A határozat elvi tartalma: A bíróságnak uniós jogi célkitűzést a magyar jogba implementáló szabály értelmezésénél mind az irányelvi, mind pedig a magyar beültető jogszabály céljára figyelemmel kell lenni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.596/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Zumbók Péter bíró A felperes: ... A felperes képviselője: ... kamarai jogtanácsos, ... kamarai jogtanácsos dr. Szalay-Tóth Katalin ügyvéd Az alperesek: ... I. rendű ... II. rendű Az alperesek képviselője: dr. Bűrös László ügyvéd I. rendű dr. Moldován András ügyvéd II. rendű A per tárgya: Szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.276/2018/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 17.P.24.152/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 150.000 (százötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 657.200 (hatszázötvenhétezer-kétszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. forint Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes mint megrendelő és a II. rendű alperes mint szállító között közbeszerzési eljárás mellőzésével
- május
- napján szállítási szerződés, valamint „megállapodás" jött létre a szállító által forgalmazott gyógyszerek, készítmények tárgyában. A felperes a
- október 12-én kelt ... számú jogerős határozatában megállapította, hogy az I. rendű alperes a perbeli szállítási szerződések vonatkozásában megsértette - a közbeszerzésekről szóló
- évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- §-ára tekintettel - a Kbt.
- §-át, egyúttal az I. rendű alperest 2.000.000 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [2] [3] [4] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az alperesek között
- május
- napján létrejött mindkét szállítási szerződés érvénytelenségét. Kérte továbbá, hogy amennyiben a bíróság a Kbt.
- §
(2)bekezdés b) pontja szerinti kivételi okot fennállónak tartja - nyilvánítsa a szállítási szerződéseket érvényessé és szabjon ki a szerződéses érték legfeljebb 15 %-ának megfelelő bírságot az I. rendű alperessel szemben. Előadta, hogy a szállítási szerződések a Kbt. 127. §
(1)bekezdés a) pontja folytán érvénytelenek, mivel azonban a szerződések teljesítéséhez a Kbt. 127. §
(2)bekezdés b) pontja alapján kiemelkedően fontos közérdek fűződik - amelynek a fennállását a Kbt. 164. §
(5)bekezdés értelmében a bíróságnak kell megállapítania -, az érvényessé nyilvánítás jogkövetkezménye a Kbt. 164. §
(5)bekezdés első fordulata szerinti bírság kiszabása, melyet a bíróság kötelezően alkalmaz, kizárólag annak összegét mérlegelheti. Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy a szerződéskötés idején hatályos Kbt. 127. §
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő, közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződések érvénytelenségének megállapítása iránti kereset benyújtását a törvény fogalmilag kizárja, ugyanis azon szerződések, amelyek teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik nem semmisek. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, mely alapján jelen esetben rendelkezni kellene a bíróságnak a szerződés érvénytelenségéről, a felperes álláspontja kizárólag az általa hivatkozott irányelvben foglaltakon alapul. Érvelése értelmében vele szemben bírság nem szabható ki, erre abban az esetben van lehetőség, ha a szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát a bíróság közbeszerzési eljárás folytán megkötött szerződés tekintetében állapítja meg. A II. rendű alperes a szállítási szerződések érvénytelenségének megállapítására, valamint a szerződések kiemelten fontos közérdek miatti érvényessé nyilvánítására teljesítését nem ellenezte. vonatkozó kereseti kérelem Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] [7] [8] [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest az I. rendű alperes javára perköltség megfizetésére. Ítélete indokolásában megállapította, hogy az alperesek a perbeli szállítási szerződéseket közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg, azonban a szerződések teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik, ezért a Kbt. 127. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében a szállítási szerződések nem semmisek, így az érvénytelenség megállapítására irányuló kereseti kérelem nem alapos. Tekintettel arra, hogy a szállítási szerződések nem érvénytelenek, így az érvényessé nyilvánításukra, illetve az érvénytelenség egyéb jogkövetkezményeinek alkalmazására nincs lehetőség. Az érvényessé nyilvánítást a 2014. március 15. napjától hatályos Kbt. 127. §
(3)bekezdése rendeli az ezen időpontot követően megkötött szerződések vonatkozásában. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a szerződések megkötésekor hatályos Kbt. 164. §
(5)bekezdése kizárólag a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések részleges érvénytelenségének, illetve az érvénytelenség hiányának megállapítása esetén ad lehetőséget bírság kiszabására. Mivel a perbeli szállítási szerződések közbeszerzési eljárás mellőzésével kerültek megkötésre, ezért az I. rendű alperessel szemben bírság nem szabható ki. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és kötelezte az I. rendű alperest 6.571.555 forint bírság megfizetésére. A felperes elsőfokú perköltség fizetési kötelezettségét mellőzte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kimondta, hogy az első- és másodfokú perköltségüket a felek maguk viselik, és a le nem rótt 2.500.000 (kétmillióötszázezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. A jogerős ítélet értelmében a szerződéskötés időpontjában hatályos Kbt. 127. §
(2)bekezdés b) pontja kizárja a 127. §
(1)bekezdésében írt semmisség megállapítását. Kivételt ad a semmisség megállapítása alól a 127. §
(2)bekezdés b) pontja, amennyiben kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. E perben a szerződések megkötésével az I. rendű alperes többek között az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény alapján teljesítendő feladatai ellátásához szükséges gyógyszerekkel történő ellátása nyilvánvalóan olyan kiemelkedően fontos közérdek, ami a szállítási szerződések semmissége kimondása mellőzésére alapot ad. Ezért a felperesnek az érvénytelenség megállapítására majd az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítására irányuló keresete a szerződéskötés idején hatályos Kbt. rendelkezései alapján nem teljesíthető. A másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy miután a Kbt.
- §
(5)bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 127. §
(2)bekezdése szerint állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, melynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a lehet, a két jogszabályhelynek az Alaptörvény
- cikke szerinti értelmezése mellett kizárólag arra a következtetésre lehet jutni, hogy a közbeszerzés mellőzésével kötött szerződés esetén kötelező a bírság kiszabása. A bíróság mérlegelési jogkörébe csupán az tartozik, hogy a 15%-os mértéken belül milyen összegű bírsággal sújtja az ajánlatkérőt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélettel szemben az I. rendű alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet teljes körű helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára történő utasítását kérte. [11] Az I. rendű alperes arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság a Kbt.
- §
(2)bekezdésébe és 164. §
(5)bekezdésébe ütközően, az Alaptörvény XXVIII. (helyesen:28.) cikkét is tévesen alkalmazva, jogsértően változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét a bírság kiszabására vonatkozó kereseti kérelemnek történő helyt adás körében. Szerinte a Kbt. szövegezéséből egyértelműen következően a jogalkotó kifejezett különbséget kívánt tenni a közbeszerzési eljárás mellőzésével és a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések érvénytelenségéhez fűződő jogkövetkezmények között. A különbségtétel egyértelmű szándékát alátámasztja, hogy a Kbt. 164. §
(5)bekezdésének első mondatában nem a Kbt. 127. §
(1)bekezdésében meghatározott szerződésekre, esetleg a Kbt. hatálya alá tartozó szerződésekre, hanem azok közül konkrétan csak a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződésekre történik utalás. Hivatkozott álláspontját alátámasztó bírói gyakorlatra is. [12] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, valamint elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Akár a konkrét jogszabályhely megjelölése, akár a jogszabálysértés szöveges előadása hiányában, a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el [1/
- (II.15.) PK vélemény
- pont, BH 2005.290., BH 2011.259.]. Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára történő utasítását kérte, azonban olyan lényeges eljárásjogi jogszabálysértést nem jelölt meg, ami a másodfokú eljárás megismétlését szükségessé tenné, ezért adekvát jogszabályhely megjelölése hiányában a Kúria érdemben kizárólag az elsődleges kérelmét megalapozó anyagi jogi jogszabálysértéseket vizsgálta [1/
- (II.15.) PK vélemény
- pont]. [14] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [15] A Kúria - a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint - kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet, és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. [16] Az I. rendű alperes közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött szállítási szerződéseket, a II. rendű alperessel. A Kbt. 127. §
(1)bekezdésének a) pontja az ilyen szerződéseket semmisnek minősítette. A Kbt. ügyletkötéskor (2013. május 24-én) hatályos 127. §
(2)bekezdésének b) pontja szerint azonban a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A Kúriának a felülvizsgálati kérelemhez kötöttség elvére tekintettel abban a kérdésben nem volt lehetősége állást foglalni, hogy a perbeli esetben a kiemelkedően fontos közérdek megállapítható-e. Ezt a jogerős ítélet megállapította, ennek pedig Kbt. 127. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezménye, hogy a szerződések érvényesek. [17] Az alperesek közötti ügylet időpontjában hatályos Kbt. 164. §
(5)bekezdése kötelezően előírta bírság kiszabását abban az esetben, ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten 127. §
(2)bekezdése alapján állapítja meg. A Kúriának az első- és másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontja folytán abban a jogértelmezési kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a bírság kiszabásának kötelezettsége kizárólag a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésre vagy a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött szerződésre is irányadó. [18] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott két konkrét ügyben hozott kúriai határozat jelen ügy elbírálása tekintetében azért nem irányadó, mert a felülvizsgálati kérelem tükrében ezekben az ügyekben a Kúria elsődlegesen azt a kérdést vizsgálta, hogy a Kbt. melyik időállapotban hatályos szövegét, a 2014. március 15. előtt vagy után hatályos szövegét szükséges alkalmazni a jogvitában. [19] Jelen ügyben a felperesi elsődleges kereseti kérelmet elutasító jogerős ítéleti rendelkezések nem képezik felülvizsgálat tárgyát, azaz jogerős az a megállapítás is, hogy miután a perbeli szerződések a Kbt. 127. §
(2)bekezdés b) pontja alapján nem semmisek, így a felperesnek az érvénytelenség megállapítására, majd majd az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítására irányuló keresete nem teljesíthető. [20] A felülvizsgálati kérelem folytán a Kúria azt vizsgálhatta, hogy az első- vagy másodfokú bíróság értelmezte-e helyesen a Kbt. 127. §
(2)bekezdését és ezzel összefüggésben a Kbt. 164. §
(5)bekezdését. A Kbt. 164. §
(5)bekezdése két fordulatban állapítja meg a követendő eljárást. A szabály grammatikai értelmezéséből az következik, hogy „a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés" fordulat kizárólag a Kbt. 164. §
(5)első mondatában megjelölt részleges érvénytelenség helyzetére irányadó, és ettől független, önálló kötelező bírságolási esetkör, ha az érvénytelenség hiányát a Kbt. 127. §
(2)bekezdése alapján állapítja meg a bíróság. Csak erre a következtetésre lehet jutni a két tagmondat nyelvtani elemzéséből is, ugyanis ellenkező esetben a második tagmondat önállóan nem értelmezhető. A feltételeket megállapító első két tagmondat közös igéje az „állapítja meg" kifejezés, és a megállapítás elkülönült két tárgya a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelensége, illetve az az érvénytelenség hiánya. E nyelvi elemzés alapján a két fordulat (önálló bírságolási estkör) akként állapítható meg, hogy kötelező bírságot kiszabni akkor is, ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét állapítja meg, és akkor is, ha az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 127. §
(2)bekezdése alapján állapítja meg. [21] Amennyiben egy mondatként és nem külön tagmondatként értelmezzük e fordulatokat, és a vesszővel elválasztott tárgyakat („részleges érvénytelenséget" és „érvénytelenség hiányát") egyszerű felsorolásnak tekintjük, úgy logikailag csak az a következtetés adódik, hogy mindkét tárgy jelzője a „közbeszerzési eljárás alapján megkötött", ekkor azonban a mondat folytatását is egységesen, azaz mindkét tárgyra vonatkoztatva kell kezelni, ami azt jelenti, hogy mind a megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, mind pedig az érvénytelenség hiányát is a 127. §
(2)bekezdése alapján kell megítélni. Az utaló szabály ekként történő értelmezése viszont abszurd következtetésre vezet, ugyanis a Kbt. 127. §
(2)bekezdése kizárólag azt az esetet szabályozza, ami - a főszabálytól eltérő kivételként - a nem semmis szerződések körét határozza meg, amibe semmilyen jogértelmezéssel nem érthető bele a részleges érvénytelenség jogi kategóriája. [22] Mindezek mellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Kbt. 127. §
(2)bekezdése a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló
- december 11-i 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a magyar jogba történő implementálása körében született meg. Az irányelv jogalkotói célkitűzése az volt, hogy a tagállamok olyan közbeszerzési szabályokat alkossanak meg, amelyek a közbeszerzési jogsértéseket semmisséggel szankcionálják, és csak különösen méltányolandó esetekben - ilyennek minősül a Kbt.
- §
(2)bekezdés b) pontja szerinti kiemelkedően fontos közérdek - teszik lehetővé a szerződés érvénytelenségének kimondása alóli mentesülést. A Kbt. 127. §
(2)bekezdés egy olyan esetet rögzít, amikor fennállna ugyan az érvénytelenségi ok, az ajánlatkérő méltányolható magatartására tekintettel azonban a szerződés mégsem érvénytelen. [23] Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a fennálló súlyos jogsértések jogkövetkezmények nélkül maradnának. Az irányelv rendelkezései ilyen helyzetekre alternatív szankció alkalmazását teszik kötelezővé. Ennek a célkitűzésnek megfelelően került, meghatározásra a Kbt. 164. §
(5)bekezdése, ami az irányelvi célkitűzésnek is megfelelően csak úgy értelmezhető, hogy a Kbt. 127. §
(2)bekezdés b) pontja alá eső súlyos közbeszerzési jogsértés esetén a jogsértés súlyához mérten bíróság által mérlegelhető és maximált összegű bírság kiszabását teszi szükségessé. [24] Egyetért a Kúria a másodfokú bírósággal abban is, hogy az Alaptörvény
- cikke szerinti értelmezés mellett is kizárólag erre a következtetésre lehet jutni, ellenkező értelmezéssel ugyanis a súlyos közbeszerzési jogsértések mind a polgári jogi, mind pedig az alternatív jogkövetkezmények alól mentesek lennének, így nem lenne elérhető az a jogalkotói cél, hogy hatékony módon fellépjen a közbeszerzési eljárás megkerülése következtében keletkezett szerződésekkel szemben. A jogalkotói célnak és a józan ész szabályának mondana ellent, ha éppen a legsúlyosabb jogsértések vonatkozásában (közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése) maradna el a Kbt. szerinti jogkövetkezmény amivel kiüresedne az irányelv által célzott szankciórendszer is. [25] Az, hogy a másodfokú bíróság a kiszabott bírság mértékét milyen szempontok figyelembevételével mérlegelte és milyen mértékben határozta meg, nem volt felülvizsgálat tárgya. [26] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [27] A pervesztes I. rendű alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint köteles a felperes áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. [28] A személyes illetékmentes alperes pervesztessége folytán az 1990. évi XCIII. törvény 74. §
(3)bekezdésére tekintettel az 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(1)bekezdése és
- §-a alapján a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. [29] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése folytán - kérelemre - tárgyaláson bírálta el. [30] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró