A határozat elvi tartalma: Nincs helye az ajándék visszakövetelésének, ha az ajándékozó létfenntartása azért nem biztosított, mert a hátrányos élethelyzetét önhibájából maga idézte elő. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.II.20.675/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit a tanács elnöke Nyírőné dr. Kiss Ildikó előadó bíró Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Benke Barnabás pártfogó ügyvéd (fél címe 1) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Kiss Gábor ügyvéd (fél címe 2) A per tárgya: Ajándék visszakövetelése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Siófoki Járásbíróság 5.P.20.652/2016/
- A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Kaposvári Törvényszék 1.Pf.21.339/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 150.000 (százötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban teljes mértékben pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját és a le nem rótt 600.000 (hatszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felek közeli hozzátartozók, a felperes az alperes gyermeke A felek, továbbá a felperes édesanyja és testvére
- május
- napján három; a családtagok közös, vagy valamelyik családtag kizárólagos tulajdonában álló ingatlant érintő ajándékozási szerződést kötöttek. A per tárgyát képező ingatlanok a felperes édesanyjának különvagyonában állt S., B. O. utca ... számú lakás és a S.,. B. utca ... számú garázs ingatlanok (a továbbiakban: s.-i ingatlanok); amelyek 1/2 - 1/2 tulajdoni hányadát a felperes édesanyja házastársának, az alperesnek kívánta ajándékozni. A vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség elkerülése érdekében azonban két adásvételi szerződést kötöttek:
- május
- napján a felperes édesanyja tulajdoni hányadait a felperesnek ajándékozta, aki a
- [2] [3] [4] [5] október
- napján kötött szerződéssel azokat az alperesnek juttatta. Az édesanyja tulajdonában álló 1/2 tulajdoni hányadra a felperes javára
- szeptember
- napján holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. A B., D. utca ... számú ingatlan a felperes édesanyja és az alperes közös tulajdonában állt. A felperes édesanyja
- május
- napján 1/2 tulajdoni hányadát a felperesnek ajándékozta. A szerződést
- január
- napján felbontották és a felperes édesanyjának tulajdonába visszakerült 1/2 tulajdoni hányadra a felperes javára holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. A B., V. utca ... számú ingatlan a felek közös tulajdonában állt. Az alperes
- május
- napján 1/2 tulajdoni hányadát a felperes testvérének ajándékozta. A felperes 1/2 tulajdoni hányadát
- évben 5.000.000 vételárért eladta a testvérének. Az alperes és a felperes édesanyjának házassági életközössége
- január
- napján megszűnt, házasságukat a bíróság a
- április
- napján jogerős ítéletével felbontotta. A gépészmérnök végzettségű felperes munkaviszonya
- évben megszűnt, azóta nem rendelkezik jövedelemmel.
- február hónapban derült ki a cukorbetegsége és pajzsmirigyelégtelensége, ami miatt naponta több alkalommal inzulin injekciókra és negyedévente rendszeres orvosi ellenőrzésre szorul. Édesanyjával közös háztartásban él a B., D. utcai lakásban, megélhetését édesanyja nyugdíja fedezi. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] [7] A felperes módosított keresetében azt kérte, hogy a bíróság a s.-i ingatlanok 1/2 - 1/2 tulajdoni hányadát ajándék visszakövetelése jogcímén adja a tulajdonába. Keresetét létfenntartásának veszélyeztetettségére és arra alapította, hogy véglegesen meghiúsultak az ajándékozáskori feltevései: szülei házastársakként a s.-i lakásban fognak élni; továbbá a s.-i ingatlanokat nem lehet eladni, azokat a felperesnek és testvéreinek kell örökölni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A felperes létfenntartásának veszélyeztetettsége nem állapítható meg, mert ugyanolyan körülmények között él, mint az ajándékozási szerződés megkötésekor; továbbá az ajándékozáskor nem volt feltevése. A s.-i ingatlanok tulajdoni hányadait azért kapta ajándékba, mert a felperes és testvére tulajdonába került B., V. utcai lakás szerzésekor különvagyonát használták fel. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Ítéletét a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
- §
(6)bekezdésére, 582. §
(1)és
(3)bekezdésére alapította. Megállapította: a felperes édesanyjának ajándékozási szándéka nem a felperes, hanem az alperes javára állt fenn. Az illetékfizetési kötelezettség elkerülése céljából kötött közbenső ajándékozási szerződés színlelt, ezért azt a leplezett; a felperes édesanyja és az alperes között létrejött szerződés alapján kell elbírálni, az ajándékot pedig a felperes perben nem álló édesanyja követelhetné vissza. [9] A felperes létfenntartásának veszélyeztetettsége nem állapítható meg. Az ajándékozáskor már munkanélküli volt, a s.-i és a B., D. utcai lakás ingatlanok 1/2 - 1/2 tulajdoni hányadán később alapítottak javára haszonélvezeti jogot. Az ingatlanok bérbeadás útján való hasznosítása biztosítaná a felperes megélhetését. A felperes édesanyja az ajándékozáskor nem nyilvánította ki azt a feltevését, hogy az alperessel nyugdíjas éveikben együtt fognak lakni S.-n. Az a feltétel pedig, hogy a s.-i ingatlanok nem értékesíthetőek, nem hiúsult meg. [10] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét eltérő indokolással helybenhagyta. Az ajándékozási szerződések színleltsége nem állapítható meg: a régi Ptk. 207. §
(6)bekezdés alkalmazásával a szerződés színlelt, ha a felek nem akarnak egymással szerződést kötni; és leplezett, ha szerződést kívánnak kötni, azonban kifejezett jognyilatkozatuktól eltérően akaratuk más tartalmú szerződés megkötésre irányul. Ebből következően a szerződési akaratot kinyilvánító fél személyét nem lehet színlelni. A felperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy nem volt szerződéskötési akarata; azonban maga is megerősítette: a s.-i ingatlanok tulajdoni hányadai azért kerültek a tulajdonába, hogy azt tovább ajándékozza az alperesnek. Az illetékfizetés alóli mentesülés szándéka nem eredményezi a szerződés színleltségét. [11] A perben ezért azt kellett vizsgálni, hogy az ajándékozó felperes létfenntartása veszélyeztetett-e; illetve volt-e az ajándékozáskor olyan feltevése, ami utóbb véglegesen meghiúsult. [12] Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok hibátlan mérlegelésével állapította meg: az ajándékozási szerződés megkötése után a felperes anyagi körülményei nem változtak. A felperes nem bizonyította azt az állítását, hogy elhelyezkedését betegsége akadályozza meg, önmagában a betegség fennállása pedig nem zárja ki a munkavállalást. A felperes létfenntartása veszélyeztetettségének hiányában az alperes anyagi körülményeit nem kellett vizsgálni. [13] Helyesen állapította meg azt is az elsőfokú bíróság, hogy az ajándékozáskor a felperesnek nem volt feltevése. A felperes személyes meghallgatása során elsődlegesen édesanyja akaratára hivatkozott, aki tanúként úgy nyilatkozott: „az ajándékozáskor szó szerint nem hangzott el, hogy öreg korunkig együtt fogunk élni". A felperes testvére tanúvallomásában megerősítette a felperes előadását: az ajándékozás célja az volt, hogy a szülők a nyugdíjas éveikben együtt lakjanak S.-n. A szerződést kötő felek szerződéskötéskor fennállt elképzelése azonban még nem minősül olyan feltevésnek, amelynek meghiúsulására hivatkozva az ajándék visszakövetelhető. [14] Az ajándékozási szerződés megkötése után rövid időn belül megszűnt a felperes édesanyjának és az alperesnek a házassági életközössége. A több mint két évvel későbbi perindításig a felperes igénye elenyészett. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet keresetének megfelelő tartalmú megváltoztatását; másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 206. §
(1)bekezdését, továbbá a régi Ptk. 582. §
(1)és
(3)bekezdését jelölte meg. [16] Az eljárt bíróságok a bizonyítékokat tévesen mérlegelték, a tényállást nem a felek előadásainak és a bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapították meg, a bizonyítékokat nem a maguk összességében értékelték. Nem tárták fel az ajándékozás körülményeit, tévesen állapították meg: az ajándékozási szerződés megkötése után a felperes vagyoni helyzete nem változott. Nem vizsgálták azt sem, hogy az ajándék visszakövetelése veszélyeztetné-e az alperes létfenntartását. Tévesen állapították meg az ajándékozási szerződés megkötésekor meglévő feltevés hiányát is. A felek, továbbá a perben kihallgatott tanúk is elismerték: az ajándékozásra indító feltevés az volt, hogy a felperes édesanyja és az alperes a s.-i lakásban töltik nyugdíjas éveiket. [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen elkésettség és a felülvizsgálati kérelem feltételei hiányai miatt a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével, részletes bizonyítási eljárás lefolytatása után, a felperes valamennyi bizonyítási indítványainak helyt adva, helyesen állapították meg a tényállást. A felperes sem létfenntartásának veszélyeztetettségét, sem az ajándékozáskor meglévő feltevését nem bizonyította. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A Kúria elsődlegesen az alperes ellenkérelme alapján a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítása feltételeinek fennállását vizsgálta. Az alperes megalapozatlanul állította a felülvizsgálati kérelem elkésettségét. A régi Pp. 272. §
(1)bekezdés alapján a felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani. A felperessel a jogerős ítéletet
- január
- napján közölték, a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő
- március
- napján járt le. A felperes a felülvizsgálati kérelmet ezen a napon előterjesztette, ezért az nem késett el. [19] A felülvizsgálati kérelem megfelel a régi Pp.
- §
(2)-
(5)bekezdésekben foglalt feltételeknek is: megjelölte a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul; tartalmazta, hogy a felperes milyen tartalmú határozat meghozatalát várja; továbbá a felperes a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett előadta, hogy a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [20] A hivatalbóli elutasítás régi Pp. 273. §
(1)bekezdésben foglalt feltételei hiányában a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben; a régi Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a kérelem keretei között vizsgálta. [21] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan. A felperes a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát eljárási és anyagi jogszabálysértésekre alapította. A régi Pp. 270. §
(1)bekezdése, továbbá a 275. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem anyagi jogi és az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással járó eljárásjogi szabálysértés esetén lehet eredményes. A Kúria ezért elsődlegesen azt vizsgálta: történt-e eljárási jogszabálysértés; ha igen, az az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt-e. Alaptalanul állította a felperes a felülvizsgálati kérelmében a régi Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértését. [22] A régi Pp. 270. §
(1)bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálata csak jogszabálysértésre hivatkozással kérhető. Jogszabálysértésnek tekinthető a megalapozatlan ítélet meghozatala is. Megalapozatlanságról azonban csak akkor lehet szó, ha a tényállás felderítetlen maradt, vagy a megállapított tényállás iratellenes, okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmaz. Következetes a Kúria ítélkezési gyakorlata abban, hogy a mérlegelési szabadság a felülvizsgálati eljárásban korlátozott: a Kúria a bizonyítékok felülmérlegelésére, a tényállás megváltoztatására csak kivételesen, abban az esetben jogosult, ha a felülvizsgálni kért jogerős határozat iratellenes, vagy kirívóan okszerűtlen, logikátlan, ellentmondásos megállapításokat tartalmaz (EBH 2006.1526; BH 1996.973.). Nem ad alapot a bizonyítékok felülmérlegelésére, ha az egyes bizonyítékokból eltérő következtetés is levonható lett volna; kizárólag az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, amikor a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott határozattól eltérő következtetésre lehet jutni (BH 2013.119.II.). [23] Az eljárt bíróságok a régi Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával, az egyes bizonyítékok kellően megindokolt elfogadásával, az irányadó anyagi jogi szabályokkal és a bírói gyakorlattal összhangban, okszerűen és megalapozottan vonták le azt a következtetést, hogy a felperes által megjelölt okokból az ajándék visszakövetelésének feltételei hiányoznak. [24] A felülvizsgálati kérelemmel összefüggésben a Kúria kifejti: az alperes és a felperes édesanyja között folyamatban lévő házastársi közös vagyon megosztása iránti per még akkor sem veszélyeztetheti a felperes létfenntartását, ha a házastársaknak a s.-i ingatlanokon és a B., D. utcai ingatlanon fennálló közös tulajdonát megszüntetik a perben. Ez ugyanis hozzájárulása nélkül nem eredményezheti a felperesnek az ingatlanok 1/2 - 1/2 tulajdoni hányadára bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti jogának, így lakhatási lehetőségének a megszűnését. [25] A felülvizsgálati kérelem állításával szemben az alperes a perben következetesen tagadta az ajándékozásnak a felperes által kinyilvánított azon feltételét, hogy a felperes édesanyja és az alperes együtt fognak élni a s.-i ingatlanokban (
- és
- sorszámú előkészítő iratok,
- sorszámú jegyzőkönyv
- oldal); a
- február
- napján tartott tárgyaláson is csak annyit mondott: „a döntésben szerepet játszott, hogy a feleségemmel a s.-i ingatlanban fogjuk leélni a nyugdíjas életünket." A felperes édesanyja és testvére tanúvallomásukban pedig kinyilvánított feltételként azt jelölték meg, hogy az ingatlant nem lehet eladni. Azt, hogy a felperes édesanyja és az alperes ebben az ingatlanban fognak élni, kizárólag közös elképzelésként, célként határozták meg (
- sorszám alatti jegyzőkönyv 4., 7.,
- és
- oldal). [26] A következetes bírói gyakorlat szerint meghiúsult feltevés címén az ajándékot csak akkor lehet visszakövetelni, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevést az ajándékozó a megajándékozott által kétséget kizáróan felismerhető módon kinyilvánította. Az ajándékozó esetleges olyan elképzelései vagy reményei, amelyet az ajándékozáskor nem juttatott kifejezésre, nem azonosíthatók a jogszabályban rögzített feltevéssel (BH 2008.149, BH 1998.126.). [27] A bizonyítékok helyes mérlegelése következtében a jogerős ítélet nem sérti a régi Ptk.
- §
(1)és
(3)bekezdését sem. A megajándékozott ezen a jogcímen a felperes létfenntartásának veszélyeztetettsége igazolása esetén sem kötelezhető. A jogerős ítélet megállapítása szerint ugyanis a felperes nem bizonyította azt az állítását, hogy betegsége miatt nem tud munkaviszonyt létesíteni; így a rendszeres jövedelem hiánya a felperes önhibájának minősül. Ajándék visszakövetelésének pedig nincs helye, ha az ajándékozó létfenntartása azért nem biztosított, mert a hátrányos élethelyzetét önhibájából maga idézte elő (BH 2018.46.). [28] Nem jogszabálysértő az sem, hogy az eljárt bíróságok nem vizsgálták az alperes anyagi helyzetét; az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását veszélyeztetné-e. A régi Ptk. 582. §
(1)bekezdése az ajándékozót az ajándék létfenntartás veszélyeztetettsége jogcímén történő visszakövetelésére csak három együttes (konjunktív) feltétel meglétében jogosítja fel:
- a)csak a még meglévő ajándék követelhető vissza;
- b)csak annyiban, amennyiben arra az ajándékozónak létfenntartása érdekében szüksége van;
- c)csak akkor, ha az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. [29] A feltételek együttessége azt jelenti, hogy mindhárom feltételnek egyidejűleg kell fennállni; egy feltétel hiánya a kereset elutasítását eredményezi. A felperes oldalán az egyik feltétel, a létfenntartás veszélyének hiánya tehát már kizárja az ajándék visszakövetelését, ezért nem sértettek jogszabályt az eljárt bíróságok, amikor a további feltétel meglétét nem vizsgálták. [30] A kifejtettekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárási és anyagi jogi szabályokat nem sérti, ezért azt a régi Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [31] A Kúria az ítéletét a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyalás tartása nélkül hozta meg. [32] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a régi Pp. 270. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése szerint köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, melynek összegét a Kúria a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pontja és
(5)bekezdése alapján állapította meg. [33] A Kúria a régi Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 87. §
(2)bekezdése alapján megállapította, hogy a pártfogó ügyvéd által képviselt felperes felülvizsgálati kérelme teljes mértékben eredménytelen volt; ezért a pártfogó ügyvéd állam által előlegezett díját a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 11/A. §
(1)és
(2)bekezdése alapján az állam viseli. [34] A felperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték mértékére és viselésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésén, a régi Pp. 78. §
(1)bekezdésén, továbbá a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdésén és
- §-án alapul. ,
- február
- dr. Baloginé dr. Faiszt Judit s.k. a tanács elnöke, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. előadó bíró, dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: