A határozat elvi tartalma: Hiányos igénybejelentés esetén a szolgáltatót az üzletszabályzatában meghatározott teljes körű tájékoztatási kötelezettség terheli. A tájékoztatás elmaradásából felmerült költség a felhasználóra át nem terhelhető. A nem igényelt, és igénybe nem vett teljesítményhez kapcsolódó csatlakozási díj a szolgáltatót nem illeti meg. A KÚRIA mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.VI.37.750/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. VitálEigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda Az alperes: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: felülvizsgálata energiaügyben hozott közigazgatási határozat A fellebbezést benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Törvényszék
- május 3-án kelt 6.K.700.288/2018/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 6.K.700.288/2018/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint fellebbezési eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 40.000.- (negyvenezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló panaszos a felperessel szerződéses jogviszonyban állt, a felhasználási helyen a rendelkezésre álló teljesítmény egy fázison 16 A volt. A panaszosnak - lakásfelújítás folytán - a villamos energia fogyasztásmérő lakáson kívülre történő áthelyezése vált szükségessé. Az ... Kft. által
- december
- napján kelt igénybejelentés szerint a panaszos 3x20 A teljesítménybővítést [2] [3] [4] [5] [6] igényelt, amelyre számítottan a 128.016.- forint csatlakozási alapdíjat megfizetett. A panaszos által megbízott regisztrált villanyszerelővel is egyeztetett időpontban,
- január 4-én a teljesítménybővítéshez szükséges mérőóra cserére nem került sor, az ekkor felvett hibajegyzék szerint a panaszos által kért 3x20 A bővítés tervköteles. Ezt követően a panaszos - többszöri tájékozódást követően - arra a következtetésre jutott, hogy nem igényli a 3x20 A bővítést, miután annak több százezer forintos tervezési költségét nem kívánta vállalni. A
- február
- napján készült igénybejelentés szerint a panaszos az 1x16 A teljesítményt az alanyi jogon járó 1x32 A teljesítményre kérte felemelni. A fentiek alapján a panaszos kérte a befizetett 128.016.- forint visszautalását, hiszen a 3x20 A bővítés nem került megvalósításra. A felperes válaszában közölte, hogy a csatlakozási alapdíjat nem fizeti vissza, tekintettel arra, hogy a felhasználási helyen a rendelkezésre álló teljesítmény továbbra is fennáll, az bármikor igénybe vehető. Az alperes a
- november
- napján kelt FVFO_2017/3229-
- számú határozatával a panasznak helyt adott és kötelezte a felperest, hogy a kiszállási díj alapján kiterhelt kötbért és a csatlakozási díjat a panaszos részére fizesse vissza. Indokolásában a villamos energiáról szóló
- évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Vet.) végrehajtásáról szóló 273/
- (X.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- számú mellékletének 2.
- alpontjára, valamint az Elosztói Üzletszabályzat (a továbbiakban: ÜSZ) 6.2.
- pontjára hivatkozással megállapította, hogy a kiszállási költség indokolatlan, mert a felperes mulasztott, amikor a panaszost nem hívta fel hiánypótlásra, hanem időpontot egyeztetett vele a bővítés elvégzésére. Mivel pedig a felhasználási helyen az ingyenes 1x32 A bővítés valósult meg, ezért a csatlakozási alapdíj visszajár a panaszosnak. A kereseti kérelem [7] A felperes anyagi- és eljárási jogszabálysértésekre hivatkozással keresetet terjesztett elő a jogerős határozat bírósági felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú ítélet [8] [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában leszögezte, hogy az alperes eleget tett a tényállástisztázási és indokolási kötelességének. [10] Érvelése szerint - az ÜSZ 6.2.
- pontjára figyelemmel - még a nagy összegű csatlakozási díj befizetése előtt hiánypótlásra kellett volna felhívnia a felperesnek a panaszost. Azonban a panaszos nem kapott felvilágosítást, ennek ugyanis nem feleltethető meg az egyedi körülményeket nem tartalmazó és azokat figyelembe nem vevő gazdasági, műszaki tájékoztató. Az együttműködési kötelezettség körében az ügy egyediségére tekintettel a panaszosnak, mint átlagos felhasználónak a teljesítménybővítést érintően valamennyi szükséges információt meg kellett volna adnia, ez a kötelezettség nem hárítható át a regisztrált villanyszerelőre. [11] Hangsúlyozta, hogy a csatlakozási díj visszafizetésével kapcsolatban a felperes által hivatkozott 76/
- (XII.21.) NFH rendelet
- §
(1)bekezdése még nem volt hatályos, viszont az alkalmazandó, a villamos energia hálózati csatlakozási díjak meghatározásának szempontjairól, a díjak elemeiről, mértékéről és alkalmazásuk szabályairól szóló 7/
- (IX.12.) MEKH rendelet (a továbbiakban: MEKH rendelet)
- §-a értelmében a megfizetett csatlakozási díjat, illetve arányos részét akkor is vissza kell fizetni, ha a rendelkezésre álló teljesítménynek egy részét a felhasználó 12 hónapon keresztül nem veszi igénybe. [12] Érvelése szerint az indokolatlan kiszállás sem róható a panaszos terhére, mert az a hiányos felperesi tájékoztatás következménye volt, azaz nem a panaszos hibájából hiúsult meg. Megjegyezte, hogy a helyszíni kiszállásról felvett hibajegyzékben sem szerepel, hogy indokolatlan kiszállási díjtétel merült volna fel, így lényegében a panaszosra kiterhelt kiszállási díj jogalapja is hiányzik. A fellebbezés és ellenkérelem [13] A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatásával elsődlegesen a határozat megváltoztatását és a panasz elutasítását, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte, míg a harmadlagos kérelme az ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára való utasítását kérte. [14] Állította, hogy az eljárt bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok mellőzésével, és az alperes által hivatkozott jogszabályi és üzletszabályzati rendelkezések téves értelmezésével hozta meg ítéletét, ezért az - figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1)és
(4)bekezdésére, valamint
- §-ára - a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ába ütközik. [15] Előadta, hogy hiánypótlásra nem volt szükség, tekintettel arra, hogy az általa kiadott műszaki- gazdasági tájékoztatóban szerepel, hogy a megvalósítás kiviteli terv-köteles. A panaszost nem kellett laikusként kezelnie, hiszen a kivitelezést a szükséges ismeretekkel rendelkező regisztrált villanyszerelővel kellett elvégeztetni. [16] Álláspontja szerint a panaszos igénybejelentése nem volt hiányos, a kialakítást lehetővé tevő műszaki tartalmat azonban a regisztrált szerelőnek kellett hozzátennie. Ennek ellenére a tervdokumentációt nem készítette el. [17] Állította, hogy az alperes határozata nem jelölte meg a csatlakozási díj visszafizetésének jogalapját, az elsőfokú bíróság által pótlólag megjelölt MEKH rendelet
- §-a pedig azért nem alkalmazható, mert az abban megjelölt konjunktív feltételek nem valósultak meg. [18] Kitért még arra, hogy az indokolatlan kiszállással okozott költségigényét annak ellenére jogosult érvényesíteni, hogy azt a hibajegyzék nem tartalmazza. [19] Az alperes a határozatban foglaltak megismétlése mellett kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A fellebbezés nem alapos. [21] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta. [22] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. [23] A Kúria elsődlegesen rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megfelelően egyenként és a maguk összességében is értékelte. Ezekre figyelemmel helyesen tárta fel a jogvita elbírálásához szükséges tényállást, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a kereset nem alapos. [24] A felperes a fellebbezésében lényegében a keresetében foglaltakat ismételte meg, az elsőfokú ítéletet az alperesi határozattal szemben már felhozott kifogások miatt sérelmezte. Az elsőfokú bíróság azonban a felperes keresetét minden vonatkozásában elemezte és elbírálta, az ítéletben a Pp. 221. §
(1)bekezdésének teljes mértékben megfelelő, kellően részletes indokát adta döntésének. [25] Figyelemmel arra, hogy a fellebbezés újdonságot nem tartalmaz, és az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett érveléssel a Kúria maradéktalanul egyetért, ezért azokat nem ismétli meg. A fellebbezésben foglaltakra utalással a következőket hangsúlyozza. [26] Az ÜSZ 6.2.
- pontja részletesen meghatározza a felperes tájékoztatási kötelezettségének tartalmát, terjedelmét. Az itt szereplő felsorolás utolsó eleme értelmében a tájékoztatásnak a kiviteli tervekre és azok jóváhagyására vonatkozó előírásokra is ki kell terjednie. A felperes - általa sem vitatottan - e követelménynek nem tett eleget. Minden jogszabályi alapot nélkülöz az az állítás, miszerint a panaszost nem kellett laikusként kezelnie, illetve hogy a felperes a panaszos által igénybe vett regisztrált villanyszerelőre figyelemmel mentesülhetett volna a saját szabályzatában meghatározott rendelkezés betartása alól. A panaszos igénybejelentése a tervdokumentációt nem tartalmazta, ezért az hiányos volt. [27] A felperes érvelése szerint a csatlakozási díj visszafizetésének jogalapját sem az alperes, sem az elsőfokú bíróság nem jelölte meg megfelelően, ugyanakkor maga nem hivatkozott egyetlen olyan jogszabályi rendelkezésre sem, amely szerint magánál tarthatná azt a csatlakozási díjat, amelyhez tényleges csatlakozás nem kapcsolódik. [28] Tájékoztatás hiányában a helyszíni kiszállás nem volt indokolatlan, ezért az azzal járó költségeket a felperes a panaszosra nem terhelhette át. [29] A fentiekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése szerint - helyes indokaira utalással helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [30] Hiányos igénybejelentés esetén a szolgáltatót az üzletszabályzatában meghatározott teljes körű tájékoztatási kötelezettség terheli. A tájékoztatás elmaradásából felmerült költség a felhasználóra át nem terhelhető. [31] A nem igényelt, és igénybe nem vett teljesítményhez kapcsolódó csatlakozási díj a szolgáltatót nem illeti meg. Záró rész [32] A Kúria a fellebbezést a Pp. 340. §
(5)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. [33] A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdésének megfelelően köteles az alperes fellebbezési eljárási költségét megfizetni. [34] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 46. §
(1)bekezdése és 39. §
(3)bekezdése d) pontja szerinti mértékű fellebbezési eljárási illetéket a felperes a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6-1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint köteles megfizetni. [35] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő