Pf.20052/2019/3 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.V.20.052/2019/3/I. szám A Győri Ítélőtábla a dr. Bálló Ferenc ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Németh Diána ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés részleges semmisségének megállapodása iránt indított perében a Győri Törvényszék

1. július
2. napján kelt 11.P.21.030/2017/
3. szám alatt hozott ítélet ellen az alperes által
4. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán - megtartott tárgyalás alapján - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles az alperes 15 nap alatt megfizetni a felperesnek 30.000 (Harmincezer) forint másodfokú másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes tulajdonát képezte a ... szám alatti ingatlan, amelyet értékesíteni kívánt. Az ingatlan eladását részben maga, részben megbízásából ingatlanközvetítő irodák intézték. A peres felek
5. április
6. napján ingatlanközvetítésre irányuló megbízási szerződést kötöttek. A szerződés tárgyát a felperes fenti ingatlanának megvételre történő közvetítése képezte, sikeres közvetítés esetén az alperesi megbízottat az eladási ár 3,5%-nak megfelelő megbízási díj illette meg. A felek a szerződésben az ingatlan eladási irányárát 13.890.000 Ft-ban, minimális eladási árát 13.500.000 Ft-ban jelölték meg. A felperes vállalta, hogy ingatlanát csak az alperes előzetes írásbeli értesítését követően hirdeti a szerződésben kikötött irányárnál alacsonyabb áron. A megbízási szerződés 6.
7. pontja szerint az alperesi megbízottat akkor is megilleti a megbízási díj, ha a felperes a szerződésben megjelölt irányár alatt hirdeti az ingatlant. Ezen szerződési feltételt a felek külön nem tárgyalták meg. Az alperes észlelte, hogy a fenti ingatlant a felperes, valamint a felperes által megbízott további ingatlanközvetítő cégek a
8. április
9. napján kötött szerződésben szerepelő irányárnál alacsonyabban hirdették. Ezért az alperes
10. május
11. napján levelében szerződésszegésre hivatkozással a megbízási díj megfizetésére szólította fel a felperest. Végül a felperes a fenti ingatlant a szerződésben kikötött irányárnál alacsonyabb áron maga értékesítette. A felperes keresetében az alperessel
12. április
13. napján kötött ingatlanközvetítési megbízási szerződés 6.
14. pontjában foglalt azon rendelkezés tisztességtelenségének megállapítását kérte, miszerint: „ugyancsak a megbízási díj illeti meg a megbízottat, amennyiben a megbízó az itt megjelölt irányár alatt hirdeti az ingatlant". Kifejtette, hogy az alperessel megkötött ingatlanközvetítői szerződés fogyasztói szerződés volt és egyben eredménykötelem. Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy a felek között a Győri Járásbíróság előtt P. 20.289/
15. ügyszámon polgári eljárás volt folyamatban. Ennek az eljárásnak az alapja ugyanaz volt, mint jelen peré, azaz abban az eljárásban is a felperes ugyanezen szerződési pont tisztességtelenségét támadta. Az ügyben jogerős ítélet született, így erre való hivatkozással az eljárás megszüntetésének van helye. Ezen túlmenően vitatta, hogy fogyasztói szerződés jött volna létre, illetőleg a támadott szerződési kikötés általános szerződési feltételnek minősülne. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy a peres felek között
16. április
17. napján kötött ingatlanközvetítési megbízási szerződés 6.
18. pontjának azon kikötése, hogy „ugyancsak a megbízási díj illeti meg a megbízottat, amennyiben a megbízó az itt megjelölt irányár alatt hirdeti az ingatlant" tisztességtelen, így semmis. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 60.000 forint perköltséget, míg az államnak - külön felhívásra 36.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. Ítéletének indokolása szerint a kereset alapos. Elsődlegesen azt vizsgálta, hogy res iudicata miatt a per megszüntetésének van-e helye. Rögzítette, hogy a felek között a Győri Járásbíróság előtt P. 20.289/
19. ügyszámon peres eljárás volt folyamatban, és ennek során az Győri Járásbíróság vizsgálta a jelen perben is támadott szerződéses kikötés tisztességtelenségét, és határozata indokolásában a szerződés tisztességtelenségét meg is állapította. A Győri Járásbíróság ítéletét azonban a Győri Törvényszék hatályon kívül helyezte, a perújítási kérelmet a megengedhetőség körében elutasította. Nincs tehát jogerős bírói döntés abban a kérdésben, hogy a jelen perben támadott szerződéses pont tisztességtelen vagy sem. Ennek következtében pedig a per megszüntetésének nem volt helye. Álláspontja szerint az alperes által hivatkozott bírósági gyakorlat meghaladottá vált, mivel a Kúria a Gfv. VII. 30.431/2017/
20. számú eseti döntésében a fenti döntéstől eltérően azt mondta ki, hogy „jogerős fizetési meghagyás jogereje nem zárja ki ugyanazon felek között a követelés alapját képező szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti pert". Ezt követően a keresetet érdemben bírálta el. Álláspontja szerint az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a támadott szerződési feltételt a felek egyidejűleg megtárgyalták. Az alperes által felajánlott tanúbizonyítás - Sz A meghallgatását elutasította, mivel a tanú a Győri Járásbíróság előtt folyamatban volt perben részletes tanúvallomást tett, ezen túlmenően az alperes házastársa. A tanú a járásbíróság előtti perben előadta, hogy a szerződés szövegét végig felolvasta a felperesnek és pontonként rákérdezett arra, hogy érti-e ezt. Kiemelte, hogy a 6.2.pontban foglaltakra külön is felhívta a figyelmet. Ezzel szemben felperes határozottan állította, hogy a szerződés felolvasására nem került sor, a felek csak a szerződésbe kézzel beírt adatokat ellenőrizték és olvasták át. Az ellentétes előadások alapján pedig ítéleti bizonyossággal nem volt megállapítható az, hogy a támadott szerződéses kikötés egyedileg megtárgyalásra került, így a felek által kötött szerződés fogyasztói szerződés, a támadott szerződéses kikötés pedig általános szerződési feltétel. Nem fogadta el az alperes azon álláspontját, hogy a kikötés kötbérnek minősül. A támadott szerződési kikötés sem kötbért, sem kártérítést nem említ, hanem kifejezetten megbízási díjról rendelkezik. Ugyanakkor az alperes a felperesnek írt 2015.május 22-i felszólító levelében is megbízási díj megfizetésére hívta fel a felperest, továbbá a fizetési meghagyás iránti nyomtatványban is a követelés jogcímét megbízási díjként érvényesítette. Álláspontja szerint a jelen ügy elbírálása szempontjából nincs különösebb jelentősége annak, hogy a támadott szerződéses kikötés minek minősül. Tisztességtelennek az tekinthető, ha a szerződésszegés esetére a megbízott a teljes megbízási díj megfizetését írja elő, különösen annak fényében, hogy maga a megbízási díj is magától az ingatlan értékétől függ. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be, melyben elsődlegesen kérte annak megváltoztatását, és a felperes keresetének elutasítását, míg másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárás lefolytatására történő utasítását. Igényt tartott a felmerült perköltség megfizetésére is. Elsődlegesen res iudicatara hivatkozott és a per megszüntetését kérte. Álláspontja szerint a felperes kereseti kérelme már elbírált jogot támad. Mégpedig azt az elbírált jogot, melyet a Győri Törvényszék másodfokú tanácsa rögzített határozatában akként, hogy ezen szerződéses jogviszonnyal és ezen szerződéses ponttal kapcsolatos kifogásait a felperesnek nincs lehetősége bírósági úton érvényesíteni. Hangsúlyozta a szerződésszegés tipikus „szankciója" a kötbér. A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesítés (kötbér). Véleménye szerint annak nincs akadálya, hogy a szerződés lényeges tartalmához tartozó valamely kötelezettség körében az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség elmulasztásához a felek szerződésszegés esetére kötbér szankciót kössenek ki. Ezen túlmenően hivatkozott a Bírósági Határozatok 1995.évi 722.számú eseti döntésében foglaltakra, kérte ezt figyelembe venni. Álláspontja szerint a megbízási szerződés hivatkozott rendelkezésében szerződésszegés esetére szóló megbízási díj összegének megfelelő kártérítés, kötbér került írásban kikötésre. Az alperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem elbírálásához szükséges bizonyítást lefolytatta, a beszerzett peradatok okszerű mérlegelésével és az irányadó jogszabályok helyes értelmezésével hozta meg érdemi döntését. Az ítélőtábla teljes egészében osztotta az elsőfokú bíróság megalapozott jogi álláspontját, és az ítélet indokolásában foglaltakat. A fellebbezésben felhozott érvekre figyelemmel az alábbiakat emeli ki. Az alperes fellebbezési érvelésére figyelemmel az ítélőtábla elsődlegesen azt vizsgálta, történt-e olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolja. Ekörben az alperes res iudicata-ra hivatkozott arra, hogy a Győri Járásbíróság a P.20.289/
21. számú perében a perben támadott szerződési pont tekintetében korábban már ítéletet hozott. Az
22. évi III. törvény (rPp.)
23. §