A határozat elvi tartalma: A közlekedési hatóságnak érvénytelenítenie kell a vizsgát, ha a vizsgázó hamis adatok közlésével a hatóságot félrevezette. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.406/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: I.rendű felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda Az alperes: benyújtó Az alperes képviselője: Dr. ... jogi előadó A per tárgya: közlekedési hatóság határozat bírósági felülvizsgálata ügyben hozott közigazgatási A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- december 6-án kelt - kijavított - 6.K.27.608/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kijavított 6.K.27.608/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A német állampolgár felperes
- február 17-én jelentkezett „B” kategóriás járművezetői tanfolyamra. A jelentkezési lap „Nyilatkozat” részének
- pontja szerint a közúti járművezetéstől a bíróság, illetve szabálysértési hatóság a felperest jogerősen nem tiltotta el. A
- pontban a felperes azt a választ adta, hogy vezetői engedélyét a hatóság visszavonta. A
- pont szerint bíróság [2] [3] [4] vagy rendőrség a vezetésre jogosító okmány visszaadását, vagy a vezetési jogosultság gyakorlását jártasság igazolásához, új járművezetői vizsgához, egészségi alkalmasság igazolásához vagy pályaalkalmassági igazoláshoz nem kötötte. A felperes a jelentkezési laphoz mellékelte az egészségi alkalmasságára vonatkozó magyar orvos által kiállított orvosi véleményt, amely szerint a járművezetésre korlátozás nélkül alkalmas. A felperes
- március 12-én letette a „Közlekedési alapismeretek” vizsgáját. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a
- március 3-án kelt iratában az elsőfokú közlekedési hatóság felé megküldte a Kraftfahrt Bundesamt (a továbbiakban: német hatóság) iratát. Ennek nem hiteles fordítása szerint a felperes Németországban nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel. A német vezetői engedélye ittas vezetés miatt
- november 26-án törlésre került, amely végleges. Az új német vezetői engedély kiadásához a felperesnek orvosi-pszichológiai vizsgát kell tennie. A vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) rendelkezéseire figyelemmel nincs lehetőség magyar vezetői engedély kiadására a törölt német vezetői jogosultság miatt. Az elsőfokú hatóság határozatában a felperes „Közlekedési alapismeretek” vizsgáját érvénytelenítette, egyben elrendelte ezen eredmény törlését valamennyi papíralapú és elektronikus nyilvántartásból, valamint a felperest tiltásba helyezte a Kategóriás Ügyviteli rendszerben. A határozattal szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést. Az alperes a
- március 3-án kelt BP/0806/87/1/
- iktatószámú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolás szerint a felperes a jelentkezési lapon valótlan adatokat tüntetett fel, mivel egyértelműen nemleges választ adott arra kérdésre, hogy a közúti járművezetéstől a bíróság, illetve szabálysértési hatóság jogerősen eltiltotta, továbbá arra a kérdésre is, amely arra vonatkozik, hogy a bíróság vagy a rendőrség a vezetésre jogosító okmány visszaadását vagy a vezetési jogosultság gyakorlását jártasság igazolásához, új járművezetői vizsgához, egészségi alkalmasság igazolásához vagy pályaalkalmassági igazoláshoz kötötte. Ezért a felperes elhallgatott olyan adatokat, amelyek a vizsgára jelentkezés során relevanciával bírtak, mellyel félrevezette a hatóságot. Az irányadó jogszabályi rendelkezésekre alapítottan a felperesnek a jelentkezési lapon fel kellett volna tüntetnie azt, hogy korábban már rendelkezett német vezetői engedéllyel, csak az visszavonásra került. Az elsőfokú hatóság csak ezen adat ismeretében kezdhette volna meg annak vizsgálatát, hogy a felperes megfelel-e a vizsgára bocsátás jogszabályi - ezen belül is elsősorban a közlekedésbiztonsági - feltételeinek. Meg kell tagadni a tagállamnak a vezetői engedély kiállítását, amennyiben megállapítja, hogy a kérelmező már rendelkezik vezetői engedéllyel. Fennállnak a felperes által letett vizsgának a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/
- (IV.25.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet)
- §
(6)bekezdés szerinti érvénytelenítésének jogszabályi feltételei. A kereseti kérelem [5] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú ítélet [6] [7] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős kijavított ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az indokolásban felhívta az Irányelv 7. cikk
(5)bekezdés a), b) pontjait; a GKM rendelet 4. §
(4)bekezdés b) pontját, 10. §
(1)bekezdését, 15. §
(6)bekezdését; a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 16. §
(1)bekezdését; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §
(1),
(6)bekezdéseit, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését. Hangsúlyozta, hogy a német hatóság tájékoztatása szerint a felperes német vezetői engedélye visszavonásra került, továbbá a megszerzett szlovák vezetői jogosultságát
- november 5-től Németországban véglegesen elvesztette. A felperes a német előírásokat és a közösségi jogot is megkerülve a hatóság megtévesztésével szerzett Magyarországon új vezetői engedélyt. A jelentkezéskor nem a jogszabályoknak megfelelően nyilatkozott, olyan adatokat hallgatott el a hatóság elől, amelyek a vizsgára bocsátás szempontjából relevanciával bírtak, ezzel félrevezette a hatóságot. Vele szemben helytállóan került alkalmazásra a GKM rendelet
- §
(6)bekezdése szerinti szankció. Az alperesi hatóság a tényállás-feltárási kötelezettségének eleget tett, határozatának alátámasztására további bizonyíték beszerzése nem volt indokolt. A német hatóság megkeresésére irányuló felperesi bizonyítási indítványt ezért a bíróság elutasította. Rögzítette, hogy a német hatóság tájékoztatásában foglaltak jogszerűen kerültek elfogadásra a tényállás tisztázása során. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás iránt. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Pp. 3. §
(3), 206. §
(1), 336/A. §
(2)bekezdéseit, 339/B. §-át; az Irányelv 7. cikk
(5)bekezdését; a GKM rendelet 4. §
(4)bekezdés b) pontját, 10. §
(1)bekezdését,
- §-át valamint a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/
- (VI.26.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet)
- §
(2)bekezdését. Hangsúlyozta, a valóságnak megfelelő választ adta a jelentkezési lap kérdéseire, amikor leírta, hogy a járművezetéstől nem tiltották el, azonban vezetői engedélye korábban visszavonásra került. A rendelkezésre álló német határozat alapján a vezetői engedély 10 hónapos határidővel történő visszavonása tény. [9] Az alperes a német tájékoztatás téves fordítása és értelmezése miatt helytelenül állapította meg, hogy a felperest egészségügyi alkalmasság igazolására kötelezték. Nem vitás, hogy a 10 hónapos visszavonási időtartam letelte után Németországban a felperes új vezető engedélyt akkor szerezhetne, ha egy orvos-pszichológiai véleményt mutatna be. Az alperes a tényállást nem tárta fel teljes körűen, a bizonyítékokat nem értékelte megfelelően. A bíróság az alperest jogszerűtlenül nem kötelezte a határozatában foglaltak bizonyítására, valamint a felperesi nyilatkozatokat és a további rendelkezésre álló bizonyítékokat figyelmen kívül hagyta. [10] A felperes kiemelte, hogy az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) C-419/10. számú ítélete szerint az új vezetői engedély esetén kizárólag a kiállító államban hatályos nemzeti előírásokat kell figyelembe venni, vagyis a közúti járművezetők egészségi állapota körében ez a nemzeti jogszabály az NM rendelet 19. §
(2)bekezdése, amelynek a felperes megfelelt. Sérülne az egyenlő elbánás elve, ha a német állampolgárnak nem csak a magyar, hanem a német jogszabályi előírásoknak is meg kellene felelnie. [11] A felperes nem rendelkezik vezetői engedéllyel, így az Irányelv 7. cikk
(5)bekezdésére történő ítéleti hivatkozás jogszerűtlen. A felperes - az ítéletben írtakkal szemben - nem kerülte meg a német és a közösségi jog előírásait, a szabad mozgás uniós alapelvére tekintettel joga van a magyar szabályok alapján vezetői engedélyt szereznie. [12] A felperes szerint a perbeli eljárás során a hatóság elől lényeges információt nem hallgatott el, és nem is tévesztette meg a hatóságot. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [15] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [16] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a nagyrészt helyesen megállapított tényállásból az ügy érdemében helytálló jogi következtetést volt le. [17] A GKM rendelet 15. §
(6)bekezdése értelmében a közlekedési hatóság érvényteleníti azt a vizsgát, amelyet a vizsgázó a közlekedési hatóság félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tett le. [18] A GKM rendelet 10. §
(1)bekezdés b) pontja szerint elméleti vizsgára az bocsátható, aki megfelel a külön jogszabályokban meghatározott egészségügyi és pályaalkalmassági, valamint írásbeli nyilatkozat alapján - külön jogszabályban meghatározott közlekedésbiztonsági feltételeknek. Az egészségi alkalmasság és a pályaalkalmasság körében az NM rendelet és a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV.7.) GKM rendelet minősül külön jogszabálynak. [19] Az NM rendelet 19. §
(2)bekezdése alapján a külföldi állampolgár Magyarországon kiállítandó járművezetésre jogosító okmányához az egészségi alkalmasság megállapítását az e rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni. Az NM rendelet 1. §
(1)bekezdése kimondja, a közúti járművezetők egészségi alkalmassága vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy a közúti járművezető jelöltnek, illetve a közúti járművezetőnek nincsen olyan betegsége, testi vagy szellemi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága, amely őt a közúti járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teszi; továbbá azoknak a feltételeknek, illetőleg korlátozásoknak a meghatározása, amelyek mellett a vizsgált személy betegség, testi vagy érzékszervi fogyatékosság fennállása esetén is vezethet közúti járművet. A Korm. rendelet 16. §
(1)bekezdés első mondata rögzíti, járművezetésre jogosító okmányt a közlekedési igazgatási hatóság nem adhat annak, aki járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan. [20] Az Irányelv preambulumában (például
- vagy
- preambulumbekezdésében) és egyes konkrét rendelkezéseiben, illetve a vonatkozó hazai jogszabályokban is kifejezésre juttatott nyilvánvaló jogalkotói szándék a közúti közlekedésbiztonság előmozdítása, javítása. Ezzel ellentétes volna a vonatkozó jogszabályok és az azokon alapuló, a járművezetői engedély megszerzéséhez kapcsolódó feltételrendszer olyan szűkítő értelmezése, amely lehetővé tenné, hogy releváns adatok elhallgatása folytán ne kerüljenek a magyar hatóságok olyan helyzetbe, amelyben felelősen eldönthető, hogy egy adott személy veszélyezteti a közlekedés biztonságát, illetve a közbiztonságot. [21] A közigazgatási perben érvényesül a határozathoz kötöttség elve, vagyis az elsőfokú bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a támadott alperesi határozatban felsorakoztatott ténybeli és jogi indokok sértik-e a kereseti kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket. [22] Az elsőfokú hatóság és az alperes is arra alapozták döntésüket, hogy a felperes a jelentkezési laphoz csatolt nyilatkozatában hamis adatokat közölt, ezzel a közlekedési hatóságot félrevezette, ezért kötelezően alkalmazandó a GKM rendelet
- §
(6)bekezdése szerinti érvénytelenítés. [23] A Kúria hangsúlyozza, hogy a jelentkezési lap nyilatkozat részének bármely pontjára vonatkozó valótlan adatszolgáltatás önmagában is megalapozza a közlekedési hatóságnak a vizsga érvénytelenítésére, a vizsga igazolás visszavonására, illetve a vizsgaeredmények valamennyi papíralapú és elektronikus nyilvántartásból való törlésének elrendelésére vonatkozó döntésének jogszerűségét. [24] A felperesi adatszolgáltatás minősítése körében meghatározó jelentőséggel bír a német hatóság iratának tartalma. A Kúria az iratokat áttekintve megállapította, hogy a német hatóság felé Paderborn német város hatósága
- február 9-én német nyelvű iratot küldött meg, amelynek felhasználásával szerkesztette meg a német hatóság
- február 23-án a magyar hatóságnak megküldött angol nyelvű iratot, ami a magyar közlekedéshatósági eljárás alapját képezte. [25] A német hatóság iratában azt rögzítette, hogy a felperes nem rendelkezik érvényes német vezetői jogosítvánnyal, a német vezetői engedélye ittas vezetés miatt törlésre került. Az új német vezetői engedély kiadásához szükséges új orvosi-pszichológiai vizsgát a felperes nem tette le. [26] A Kúria Kvf.VI.37.628/2017/
- számú ítéletében is kifejtett egységes gyakorlata szerint a perbeli jogviszony jogi megítélése szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír az Irányelv, amelynek
- preambulum-bekezdése szerint közúti közlekedésbiztonsági okokból meg kell határozni a vezetői engedély kiállításának minimum követelményeit. A
- preambulum-bekezdés rögzíti, hogy a járművezetéshez szükséges fizikai és szellemi alkalmassági minimum követelményeknek való megfelelést a személy- és áruszállításra használt járművek vezetőjének a vezetői engedély kiállításakor, valamint azt követően rendszeresen bizonyítaniuk kell. [27] Az Irányelv
- cikk
(1)bekezdés a) pontja alapján vezetői engedély kizárólag azon kérelmezőknek állítható ki, akik jártassági és magatartási, valamint elméleti vizsgát tettek, valamint megfeleltek az egészségügyi követelményeknek a II. és III. melléklet rendelkezéseivel összhangban. [28] Az Irányelv III. melléklete a járművezetéshez szükséges fizikai és szellemi alkalmasság minimum követelményeit szabályozza, ezen belül a
- pont az alkoholra vonatkozik. Rögzíti, hogy az alkoholfogyasztás súlyos veszélyt jelent a közúti közlekedés biztonságára. A probléma mértékének figyelembevételével az egészségügyi szakembereknek igen nagy fokú körültekintést kell tanúsítani. A 14.
- pontja értelmében vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők vagy járművezetők számára, akik alkoholfüggőségben szenvednek vagy nem képesek tartózkodni az egyidejű alkoholfogyasztástól és vezetéstől. Azon kérelmezők vagy járművezetők számára, akik korábban alkoholfüggőségben szenvedtek, vezetői engedély kizárólag akkor adható ki, illetve újítható meg, ha bizonyos ideig igazoltan absztinensek voltak, továbbá ha kérelmüket az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja, és rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt. A 14.
- pont szerint az illetékes egészségügyi hatóságnak kellő megfontolás tárgyává kell tenni azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. [29] A felülvizsgálati bíróság rámutat, az Irányelv a tagállamokra, azok hatóságaira és állampolgáraira nézve is kötelező rendelkezéseket tartalmaz. Ennek folytán a magyar közlekedési hatóság alkoholfüggő személyeknek nem adhat ki vezetői engedélyt, valamint nem újíthatja azt meg. Így elméleti vizsgára csak az bocsátható, aki a vonatkozó egészségügyi feltételeknek megfelel; jelen ügyben ez azt jelenti, hogy csak akkor ha nem alkoholfüggő. [30] A felperes a jelentkezési lap „Nyilatkozat” részének
- kérdésére azt válaszolta, hogy bíróság vagy rendőrség a vezetésre jogosító okmánya visszaadása vagy a vezetési jogosultság gyakorlását jártasság igazolásához, új járművezetői vizsgához, egészségi alkalmasság igazolásához vagy pályaalkalmasság igazolásához nem kötötte. [31] A felperes nyilatkozata szerint Németországban a
- október 31én kelt határozat alapján a vezetői engedélyét 10 hónapra visszavonták és amennyiben ezen időtartam letelte után új vezetői engedélyt szeretne szerezni Németországban, akkor ahhoz egy orvosipszichológiai vélemény bemutatása lenne szükséges. A fentiekre figyelemmel a „Nyilatkozat”
- pontjára adott nemleges felperesi válasz hamis adatközlésnek, ebből következően a közlekedési hatóság félrevezetésének minősül. [32] A járművezetéshez alapvető fizikai és szellemi alkalmasságot a felperesnek igazolnia kell. Az általa becsatolt egészségügyi alkalmasságáról szóló vélemény azonban nem terjed ki az alkoholfüggősége fennállására vagy annak hiányára. Ha a magyar közlekedési hatóság tudomással bírt volna a felperes Németországban felmerülő, alkoholfüggőségével kapcsolatos problémáiról, akkor ennek tudatában az Irányelv III. számú mellékletének fent hivatkozott rendelkezései szerint erre is kiterjedő egészségi alkalmassági vizsgálatot és a felperesre kedvező vélemény beszerzését kellett volna előírnia. Alapvető közlekedésbiztonsági és közbiztonsági érdek ugyanis, hogy ne kapjon vezetői engedélyt olyan személy, aki alkoholfüggőségben szenved vagy nem képes tartózkodni az egyidejű alkoholfogyasztástól és vezetősétől. [33] A felperes félrevezette a közlekedési hatóságot, mert nem hozta olyan helyzetbe, hogy az megvizsgálhassa, hogy közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas-e a vezetésre, különös tekintettel az egészségügyi alkalmasságra. A magyar hatóság nem tudott vizsgálatot végezni azzal kapcsolatban, hogy a felperes alkoholfogyasztással kapcsolatos, a közlekedés biztonságát veszélyeztető magatartással felhagyott-e. [34] Az alperes - helybenhagyva az elsőfokú határozatot - jogszerűen döntött a felperes vizsgájának érvénytelenítéséről és annak eredménye törléséről valamennyi nyilvántartásból, mert a felperes a közlekedési hatóságot félrevezette hamis adatok közlésével, így a vizsga érvénytelenítése a GKM rendelet
- §
(6)bekezdésére alapítottan kötelező jogkövetkezmény. [35] Az Irányelv 7. cikk
(5)bekezdése nem alkalmazható, mert a felperes nem rendelkezik egynél több vezetői engedéllyel. [36] A Kúria megítélése szerint az elsőfokú hatóság és az alperes a tényállás-tisztázási kötelezettségének eleget tettek, eljárásuk során nem sérültek a Ket. 50. §
(1)-
(6)bekezdései. [37] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, az alperes nem mérlegelési jogkörében döntött, ezért a Pp. 339/B. §-ának sérelme nem merülhetett fel. [38] Az elsőfokú hatóság és az alperes tényállás-megállapítási kötelezettségének eleget tett, ezért a Pp. 336/A. §
(2)bekezdése nem alkalmazható. Az elsőfokú bíróság nem sértette meg a Pp. 206. §
(1)bekezdését, mivel a bizonyítékokat helyesen vetette össze és azokat a maguk összességében értékelte. [39] Az EUB felperes által hivatkozott C-419/
- számú ügyben hozott ítélete alapjául szolgáló tényállás és az abban eldöntött jogkérdés jelentősen eltér a jelen ügyben irányadótól, az elsőfokú ítélet és a Kúria döntése nem ellentétes a fenti EUB ítélettel. [40] A Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet részben eltérő indokolással - hatályában fenntartotta. Záró rész [41] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [42] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, így részére felülvizsgálati eljárási költség nem jár. [43] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a felperesnek kell megfizetnie, amelynek összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése határozza meg. [44] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő