Bfv.322/2019/8 – Kúria

(1)bekezdés] és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette [Btk. 221. §

(2)bekezdés

1. d)pont] miatt mint visszaesőt halmazati büntetésül 13 év 8 hónap fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A Zalaegerszegi Járásbíróság 3.Bk.25/2013/3. számú összbüntetési ítéletében alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette. [2] A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2017. október 5. napján meghozott Bf.III.66/2017/12. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a II. rendű terhelt fegyházbüntetését 10 évre enyhítette, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. [3] [4] [5] [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 648. §
2. a)pontját megjelölve, azonban elsősorban az indokolási kötelezettség megsértése miatt, az ítélet hatályon kívül helyezése és új eljárás lefolytatása érdekében. A védő álláspontja szerint az ölési szándék megállapítása megalapozatlan, ellentétes az iratok tartalmával. E körben a bíróságok nem tettek eleget az indokolási kötelezettségüknek, így nem indokolták, hogy a II. rendű terhelt szokásos szitkozódását miért értékelték minősítést befolyásoló körülményként, nem indokolták a terhelti motivációt, azt sem, hogy ha a szándékuk a sértett megölése volt, miért hagytak fel a cselekmény befejezésével. A sértett bántalmazását és az elszenvedett sérüléseket tekintve az ítélet ellentétes a rendelkezésre álló bizonyítékokkal. Továbbá nem tárták fel azt sem, hogy a terheltek miért haragudtak a sértettre, amely a méltányolható okból származó erős felindulást veti fel. Emellett az elsőfokú bíróság megsértette a büntetés kiszabásánál a belső arányosság elvét is. A terhelt észrevételezte, hogy törvénysértő a cselekmény minősítése, kérte, hogy azért ítéljék el, amit elkövetett, életveszélyt okozó testi sértésért. A Legfőbb Ügyészség BF.382/2019/1., illetve 4. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. Kifejtette, hogy a védő az ítéleti tényállás megalapozottságát támadta, ezáltal vitatva a terhelt bűnösségét, ezen részében az indítvány törvényben kizárt. A hatályos Be. alapján pedig az indokolási kötelezettség megsértése nem abszolút eljárási szabálysértés, csupán akkor, ha az ítélet rendelkező része és indokolása teljes mértékben ellentétes. Ezért az indítvány az indokolási kötelezettség elmulasztását sérelmező részében is törvényben kizárt. A büntetéskiszabás sérelmezése önmagában szintén nem felülvizsgálati ok. Erre tekintettel a felülvizsgálati indítvány elutasítására tett indítványt. III. [8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [9] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.

1. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [11] A Be.
2. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [12] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [13] A védő felülvizsgálati indítványában - bár annak jogalapját pontosan nem jelölte meg - döntően az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozott sérelmezve a bíróságok bizonyítékértékelő és mérlegelő tevékenységét, megalapozatlannak tartva a megállapított tényállást. Felülvizsgálatban a bizonyítékok eltérő mérlegelésére, eltérő tényállás megállapítására nincs lehetőség, e részében az indítvány törvényben kizárt. [14] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A védő által hivatkozott indokolási kötelezettség megsértése azonban ezen eljárási szabálysértések között már nem szerepel. A Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontja szerint abszolút hatályon kívül helyezési ok, amennyiben az elsőfokú ítélet indokolásával a rendelkező rész teljes mértékben ellentétes. Erre az indítvány nem hivatkozott, fel sem merül a támadott határozatok kapcsán, míg az indokolási kötelezettség megsértése a Be. 609. §

(2)bekezdés d) pontja szerint csupán relatív eljárási szabálysértés. [15] A Be. 870. §

(3)bekezdése szerint a bíróság mellőzi a korábbi jogszabály alapján előterjesztett indítvány elbírálását, ha ilyen indítvány előterjesztésének e törvény alapján már nincs helye. Következésképpen az indokolási kötelezettség megsértésére történő hivatkozás vonatkozásában a felülvizsgálat törvényben kizárt. [16] Megjegyzi a Kúria, hogy a felülvizsgálati indítvány az indokolási kötelezettség megsértésén keresztül is valójában a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét, a tényállást támadja. A támadott határozatokban pedig egyértelműen nyomon követhető a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenysége, annak eredménye nem volt vitássá tehető a korábbi Be. szerint sem. [17] A védő az indítványban felvetette az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének a lehetőségét is, azonban az irányadó tényállás erre nem ad alapot. [18] Az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettét az követi el, aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl. Az erős felindulásban elkövetés megállapításához az indulat éplélektani alapon kialakult, olyan magas foka szükséges, amely következtében az elkövető belső egyensúlya megbomlik, elveszíti az önkontrollt, tudatszűkült állapotba kerül. A II. rendű terhelt és társa jogerős tényállás szerinti magatartása azonban mindezt nélkülözte. A cselekmény nyilvánvalóan indulati volt, azonban az önkontrollt, a tudatosságot nem nélkülözte, márpedig ha bármely feltétele hiányzik a tényállásszerű magatartásnak, akkor a privilegizált élet elleni cselekmény megállapítása kizárt. [19] Az elkövetés körülményeiből a terheltek, így a II. rendű terhelt ölési szándékára lehetett egyedül következtetni, ugyanis a hangoztatott szándéknak, a megöléssel fenyegetésnek megfelelő adekvát cselekvés a tárgyi ismérvek alapján - használt eszközök, támadott testrész, annak többszörös támadása, valamint a bántalmazás következménye, az életveszélyes sérülés elszenvedése - nem ad alapot enyhébb bűncselekmény megállapítására, az ilyen cselekmény emberölés bűntette kísérleteként minősítendő. A kísérlet befejezett és közeli, nem a terhelt(eknek) köszönhető a halálos eredmény elmaradása. [20] Mindezek alapján a II. rendű terhelt élet elleni cselekményének minősítése törvényes, az irányadó tételkereten belül kiszabott büntetés pedig nem törvénysértő. [21] A büntetéskiszabási tényezők értékelése anyagi jogi felülvizsgálat tárgyát nem képezi, az a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy mit tekint enyhítő vagy súlyosító körülménynek. A felülvizsgálat személyhez kötött, belső arányosság vizsgálatának nincs helye az eljárásban. [22] A fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdés alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [23] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §

(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §

(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [24] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. július
2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző