A határozat elvi tartalma: Az MHSZ tulajdonában állt ingatlanokra nem alkalmazhatóak az
- évi LXX. törvény és az
- évi CXII. törvény rendelkezései. Az MHSZ az 1022/
- (II.14.) MT határozat alapján adhatta át a vagyonát a társadalmi szervezetté alakult, volt MHSZ szervezetek részére.
- LXX. Tv.
- §
- CXLII. Tv.
- §
- IV. Tv.
- §
- IV. Tv.
- § A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.I.21.151/2013/7.szám A Kúria a dr. Vajda Attila ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd és dr. Ács István ügyvéd által képviselt I. rendű alperes, a dr. Baros Attila ügyvéd által képviselt II. rendű alperes ellen elbirtoklás megállapítása iránt indított perében Győri Városi Bíróság előtt P.
- 080/2011.számon folyamatban volt, és a Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Pf.20.861/2012/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Győri Törvényszék 1.Pf.20.861/2012/
- számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a földhivatal megkeresése az I. rendű alperes tulajdonjogának törlésére vonatkozik. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 150.000 (Egyszázötvenezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 583.200 (Ötszáznyolcvanháromezer-kétszáz) forint fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a külterület perbeli
- helyrajzi számú, futóvadlőtér megjelölésű, 189 m² területű ingatlan ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa a kereset benyújtásakor a szövetség megyei vezetősége volt. A peres eljárás folyamán a felperes eljárt az ingatlanügyi hatóság előtt a felülvizsgálattal érintett ingatlan tulajdonosváltozásának bejegyzése iránt, amelynek eredményeképpen a külterület perbeli
- helyrajzi számú ingatlan tulajdonosa 1/1 tulajdoni arányban az I. rendű alperes. Az ingatlant a külterület perbeli
- helyrajzi számú ingatlant terhelő földhasználati jog illeti. A külterület perbeli
- helyrajzi számú, erdő művelési ágú, 1 ha 6408 m2 területű ingatlan tulajdonosa az I. rendű alperes, az ingatlan kezelője a II. rendű alperes. Az ingatlant a külterület perbeli
- helyrajzi számú ingatlant illető földhasználati jog terheli. A külterület perbeli
- helyrajzi számú ingatlan egészét, valamint a külterület perbeli
- helyrajzi számú ingatlan egy részét magában foglaló területet bírósági nyilvántartásba vétele óta,
- május
- napjától kezdődően a felperes birtokolja, a perbeli területen lőteret üzemeltet. A lőtér oly módon van kialakítva, hogy a perbeli
- helyrajzi számú ingatlan egy része képezi a lőtér területét, ami betonkerítésekkel van körülhatárolva, ezen a körülhatárolt területen belül helyezkedik el a perbeli
- helyrajzi számú ingatlan. A szövetség ügyvezető főtitkára
- szeptember 14-én a Magyar Honvédelmi Szövetségről szóló 1024/
- (VIII.8.) Korm. határozat hatályon kívül helyezéséről és az ezzel kapcsolatos további feladatokról szóló 1022/
- (III.14.) MT határozat (a továbbiakban: Határozat) rendelkezései végrehajtásaként, mint az ingatlan tulajdonosa, írásbeli nyilatkozatával hozzájárult a perbeli
- helyrajzi számú ingatlan tulajdonjogának a Gy. E. Klub jogutód társadalmi szervezet javára történő bejegyzéséhez. A tulajdonjog nem került átvezetésre. A nyilatkozat alapján a felperes tagjaiban és képviselőiben az a tudat alakult ki, hogy a lőtér területe a felperes tulajdona. A felperes
- február 26-án igénybejelentéssel élt a társadalmi szervezet által használt állami tulajdonú ingatlan tulajdonjogának megszerzésére a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló
- évi CXLII. törvény szerint, a Magyar Közlönyben közzétett formanyomtatvány kitöltésével. Ebben saját adatainál jogelődként tüntette fel az M.-E.-A.-M. L. Klubot, és a Gy. E.-V. L. Klubot. A formanyomtatványon a Kincstári Vagyoni Igazgatóság hálózati egységvezetője úgy nyilatkozott, hogy az ingatlan nincs a kezelésében, nem minősíthető. A felperes módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy elbirtoklás jogcímén megszerezte a külterület perbeli
- és a perbeli
- helyrajzi számú ingatlanok megosztása útján a külterület perbeli
- helyrajzi számon kialakítható, 3889 m2 területű ingatlanrészt. Másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy elbirtoklás útján megszerezte a Győr külterület perbeli
- helyrajzi számú ingatlan tulajdonjogát arra hivatkozással, hogy az elbirtokolni kívánt területrészt 1990 szeptembere óta sajátjaként, szakadatlanul birtokolja. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Érvelésük szerint a felperesnek a tulajdonjog megszerzése iránt előterjesztett kérelme megkérdőjelezi a sajátjakénti birtoklásának tényét. A II. rendű alperes kifejtette, hogy a felperes egyesület
- május 22-én nem átalakulással, hanem alapítással jött létre, így a birtoklást is csak ekkor kezdhette meg. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett M. szervezet a felperes jogelődjének lenne tekinthető, a felperes 1997-ig jogcímes birtokosként birtokolhatta az ingatlant, így az elbirtoklás feltételei nem állnak fenn. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetnek részben helyt adott és megállapította, hogy a felperes elbirtoklás jogcímén megszerezte a külterület, perbeli
- helyrajzi számú, 189 m² egyéb épület, futóvad-lőtér megnevezésű ingatlan szövetség megyei vezetősége nevén álló 1/1 tulajdoni hányadát. Felhívta a körzeti földhivatalt, hogy az ingatlan tulajdoni lapjáról a szövetség megyei vezetősége tulajdonjogát törölje és az egészhez viszonyított 1/1 arányban a felperes tulajdonjogát az ingatlan vonatkozásában elbirtoklás jogcímén jegyezze be. A bíróság az I. és II. rendű alperest a fentiek tűrésére kötelezte, ezt meghaladóan - a perbeli
- helyrajzi számú ingatlant illetően - a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy az elbirtoklás kezdő időpontja
- május 22., a felperes nyilvántartásba vételének napja volt. A jogcímes birtoklással kapcsolatos védekezésre tekintettel kifejtette, hogy a felperes alapítással jött létre, nem azonos azzal a társadalmi szervezettel, aki a Határozat alapján használati joggal rendelkezett az ingatlanra; polgári jogi szempontból jogelőd nélküli társadalmi szervezetnek tekinthető, a Határozat
- pontja alapján nem minősül jogcímes birtokosnak. Ezen nem változtat, hogy a felperes magát az
- évi LXX. törvény hatálya alá tartozó társadalmi szervezetnek tüntette fel. Már a felperes bírósági nyilvántartásba vételét megelőzően részben hasonló személyi összetételben hasonló tevékenységet végezve, hasonló célok érdekében működött az M. E.-V. L.klub, akinek az M. tulajdonába adta a jelenleg perbeli
- helyrajzi számon nyilvántartott területet. E nyilatkozat alapján a felperes alappal gondolhatta azt, hogy a birtoklása végleges, ami nem vált megalapozatlanná a jogi helyzet rendezése érdekében tett későbbi lépésekkel. Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett - a keresetnek helyt adó - rendelkezését megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság a kereset elutasításának indokaként kiemelte, hogy az elbirtoklás törvényi feltételeinek vizsgálata körében jelentőséggel bír az, hogy a felperes a másodlagos kereseti kérelme tekintetében az M. jogutódjának minősül-e, mert a Határozat
- pontja „átalakításról", tehát jogutódlásról rendelkezik. A Határozat alapján alakult meg társadalmi szervezetként az MT. Gy. E.-V. L.klub, mint a volt M. Gy. E.-V. L.klub teljeskörű jogutódja. A felperes tehát jogszabálynál fogva minősült az M. jogutódjának, ennek megfelelően jegyezték be társadalmi szervezetként. A Határozat kimondta, az MHSZ-ről szóló 1024/
- (VIII.8.) Korm. határozat
- október
- napjával vesztette hatályát, és rendelkezett az ezzel kapcsolatos további feladatokról. A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló
- évi LXX. törvény
- §
(1)bekezdése szerint a társadalmi szervezeteknek kezelői joga megszűnt, az a jogutódlás eredményeképpen alakult szervezetek javára ingyenes használattá alakult át. A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló
- CXLII. törvény alapján, miután az ott adott határidő eredménytelenül telt el, a használati jog
- január 1-jén megszűnt. A felperes jogelődje M. utódszervezet, így mind a felperes jogelődje, mind pedig a felperes az eljárással érintett ingatlan tekintetében
- évig jogcímes birtokos volt: kezelői joga, illetőleg ingyenes használati joga volt a perrel érintett területre vonatkozóan. A sajátjakénti birtoklást kizárja az a körülmény, hogy a perrel érintett ingatlan vonatkozásában a felperesnek jogcíme volt, így az elbirtoklás törvényi feltételei nem állnak fenn. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Ismételten arra hivatkozott, hogy nem jogutódja az M. egyetlen szervezetének sem. Kiemelte, hogy a perbeli
- helyrajzi szám alatti ingatlan nem állami tulajdonú és az M. kezelésében álló, hanem az M. tulajdonában álló ingatlan volt. Az I. és II. rendű alperes hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A felülvizsgálat rendkívüli perorvoslat, amelynek alapja a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint anyagi vagy - korlátozottan - eljárási jogszabálysértés lehet. A Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek keretei között vizsgálta felül és megállapította, hogy a felperes alappal hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert az
- évi LXX. törvény és az
- évi CXLII. törvény rendelkezései a felperes által használt külterület perbeli
- helyrajzi szám alatt felvett ingatlan vonatkozásában nem alkalmazhatóak. A jelen jogvitára alkalmazandó
- évi IV. törvény - Ptk. -
- §
(1)bekezdése szerint elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt (...) éven át szakadatlanul birtokolja. Az előzőekben hivatkozott Határozat rendelkezése szerint a Magyar Honvédelmi Szövetségről szóló 1024/
- (VIII. 8.) Korm. határozat
- október 1-ével hatályát vesztette, egyben a Határozat rendelkezett a további feladatokról is. Kinyilvánította, hogy támogatja az M. szervezetek önkéntes alapon társadalmi szervezetté történő átalakítását annak érdekében, hogy a szellemi és anyagi értékek ne vesszenek kárba. A
- pont előírta, hogy a társadalmi szervezetként tovább működő szervezetek a kezelésükben levő állami tulajdont tovább használhatják. Az M. által kezelt olyan vagyon esetén, ahol a vagyont működtető új szervezet nem jön létre, az állami tulajdon kezelői joga a sport- és művelődési célú létesítmények esetén a Művelődési Minisztériumot, más esetekben - a tényleges tulajdoni és kezelői jog figyelembevétele mellett - a Magyar Néphadsereget illeti. Az
- pontban szabályozott átmeneti intézkedések is az M. kezelésében levő vagyontárgyak (ingó és ingatlan) rendeltetésszerű használatának folyamatos biztosítását írták elő azzal, hogy azok elidegenítésére, illetve megterhelésére nem kerülhet sor. Az
- szeptember 18-án kihirdetett, az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló
- évi LXXIII. törvény írta elő, hogy az M. - más szervezetekkel együtt vagyonával köteles elszámolni. Az elszámolási kötelezettség kiterjedt az
- január
- és
- december
- között az elszámoló szervezet tulajdonában állt ingatlanokra. Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával összefüggő intézkedésekről szóló
- évi IV. törvény 1.§-a szerint az Országgyűlés az M. vagyonelszámolását elfogadta. Az 5.§ kimondta, hogy az olyan elszámolási kötelezettség alá eső ingatlan, amely az elszámolásra kötelezett társadalmi szervezet elszámolását követően válik ismertté, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésébe kerül. Az ilyen vagyon használatáról külön jogszabályi rendelkezés nem történt. Az
- évi LXX. törvény és ebből következően az
- évi CXLII. törvény az
- szeptember 18-án az állam tulajdonában és a társadalmi szervezetek kezelésében állt vagyon sorsáról rendelkeztek. Nem alkalmazhatóak azonban az ekkor még létező M. tulajdonában állt ingatlanokra, mert az M. vagyonának sorsáról ezt megelőzően - mint speciális rendelkezés - külön kormányhatározat született. Mint azt a Legfelsőbb Bíróság a BH 2011.
- szám alatt közzétett határozatában kifejtette, a Határozat értelmében arra kellett törekedni, hogy a MHSZ-hez tartozó vagyon, illetve az egykor jogi személyként működő M. Klubok vagyona is a társadalmi szervezetekké alakult volt M. szervezetekhez kerüljön. Mindebből az következik, hogy az M., vagy annak szervei jogosultak voltak vagyonukat, szerzett jogaikat átadni a társadalmi szervezetekké alakult volt M. szervezetek részére. Ezt a jogértelmezést támasztja alá az a tény is, hogy az M. vagyonelszámolása elfogadásra került, a külterület perbeli
- helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan kezelői jog bejegyzése nem történt. Mindezekből következően az M. a vagyonelszámoltatását megelőzően rendelkezett és rendelkezhetett a tulajdonában állt ingatlannal. Bár a tulajdonjog átvezetése a jogutód társadalmi szervezetre nem történt meg, az ingatlan nem került az
- évi LXX. törvény rendelkezései szerint az I. rendű alperes kezelésébe. Mindezekből - a másodfokú bíróság álláspontjától eltérően - az a további következtetés adódik, hogy a felperes az
- évi LXX. törvény rendelkezései szerint nem minősült az elbirtoklást kizáró jogcímes használónak és nincs más olyan jogszabály sem, amely alapján a felperes részéről az elbirtoklásnak akadálya lenne. Megállapítható, hogy a felperes a korábban az alapítójának használatában állt ingatlant az alapításától kezdve, háborítatlanul sajátjaként használta, és a tulajdonjog megszerzése érdekében minden eszközt igénybe vett. Az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletet hozott, amikor megállapította, hogy a felperes nem tekinthető az elbirtoklással összeegyeztethetetlen jogcímes birtokosnak, és alapításától kezdve az ingatlant sajátjaként szakadatlanul birtokolta. A Kúria ezért a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján a felperes kérelmére megtartott tárgyaláson meghozott határozatával, a Pp. 275. §
(4)bekezdése alkalmazásával - mivel a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalához szükséges adatok és tények rendelkezésre álltak - a jogszabálysértő másodfokú határozat hatályon kívül helyezte és a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A rendelkezésre álló peradatokból ismertté vált, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalát követően sor került az ingatlannyilvántartásban a megszűnt M. tulajdonjogának törlésére, egyben az I. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzésére. Az ítélet végrehajthatóságához szükséges az aktuálisan bejegyzett tulajdonos - az I. rendű alperes - pontos megnevezése, mert az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 25.§
(1)bekezdése szerint a bejegyzett jogosult ügyfélnek minősül, ezért a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részét ennek megfelelően pontosította. A pervesztes I. rendű alperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése szerint alkalmazott 78.§
(1)bekezdése alapján köteles a felperesnek a jogi képviselet igénybevétele folytán a fellebbezéssel és a felülvizsgálattal felmerült költségeit megfizetni, amelynek összegét a Kúria a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)bekezdése alapján állapította meg. A felperes személyes illetékmentessége [Itv. 5. §
(1)bek. a) pont] folytán le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket - miután az kizárólag az ugyancsak illetékmentes [Itv. 5.§
(1)bek. a) pont] I. rendű alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelemre vonatkozott és vezetett eredményre - a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(1)bekezdése és 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
- április
- Dr. Orosz Árpád s.k. a tanács elnöke, Dr. Maka Mária s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Gábor s.k. bíró