] Szerinte a bíróság a közúti közlekedés igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendelet perbeli kölcsön opciós és jelzálogszerződés megkötésekor hatályos 74. §

(4)bekezdését figyelmen kívül hagyva állapította meg, a törzskönyv kiadását. [15] Előadása értelmében a jelzálogszerződésre is irányadó ÜSZ VI. I. pontja egyértelműen rendelkezik arról, hogy a kölcsönbevevő nemcsak a vételi jog, hanem a jelzálogjog biztosítására is köteles a gépjármű forgalmi engedélyébe és törzskönyvébe az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni és úgy rendelkezni, hogy a törzskönyvet a hitelező, mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg. Ebből következően a törzskönyv hitelező általi birtokban tartása nem csupán az opciós szerződés biztosítéka, hanem a jelzálogszerződés biztosítéka is. Mindezen nem változtat az, hogy a jelzálogszerződést a felek a kölcsönszerződés létrejöttét követően kötötték. [16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [18] A Kúria - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §

(2)bekezdése szerint - a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet, és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. [19] A jogerős ítélettel megegyezően hivatkozott az alperes arra, hogy a Ptk. 200. §

(1)bekezdésében megfogalmazott szerződési szabadság elvéből következően - erre irányuló jogszabályi tilalom hiányában nincs akadálya a törzskönyv alperes általi birtoklásának jogát mindaddig kikötni, amíg a jelzálogszerződés fennáll. Ugyanakkor ahhoz, hogy ez az atipikus biztosíték valósuljon meg, egyedi vagy általános szerződési feltételbe foglalt megállapodásra van szükség. A Kúria az alperes keresettel érintett üzletszabályzatát már több, előtte folyamatban volt ügyben vizsgálta, és megállapította, hogy az alperesnek a törzskönyv birtoklásához való joga csupán a vételi joghoz kapcsolódó járulékos jogosultságként minősíthető (BH2017.13, BH2017.63., BH2017.95.). A törzskönyvet ugyanis az alperes az opciós szerződés

1. pontja és az üzletszabályzat VI.
2. pontja értelmében a perbeli kölcsönszerződés megkötését követően nem a szerződés önálló biztosítékaként tarthatta birtokában, hanem azáltal a vételi jogát kívánták a szerződő felek biztosítani. [20] A Kúria az ügyben eljárt bíróságok álláspontjával egyezően jelen ügyben is azt állapította meg, hogy sem a kölcsönszerződés biztosítékaként később megkötött jelzálogszerződés rendelkezéseiből, sem pedig az ÜSZ alapján nem volt megállapítható az alperes jogosultsága a törzskönyv további birtoklására. A hivatkozott egyedi és általános szerződési feltételek önálló és együttes értelmezése [Ptk.
3. §

(1)és

(4)bekezdése] alapján sem lehetett olyan megállapítást tenni, hogy a törzskönyv birtokban tartásának joga a felek kölcsönszerződésének önálló biztosítékát jelentette. [21] Ezzel szemben az mondható ki, hogy a kölcsönszerződés megkötése idején létrehozott, lépcsőzetes biztosítéki rendszerben a felek elsődleges biztosítékként az alperes javára vételi jogot alapítottak, amelyet elidegenítési és terhelési tilalom kikötésével biztosítottak. Az így felállított biztosítéki szerkezetben került az alpereshez a finanszírozott gépjármű törzskönyve. [22] Az ÜSZ I.

1. és I.
2. pontjai a kölcsönszerződés elsődleges és másodlagos biztosítékairól rendelkeznek ugyan, de a törzskönyv hitelező általi birtoklására, mint a kölcsön visszafizetésének akár elsődleges, akár másodlagos biztosítékára nem utalnak. [23] Az ÜSZ VI.
3. pontja rendelkezik a jelzálogjogról, és ahhoz kapcsolódóan a törzskönyvről is, önmagában azonban ebből a kikötésből sem következik az, hogy a törzskönyvet az alperes a jelzálogjoga alapján, annak fennállásáig tarthatná magánál. [24] Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság arra, hogy a 35/
4. (XI. 30.) BM rendelet perbeli kölcsön-, opciós és jelzálogszerződés megkötésekor hatályos
5. §

(4)bekezdéséből nem következik a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott értelmezés. A rendeletben a jármű tulajdonjogát érintő korlátozások között nevesítve csak az elidegenítési és terhelési tilalom szerepel, ami fennállása esetén a törzskönyv kizárólag a korlátozás jogosítottja részére adható ki. A perbeli jelzálogszerződés azonban a gépjármű mint zálogtárgy tulajdonjogát korlátozó elidegenítési és terhelési tilalomról nem rendelkezik, és érvényesen nem is rendelkezhetett volna, az ügylet ugyanis nem tulajdonjog átruházásához kapcsolódott [Ptk. 114. §

(2)bekezdése]. Önmagában pedig a zálogszerződés nem minősül a hatósági nyilvántartás szempontjából releváns, okmány kiadási kötelezettséget befolyásoló tulajdoni korlátozásnak. [25] Az alperes által a jogszabálysértés alapjául hivatkozott 326/

1. (XII. 28.) Korm. rendelet a peres felek megállapodásának megkötésekor még nem volt hatályban, így sem a kölcsön-, sem a zálogszerződés tartalmát nem befolyásolhatta. A gépjármű tulajdonjogát igazoló törzskönyvre vonatkozó szabályokat a szerződéskötésekkor a 35/
2. (XI. 30.) BM rendelet tartalmazta, ezért a 326/
3. (XII. 28.) Korm. rendelet bíróság általi megsértése fogalmilag nem kerülhet szóba. [26] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
4. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [27] A pervesztes alperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint köteles a felperes készkiadásából (35.000 forint útiköltség) és ügyvédi munkadíjból (12.000 forint) álló felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. [28] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése folytán - kérelemre - tárgyaláson bírálta el. [29] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,

1. június
2. . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró