A határozat elvi tartalma: A törvénysértően alkalmazott közérdekű munka büntetés kiszabása mint anyagi jogi sérelem miatt a terhelt javára előterjesztett felülvizsgálati indítvány kapcsán a határozat büntetést kiszabó részének megváltoztatása. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.420/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest, Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- július
- Az ügy tárgya: közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény Terhelt: Első fok: Szolnoki Járásbíróság, 11.Bpk.143/2018/3., végzés, tárgyalás mellőzésével,
- április
- (jogerő:
- május 17.) Az indítvány előterjesztője: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kúria a Szolnoki Járásbíróság 11.Bpk.143/2018/
- számú végzését a büntetést kiszabó részében megváltoztatja, a halmazati büntetésre, valamint a közérdekű munka kiszabására vonatkozó rendelkezést mellőzi és a terheltet a terhére rótt bűncselekmények miatt 2 (kettő) évre próbára bocsátja. A terhelt a próbára bocsátás próbaideje alatt pártfogó felügyelet alatt áll. A próbára bocsátást meg kell szüntetni és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbára bocsátás alatt elítélik, ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik, vagy ha a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Az ítélet ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szolnoki Járásbíróság - a tárgyalás mellőzésével -
- április 19-én meghozott 11.Bpk.143/2018/
- számú végzésével a terhelttel szemben a
- december 1-jén [2] [3] elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette (Btk.
- §) és testi sértés vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés] miatt halmazati büntetésül 140 óra közérdekű munkát szabott ki azzal, hogy a terhelt közérdekű munkaként fizikai munkát köteles végezni, és ha munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetve annak hátralévő része helyébe fiatalkorúak fogházában végrehajtandó szabadságvesztés lép. A terheltet érintően az elsőfokú végzés - tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában -
- május 17-én jogerőre emelkedett. A terhelt a felülvizsgálattal megtámadott határozatban kiszabott közérdekű munka végrehajtását nem kezdte meg, azt a Kúria
- április 17-én hozott Bfv.III.420/2019/
- számú végzésével felfüggesztette. II. [4] [5] [6] [7] [8] [9] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 8.B.155/2019-
- számon a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjára alapítva a terhelt javára terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indokai szerint az elsőfokú bíróság az ügydöntő határozat meghozatalakor tizenhatodik életévét be nem töltött terhelttel szemben - a Btk. 112. § rendelkezésébe ütközően törvénysértő módon szabott ki közérdekű munka büntetést. Tekintettel arra, hogy a tárgyalás mellőzésével hozott végzés nem tartalmazza a büntetéskiszabási körülményeket, a járásbíróság által megvalósított anyagi jogi szabálysértés a felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható. A főügyészség ezért indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján, tanácsülésen helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására. A Legfőbb Ügyészség az Fk.Bf.341/2019/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt módosított tartalommal tartotta fenn. Rámutatott, hogy a járásbíróság által az ügydöntő határozat meghozatalakor
- életévét be nem töltött fiatalkorú terhelttel alkalmazott közérdekű munka büntetés törvénysértő. Egyrészt a Btk.
- §-ába ütközik, miszerint fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor a tizenhatodik életévét már betöltötte. Másrészt a terheltnek felrótt bűncselekmények közül a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette [Btk.
- §,
- §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] egy évtől öt évig, míg a testi sértés vétsége [Btk. 164. §
(1)-
(2)bekezdés] két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ekként halmazati büntetés kiszabására egy és hét év közötti büntetési keretben nyílik lehetőség. A Btk. 82. §
(2)bekezdés d) pontja értelmében, amennyiben a büntetési tétel legkisebb mértéke egy évi szabadságvesztés - márpedig a fiatalkorúnak felrótt súlyosabb bűncselekmény ilyen - és e mérték a büntetéskiszabás elveire figyelemmel túl szigorú lenne, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést lehet kiszabni, vagy a
(3)bekezdés szerint szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatók. Általános jogalkalmazási elv és a Btk. fiatalkorúakra vonatkozó XI. Fejezete sem ír elő eltérő rendelkezést, hogy a törvényi feltételek szempontjából az Általános Részben meghatározott törvényi feltételek szempontjából mindig a Különös Részben előírt büntetési tétel az irányadó. Ez azt jelenti, hogy a Btk. 33. §
(4)bekezdése és a
- §-a a büntetési tételnél enyhébb büntetés alkalmazhatóságát nem a fiatalkorúval szemben a cselekmény miatt kiszabható leghosszabb vagy legrövidebb büntetési tartamhoz köti, hanem a Különös Rész törvényi tényállásban megállapított büntetési tételhez igazítja. A fiatalkorú terhére megállapított közfeladatot ellátó személy elleni erőszak Különös részi büntetési tétele mellett a szabadságvesztésnél enyhébb büntetési nem kiszabására a Btk.
- §-a szerinti enyhítő rendelkezések alkalmazásával, a
- §
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a
(3)bekezdés alapján nyílik törvényes lehetőség. [10] A tárgyalás mellőzésével hozott végzés indokolása - az eljárás jellegéből adódóan csupán a tényállásból, a végzés meghozatala törvényi előfeltételeinek fennállására utalásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből áll, így értelemszerűen nem tartalmazza azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a büntetés kiszabása során figyelembe vett. Az alkalmazott jogszabályok felsorolásából azonban megállapítható, hogy a járásbíróság nem alkalmazta a Btk.
- §-ának és
- §-ának rendelkezéseit, és a büntetés enyhítésének - szabadságvesztés helyett közérdekű munka kiszabásának indokait a határozat más helyen sem rögzíti. [11] A kifejtettek alapján a fiatalkorú terhelt ügydöntő határozat meghozatalakor betöltött életkorához igazodó, a Btk.
- §-ában meghatározott törvényi tilalom ellenére és a büntetőjogi marasztalás alapját képező Különös részi büntetési tétel mellett a közérdekű munka kiszabására a büntetéskiszabás kötelező szabályait megsértve, törvénysértően került sor. Ez az anyagi jogi törvénysértés a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában meghatározott felülvizsgálati okot valósítja meg. [12] A törvénysértő büntetési nem miatt benyújtott felülvizsgálati indítvány a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását célozza, de mivel ezzel a súlyosabb büntetés kiszabásának a lehetősége is megnyílik, valójában a terhelt terhére esőnek minősül. A Be. 652. §
(3)bekezdésére figyelemmel azonban a terhelt terhére eső felülvizsgálati indítvány benyújtásának határideje eltelt. [13] A törvénysértés a kötelező büntetéskiszabási szabályokat sértő nemű büntetés helyett enyhébb, de a törvényes joghátrány - intézkedés - alkalmazásával a terhelt javára szólóan benyújtott felülvizsgálati indítvánnyal kiküszöbölhető. [14] A járásbíróság tárgyalás mellőzésével hozott végzéséből kiolvashatók azok a releváns tárgyi és alanyi körülmények, amelyek az alkalmazandó enyhébb joghátrány ténybeli alapjául szolgálhatnak. [15] A Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a járásbíróság végzését a büntetést kiszabó részében változtassa meg, és a terhelttel szemben alkalmazzon a törvénynek megfelelő joghátrányt. A terheltet a Btk. 116. §
(1)és
(2)bekezdés alapján bocsássa próbára és állapítsa meg, hogy a próbára bocsátás próbaideje alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. III. [16] A Kúria a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [17] A felülvizsgálati indítvány alapos. [18] Előrebocsátja a Kúria, hogy az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban korábbi Be.) 423. §
(2)bekezdése és a Be. 659. §
(2)bekezdése alapján egyaránt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell a felülvizsgálati indítványt elbírálni. Ugyanakkor rögzíthető, hogy - amint az alább, a hivatkozott jogszabályhelyekből következik - úgy a korábbi Be., mint a hatályos Be. szerint egyaránt alapos az indítvány. [19] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a 2002. október 10-én született a terhelt a bűncselekményeket 2017. december 1-jén valósította meg; az elkövetéskor a tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, ekként a Btk. 105. §
(1)bekezdése értelmében fiatalkorú volt. A jogerős végzés a felrótt, a Btk.
- §-ában meghatározott, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel, illetve a Btk.
- §
(1)és
(2)bekezdése szerinti legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények miatt a fiatalkorú terheltet halmazati büntetésül 140 óra közérdekű munka büntetésre ítélte. [20] A Be.
- § a) pontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálatnak van helye. [21] A bíróság a büntetést a törvény által előírt büntetési tétel keretei között szabja ki. [22] A Btk. XI. Fejezete a fiatalkorúakkal szemben alkalmazható joghátrányokkal kapcsolatban az általánostól eltérő, kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz. A büntetéskiszabás és a büntetési tétel a Btk. Általános Részében egymástól eltérő anyagi jogi fogalmak; ehhez képest a Btk. 108-
- §-ának szabályai a büntetés kiszabása körébe tartoznak. Ezzel szemben a
- §
(4)bekezdése - fiatalkorú és felnőttkorú elkövető esetén egyezően - a büntetési tétellel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz, amikor előírja, hogy a büntetési tételnél enyhébb büntetés milyen maximális büntetési tétel mellett szabható ki. [23] A felülvizsgálati eljárásban annak megállapításánál, hogy a büntetés törvénysértő tartamúe, kizárólag a bűncselekmény minősítéséhez tartozó büntetési tételnek van jelentősége. [24] A Btk. 33. §
(4)bekezdése szerint, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor szabadságvesztés helyett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetőleg e büntetések közül több is kiszabható. [25] Közérdekű munka tekintetében azonban a Btk. fiatalkorúakra vonatkozó XI. Fejezete az általános szabályokhoz képest eltérő szabályt állapít meg, a Btk.
- §-a értelmében fiatalkorúval szemben közérdekű munkát csak akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor a tizenhatodik életévét betöltötte. [26] Ekként a büntetőjogi marasztalás alapját képező bűncselekmények Különös részi büntetési tétele mellett, az ügydöntő határozat meghozatalakor tizenhatodik életévét még be nem töltött terhelttel szemben közérdekű munka kiszabására törvényes lehetőség nem volt. A büntetés végrehajthatósága nem évült el [Bv.tv.
- §
(2)bekezdés]. [27] A bíróság a büntetéskiszabás kötelező szabályait megsértve, a fiatalkorú életkorát figyelmen kívül hagyva, illetve a büntetési tételkeret alsó határánál enyhítő rendelkezés alkalmazása nélkül törvénysértően szabott ki közérdekű munkát. Ez az anyagi jogi törvénysértés a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában meghatározott felülvizsgálati ok. [28] A jelen esetben a büntető anyagi jog szabályának megsértése a felülvizsgálat során orvosolható. [29] Ekként a Kúria a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatta, és a törvénynek megfelelően a terhelttel szemben intézkedésként próbára bocsátást [Btk. 116. §
(1)bekezdés] alkalmazott. Ez az enyhébb joghátrány megfelelően szolgálja a fiatalkorú nevelését, valamint azt a célt, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön és a társadalom hasznos tagjává váljon. A terhére rótt bűncselekmények figyelembevételével az intézkedés tartamát a törvényi maximumnak megfelelő két évben határozta meg [Btk. 116. §
(2)bekezdés]. [30] A próbára bocsátás próbaideje alatt a terhelt pártfogó felügyelet alatt áll [Btk. 119. §
(1)bekezdés b) pont]. A próbára bocsátást meg kell szüntetni és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbára bocsátás alatt elítélik, ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik, vagy ha a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi [Btk. 105. §
(2)bekezdés, Btk. 66. §
(1)bekezdés a)-c) pont]. Ezen eseteken kívül a próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik [Btk. 66. §
(2)bekezdés]. [31] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés megvalósulását a Kúria hivatalból akkor is vizsgálja, ha a felülvizsgálati indítványt nem ebből az okból nyújtották be [Be. 659. §
(6)bekezdése]. Az ügyben ilyen, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem valósult meg. [32] Ezért a változtatást meghaladóan a határozatot hatályában fenntartotta [Be. 662. §
(1)bekezdés a) pont]. IV. [33] A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében, figyelemmel a Be. 617. §-ára a Be. 614. §
(2)bekezdésén, illetve a 650. §
(1)bekezdés b) pontján alapul. Budapest,
- július
- Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző