A határozat elvi tartalma: A hamis adatot, valótlan tényt tartalmazó okirat benyújtásának következményeit a kérelmet előterjesztő félnek kell viselnie. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.068/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. VitálEigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti határozat felülvizsgálata ügyben hozott közigazgatási A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- november 17-én kelt12.K.31.821/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.31.821/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú hatóság határozatával a felperes munkavállalás célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló [2]
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §
(1)bekezdés f) pontja, 18. §
(1)bekezdés a) pontja, 20. §
(2)bekezdés a) pontja, valamint a 29/A. §
(7)bekezdés
- a)és
- b)pontjai alapján elutasította, egyben a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Vietnám területére kiutasította, mert a felperes nem igazolta magyarországi tartózkodása idejére megélhetését, illetve megélhetésével kapcsolatban hamis adatot közölt. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2017. március 3. napján kelt 106-T-5227/5/2017. számú határozatával módosított 106T-5227/1/2017. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában a Kúria 2/2015. KJE jogegységi határozatában (a továbbiakban: 2/2015. KJE határozat) foglaltakra utalással rögzítette, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) tájékoztatása szerint a felperes vonatkozásában jövedelem nem került igazoltan bevallásra munkaviszonyával összefüggésben, amely tény ellentétben áll a felperes által csatolt jövedelemigazolásban szereplő adatokkal. A kereseti kérelem [3] A felperes eljárási jogszabálysértésekre határozat bírósági felülvizsgálatát. hivatkozással kérte a Az elsőfokú ítélet [4] [5] [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában a Harmtv. 18. §
(1)bekezdésére, valamint a Harmtv. végrehajtásáról szóló 114/
- (V.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- §
(5)bekezdésére utalással leszögezte, hogy amennyiben a felperes a megélhetését keresőtevékenységből származó jövedelmét kívánja alátámasztani, akkor ezt jogszerű keresőtevékenységből származó jövedelem igazolásával teheti meg. A 2/
- KJE határozatban foglaltakra is figyelemmel rögzítette, hogy a feltárt tényeket nem adójogi, hanem idegenrendészeti szempontok alapján kell értékelni. A felperes foglalkoztatásával összefüggésben a meghatározott időszakra nézve a munkáltató a NAV felé bevallást nem adott be, amely azt jelenti, hogy a jövedelemigazolás valótlan tartalmú, annak benyújtásával megvalósult a valótlan tényközlés. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát kérte. Indokolása szerint a benyújtott kereseti igazolást a munkáltató állította ki, arra neki ráhatása nincs, a munkáltatója és a NAV közötti kapcsolatról információja nincs. [9] A valótlan tényről tudomása nem volt, ezért őt szankcionálni nem lehet. [10] Álláspontja szerint a 2/
- KJE határozat jelen ügyben nem alkalmazható. [11] Az alperesi határozat sérti a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ában foglaltakat, mérlegelése kirívóan okszerűtlen, logikátlan. [12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [14] A Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdéseire figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [15] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló következtetést vont le. [16] A felülvizsgálati bíróság elsődlegesen rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, ennek során a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján a maguk összességében értékelte és helyesen állapította meg, hogy a felperes keresete nem alapos. Jogszabálysértést ebben a körben a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem tárható fel. [17] A Harmtv. 18. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette. [18] A felperes nem vitatta, hogy a fenti tényállás megvalósult, hiszen olyan okiratot nyújtott be a kérelme teljesítése érdekében, amely okirat hamis adatot, valótlan tényt tartalmazott. E magatartásával a kiutasítás jogi alapja kétség kívül megvalósult. [19] A felperes állította, hogy a valótlan tényről tudomása nem volt, ezért őt szankcionálni nem lehet, ügyében a 2/2015. KJE határozat nem alkalmazható. Adós maradt azonban az erre vonatkozó jogi érvek, tények, körülmények kifejtésével. Elmulasztotta megindokolni, hogy milyen relevanciája van a saját ismeretének, illetve annak hiányának, különös tekintettel arra, hogy a Harmtv. 18. §
(1)bekezdés b) pontja e szempontoknak jelentőséget nem tulajdonít. A Harmtv. a hamis adat, valótlan tény közléséhez kötelezően rendeli a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem elutasítását, mérlegelési jogkört nem biztosít a hatóság számára. [20] A felperes minden jogi érv nélkül hivatkozott a Pp.
- § sérelmére is, nem fejtette ki, hogy melyik mérlegelést tartja kirívóan okszerűtlennek, logikátlannak és mely okból, továbbá mely körülmények, tények mérlegelése vezethetett volna más eredményre. A felperes saját elhatározásán múlott, hogy milyen kérelmet terjeszt elő, ahhoz milyen bizonyítékokat csatol. A hamis adatot, valótlan tényt tartalmazó okirat benyújtása a saját érdekkörébe tartozik, annak következményeit neki kell viselnie. [21] A Kúria szerint a jogerős ítélet indokolása eleget tesz a perrendi követelményeknek, a tényállást helytállóan rögzítette, iratellenes megállapítást, okszerűtlen és logikátlan érvelést, következtetést nem tartalmaz. [22] Mivel a jogerős ítélet az összes körülmény körültekintő mérlegelésén alapul, azokkal szemben a felperes alappal cáfoló bizonyítékot nem adott, a konkrétum nélküli, általános kifogás alapján a Kúria felülmérlegelésre nem látott jogszabályi lehetőséget. [23] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. A döntés elvi tartalma [24] A hamis adatot, valótlan tényt tartalmazó okirat benyújtásának következményeit a kérelmet előterjesztő félnek kell viselnie. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. [26] A pervesztes felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdésének megfelelően köteles a kamarai jogtanácsos által képviselt alperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. [27] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésében meghatározott mérték szerinti felülvizsgálati eljárási illetéket a felperesnek a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésének megfelelően kell megfizetnie. [28] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő