A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásnak csak az lehet a tárgya, ami az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt, új hivatkozások tételére, új jogcímű igényérvényesítésre a felülvizsgálati eljárásban nem kerülhet sor. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.427/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Zumbók Péter bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Bodnár Klára ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: ... Kft. (ügyintéző: ... felszámoló) A per tárgya: Vállalkozói díj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Tatabányai Törvényszék 2.Gf.40.031/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Tatabányai Járásbíróság 10.G.40.016/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 1.862.000 (egymillió-nyolcszázhatvankétezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A ... Kft. mint fővállalkozó és az alperes mint alvállalkozó között vállalkozási szerződés jött létre a ... szennyvízcsatorna-hálózata fejlesztéséhez kapcsolódóan. A peres felek
- augusztus
- napján kötött (al)vállalkozási szerződése a csatornahálózat építésének részfeladataira vonatkozott. A peres felek 25 %-os készültségi fokonként, teljesítésigazolási [3] [4] [5] [6] jegyzőkönyv alapján történő számlázásban állapodtak meg. Végszámla csak a teljes és hibátlan teljesítés esetén kerülhetett kiállításra. Az alperes jogosult volt a részszámlák nettó értékének 10 %-át visszatartani, annak kifizetése felerészben a műszaki átadás lezárultát követően, illetve fennmaradó részében a műszaki átadást követő 36 hónap + 35 nap (garanciális idő) elteltével történhetett meg. A szerződésben a munkaterület átadásának időpontját
- július
- napjában, a kivitelezés megkezdésének időpontját július
- napjában, a befejezését pedig december 18-ában határozták meg. A felperes a munkálatokat
- augusztus 20-át követően megkezdte. A felek
- október 1-jén és december 23-án teljesítésigazolási jegyzőkönyvet vettek fel, megállapították 1.573.110 forint és 5.838.335 forint értékű munka elvégzését, azt kölcsönösen nyugtázták, a felperes a számlákat kiállította és alperes több részletben, némi késedelemmel, de maradéktalanul kiegyenlítette. Az alperes megrendelője (a kivitelezés fővállalkozója) a felek szerződését érintően az alperessel kötött saját szerződését módosította a határidőben való teljesítés elmaradása miatt, továbbá az elvégzett munkával kapcsolatban hibalistát készített. A peres felek a jelen perben érintett szerződésüket nem tárgyalták újra, azonban a változásról az alperes a felperest értesítette. A felperes a szerződésben szereplő, de utóbb kivett csatornaszakaszokon munkát nem végzett, a szerződési kötelezettségei maradéktalan teljesítése előtt,
- május 13-án levonult a munkaterületről. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] [8] A felperes keresetében vállalkozói díj címén 18.620.290 forint és kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A felperes pernyertessége esetére 5.799.900 forint erejéig beszámítási igénye volt. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és kötelezte őt az alperes javára 758.600 forint perköltség, továbbá az állam javára 1.177.218 forint eljárási illeték megfizetésére. Az ezt meghaladó perköltség vonatkozásában akként rendelkezett, hogy a felek azt maguk viselik. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest az alperes javára 379.300 forint összegű másodfokú perköltség és az állam javára 1.489.600 forint feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére. [10] A jogerős ítélet értelmében a peres felek között nem vitatottan (al)vállalkozási szerződés jött létre. A felek szerződése az építési napló vezetését a felperes kötelezettségévé tette, aki azonban ennek nem tett eleget, és az alperes által vezetett napló felperes által állított hibái, hiányosságai sem igazolódtak az eljárás során. A teljesítésigazolások a felperes tevékenysége mértékéhez igazodtak, a számítás rendje a szerződésében rögzítettek szerint történt. A visszatartások és levonások összege a megállapodásban kikötötteknek megfelelt. A felperes számláit az alperes a teljesítési igazolások alapján olyan mértékben kiegyenlítette, ahogyan azt a szerződés a felek elszámolására meghatározta, így az alperes a szerződésből eredő saját kötelezettségeinek eleget tett. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet első fokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Előadta, hogy a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdését és 177. §
(1)bekezdését, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 6:
- §
(1)bekezdését és 6:245. §
(1)bekezdését, mert az általa elvégzett többletmunkát és pótmunkát a bíróság nem vette figyelembe, ezt a szakértői kirendeléssel lehetett volna ténylegesen bizonyítani (Pp. 171. §), de erről nem kapott tájékoztatást [Pp. 3. §
(3)bekezdés]. E körben a 1/
- (VI. 24.) PK véleményre is hivatkozott. [12] Kifogásolta, hogy a vállalkozói díjból a szerződés szerinti 10 %-os visszatartás helyett 18.620.290 forintot tartott vissza az alperes, miközben az írásban kötött szerződés a Ptk. 6:
- §-a, szerint csak írásban lett volna módosítható, és az
- évi LXXVIII. törvény (Éptv.)
- §
- pontja, 39/A. §
(6)bekezdése, valamint a 191/
- (IX.15.) Kormányrendelet
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján a szóbeli megállapodás semmis is. A Pp. 221. §
(1)bekezdését azért sérti a jogerős ítélet, mert az indoklása nem tartalmazza azt, hogy a vállalkozói szerződés módosítását és megszüntetését miért találta a bíróság bizonyítottnak. [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolta, hogy az alperes magatartása sérti a Ptk. 6:62. §
(1)bekezdését, az Éptv. 39/A. §
(6)bekezdését és a 191/
- (IX.15) Kormányrendelet
- §
(7)bekezdését. Sérült a 306/
- (XII.23.) Korm. rend.
- § b), c), d) pontja, ezzel ellentétes az ítélet, mert ezen szabályt a bíróság nem vette figyelembe a számlák kiegyenlítése tekintetében. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kéri, valamint elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Akár a konkrét jogszabályhely megjelölése, akár a jogszabálysértés szöveges előadása hiányában, a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el [1/2016. (II.15.) PK vélemény 6. pont, BH2015.307., BH2005.290., BH2011.259.]. [15] A felülvizsgálati eljárás során a jogi képviselet kötelező [Pp. 73/A. §
(1)bekezdés a) pont], ezért a jogi képviselő nélkül előterjesztett beadvány hatálytalan [Pp. 73/B. §
(1)bekezdés] az a felülvizsgálat során nem vehető figyelembe. A felülvizsgálati eljárásnak csak az lehet a tárgya, ami az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt (BH1998.288.II., BH2001.222.II.), új hivatkozások tételére, új jogcímű igényérvényesítésre a felülvizsgálati eljárásban nem kerülhet sor (BH1996.372.). [16] A Kúria a felülvizsgálati eljárás során a jogerős ítélet jogszabálysértő jellegét tudja vizsgálni, ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásnak - erre alapított igényérvényesítés hiányában - nem tárgya az, hogy a felek valamelyike követett el jogszabálysértést, az adott jogviszony keretein belül vagy sem. [17] Minderre tekintettel az alperes magatartásának jogszabálysértő jellegére [Ptk. 6:62. §
(1)bekezdés, az Éptv. 39/A. §
(6)bekezdés és a 191/
- (IX.15.) Kormányrendelet
- §
(7)bekezdés megsértésére alapított hivatkozások], a keresettel nem érvényesített igényekre alapított hivatkozásoknak [Ptk. 6:244. §
(1)bekezdése és 6:245. §
(1)bekezdése, a többletmunka és a pótmunka elszámolása és e körben az 1/
- (VI. 24.) PK vélemény] és a fél hatálytalan nyilatkozatainak [felperesi ügyvezető által jogi képviselő nélkül előterjesztett felülvizsgálati kérelem], továbbá az adekvát jogszabályi hivatkozással alá nem támasztott, vagy adekvát indokolást nem tartalmazó felülvizsgálati hivatkozásoknak [Pp.
- §
(2)bekezdés,
- §] az érdemi vizsgálatára nem kerülhetett sor a felülvizsgálati eljárásban. [18] Az érdemben vizsgálható felülvizsgálati kérelem nem alapos. [19] A Kúria - a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint - a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet, és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. [20] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogszabálysértés körében a Pp. 206. §
(1)bekezdésére nem hivatkozott, a tényállás megállapítását nem vitatta, ezért a Kúria a felmerült bizonyítékok mérlegelését külön nem vizsgálta. A megállapított tényállás szerint viszont a felperes nem rendelkezett további teljesítési igazolásokkal és saját előadása szerint sem volt több számlája, ami díjigényét megalapozhatta volna. A felperes által kiállított és teljesítési igazolásokkal alátámasztott számlákat pedig az alperes megfizette. [21] Miután a felperes az általa állított, ki nem egyenlített vállalkozói díjkövetelés iránt indított pert az alperessel szemben, e kereseti kérelme vonatkozásában a bíróság a Pp. 3. §
(3)bekezdésének megfelelő tájékoztatást adott számára, ezért a tájékoztatási kötelezettség elve nem sérült. A felülvizsgálati hivatkozásokkal szemben a tényállítási kötelezettség - különösen a szerződéses műszaki tartalom előadása - a felperest terhelte. A bíróságnak az adott ügyben nem volt kötelezettsége hivatalból bizonyítást folytatni, és tájékoztatásának sem kellett kiterjednie elő nem adott tényállásra, ahhoz esetlegesen kapcsolódó lehetséges igényekre és ezzel összefüggő szakértői bizonyítás [Pp. 177. §
(1)bekezdés] lehetőségére. [22] A peres felek egymás közötti jogviszonyára nem a közbeszerzési szabályok [306/
- (XII.23.) Korm. rend.
- § b), c), d) pont] irányadók, ugyanis az alperes nem volt ajánlattevő, annak pedig, hogy a megrendelő és a fővállalkozó közötti jogviszonyra a közbeszerzés szabályai az irányadóak, a peres felek egymás közötti elszámolási jogvitájára nincs érdemi kihatása. Hangsúlyozni szükséges azt is, hogy nem a teljesítésigazolási szakértői szerv véleménye alapján indult, különös eljárási szabályok szerint zajló eljárás lefolytatására került sor. Készült ugyan ilyen szakvélemény, de nem a jogszabályban előírt határidőn belül történt meg a keresetindítás, így a Pp. különös eljárási szabályai nem voltak irányadók a peres eljárásban. [23] Az építési naplóval kapcsolatos felülvizsgálati hivatkozásokkal [191/
- (IX.15.) Kormányrendelet
- § 3.b. pont,
- §
(7)bekezdés] kapcsolatosan a Kúria rámutat arra, hogy a felperes által érvényesített igényre tekintettel nem az alperes esetleges jogszabálysértő magatartását kellett a jogvita eldöntéséhez vizsgálni, így az e körben megjelölt jogszabálysértéseknek a vállalkozói díj megfizetése iránti igény szempontjából relevanciája nincsen. Egyebekben pedig helyesen állapította meg a bíróság, hogy a szerződés alapján a felperesnek volt kötelezettsége az építési napló vezetése, aki e kötelezettségének nem tett eleget. Azt az eljárás során a felperes nem tudta bizonyítani, hogy az alperes által vezetett építési naplóban helytelen adatrögzítés és pontatlanságok történtek, és nem igazolt a felperesi vállalkozói díjigényt megalapozó bejegyzések elmaradása sem. [24] Pótmunka és többletmunka címén a felperes igényt nem érvényesített, ezért e körben a szakértő kirendelésének szükségessége [177. §
(1)bekezdés] sem merült fel, egyebekben pedig a felperes az elsőfokú eljárásban maga is úgy nyilatkozott, hogy további bizonyítási indítványa nincsen. [25] A bíróság ítéletét a Pp. 221. §
(1)bekezdésének megfelelően megindokolta, annak a kérdésnek pedig a felperes vállalkozói díjigénye szempontjából relevanciája nem volt, hogy a fővállalkozó és megrendelő közötti szerződés hogyan módosult, ez kihatott-e a peres felek közötti szerződésre, és miután nem vitatottan a felperes a „kivett csatornaszakaszok" vonatkozásában munkát nem végzett, így a vállalkozói díj iránti igénye tekintetében az általa megjelölt jogszabálysértésnek jelentősége nincsen [Ptk. 6:6. §-a, az Éptv. 2. § 36. pontja, 39/A. §
(6)bekezdése, és a 191/
- (IX.15.) Kormányrendelet
- §
(1)bekezdés a) pontja]. [26] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [27] A felperes a felülvizsgálati eljárásban pervesztes lett, ezért illetékfeljegyzési jogára figyelemmel a Kúria a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről az 1990. évi XCIII. törvény 74. §
(3)bekezdésére tekintettel a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése és 15. §
(1)és
(3)bekezdése alapján határozott. [28] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése folytán - kérelemre - tárgyaláson bírálta el. [29] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró