A határozat elvi tartalma: Megállapítási igény nem érvényesíthető eredményesen a Pp.
- §-ában foglalt feltételek fennállásának hiányában. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.III.20.175/2018/
- szám A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a elnöke . Döme Attila előadó bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró A felperes: felperes A felperes képviselője: Dr. Károlyi Attila ügyvéd Az alperes: alperes A per tárgya: kártérítési felelősség megállapítása A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a határozat száma: Zalaegerszegi Törvényszék 3.Pf.20.490/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Járásbíróság 8.P.20.086/2016/
- tanács Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- május 10-én motorkerékpárt vásárolt. A forgalomba helyezést megelőzően az A. Biztosító Zrt.-nek kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötésére a felperes nevében ismeretlen személy írásban ajánlatot tett. Az ajánlatot tartalmazó formanyomtatványt a biztosító alkalmazottjaként az alperes, ügyfélszolgálatos ügyintézőként töltötte ki, és azt az ismeretlen személy a felperes névaláírásával látta el. [2] A felperes fia
- május
- napján a motorkerékpárral közúti balesetet okozott. A károsult által indított perben az A. Biztosító Zrt. mint alperes azzal védekezett, hogy a biztosítási ajánlaton szereplő névaláírás nem a felperestől származik, ezért a károsult a kereseti kérelmétől elállt, és újabb pert indított az M.Sz. ellen. Miután a bíróság kötelezte az M.Sz-t, hogy fizessen meg a károsultnak 8.500.000 forintot, valamint 300.000 forint perköltséget, az M.Sz. megtérítési igény jogcímén indított pert a felperessel szemben. A bíróság 10.459.000 forint és járulékai tekintetében marasztalta a felperest, és önkéntes teljesítés hiányában az M.Sz. végrehajtási eljárást indított ellene. [3] A végrehajtandó követelés teljesítése érdekében a felperes
- május
- napján megkötött hitelszerződéssel összesen 27.159 svájci frank hitelt vett fel a K. Bank Zrt.-től. A hitelfelvétellel összefüggésben a felperesnek további 83.827 forint kiadása merült fel. [4] Ezt követően a felperes kártérítés jogcímén terjesztett elő keresetet a Zala Megyei Bíróság előtt 6.P.21.330/
- szám alatt az A. Biztosító Zrt.-vel szemben 4.324.318 forint és járulékai megfizetése iránt, azonban a bíróság a keresetet elutasította. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-a alapján keresetet terjesztett elő az alperes kárfelelősségének megállapítása iránt. A felperes álláspontja szerint az alperes kárfelelősséggel tartozik azért a mulasztásért, hogy az
- május 11-én az A. Biztosító Zrt.-hez intézett biztosítási ajánlat folytán a szerződést úgy kötötte meg, hogy abba harmadik ismeretlen személyt vont be, mely a szerződés érvénytelenségét okozta. A felperes az alperes mulasztását abban jelölte meg, hogy a biztosítási ajánlatot aláíró ismeretlen személy személyazonosságát nem ellenőrizte le. A felperes az alperes kártérítési felelősségét a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §
(1)bekezdésére alapította. [6] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint nem volt feladata a biztosítási ajánlatot aláíró személy személyazonosságának vizsgálata. Az első- és másodfokú ítélet [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint megállapítási kereset benyújtásának a perben nem volt helye, tekintettel arra, hogy a felperes kára már bekövetkezett, ezért teljesítést követelhetne az alperestől. Kiemelte az elsőfokú bíróság, hogy a 12. sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt felperesi nyilatkozat is azt támasztja alá, hogy a felperes kára már bekövetkezett, ezért teljesítést követelhetne az alperestől. Alaptalannak találta a felperesnek a Ptk. 339. §-ára való hivatkozását is, mivel önállóan a munkavállaló felelőssége nem állapítható meg a Ptk. 348. §
(1)bekezdése értelmében. Hivatkozott a Ptk.
- §-ával kapcsolatban a PK
- számú állásfoglalás indokolására, amely szerint a törvényi szabályozás célja, hogy az alkalmazott által munkakörében, vagy hatáskörében okozott kárért a munkavállalót egyáltalán ne lehessen felelőssé tenni, helyette a károsulttal szemben a felelősség egésze a munkáltatót terhelje. [9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [10] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a kereset a teljesítés kizártságának hiánya miatt alaptalan, a felperes állított kára ugyanis már bekövetkezett. Nem tulajdonított jelentőséget annak a felperesi nyilatkozatnak, hogy pernyertessége esetén sem kéri az alperes marasztalását. Mivel a megállapítási kereset eljárási okból nem teljesíthető, az ügy érdemére tartozó anyagi jogi vizsgálat indokait mellőzte. Az elsődleges fellebbezési kérelem mellett előterjesztett fellebbezési kérelmet sem találta megalapozottnak, mert az a perben nem álló A. Biztosító Zrt. kártérítési felelősségének megállapítására irányult, amely a másodfokú eljárásban a Pp.
- §
(1)bekezdése által meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősült. A felülvizsgálati kérelem [11] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte az alperes felelősségének megállapítását a kötelező felelősségbiztosítási szerződés ismeretlen személlyel való megkötésével összefüggésben, valamint kérte az alperes által okozott kár megtérítését az alperes munkáltatójától. [12] A felperes felülvizsgálati kérelme indokolásában kifejtette, hogy a biztosítási ajánlaton szereplő névaláírás nem tőle származik, ezt az elsőfokú eljárás során a szakértői vélemény is alátámasztotta, ezért az ismeretlen személy és az A. Biztosító Zrt. között megkötött felelősségbiztosítási szerződés érvénytelen. [13] A másodfokú bíróság által megsértett jogszabályként a Ptk. 339. §át és 348. §-át, továbbá a Pp. 123. §-át jelölte meg. Utalt rá, hogy ez utóbbi jogszabályra nem hivatkozott a perben. [14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [16] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint megjelölt jogszabálysértések és azok előadott indokai tekintetében vizsgálta felül. [17] A Kúriának elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes keresetének elbírálása során alkalmazni kellett-e a Pp.
- §-át, és az abban foglalt feltételek teljesültek-e. A felperes polgári jogi felelősség fennállásának megállapítását kérte, kifejezetten nyilatkozva az alperessel szembeni marasztalási igénye hiányáról. A megállapításra irányuló kereseti kérelem különleges eljárási feltételeit a Pp.
- §-a tartalmazza. Ezt a jogszabályt attól függetlenül alkalmazni kellett a perben, hogy arra a felperes hivatkozott-e vagy sem. [18] A Pp.
- §-át a másodfokú bíróság helyesen alkalmazta, az ezzel kapcsolatban, valamint a kereset anyagi jogi vizsgálatának szükségtelenségével összefüggésben kifejtett indokaival a Kúria maradéktalanul egyetért. A felperes az A. Biztosító Zrt.-vel szemben keresetet ebben a perben nem terjesztett elő, vele szembeni igényt a felülvizsgálati eljárásban - perbenállása hiányában - nem érvényesíthet. [19] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta, mivel az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi és eljárásjogi rendelkezéseket. Záró rész [20] Az alperesnek a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő által megtérítendő perköltsége nem merült fel. felperes [21] A felperesnek engedélyezett teljes személyes költségmentesség folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. [22] A Kúria a határozatát a Pp. tárgyaláson kívül hozta meg.
- §
(1)bekezdése alapján Budapest,
- február
- Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Döme Attila s.k. előadó bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM