Bfv.113/2019/8 – Kúria

(1)bekezdés,

(3)bekezdés], 37 rendbeli bűnsegédként - 10 esetben folytatólagosan - elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés], 3 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c) pont

(6)bekezdés b) pont], 5 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c) pont

(5)bekezdés b) pont], bűnsegédként, elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont], 15 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont], 6 rendbeli bűnsegédként - egy esetben folytatólagosan elkövetett csalás vétségében [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés] és 66 rendbeli bűnsegédként - 27 esetben folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §). Ezért őt halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt és bűnszervezetben elkövetőt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a III. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a bűnjelekről. Az elsőfokú ítélet ellen bejelentett ellentétes irányú fellebbezések folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
3. szeptember 12.napján tartott nyilvános ülésen meghozott 5.Bf.307/2017/
4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű terhelt vonatkozásában annyiban változtatta meg, hogy cselekményeit 15 rendbeli folytatólagosan - 13 esetben bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettének [
5. évi IV. törvény
6. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés], 32 rendbeli adócsalás bűntettének, melyből 31 rendbeli bűnsegédként és 18 rendbelit folytatólagosan követett el [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés], 13 rendbeli adócsalás vétségének, melyből 10 rendbelit bűnsegédként és 2 rendbelit folytatólagosan követett el [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés], 2 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c) pont

(6)bekezdés b) pont], 2 rendbeli - 1 esetben bűnsegédként, 1 esetben folytatólagosan - elkövetett csalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c) pont

(5)bekezdés b) pont], 2 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont], 4 rendbeli csalás bűntettének, melyből 2 rendbelit bűnsegédként követett el [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c) pont,

(4)bekezdés b) pont], 9 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének, melyből 1 rendbelit folytatólagosan elkövetett, egy rendbeli kísérlet [1978. [5] [6] [7] [8] évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont], 14 rendbeli csalás vétségének, melyből 13 rendbelit bűnsegédként, 3 rendbelit folytatólagosan követett el és 1 rendbeli kísérlet [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés ,

(2)bekezdés I. fordulat] és 96 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségének, melyből 86 rendbelit bűnsegédként, 45 rendbelit folytatólagosan követett el (

1. évi IV. törvény
2. §) minősítette. Megállapította, hogy III. rendű terhelt a 15 rendbeli folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettét, a 32 rendbeli adócsalás bűntettét, a 13 rendbeli adócsalás vétségét és a 96 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségét követte el különös visszaesőként, míg a további bűncselekményeit visszaesőként követte el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta. A Kúria az irányadó tényállás általános meghatározása körében előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (BH 2006.392.). A jogerős ítéletben megállapított tényállás felülvizsgálati indítvánnyal támadott részének lényege: Az I. rendű terhelt és ... III. rendű terhelt - akik régi ismeretségben álltak megállapodtak abban, hogy különböző gazdasági társaságokat hoznak létre azért, hogy az általuk irányított cégek nevében tényleges gazdasági tevékenység végzése nélkül általános forgalmi adót is tartalmazó fiktív számlákat bocsássanak ki és értékesítsenek más gazdasági társaságok számára, hogy ezáltal a számlabefogadó társaságok az általános forgalmi adót jogosulatlanul vissza tudják igényelni, illetve a számlákon feltüntetett összegek elszámolásával a fizetendő társasági adó mértékét csökkentsék. ... III. rendű terhelt mutatta be az I. rendű terheltnek a IX. rendű terheltet, aki az I. és III. rendű terhelt ötletét megismerve vállalta a gazdasági társaságokban való részvételt. Ugyancsak a III. rendű terhelt ismertette össze
3. év végén az I. rendű terheltet és személy 1et, aki az I. rendű terhelt által közölt adatok alapján a valótlan tartalmú adóbevallásokat elkészítette. ... III. rendű terhelt
4. december
5. napján börtönbe került, ezért személy 1 III. rendű terhelt testvérét kérte fel a jövőben létrehozandó gazdasági társaságokban való részvételre. Az I. rendű terhelt ötlete alapján az egyes gazdasági társaságok nevében egy adóévig bocsátottak ki fiktív számlát, majd a céget értékesítették és újabb gazdasági társaságot hoztak létre az adóellenőrzések esélyének csökkentése és a bűncselekmények leplezése céljából. Az I. rendű terhelt megbízásából 2000-
6. év közötti időszakban az cég 1, a cég 2, a cég 3 és a cég 4 alapításában vett részt. A cég 1-et ... III. rendű terhelt
7. február
8. napján alapította a IX. rendű terhelttel, melyet a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzett. A cég 1 ügyvezetője ... III. rendű terhelt, a IX. rendű terhelt és személy 2 volt. A III. rendű és a IX. rendű terhelt ügyvezetői minősége és tagsági viszonya
9. január
10. napján a cég üzletrészeinek eladásával megszűnt. A cég 2-t ... III. rendű terhelt
11. január
12. napján alapította személy 1el, melyet a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzett. A cég ügyvezetője személy 1 volt. A III. rendű terhelt és személy 1
13. március
14. napján a cég üzletrészeit értékesítette, ezzel a cégtől megváltak. A cég 3-at ... III. rendű terhelt
15. február
16. napján alapította személy 1el, melyet a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte. A cég ügyvezetője személy 1 lett. A cég 4-et ... III. rendű terhelt
17. március
18. napján alapította személy 1el, melyet a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzett. A cég ügyvezetője személy 1 lett. A III. rendű terhelt és személy 1
19. július
20. napján a cég üzletrészeit értékesítette, ezzel megváltak a cégtől. [9] A fiktív számlák kibocsátásában résztvevő ... III. rendű terhelt, valamint az I. rendű és IX. rendű terhelt között munkamegosztás alakult ki. Eszerint az I. rendű terhelt koordinálta és irányította a többi terhelt tevékenységét. Az I. rendű terhelt tartotta a kapcsolatot a számlabefogadókkal, ő határozta meg a számlabefogadók által a fiktív számlák kibocsátásáért fizetendő összeget, majd ezen összegeknek a terheltek közötti felosztási arányát. Az I. rendű terhelt birtokában voltak a számla kibocsátásához szükséges okiratok és bélyegzők. I. rendű terhelt ötletére - a bűncselekmény leplezése érdekében - a fiktív számlákat kibocsátó társaságok a számlák áfa tartamát, mint fizetendő áfát az időszaki adóbevallásokban bevallották, és a fiktív számlák után fizetendő áfa csökkentése céljából ezt valótlan beszerzési adatokkal ellensúlyozták. A cégek minden adóbevallási időszakban fizetendő áfát vallottak be, melyet azonban nem fizettek meg. A valótlan adóbevallásokat személy 1 az I. rendű terhelt által közölt adatok alapján készítette. A számlabefogadó társaságok a fiktív számlákra vonatkozó „megrendeléseket” az I. rendű terheltnek juttatták el e-mailben, vagy telefonon, illetve azokat a XVII. rendű terhelt közvetítette. Az I. rendű terhelt ezek alapján számítógépen elkészítette a számlát, valamint a munkavégzés látszatát keltő dokumentumokat (pl.: megbízási szerződés, teljesítés igazolás), melyeket a számlakibocsátó céget aktuálisan képviselő terhelt, vagy személy 1 aláírt, majd ezt követően az I. rendű terhelt azokat a számlabefogadókhoz eljuttatta, akik azt a könyvelésükbe beállították és az adóbevallásukban szerepeltették. A számlabefogadók a számla ellenértékét átutalták, amit a cég 1 esetében ... III. rendű terhelt és IX. rendű terhelt, míg a cég 2, a cég 3 és a cég 4 esetében személy 1 vagy ... III. rendű terhelt az átutalás napján vagy az azt követő napokban a bankszámláról felvette, átadta az I. rendű terheltnek, aki a számla nettó értékét visszajuttatta a számlabefogadók részére, míg az áfa értékének megfelelő összeget a terheltek egymás között mint a „bevételt” elosztották. [10] VIII/
21. tényállási pont Az eljárás során ismeretlenül maradt személy kérésére az I. rendű terhelt a cég 5 részére a cég 2, a cég 3, a cég 4 és a cég 6 nevében számlákat állított ki az eljárás során ismeretlenül maradt személy által elvégzett fordítási munkákról, melyeket a cég 5 tévedésben lévő képviselője a cég könyvelésébe beállított és adóbevallásában szerepeltetett. A fentiek szerint az I. rendű terhelt a cég 2 nevében 8 számlát,
22. évben a cég 3 nevében szintén 8 számlát,
23. évben a cég 4 nevében 3 számlát állított ki.
24. évben 3 számlán a teljesítés napja
25. december 22.napjában került megjelölésre. A cég 2, a cég 3 és a cég 4 nevében a számlákat személy 1 írta alá. A cég 5 havi áfa bevallásra kötelezett gazdasági társaság volt, melyet a ... Igazgatóságához benyújtott áfa adóbevallásokban teljesített. ... III. rendű terhelt az I. tényállási pontban leírt módon segítséget nyújtott 2001-
26. évben áfa adónemben 975.000 forint, míg társasági adónemben
27. évben 317.000 forint,
28. évben 197.000 forint adóbevétel csökkentésében, továbbá
29. december hónapban 91.675 forint, míg
30. december hónapban 82.775 forint általános forgalmi adó jogosulatlan visszaigénylésében. [11] VIII/
31. tényállási pont A XXVIII. rendű terhelt a cég 7 részére elvégzett fiktív, a cég 4 és a cég 6 nevében kiállított számlakat adott át a számlabefogadónak, őt ezzel tévedésbe ejtve. A számlabefogadó nem tudott arról, hogy az általa a könyvelésébe és az adóbevallásába beállított, a cég 4 és a cég 6 nevében kiállított számlák valótlanok, mert azok kiállítására a XXVIII. rendű terhelt nem jogosult. A számlákat a XXVIII. rendű terhelt az I. rendű terhelttől rendelte meg, a számlákat az I. rendű terhelt készítette el és juttatta el a XXVIII. rendű terheltnek. A
32. évben a cég 4 nevében kiállított 4 számla áfa tartalma 3.004.000 forint volt. A
33. évben
34. számlán - melynek áfa tartalma 951.000 forint - a számla kelte
35. december
36. napja volt. A cég 7 havi áfa bevallásra kötelezett gazdasági társaság volt, melyet a ... Igazgatóságához benyújtott adóbevallásokban teljesített. ... III. rendű terhelt az I. tényállási pontban leírt módon segítséget nyújtott
37. évben áfa adónemben 3.004.000 forint, míg társasági adónemben 2.163.000 forint adóbevétel csökkentésében. [12] IX/
38. tényállási pont A cég 8 képviseletre jogosult beltagja a XL. rendű terhelt volt. A XXVI. rendű terhelt a XL. rendű terhelttel történt megbeszélés alapján e-mailben I. rendű terhelttől fiktív számlát rendelt a cég 8 részére, annak érdekében, hogy annak felhasználásával a XL. rendű terhelt a cég általános forgalmi adóját csökkentse. A cég általános forgalmi adónemben éves adóbevallásra kötelezett gazdasági társaság volt, mely a ... Igazgatóságához teljesített. A cég 4 nevében
39. december hónapban 3 fiktív számla - melyek kelte:
40. december 18., december
41. és december
42. napja került kiállításra, melyet a cég 8 a könyvelésébe és az adóbevallásába beállított. A XL. rendű terhelt a fiktív számláknak a cég 8
43. február
44. napján benyújtott adóbevallásába történő beállításával az áfa bevételt
45. évre vonatkozóan 535.000 forinttal jogosulatlanul csökkentette, melyhez ... III. rendű és az I. rendű, valamint a XXVI. rendű terhelt, továbbá személy 1 az I. pontban megjelölt módon nyújtott segítséget. [13] IX/
46. tényállási pont Az eljárás során ismeretlenül maradt személy
47. évben kemence szerelési munkát végzett ... egyéni vállalkozónál. E személy az adófizetési kötelezettsége elkerülése érdekében
48. évben számlát rendelt az I. rendű terhelttől. A cég 3 nevében kiállított 2 darab valótlan tartalmú számlát - melyeken a számla kelte
49. augusztus
50. és december
51. napja volt az I. rendű terhelt készítette és a cég nevében személy 1 írta alá. A számlák áfa tartalma 150.000 forint volt (másodfokú ítélet
52. oldal lap alján lévő táblázat). Az eljárás során ismeretlenül maradt személy a számlákat átadta a cég 9 képviselőjének. ... egyéni vállalkozó nem tudta, hogy a számlákat nem a tényleges értékesítő állította ki. ... egyéni vállalkozó a hamis számlákat a könyvelésébe és az adóbevallásában beállította. Az eljárás során ismeretlenül maradt személy az áfa bevételt a fiktív számláknak a
53. február
54. napján benyújtott valótlan tartalmú adóbevallásába történő beállításával 150.000 forinttal jogosulatlanul csökkentette, melyben az I. rendű terhelt, személy 1 és ... III. rendű terhelt vett részt (elsőfokú ítélet
55. oldal lapalján lévő táblázat „Terheltek” megjelölésű rész). II. [14] A jogerős ügydöntő határozat ellen ... III. rendű terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
56. §

(1)bekezdés f) pontjára figyelemmel a Be. 649. §

(2)bekezdés

1. d)pontjában meghatározott okból a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [15] A III. rendű terhelt meghatalmazott védője felülvizsgálati indítványában hivatkozott arra, hogy a IX/4. és IX/5. tényállási pont vonatkozásában a rendelkező rész és az indokolás teljes mértékben ellentétes. [16] A IX/4. tényállási pont tekintetében kifejtette, hogy a valótlan tartalmú áfa bevallás alapját képező 3 fiktív számla kelte 2003. december 18., 22. és 29. napja volt, ugyanakkor ... III. rendű terhelt 2003. december 16. napjától 2005. november 5. napjáig más ügyben kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte az ... Büntetés-végrehajtási Intézetben. Mindezek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy nem ő volt az, aki a számlák ellenértékét felvette, majd az I. rendű terhelt részére továbbította, ennek ellenére a bíróság a büntetőjogi felelősségét e cselekmény kapcsán is megállapította. [17] A IX/5. tényállási pont vonatkozásában sérelmezte, hogy a jogerős ítéletben a bíróság a III. rendű terheltet e cselekmény vonatkozásában is bűnösnek mondta annak ellenére, hogy a történeti tényállás az elsőfokú bíróság 118. oldalán - melyet a másodfokú bíróság nem egészített ki a III. rendű terhelt nevét meg sem említi és az elkövetési magatartást sem írja le. [18] Így - a III. rendű terhelt meghatalmazott védőjének álláspontja szerint a jogerős ítéletnek a rendelkező része és az indokolása teljes mértékben ellentétben áll a IX/4. és IX/5. tényállási pont esetében. Ezen túlmenően kifejtette, hogy a VIII/22. és VIII/27. tényállási pont is iratellenes megállapítást tartalmaz, mert 2003. december 16. napjától a III. rendű terhelt más ügyben jogerős szabadságvesztés büntetést töltött, ebből következően a 2003. december 23. és 2003. december 30. napján kelt számlák ellenértékét nem vehette fel a cég bankszámlájáról. Így a III. rendű terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása e cselekményekben törvénysértő. [19] Sérelmezte továbbá, hogy a jogerős ítélet alapján - elsősorban a I. és II. tényállási pont esetében - nem állapítható meg, hogy a különböző adóéveket, adónemeket és számlákat hány rendbeli elkövetésnek minősítette a bíróság, azok mikor alapozzák meg a folytatólagosság megállapítását, továbbá az egyes cselekmények tekintetében az elkövetési érték nagysága sem egyértelműen megállapítható. Érvelése szerint a III. rendű terhelt vonatkozásában az I. és II. tényállási pont esetében az elkövetési idő sem határozható meg az ítélet indokolása alapján, mert a III. rendű terhelt cselekvősége csak cégenként és adónemenként meghatározott. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendbeliséget adóévenként állapította meg, azonban az I. és II. tényállási pontok esetében az ítéletből nem lehet megállapítani, hogy hány rendbeli bűncselekményt állapított meg a bíróság. A másodfokú bíróság - ettől eltérően - az adóévek tekintetében folytatólagos egységet állapított meg, azonban ez alapján az elkövetési érték nem került megállapításra. [20] Ezen túlmenően hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság az I. tényállás pontban meghatározott „elkövetési formát feltételezésként rávetítette a többi” tényállásra, azonban azt az egyes tényállási pontok tekintetében nem vizsgálta. A III. rendű terhelt vonatkozásában sem tanúvallomások, sem kamerafelvételek, sem egyéb okirati bizonyítékok nem támasztották alá, hogy az egy adott tényállási pont adott számlájához bármilyen módon köze lett volna, „ hogy tudott volna egyáltalán az érintett cégről, a számla kiállításáról, az ellenérték átutalásáról vagy annak felvételéről”. [21] Mindezek alapján - a III. rendű terhelt meghatalmazott védőjének álláspontja szerint - a jogerős ítélet olyan lényeges hibában szenved, amely a tisztességes eljáráshoz való jog biztosítása érdekében - kizárólag a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasításával orvosolható. [22] A Legfőbb Ügyészség a BF.184/2019/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta, és a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. [23] Hivatkozott arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható, a bizonyítékok ismételt egybevetésre, azok eltérő értékelésére, illetve bizonyítás felvételére nincs törvényes lehetőség. [24] Érvelése szerint a Kúria következetes gyakorlata alapján a tényállás az ítélet egészében és tartalmilag vizsgálandó, így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekintetni a jogerős ítélet indokolásának bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélése szempontjából jelentős (EBH 2013. B.2., BH 2015.216., BH 2006.392.). [25] Az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállásában az egyes tényállási pontok taglalása előtt általánosságban leírta, hogy milyen séma szerint működött a bűnszervezet, melynek tagja volt a III. rendű terhelt is. Eszerint III. rendű terhelt szerepe a számlák ellenértékének bankszámláról történő felvételén és annak az I. rendű terheltnek történő átadásán túlmenően a fiktív számlákat kiállító cégek létrehozásában és megszüntetésében is megnyilvánult. [26] A felülvizsgálati indítványban az I. tényállási pont vonatkozásában megfogalmazott kifogás tekintetében kifejtette, hogy a másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéleti tényállását az I/1., I/2., I/3. és I/4. tényállási pont vonatkozásában kiegészítette az elkövetési idő, az adónem és az elkövetési érték vonatkozásában, továbbá a másodfokú bíróság ítélete egyértelműen és részletesen tartalmazza a bűncselekmény rendbeliségének meghatározását is (másodfokú ítélet 54-55. oldal és 78-80. oldal). [27] Érvelése szerint - a másodfokú bíróság kiegészítéseivel - a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján a III. rendű terhelt bűnösségének megállapítása és a bűncselekmény minősítése törvényes. [28] Álláspontja szerint a rendelkező rész és az indokolás között nem állapítható meg ellentét. Az elsőfokú bíróság ítéletének hiányosságát a másodfokú bíróság pótolta, miszerint a bűnszervezetben ... III. rendű terhelt, továbbá I. rendű, IX. rendű, XVII. rendű terhelt és személy 1 vett részt. A csoport tagjai - ha egymástól elkülönülő időpontokban is -, megállapodtak a szervezet működésében vagy a csoport tevékenységi céljának megismerését követően csatlakoztak a társaikhoz. A kezdeti megállapodás I., III. és IX. rendű terhelt között jött létre, melyhez a XVII. rendű terhelt és személy 1 csatlakozott. A működés feltétele a számlakibocsátó cégek folyamatos, évenkénti létrehozása, illetve közel évenkénti szisztematikus megszüntetése volt, melyben a III. rendű terhelt, a IX. rendű terhelt és személy 1 vett részt. Az ő feladatuk volt ezen túlmenően az e cégek számlájára érkező pénzösszeg felvétele és az I. rendű terheltnek történő átadása. [29] Mindezek alapján a jogerős ítélet III. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét csak azon tényállási pontokban és kizárólag arra az időintervallumra állapította meg, amely a szabadságvesztés végrehajtásának kezdő napja előtti. [30] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján a Fővárosi Törvényszék 21.B.717/2009/667. számú ítéletének, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5.Bf.307/2017/80. számú ítéletének hatályában fenntartását indítványozta. [31] A III. rendű terhelt meghatalmazott védője a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára észrevételt tett. [32] Hivatkozott arra, hogy az I. tényállási pontban a bíróság elmulasztotta rögzíteni, hogy III. rend terhelt mely időszakban nem vehetett részt a bűnszervezet tevékenységében. Ennek jelentőségét abban jelölte meg, hogy ezzel elejét lehetett volna venni annak, hogy olyan cselekmény tekintetében állapítsa meg a bíróság a III. rendű terhelt felelősségét, amikor más ügyben kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte. [33] Álláspontja szerint a IX/4. tényállási pont tekintetében a Legfőbb Ügyészség nyilatkozata önellentmondásos és - véleménye szerint - a „legfőbb Ügyészség maga is úgy nyilatkozik, hogy ... III. rendű terhelt felelősségét ezen vádpont vonatkozásában nem lehet megállapítani”. [34] A VIII/22., VIII/27. és IX/5. tényállási pont tekintetében a felülvizsgálati indítványát fenntartotta azzal, hogy a VIII/22. és VIII/27. tényállási pont esetében is a rendelkező rész és az indokolás teljes mértékű ellentmondására hivatkozott. [35] A bűncselekmények minősítése esetében továbbra is sérelmezte, hogy a jogerős ítélet I. és II. tényállási pontjában a bíróság nem állapította meg, hogy a bűnszervezetben résztvevő többi terhelt cselekvőségétől eltérően a III. rendű terhelt cselekvősége nem terjed ki arra az időszakra, amikor a szabadságvesztés büntetését töltötte. III. [36] A Kúria azt állapította meg, hogy ... III. rendű terhelt meghatalmazott védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alaptalan. [37] A felülvizsgálat a Be. 648. § a),
2. b)és
3. c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe. [38] A törvény tételesen megjelöli azokat az okokat, amelyekre hivatkozással helye van a rendkívüli jogorvoslatnak. A felülvizsgálatot megalapozó büntető anyagi jogsértéseket a Be. 649. §

(1)bekezdése, az eljárási szabálysértéseket e §

(2)bekezdése határozza meg. [39] A III. rendű terhelt meghatalmazott védője a felülvizsgálati indítványát a 649. §

(2)bekezdés d) pontjában meghatározott okra hivatkozással terjesztette elő. [40] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja értelmében eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §

(1)bekezdése f) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. [41] A rendkívüli jogorvoslatként szabályozott felülvizsgálati eljárásban a Be. 650. §

(2)bekezdése alapján a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Be. 659. §

(1)bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényálláshoz kötve van. A felülbírálat során a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [42] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének vitatására. [43] A Kúria által követett gyakorlat szerint - mint ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is utalt a tényállás részét képezi az ítéletszerkesztési hibából eredően nem a tényállásban, hanem a jogerős ítélet indokolásának más részében rögzített minden olyan ténymegállapítás amely az elbírált cselekmény büntetőjogi megítélése szempontjából jelentőséggel bír (EBH 2013.B.2., BH 2015.216.). [44] A Be. 659. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt főszabályként - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [45] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ügydöntő határozatot az abban rögzített tényállás alapulvételével, a felülvizsgálati indítványban hivatkozott felülvizsgálati ok és - a Be. 659. §

(6)bekezdés alapján hivatalból - a Be. 649. §

(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértések tekintetében bírálta felül. [46] A III. rendű terhelt meghatalmazott védője felülvizsgálati indítványát a Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontja alapján t a Be. 649.§

(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati okra alapította. [47] A Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontja értelmében az indokolási kötelezettség megsértése csak abban az esetben feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. [48] A rendelkező rész és az indokolás kizárólag akkor áll teljesen mértékben ellentétben, ha a büntetőjogi felelősség kérdésében ellentétes megállapítás vonható le a rendelkező részből és az indokolásból, mert ebben az esetben állapítható meg, hogy a döntés tekintetében nincs az ítéletnek indokolása. [49] A III. rendű terhelt meghatalmazott védője felülvizsgálati a rendelkező rész és az indokolás közötti teljes mértékű ellentét sérelmezésén indítványában kívül a bíróságok bizonyíték-értékelő tevékenységének a helyességét támadta, ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. Ezen túlmenően a jogerős ítéletben megállapított tényállásból egyes tényállási pontokat kiragadott és azokat az ítélet egészétől elkülönítve ruházta fel jelentéstartalommal, és arra alapítva a III. rendű terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítását, illetve a bűncselekmények minősítését vitatta. [50] A III. rendű terhelt meghatalmazott védője hivatkozott arra, hogy ... III. rendű terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására az egyes tényállási pontok vonatkozásában nem állt rendelkezésre sem tanúvallomás, sem kamerafelvétel, sem egyéb okirati bizonyíték. Ezzel tartalmában az ítéleti tényállás megalapozottságát, a bíróság bizonyíték-értékelő tevékenységének törvényességét vitatta és ezen keresztül a jogerős ítéletben megállapított tényállást vitatta. [51] A már kifejtettekre figyelemmel a Kúria nem vizsgálhatta, hogy a megalapozott tényállás megállapításához indokolt lett volna-e további bizonyítás felvétele, illetve azt sem, hogy a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű és helyes értékelésére alapította-e a bíróság, mert mindez a bizonyítékok értékelése és a tényállás megállapítása körébe tartozik, ami a kifejtettek alapján a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [52] A felülvizsgálati indítvány előterjesztője sérelmezte, hogy az I. és II. alatti tényállás esetében az egyes adóévek tekintetében az elkövetők tevékenysége nem határozható meg egyértelműen, mert a cselekvőségük csak cégenként és adónemenként meghatározott. Így nem egyértelmű, hogy a

1. és
2. évben elkövetett cselekmények vonatkozásában (amikor a III. rendű terhelt jogerős szabadságvesztés büntetést töltött) ... III. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét megállapította-e a bíróság, ami kihatással bír az elkövetési érték meghatározására és ebből eredően a folytatólagosan elkövetett adócsalásként értékelt bűncselekmény minősítésére is. [53] A III. rendű terhelt meghatalmazott védője e körben hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság álláspontja szerint „minden adóév külön egy rendbeli elkövetésnek minősül”, míg a másodfokú bíróság „adóévekre vonatkozóan folytatólagosságot állapít meg”. [54] A Kúria megállapította, hogy az első- és másodfokú bíróság a folytatólagos egység megállapítása tekintetében - a következetes bírói gyakorlatnak mindenben megfelelő azonos jogértelmezés alapján minősítették a bűncselekményeket. Miszerint folytatólagos egység megállapítását alapozza meg az ugyanazon adónemre, folyamatosan, több adómegállapítási időszakon keresztül, egységes akaratelhatározással megvalósított elkövetési magatartás. A bűncselekmények rendbeliségét pedig az adócsalással érintett adónemek és az állam adóbevételhez való jogát sértő gazdasági társaságok száma szerint határozták meg az alapügyben eljáró bíróságok (elsőfokú ítélet
3. oldal
4. bekezdés
5. és
6. sor, másodfokú ítélet
7. bekezdés). [55] Mindezek alapján a meghatalmazott védő az I. és II. tényállási pont vonatkozásában - a folytatólagos egységbe tartozó részcselekmények elkövetési idejének (időszakának) nem egyértelmű megállapítására alapítva és ennek elkövetési értékre való kihatására figyelemmel a III. rendű terhelt terhére megállapított folytatólagosan elkövetett adócsalásként értékelt bűncselekmények elkövetési érték szerinti minősítését vitatta. [56] A Be.
8. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a jogerős ítéletben a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki a bíróság törvénysértő büntetést. Így e felülvizsgálati ok megállapítását a III. rendű terhelt meghatalmazott védője által előadottak helytállósága sem alapozná meg, mert ez sem eredményezhetné annak megállapítását, hogy a jogerős ítéleten kiszabott büntetés törvénysértő. [57] A teljesség érdekében a Kúria utal arra, hogy az irányadó tényállás szerint ... III. rendű terhelt az I/1. tényállási pontban írt cselekmény elkövetése során 2000. és 2003. évek között áfa adónemben 5.117.000 forint, társasági adónemben 3.955.000 forint erejéig, az I/2. tényállási pontban írt cselekmény elkövetése során 2000. és 2003. évek között áfa adónemben 1.471.000 forint, társasági adónemben 2.927.000 forint erejéig az I/3. tényállási pontban írt cselekmény elkövetése során 2001. és 2003. évek között áfa adónemben 1.107.000 forint, társasági adónemben 855.000 forint erejéig az I/4. tényállási pontban írt cselekmény elkövetése során Áfa adónemben 2000. évben 1.128.000 forint, 2002-2003. évben 8.871.000 forint, társasági adónemben 2000. évben 812.000 forint, 2002-2003. évben 7.381.000 forint erejéig nyújtott segítséget (másodfokú ítélet 54. oldal 6. bekezdés-55. oldal 1. bekezdés); a II. tényállási pontban írt cselekmény elkövetése során áfa adónemben 8.747.340 forint jogosulatlan visszaigényléshez vagy átvezetéshez, és 16.700.010 forint adócsökkentéshez nyújtott segítséget (elsőfokú ítélet 61. oldal 2. bekezdés). [58] A II. tényállási pontban megjelölt cégek közül a III. rendű terhelt közreműködésével - fiktív számlák kiállítása céljából alapított a cégek nevében I. rendű terhelt 2000., 2001., 2002. és 2003. évben állított ki fiktív számlákat, melyeket a - havi áfa bevallásra kötelezett - számlabefogadó cég a valótlan tartalommal benyújtott áfa bevallásaiba beállított, így a bűncselekmény elkövetési ideje az ítéleti tényállás szerint ez az időszak (elsőfokú ítélet 51. oldal 4. bekezdés, 52. oldal 2. bekezdés, 5759. oldal táblázat). [59] Így III. rendű terhelt meghatalmazott védőjének azon hivatkozása, hogy III. rendű terhelt esetében az I. és II. tényállási pont vonatkozásában az ítéleti tényállásból nem állapítható meg egyértelműen a bűncselekmények elkövetési ideje és elkövetési értéke, nem helytálló. [60] A felülvizsgálati indítvány hivatkozott arra, hogy a jogerős ügydöntő határozat IX/4. és IX/5. tényállási pontja esetében a rendelkező rész és az indokolás teljes mértékben ellentétben áll. A Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételében a III. rendű terhelt meghatalmazott védője - a felülvizsgálati indítványban más okból sérelmezett - VIII/22. és VIII/27. tényállási pont esetében ugyanezt az eljárási szabálysértést fogalmazta meg. Ugyanakkor az indítvány tartalma szerint az ítéleti tényállás megalapozatlanságát sérelmezte. [61] A fentebb kifejtettek alapján a Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontját meglapozó eljárási szabálysértés megállapítására csak abban az esetben nyílik lehetőség, ha a büntetőjogi felelősség kérdésében ellentétes megállapítás vonható le a rendelkező részből és az indokolásból, mert ebben az esetben állapítható meg, hogy a döntés tekintetében nincs az ítéletnek indokolása. [62] A Kúria a felülvizsgálati indítványban sérelmezett IX/

1. és IX/
2. tényállási pont tekintetében megállapította, hogy az ítéleti tényállás bevezető részében írt, a terheltek kapcsolatrendszerét és a bűncselekmények elkövetése során kialakított munkamegosztást részletesen leíró tényállási résztől nem különíthető el az egyes részcselekmények tekintetében megállapított ítéleti tényállás. [63] Az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállás bevezető részében az ítélet egyértelműbb értelmezése érdekében részletesen meghatározta a bűnszervezetben résztvevő I., III., IX. és XVII. rendű terhelt, valamint személy 1 cselekvőségét, valamint rögzítette, hogy a fiktív számlák kibocsátása érdekében létrehozott egyes gazdasági társaságok mely elkövetők cselekvőségéhez köthető. Ezt követően az egyes tényállási pontokban számlabefogadó gazdasági társaságokként kizárólag a velük történt kapcsolatfelvételt, kapcsolattartást részletezte, továbbá a részükre kiállított fiktív számlákat, azok áfa tartalmát, társasági adó vonzatát, az adóbevallás benyújtására vonatkozó tényeket, az egyes adónemekre vonatkozóan az elkövetési értéket (adónemenként, áfán belül jogosulatlan visszaigénylés és jogosulatlan levonás szerint, továbbá terheltenkénti bontásban) tüntette fel. [64] A bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények részét képezte - a III. rendű terhelt terhére megállapított valamennyi bűncselekmény - a IX/
3. és IX/
4. tényállási pontban írt cselekmény is, ezért a bevezető résznek a III. rendű terhelt cselekvőségére vonatkozó megállapításai e tényállási pontokra is kiterjednek (másodfokú ítélet
5. oldal
6. bekezdés). Ennek keretében a bíróság rögzítette azt a tényt is, hogy a III. rendű terhelt „
7. december
8. napján börtönbe került” (elsőfokú ítélet
9. oldal utolsó bekezdés). [65] Az ítéleti tényállás bevezető részében a bíróság ... III. rendű terhelt cselekvőségeként egyrészt azt rögzítette, hogy
10. és
11. év közötti időszakban, évenként egy - fiktív számlakat kibocsátó cég megalapításában közreműködött, e cégekben üzletrészt szerzett tudva arról, hogy minden cég csak egy adóévig bocsát ki fiktív számlákat, melyeket az I. rendű terhelt számlabefogadó „megrendelők” igénye szerint fog kiállítani és minden adóév után a korábbi cég megszüntetésre kerül. Ezen túlmenően a számlabefogadók által a fiktív számlakibocsátó cégek részére az átutalt - a számlán feltüntetett bruttó ellenértéknek megfelelő - pénzösszegeknek a cég bankszámlájáról történő felvételében és a pénzösszeg I. rendű terheltnek való átadásában is részt vett (e tevékenységbe személy 1 is közreműködött). Az I. rendű terhelt, a IX. rendű terhelt, ... III. rendű terhelt és személy 1 „bevétele” a fiktív számlán feltüntetett áfa összege volt, melyet egymás között elosztottak. [66] Mind a IX/4., mind a IX/
12. tényállási pontban a bíróság táblázatba foglalva határozta meg, hogy az egyes számlabefogadók részére mikor, milyen összegű fiktív számla kibocsátására került sor (elsőfokú ítélet
13. oldal utolsó bekezdésében és a másodfokú ítélet
14. oldal utolsó bekezdésében elfekvő táblázat], ezen túlmenően az egyes terheltekre lebontva - így III. rendű terheltre is elkülönülten - rögzítette, hogy mely elkövetési időben, mely adónemben és milyen összegű elkövetési értékre követték el a bűncselekményt (elsőfokú ítélet
15. oldal
16. bekezdésében és utolsó bekezdésében elfekvő táblázat). [67] Az
17. évi IV. törvény
18. §

(1)bekezdése értelmében adócsalást követ el, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti. Az

1. évi IV. törvény
2. §-a szerint a magánokirat hamisítás vétségét követi el, aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ. Az
3. évi IV. törvény
4. §

(2)bekezdése szerint bűnsegédi részesi magatartást valósít meg az, aki szándékos bűncselekményhez szándékosan segítséget nyújt. A bűnsegédi elkövetési magatartása a bűncselekményt megelőzően, vagy a bűncselekmény elkövetési ideje alatt valósítható meg. [68] Az alapügyben eljárt bíróságok törvényesen állapították meg, hogy az adócsalás tettese az, aki az adott adónemre vonatkozóan a számlabefogadó részéről adóbevallásra kötelezett, míg a magánokirat-hamisítás vétségének tettese, aki az adott adónemre a hamis tartalmú adóbevallást az adóhatósághoz benyújtja. [69] A III. rendű terhelt az ítéleti tényállásban rögzített azon magatartásával, hogy az általa tudottan fiktív számlák kibocsátása érdekében létrehozott gazdasági társaságok alapításában részt vett (e gazdasági társaságokban üzletrésszel rendelkezett) egyben segítséget nyújtott abban, hogy ezt követően e gazdasági társaság nevében, - általa tudottan - a „megrendelések” alapján az I. rendű terhelt fiktív számlákat állítson ki, majd azokat a számlabefogadók az adóbevallásukban beállítsák és ez alapján jogosulatlanul helyezzék az áfát levonásba, illetve a társasági adó összegét azzal csökkentsék. A III. rendű terhelt e magatartásával bűnsegédként közreműködött az adócsalás megvalósításában. Az irányadó tényállás szerint I., III., IV. rendű terhelt és -

1. évtől személy 1 között nem volt megállapodás az egy-egy adóévben kibocsátható számlák számában vagy összegszerűségében, továbbá a kibocsátott számlák összértékét sem korlátozták, azt kizárólag a „megrendelések” határozták meg. Így a III. rendű terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítását nem érinti, hogy az egyes konkrét számlák kibocsátásáról tudott-e, ahhoz hozzájárult-e. [70] Mindezek alapján a bűnsegédi részesi magatartás szempontjából nem bír büntetőjogi relevanciával az sem, hogy a számla kibocsátásának időpontjában a III. rendű terhelt a más ügyben kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte már, mert büntetőjogi felelősségének megállapítását megalapozta az ítélet indokolásának bevezető részében rögzítettek szerinti cégalapításokban való részvétele. [71] A fentiek tükrében a IX/
2. és IX/
3. tényállási pont vonatkozásában a III. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét megalapozó, az adócsalás és magánokirat-hamisítás megállapíthatósága szempontjából büntetőjogilag releváns valamennyi tényt az ítélet indokolása tartalmazza, ezért a jogerős ítélet rendelkező része nem áll teljes mértékben ellentétben az ítélet indokolásával. [72] A VIII/
4. és VIII/
5. tényállási pont vonatkozásában a felülvizsgálati indítvány az ítéleti tényállás iratellenességére, míg a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevétel a rendelkező rész és az indokolás teljes mértékű ellentétére hivatkozott arra tekintettel, hogy a III. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét a jogerős ítélet olyan fiktív számla alapján is megállapította, melynek kibocsátása idején a III. rendű terhelt már jogerős szabadságvesztés büntetést töltött. [73] Az alapeljárás idején hatályos
6. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (továbbiakban: korábbi Be.)
7. §

(2)bekezdés c) pontja értelmében megalapozatlansági ok, ha az ítéleti tényállás ellentétes az iratok tartalmával. A fentebb már hivatkozott Be. 650. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható. [74] A rendelkező rész és az indokolás teljes mértékű ellentéte tekintetében a Kúria rámutat arra, hogy e két tényállási pont esetében is - a fentebb kifejtettekkel egyezően - a III. rendű terhelt a bűnsegédi magatartást a fiktív számlák kibocsátása céljából létrehozott gazdasági társaságok alapításában való közreműködésével fejtette ki, amivel a VIII/

1. és a VIII/
2. tényállási pontban írtak szerinti az áfa jogosulatlan levonásba helyezéséhez, illetve az áfa jogosulatlan visszaigényléséhez, valamint a társasági adóbevétel jogosulatlan csökkentéséhez segítséget nyújtott. Így a fiktív számlák kibocsátásának konkrét időpontja nem zárja ki e részesi minőség megállapítását. [75] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítéletben a bíróságok a VIII/
3. és a VIII/
4. tényállási pont alapján törvényesen állapították meg a rendelkező részben a III. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét, így a meghatalmazott védőnek a rendelkező rész és az indokolás teljes ellentétére történő hivatkozása nem alapos. [76] A Kúria - a Be.
5. §

(1)bekezdés alapján tanácsülésen, a Be. 656. §

(1)bekezdés szerinti összetételben eljárva miután hivatalból vizsgálandó ún. abszolút eljárási szabálysértést [Be. 659. §

(6)bekezdés] sem észlelt - a III. rendű terhelt meghatalmazott védőjének felülvizsgálati indítványával támadott Fővárosi Törvényszék 21.B.717/2009/

1. számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5.Bf.307/2017/
2. számú ítéletét Be.
3. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [77] A Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz, így a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. [78] A végzés felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata zárja ki. [79] A Be.
2. §

(6)bekezdése értelmében minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul, továbbá a Be. 652. §

(7)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. A Be. 656. §

(4)bekezdése értelmében az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. június
2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő