Pfv.22387/2016/6 – Kúria

(1)bekezdésében foglaltak megsértésének megállapításához. 1952. III. Tv. 206. §

(1),

1. V. Tv. 6:
2. §,
3. V. Tv. 6:
4. §,
5. V. Tv. 6:
6. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.22.387/2016/

1. A tanács tagjai: . Molnár Ambrus a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia előadó bíró, dr. Madarász Anna bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Horváth Éva Krisztina ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dávid Társas Ügyvédi Iroda ; ügyintéző: dr. Dávid Iván ügyvéd) A per tárgya: megbízási díj A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 117.Pf.630.455/2016/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 37.P.94.158/2014/
3. Rendelkező rész - A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. - Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 57.150 (ötvenhétezerszázötven) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint térítsen meg az államnak felhívásra 530.000 (ötszázharmincezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az ügyvéd felperest az alperes képviseletében P. K. egyedüli tulajdonos és ügyvezető azzal bízta meg
4. március 24-én, hogy tegyen ajánlatot az Zrt. vele mint magánszeméllyel szemben fennálló és az ingatlanaira alapított jelzálogjogokkal biztosított követelése megvásárlására. A megbízásról készült okirat tartalmazza, hogy „Ügyvédi munkadíj és költség: 40.000 Ft (ajánlattétel és egyeztetés a bankkal). Sikerdíj (amennyiben a követelésvásárlás a bankkal létrejön, minden dokumentumot a D. Ügyvédi Iroda átvett és azt ellenőrizte, elfogadta): 2.000.000 Ft, továbbá 10% / milliónként progresszíven emelkedően 10%-kal, max. 30%-ig, a lejárt követelés és a [2] [3] követelésvásárlási érték közötti különbözet alapján." A megbízó ezt az összeget a bank jogutódlási nyilatkozatának, illetve törlési engedélyének a megbízott általi átadásától számított 15 napon belül fizeti meg. Az okirat rögzíti továbbá, hogy egy eredeti példányban készült, mely a megbízott ügyvéd letétjébe kerül. A megbízó tudomásul veszi és elfogadja, hogy a megbízás tárgyára vonatkozóan nem köt más megbízottal hasonló megbízási szerződést. A bank követelését (
5. április 16-i értéknapon 145.956,13 CHF) a
6. április 22-én kötött engedményezési szerződéssel 24.500.000 forint megfizetése fejében a K.I. Kft. szerezte meg és a D. Ügyvédi Irodánál ugyanezen a napon ügyvédi letétbe helyezett nyilatkozatával a követelést el is engedte, valamint hozzájárult a jelzálogjoga ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez. Az Ügyvédi Iroda és a Kft. közötti ügyvédi letéti szerződés szerint a Kft. lemondó és a törléshez hozzájáruló nyilatkozatai a letétből azzal a feltétellel voltak kiadhatók, hogy „P. K. - illetőleg rendelkezése szerint a M. Kft (….), mint az ingatlanok jelzálogjogosultja - által kötött jelzálog szerződés alapján 24.500.000 Ft (…) átutalásra kerüljön az Bank Zrt. részére (….), továbbá 800.000 Ft-ot jutalékként Letevő részére holnapi napon." A földhivatal az Bank Zrt. és a K.I. Kft. jelzálogjogát törölte az ingatlan-nyilvántartásból, majd 120.000 euró és járulékai erejéig kölcsön jogcímén bejegyezte a M.Kft. jelzálogjogát. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] [6] A felperes a
7. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 6:
8. §-ára, 6:
9. §-ára, 6:
10. §-ára alapított végleges keresetében 5.300.000 forint ügyvédi megbízási díj és
11. május 8-tól a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadása szerint azzal bízta meg az alperes, hogy P. K. hitelének kivásárlására ajánlatot tegyen a hitelintézetnek, majd a követelésvásárlással történő hitelkiváltás eredményeképpen a hitelintézet töröltesse P. K. ingatlanairól a jelzálogjogát. A megállapodást követően derült csak ki a számára, hogy az adós ügyvezetője és tagja az alperesi társaságnak. A banki szabályzatok értelmében a követelésvásárlást - melyre általában az aktuális hiteltartozás értékének 70-80%-án van lehetőség az adós személyével összefüggésben álló társaság nem tehette meg, ezért a K.I. Kft. vásárolta ki a követelést, majd azonnal továbbértékesítette annak, a P. K. által kijelölt gazdasági társaságnak, mely a hitelkivásárláshoz kölcsönt nyújtott. A felperes állította, hogy a követelés kivásárlását ő bonyolította le. Az alperessel kötött írásbeli megbízási szerződést szóban úgy módosították, hogy a K.I.Kft. nevében kell a bank felé ajánlatot tennie. Álláspontja szerint megilleti a sikerdíj, mert megtörtént a követelés megvásárlása és P.K. elérte, hogy a bank jelzálogjoga ne terhelje az ingatlanait. A követelés megvásárlása az adós és jelzálog kötelezett P. K. állt érdekében, a megbízó azért lett az ő kérésére a gazdasági társasága, hogy onnan számlázhasson, teljesíthessen. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A felperes követelését jogalapjában és összegszerűségében is vitatta. Állította, hogy a felperessel kötött megbízási szerződést szóban felmondta, amikor kiderült, hogy a társaság nem vásárolhatja meg a bank követelését. Az írásbeli megbízási szerződés szóbeli módosítására nem került sor. A bankkal megkötött engedményezési szerződéssel kapcsolatban a felperes a K.I. Kft. megbízottjaként járt el. Az alperes nevében a felperes vételi ajánlatot a bank felé nem tett, a követelés megvásárlása tárgyában a részére semmilyen tevékenységet nem végzett, ezért a megbízási szerződésben kikötött sikerdíj sem illeti meg. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a peres felek között a Ptk.
12. §

(1)bekezdése szerinti megbízási szerződés jött létre. A perben a felperes a megbízási szerződésben kikötött sikerdíj iránti követelését kívánta érvényesíteni. A szerződő felek a sikerdíj megfizetését eredményhez, az Bank. mint hitelező és P. K. mint adós által kötött kölcsönszerződés alapján fennálló követelés alperes részére történő engedményezéséhez kötötték. A felperes maga sem állította, hogy az írásbeli szerződésben kikötött eredmény létrejött, arra hivatkozott, hogy szóbeli szerződésmódosítás alapján a sikerdíj megfizetését a bank követelésének a K.-I. Kft. részére történő engedményezéséhez kötötték és mivel az engedményezési szerződés a bank, valamint e Kft. között létrejött, továbbá P. K. ingatlanairól töröltette a bank a jelzálogjogát, alappal követeli az alperestől a sikerdíjat. Az 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 23. §

(1)és

(2)bekezdésében foglaltakra tekintettel a Pp. 164. §

(1)bekezdése alapján a felperest terhelte a szóbeli szerződésmódosítás létrejöttének bizonyítása. Az indítványára tanúként kihallgatott dr. D.I. (a D.Ügyvédi Iroda részéről eljárt ügyintéző ügyvéd) a peres felek írásbeli szerződésének tartalmára és a felperes által hivatkozott szóbeli módosításra vonatkozóan érdemi nyilatkozatot nem tudott tenni. A L. D. (a K.I. Kft. ügyvezetője) tanúvallomásában a felperes által előadottakkal szemben úgy nyilatkozott, hogy P. K. mint magánszemély bízta meg szóban a Kft.-t, valamint a felperest, hogy az Bank Nyrt. felé a követelés megvásárlása tárgyában a K.I. Kft. nevében tegyen ajánlatot. A felperes a bank követelésének megvásárlása ügyében nem csupán P. K. mint magánszemély, hanem a K.I. Kft. megbízottjaként is eljárt és megbízási díjban is részesült. A felperes és P. K. négyszemközt tárgyaltak arról, hogy az általuk kötött szóbeli szerződés alapján milyen összegű megbízási díjban részesül a felperes. A tanú vallomása szerint az eredeti megbízási szerződés nem ment teljesedésbe, a rendelkezései azon túl, hogy az alperes helyett a K.I. Kft. tegyen vételi ajánlatot a hitelező részére, változatlanok maradtak. Az elsőfokú bíróság úgy értékelte, hogy a K.I. Kft. ügyvezetőjétől elfogulatlan tanúvallomás nem volt várható, mivel nyilatkozata szerint a felperes rendszeresen dolgozik megbízottként a Kft. részére, mely tevékenységéért megbízási díjban részesül. A tanú vallomása egyébként nem erősítette meg a felperes által előadottakat, ugyanis azt nyilatkozta, hogy a szóbeli megbízási szerződést P. K. magánszemély kötötte a felperessel, valamint a K.I.Kft.-vel. Amennyiben a tanú vallomása megfelel a valóságnak, ez a szerződés nem minősül a peres felek által kötött írásbeli szerződés módosításának, legfeljebb új, a felperes és P. K. mint magánszemély által kötött megbízási szerződésként értékelhető. A felperes tehát a tanúk vallomásával a szóbeli szerződésmódosítás tényét, tartalmát és a szóbeli szerződésmódosítás alapján a megbízott részére járó sikerdíj összegét nem tudta bizonyítani. [8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5.300.000 forintot és ezután

1. május
2. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint 1.192.000 forint együttes első és másodfokú perköltséget. [9] Indokolása szerint a peres felek közötti jogviszony minősítésére az új Ptk. rendelkezései irányadók, ezért a helyes megállapítás az, hogy közöttük az új Ptk. 6:
3. §-ában foglalt megbízási szerződés jött létre. Szerződésükben a sikerdíj megfizetését a felek ahhoz a feltételhez kötötték, hogy az engedményezési szerződésnek a bank és az alperesi társaság között kell létrejönnie. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen állapította meg: a felperes részéről bizonyítandó tényállási elem az volt, hogy e szerződést úgy módosították, miszerint az engedményezési szerződés létrehozására a bank és a K.I.Kft. között kell sort keríteni. [10] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a szerződés módosítása körében rendelkezésére álló bizonyítékokat tévesen értékelte és azok alapján téves következtetést vont le.L.D.tanúvallomásában alátámasztotta a felek között létrejött írásbeli szerződés szóbeli módosítását, amikor előadta, hogy a K.I.Kft. képviselőjeként a felperessel és az alperessel szóbeli megbízási szerződést kötött. A szerződés alapján az alperes bízta meg a Kft.-t azzal, hogy vásárolja meg a bank alperessel szemben fennálló követelését. Önmagában az a tény, hogy a felperes korábban már állt szerződéses jogviszonyban a K.I.Kft.-vel, nem teszi a tanú vallomását elfogulttá. A felperes állítását nemcsak a tanú vallomása, de az alperesi ügyvezető cselekedetei és az eset összes körülményei is alátámasztották. Az alperes teremtette meg annak feltételeit, hogy a követelésvásárlás során a helyébe lépett K.I.Kft. az engedményezés ellenértékét a bank részére megfizethesse. Így került sor arra, hogy a K.I.Kft. által a követelés a banktól megvásárlásra került és a bank töröltette jelzálogjogát az alperes ingatlanairól. E tényállást támasztja alá az is, hogy ezt követően a M.Kft. javára - amely az engedményezés ellenértékét biztosította az alperesnek jegyeztek be jelzálogjogot az alperes ingatlanaira. A másodfokú bíróság mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással szemben azt állapította meg, hogy a
4. március 24-én megkötött írásbeli megbízási szerződést a felek szóban és akként módosították, hogy az alperesi társaság helyett a K.I.Kft. a banki követelés megvásárlója. Tényként volt megállapítható, hogy a felperes a módosított megbízási szerződést teljesítette és a követelésvásárlással az alperes 12.188.992 forint összegű tartozástól szabadult. A megbízási szerződéssel elérni kívánt eredményt a felperes megvalósította, ezért az alperes által összegszerűségében nem vitatott 5.300.000 forint sikerdíj megilleti. Az alperes a teljesítéssel késedelembe esett, ezért az új Ptk. 6:
5. §

(1)bekezdése alapján késedelmi kamat fizetésére is köteles. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [12] Kiemelte, hogy a peres felek szerződése alapján a megbízás tárgya a megbízó nevében történő ajánlattétel volt. A megbízott később tájékoztatta a megbízó alperest, hogy nem köthető vele megbízási szerződés a hitelkiváltásra, ezért a szerződést módosítani szükséges. Megállapítható tehát, hogy a felek szerződése eleve érvénytelen, jogszabályba ütköző volt, melyhez nem fűződhet jogkövetkezmény. Nem felel meg a valóságnak, hogy a felek csak technikai okból szerepeltették megbízóként az alperesi céget, a cél az volt, hogy váltsa ki a hitelt. A megbízási szerződés csak írásban lett volna módosítható. A felperes az alperest szóban tájékoztatta, de új megállapodás nem született. A felperes nem bizonyította, hogy a K.I.Kft.-vel pontosan miben állapodott meg. Az alperessel a felperes ügyvédként kötött szerződést, ezért a szerződés ügyvédi megbízási szerződés, amely nem módosítható szóban. [13] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a K.I.Kft. ügyvezetőjétől nem volt elvárható elfogulatlan vallomás. Helytálló továbbá az a megállapítása is, miszerint nem bizonyított a szóbeli szerződésmódosítás. A bankkal történő egyeztetést nem vitásan a felperes folytatta le, de saját kockázatára, ugyanis arról nem volt írásbeli szerződése sem az alperessel, sem P. K., sem a K.I.Kft.vel. Az alperes semmilyen módon nem volt érintett a teljesített megbízással. A felperes

1. május 15-én 2.000.000 forintot számlázott ki feléje és a fizetési meghagyás kibocsátását is ilyen összegre kérte. A perben
2. május 8-án emelte fel a követelését 5.300.000 forintra annak ellenére, hogy a teljesítésről szóló számla már elkészült és az emelt összegről számlát nem állított ki. A megbízó nem kívánta a követelést önmagán, azaz saját cégén kívül egy idegen társaság kezére játszani, nem állt érdekében a továbbiakban a megbízottal együttműködni, ezért a szerződést felmondta azzal, hogy ráírt részben módosította, illetve mással váltatta ki a jelzálogjogot, de a szerződés egyébként is kiüresedett. A felperes anélkül vállalta a közvetítést, hogy a hitel kiváltójával megállapodott volna, ezzel maga kockáztatta, hogy jutalék nem fogja megilletni. A felperes a jelen perben azt a jutalékot követeli, amely a K.I.Kft. helyett és nevében történő eljárására tekintettel illethetné őt és a hitelkiváltót, ha lenne a felek között egy háromoldalú szerződés, de ilyen nem jött létre. [14] Aránytalan, tisztességtelen ilyen nagy összegű jutalék kikötése egy kivásárlásért, így abban a nem várt esetben, ha a bíróság bármilyen jutalékot jogosnak ítélne, annak összege ne legyen több 2.000.000 forintnál. [15] A jogerős ítélet az új Ptk. 1:
3. §

(2)bekezdését azért sérti, mert nem terheli felelősség a felperes mulasztása miatt. A másodfokú bíróság kizárólag az új Ptk. 6:

1. §-ára alapította a döntését és nem tett említést a felperes felróható mulasztó és jogellenes magatartásáról. A megbízótól elvárható, hogy együttműködik és tájékoztatja a megbízóját a teljesítéshez szükséges teendőkről, illetve kész megoldást kínál fel, szükség esetén módosítja a szerződést. Az adott esetben a megbízás nem a felek megállapodása szerint teljesült, így jogkövetkezmény nem fűződhet hozzá. A jogerős ítélet az új Ptk. 6:
2. §

(1)-

(4)bekezdéseit is sérti azzal, hogy a felperes nem az utasításai szerint járt el, az eltérésről nem megfelelően értesítette, ezért a megbízott költségei megtérítése után joggal állt el a szerződéstől. A jogerős ítélet sérti továbbá az új Ptk. 275. §

(1),

(2)bekezdését, mert a megbízott közreműködő helyzetét nem rendezte, utasítások módosítását nem kezdeményezte. Az új Ptk. 6:276. §

(1)-

(4)bekezdésének sérelmét jelenti, hogy a megbízott felróhatóan járt el, amikor nem rendezte a szükséges módosításokat a szerződésbe, nem rendezte hitelkiváltó helyzetét. A jogerős ítélet ellentétes a új Ptk. 6:278. §

(1),

(2)bekezdésével is, mert a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor. Sérti a jogerős ítélet az új Ptk. 6:

1. §-át is, mert közvetítés helyett ügyvédi sikerdíjas megbízás volt, amely nem a szerződés szerint teljesült. Az új Ptk. 6:
2. §-a ugyancsak megsértésre került a másodfokú bíróság által. A jogerős ítélet sérti még a Pp.
3. §

(3)és

(6)bekezdését, mert a bíróság nem tett eleget a kioktatási, tájékoztatási kötelezettségének. A másodfokú bíróság lényeges bizonyítékokat nem értékelt, bizonyos nem bizonyított tényeknek túlzott jelentőséget tulajdonított, ezért megsértette a Pp. 206. §

(1)bekezdését. A Pp. 221. §

(1)bekezdésének sérelmét jelenti, hogy nincs megindokolva, miért nem bizonyította az alperes a bizonyítatlannak ítélt tényeket. A jogerős ítélet nem felel meg az Ütv.

1. §-ának, mivel a felek nem rögzítették megfelelően a megbízás tartalmát, nem kerültek rögzítésre a részfeladatok és az elszámolás, a tartalom utólag nem nyert bizonyítást, a módosítás pedig csak írásban lehetséges. [16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme arra irányult, hogy a Kúria tartsa fenn hatályában a jogerős ítéletet, mivel az nem jogszabálysértő. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Pp.
2. §

(2)bekezdése a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértés esetén teszi lehetővé. Az alperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést alapvetően a bizonyítékok téves mérlegelésében határozta meg és annak megállapítását sérelmezte, hogy köze volt az alperesi társaságnak a felperes által teljesített megbízáshoz [Pp. 272. §

(2)bekezdés]. A Kúria ezért a jogerős ítéletet ebben a keretben vizsgálta felül [Pp. 275. §

(2)bekezdés]. [18] A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. [19] A Pp. 206. §

(1)bekezdésében foglaltak megsértése kivételesen és csak az esetben állapítható meg, akkor szolgálhat kellő alapul a felülvizsgálathoz, ha a bíróság iratellenes, ellentmondó, a per adataiból okszerűen nem következő megállapítást tett, vagy a bizonyítási eljárás lefolytatására vonatkozó előírások megsértésével helytelen következtetésre jutott. A Kúria álláspontja szerint nem következik okszerűen a per adataiból a másodfokú bíróság azon megállapítása, miszerint a peres felek módosították az írásbeli megállapodásukat és a felperes a módosított megállapodás alapján eljárva az alperes megbízásából tett a K.I.Kft. nevében ajánlatot a banknak a P.K.szembeni követelés megvásárlására, a követelés K.I.Kft.-re engedményezésével és a bank jelzálogjogának törlésével pedig a kívánt eredményt megvalósította, így megilleti a sikerdíj, melynek megfizetését az alperes vállalta. [20] A másodfokú bíróság tévesen értelmezte azt a tanúvallomást, amely alapján a felperes által hivatkozott szerződésmódosítást bizonyítottnak találta. L.D.tanú a

1. október 9-i tárgyaláson abban a hiszemben nyilatkozott, hogy a per alperese P.K.. A tanúvallomását ezzel indította és ez tűnik ki abból is, amit előadott, hiszen a banknak nem a per alperesével, hanem P.K.szemben állt fenn követelése és a jelzálogjogok sem az alperes, hanem P.K.ingatlanait terhelték, továbbá a követelés vételárát nem az alperes biztosította, hanem P.K.vett fel rá kölcsönt. Az utóbbit dr. D.I.tanúvallomása támasztotta alá. Nyilatkozata szerint a tanú szerkesztette a P.K.által kötött kölcsön- és jelzálogszerződést. A tanú azt is előadta, hogy abban a tudatban levelezett a felperessel, hogy az a K.I.Kft. ügyvédjeként jár el. A per adatai szerint a felperes nem állította, hogy az alperes a K.I.Kft. megbízottja lett volna, márpedig csak ebben az esetben bízhatta volna meg azzal, hogy hozzon létre szerződést a követelés megvásárlására a bank és a Kft. között. Nem hivatkozott arra sem, miszerint az alperes anélkül, hogy megbízta volna, sikerdíj fizetését vállalta, ha eléri, hogy a K.I.Kft. megvásárolja a követelést. Okirati bizonyíték támasztotta alá, hogy a felperes és az alperes közötti sikerdíjas megbízás releváns feltétele az volt, hogy engedményezési szerződésnek az alperes és a Bank között kell létrejönnie, ez azonban nem teljesült. [21] Az új Ptk. 6:
2. §-a szerint a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Az új Ptk. 6:
3. §

(1)bekezdése alapján a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Az új Ptk. 6:191. §

(1)bekezdése értelmében a felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel módosíthatják. [22] Mindezekre tekintettel a rendelkezésre álló bizonyítékokat az elsőfokú bíróság mérlegelte helyesen, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a felperes nem tudott bizonyítani olyan, közte és az alperes közötti megállapodást, amely a keresetben követelt sikerdíjat a részére megalapozhatná. Amennyiben létrejött volna a felek között az a megállapodás, amelyre a felperes a perbeli követelését alapította, úgy az ügyvédi letéti szerződés tartalmára és a követelésvásárlás finanszírozására is figyelemmel vizsgálandó lett volna az érvényessége (új Ptk. 6:95. §, 6:96. §), hiszen az lett volna az elérni kívánt eredmény, hogy a bank szabályzatának megkerülésével az adós a tartozásánál kevesebbet fizessen meg. [23] A Kúria ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Záró rész [24] Az alperes felülvizsgálati kérelme eredményre vezetett, így a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján a felperes köteles megfizetni az ügyvédi képviseletével felmerült felülvizsgálati eljárási költségét, melynek felszámított összege nem haladta meg a 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet szerint megállapítható mértéket. Az alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes az
2. évi XCIII. törvény
3. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §

(2)bekezdése alapján köteles az államnak felhívásra megfizetni. Budapest,

1. november
2. Dr. Molnár Ambrus s.k. a tanács elnöke, Dr. Magosi Szilvia s.k. előadó bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró