Győri Ítélőtábla Gf.II.20.060/2019/
- A Győri Ítélőtábla a Szabó-Strausz Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Dr. Szijártó Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék
- február
- napján kelt 34.G.40.134/2018/
- szám alatti ítélete ellen a felperes által
- szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: Az Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja. A 3,4/
- (IX.12.) sz. taggyűlési határozat végrehajtása felfüggesztése iránti kérelmet elutasítja. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az Cg.... cégjegyzékszámú alperes gazdasági társaság tagja a felperes, valamint S Sz J; akik a törzstőkéből egyenlő arányban részesednek, így a taggyűlésen is 50-50% arányú szavazattal rendelkeznek.
- szeptember
- napjáig mindkét tag önálló képviseleti joggal ügyvezetői tisztséget töltött be. A
- augusztus
- napján kelt meghívóval S Sz J ügyvezető
- szeptember
- napjára taggyűlést hívott össze, napirendi pontként "
- I.rendű felperes neve ügyvezető visszahívása;
- I.rendű felperes neve munkaszerződésének azonnali hatállyal történő felmondása. " feltüntetve. A felperes ügyvezetői tisztségéből visszahívására vonatkozó napirendi pontot a meghívóban részletesen indokolta. A taggyűlés napirendjére a felperes további napirendi pontokat javasolt így "(3.) S Sz J ügyvezető visszahívása; (4.) az ügyvezetői tisztség megszűnésére figyelemmel S Sz J ügyvezetői jogviszonyra irányuló munkaszerződése megszüntetése; (5.) új ügyvezetők megválasztása, javadalmazásuk megállapítása." A taggyűlésen mindkét tag, valamint a felperes képviseletében Dr. Sz-S D ügyvéd, S Sz J tag képviseletében Dr. H E ügyvéd, valamint Csné L T jelent meg. A taggyűlést az összehívó S Sz J ügyvezető vezette le; jegyzőkönyv vezetésére Cs-né L T t, míg a jegyzőkönyv hitelesítésére a felperest kérte fel. A felperest képviselő ügyvéd kifogásolta a taggyűlés megnyitását követően, hogy azon a társaságban tagsággal nem rendelkező személy, Cs-né L T is jelen van, illetve kijelentette, a felperes nem hajlandó a jegyzőkönyvet hitelesíteni. Az ezt követően meghozott 2/
- (IX. 12.) határozattal, a taggyűlés jegyzőkönyv hitelesítőnek I.rendű felperes neve tagot választotta meg, azzal, hogy a határozat meghozatalából az érintett felperes tag a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 3:
- §
(2)bekezdése f) pontja alapján kizárt. A taggyűlési határozat meghozatalát követően a felperes tiltakozott az ellen, hogy jegyzőkönyv hitelesítő legyen, mivel akarata ellenére a tisztségre megválasztani nem lehet. A 3/
- sz. határozattal a taggyűlés „I.rendű felperes neve ügyvezetőt a mai nappal, tehát
- szeptember 12-ével visszahívja ügyvezetői tisztségéből. A taggyűlés felhatalmazza S Sz J ügyvezető urat arra, hogy a visszahívásra tekintettel a szükséges cégeljárást megindítsa, a I.rendű felperes neve ügyvezető törlésével kapcsolatos iratokat aláírja. A taggyűlés felhatalmazza S Sz J ügyvezetőt arra, hogy I.rendű felperes neve ügyvezetővel szemben a társaság nevében a kártérítési eljárást és az azzal összefüggő, egyéb eljárásokat megindítsa, valamint az ügyvezetői tisztség megszűnéséről a társaság számlavezető bankját, a K Bank Zrt.-t értesítse." A 4/
- (IX. 12.) számú határozattal a taggyűlés I.rendű felperes neve ügyvezető munkaviszonyát mely ügyvezetői feladatai ellátására állt fenn -
- szeptember 12-vel azonnali hatállyal felmondta a Munka Törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján A taggyűlést levezető S Sz J ügyvezető ezen határozatok meghozatalánál is megállapította, hogy a felperes a határozat meghozatalában a Ptk. 3: 19. §
(2)bekezdése f) pontja alapján nem vehet részt. Az 5/
- (IX.12.) sz. határozattal a taggyűlés S Sz J ügyvezetőt hívta vissza tisztségéből; míg a 6/
- (IX. 12.) sz. határozattal a taggyűlés S Sz J ügyvezető tisztsége betöltésére irányuló munkaviszonyát szüntette meg azonnali hatályú felmondással. Ezen határozatok meghozatalából S Sz J tag volt kizárva a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése f) pontja alapján. A I.rendű felperes nevet ismételten ügyvezetővé választó határozati javaslatot a taggyűlés - S Sz J nem szavazatával elvetette. A felperes keresetében a 2, 3, 4 /
- (IX. 12.) taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését, valamint a 3, 4 / 2018 (IX. 12.) számú taggyűlési határozatok végrehajtása felfüggesztését kérte. Keresetét egyrészt arra alapította, hogy a taggyűlési jegyzőkönyv nem áll összhangban a taggyűlésen ténylegesen elhangzottakkal. Így nem tartalmazta azt a nyilatkozatot, hogy a felperes saját jegyzőkönyv-hitelesítői megválasztására „nem" szavazatot adott le. Nem tartalmazza, hogy dr. H E arra vonatkozó nyilatkozatot is tett, hogy ő magát a társaságot képviseli, míg S Sz J saját magát képviseli. Nem tartalmazza továbbá, hogy a napirendi pontok sorrendjét is kifogásolta a felperes, továbbá a határozatok meghozatala során a jegyzőkönyv ellentmondásokat tartalmaz. Egyrészről ugyanis rögzítésre került, hogy a határozat ellen nem szavazott senki, majd rögzítésre került, hogy a határozatra I.rendű felperes neve nemmel szavazott. A jegyzőkönyv a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése szabálya ellenére hitelesítést nem tartalmazott. Ezért a jegyzőkönyv és a meghozott határozatok is érvénytelenek. A taggyűlésen - jegyzőkönyvvezetőként - jelen volt a tagokon kívüli személy, Cs-né L T is, akinek a jelenléte szabálytalanná tette a taggyűlést. Azzal is érvelt, hogy a támadott határozatok nem voltak érvényesen meghozhatóak, mert hiányzott az ehhez szükséges szavazatok többsége. (Ptk. 3: 19. §-a
(3)bekezdése) A meghozott határozatok azért sem érvényesek, mert a Ptk. 3: 19. §
(2)bekezdése f) pontja alapján a jogsértően kizárták a szavazásból, a személyes érdekeltség még az ügyvezetői tisztségére vonatkozó szavazás esetében sem állt fenn. A 3/
- (IX. 12.) határozat esetében arra is hivatkozott, hogy ellene a kártérítési vagy egyéb eljárás megindítása vagy a számlavezető bank értesítése tárgykörök nem szerepeltek a meghívó napirendi pontjai között. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a keresettel támadott határozatokat a taggyűlés a szabályszerűen összehívott és megtartott, határozatképes taggyűlésen hozta meg. Mivel a társaságnak csak két tagja van, a jegyzőkönyv hitelesítőnek csak a felperes lehetett alkalmas személy. A "tisztség" vállalásának visszautasítása visszaélésszerű joggyakorlásnak tekinthető. Értelmetlen lett volna szavazni más személy hitelesítőként való megválasztásáról, mivel nem volt más erre alkalmas személy. A felperes a személyes érdekeltséget (Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése f) pontja) tévesen értelmezi, az ügyvezető visszahívása során ezt a törvényhelyet kell alkalmazni. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel részben támadott ítéletével a 3/
- (IX. 12.) taggyűlési határozat azon rendelkezését, amely S Sz J ügyvezetőt felhatalmazza arra, hogy I.rendű felperes neve ügyvezetővel szemben a társaság nevében kártérítési eljárást és az ezzel összefüggő, egyéb eljárásokat megindítsa, valamint az ügyvezetői tisztség megszűnéséről a társaság számlavezető bankját értesítse hatályon kívül helyezte; míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozata indokolásában a kereset jegyzőkönyvezés hiányosságaira, a hitelesítő hiányára, a jegyzőkönyv valóságban elhangzottakkal ellentétes tartalmára vonatkozó hivatkozásokat alaptalannak ítélte a törvényszék. Kifejtette, hogy a bírói gyakorlat szerint a jegyzőkönyvezés alaki szabályai megsértésének önmagában nincs hatása a határozatok érvényességére. (Pécsi Ítélőtábla Pf. V. 20.210/2017/4.) A tartalmilag eltérő jegyzőkönyvezésnek csak akkor lenne jelentősége, ha az eltérés a meghozott határozatokat érintené. Erről azonban a konkrét esetben a bíróság megítélése szerint nem volt szó. A felperes személyes érdekeltségét a szavazásban (Ptk. 3:
- §-a
(2)bekezdése f) pontja) figyelembe kellett venni, mivel a felperes az ügyvezetői tisztségből visszahívására vonatkozó határozatnál tagként is a saját érdekét tarthatta szem előtt. A jegyzőkönyv hitelesítője megválasztására vonatkozó 2 /
- (IX. 12) sz. határozat érvényességét az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálta, mivel úgy értékelte, hogy a jegyzőkönyv hitelesítő személyének megválasztása vonatkozó határozat a társaság tagjaira nem állapít meg jogokat vagy kötelezettségeket, kizárólag technikai jellegű döntés. Ezért a határozat felülvizsgálata a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése alapján nem lehetséges. Annyiban egyetértett a bíróság a keresettel, hogy a 3/2018 (IX. 12.) sz. határozat ügyvezető visszahívásán túli egyéb rendelkezései nem szerepeltek napirendi pontként a meghívóban. Ezért ebben a részében a kereset alapos volt és a bíróság a határozat ezen részét hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és a keresetének való teljes helyt adás; valamint a 3,4/2018. (IX. 12.) taggyűlési határozat végrehajtása felfüggesztése iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Az elsőfokú ítélet anyagi jogi felülbírálatát a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 369. §
(3)bekezdése b), c) pontjai alapján kérte. A törvényszék által megállapított tényállás módosítását az elsőfokú eljárásban előterjesztett, és a törvényszék által mellőzött tanúbizonyítás iránti indítványai teljesítése útján kérte. Kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette az alkalmazott anyagi jogszabályok közül a Ptk. 3: 193. §
(2)bekezdése a jegyzőkönyv hitelesítésére vonatkozó garanciális szabályát. Azzal egyetértett, hogy léteznek olyan eseti határozatok, amelyek szerint a kisebb-nagyobb alaki, tartalmi hibában szenvedő jegyzőkönyv esetén nem tekintik érvénytelennek a taggyűlési határozatokat. Rámutatott, hogy olyan döntésről azonban nincsen tudomása, ahol a hitelesítés teljes egészében hiányzik a jegyzőkönyvről és azt kizárólag az ügyvezető írja alá. Hivatkozott Kisfaludy András :Társasági jog című művére, amelyekből az álláspontját alátámasztó részt idézett. Az ítélet által megsértett további anyagi jogi szabályként a Ptk. 3: 19. §-a
(2)bekezdése f) pontját jelölte meg, és fenntartotta azon kereseti álláspontját, hogy a 3- 4/
- (IX. 12.) sz. határozatok meghozatala során a szavazati jog megillette. A határozati javaslatokra leadott nemleges szavazata folytán a határozatok elfogadásához szükséges többségi szavazati arány nem állapítható meg. Megítélése szerint a Ptk. 3:
- §-a
(2)bekezdése f) pontja nem értelmezhető kiterjesztően, melyet alátámaszt az Alaptörvény XIII. cikk
(1)bekezdése tulajdonjog alkotmányos szintű védelmére vonatkozó szabálya is. Az üzletrészre vonatkozó tulajdonjog részjogosítványa a szavazati jog, melynek korlátozása csak megfelelő súlyú, kellően konkrét és a valós ellentétes érdek fennállása esetén indokolt. Kitért arra is, hogy az illetéktelen személy (Cs-né L T) részvétele a taggyűlésen a Ptk. 3: 111. §
(1)bekezdése szabályába ütközött így a taggyűlés nem volt szabályszerűen megtartott. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett része helybenhagyását és a felperes ügynöki díj viselésére kötelezését kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen megállapított tényállással és az abból levont jogi következtetéssel is egyetértett. A másodfokú eljárásban is fenntartotta az elsőfokú eljárásban előterjesztett ellenkérelmét. A jegyzőkönyv hitelesítése, annak elmaradása és a hitelesítő személyének megválasztása tekintetében a tagok között kialakult jogvita nincs érdemi hatással határozatok meghozatalára. A taggyűlési határozatok meghozatalának körülményei, a határozatképesség, a jelenlévők száma és a szavazatok aránya a jegyzőkönyvből megállapítható volt. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét tárgyaláson kívül, (Pp. 376. §
(1)bekezdése) a fellebbezési kérelem és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül. (Pp. 370. §
(1)bekezdése) Így a felülbírálat nem terjedt ki az elsőfokú eljárás szabályszerűségére (Pp. 369. §
(1)bekezdése, 370. §-a
(3)bekezdése), valamint a 3/
- (IX. 12.) sz. taggyűlési határozat elsőfokú ítélettel hatályon kívül helyezett rendelkezésére. Az ilyen körű felülbírálat alapján az ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság nem sértette meg a fellebbezésben alkalmazni kért anyagi jogszabályokat (Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése f) pontja, 3: 19. §
(3)bekezdése, 3: 193. §
(2)bekezdése), hanem azokat helytállóan és a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően alkalmazta a felülvizsgált taggyűlési határozatokra. A Ptk. 3: 193. §
(1)bekezdése szerint az ügyvezető köteles gondoskodni arról, hogy a taggyűlésről az elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával megtartott taggyűlés kivételével - jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A 3: 193. §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy - a taggyűlésen jelenlévő, hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá. A felperes által a fellebbezésben és azt megelőzően a keresetben a
- szeptember 12 napján megtartott taggyűlésről felvett jegyzőkönyv hiányosságaként megjelölt körülmények (így pl. az, hogy dr. H E ügyvéd kit, a társaságot, avagy S Sz J ügyvezetőt képviseli-e; avagy a felperes a szavazásból kizárását követően a határozatokra nemmel szavazott) még a felperes álláspontja szerint sem érintették a taggyűlésen meghozott határozatok érdemét. A taggyűlési jegyzőkönyvből kétséget kizáróan megállapítható volt a jelenlévő tagok száma, a szavazásra bocsátott határozati javaslatok, a szavazást megelőző nyilatkozatok, a határozatképesség és a szavazati arány. A felperes fellebbezési álláspontjával szemben a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése szerint a taggyűlési jegyzőkönyv hitelesítőjének a kéttagú társaságban csak a taggyűlést összehívó S Sz J ügyvezetőtagon kívüli másik tag, azaz a felperes volt megválasztható. Az ítélőtábla az alperes kifejtett álláspontjával értett egyet abban, hogy a felperes járt el a jóhiszeműség és tisztesség követelményével (Ptk. 1: 3. §
(1)bekezdése) ellentétes módon akkor, amikor a jegyzőkönyv hitelesítőjévé megválasztását követően a hitelesítést megtagadta, majd a jegyzőkönyv hitelesítésének elmaradására figyelemmel a taggyűlésen meghozott határozatok érvénytelenségét állította. A felperes álláspontja elfogadása esetén a kéttagú társaságban a másik tag mindenkor megakadályozhatná az érvényes taggyűlési határozatok meghozatalát a hitelesítés elmulasztásával, ellehetetlenítve így a gazdasági társaság működését. Az elsőfokú bíróság által is figyelembe vett egységes bírói gyakorlat szerint az érdemi határozatok meghozatalát nem érintő, a jegyzőkönyvre vonatkozó alaki- formai és tartalmi szabályok megsértésének nincsen a jegyzőkönyvbe foglalt határozatok érvényességére kiható jogkövetkezménye. A fentieken kívül így nem érintette a határozatok érvényességét az sem, hogy a taggyűlésen a tagokon kívüli személy végezte a jegyzőköny vezetést. (BDT 2010. 2372., BDT 2019. 59., Fővárosi Ítélőtábla 10. Gf. 40.179 / 2010/3.) Erre figyelemmel az ítélőtábla az anyagi jogi felülbírálat során a tényállás módosítását, kiegészítését és így a felperes által indítványozott tanúk kihallgatását szükségtelennek tartotta. (Pp. 369. §
(3)bekezdése b) pontja) A Ptk. 3: 19. §-a
(2)bekezdése f) pontja helyes alkalmazásával foglalt állást a törvényszék abban is, hogy a 3, 4 /
- (IX. 12.) számú, a felperest ügyvezetői tisztségéből visszahívó és munkaviszonyát megszüntető határozatok meghozatalánál a felperes tag személyesen érdekelt volt, amely a szavazásból kizárásával járt. Amennyiben a döntésben való személyes érdekeltség, érintettség fennáll, ez a körülmény önmagában szavazásból kizártságot eredményez (BDT
- 3828.). Kétségtelen, hogy a személyes érdekeltség fogalmát a jogalkotó nem határozta meg, de a perbeli esetben ennek, illetőleg az érdek, érdekeltség fogalmak nem egységes meghatározásának nincs jelentősége, mert az, akinek a társasággal fennálló jogviszonyát, ügyvezetői tisztségét, az ezen tisztségből eredő jogát és kötelezettségét a döntés érinti, a döntés meghozatalában nyilvánvalóan személyesen érdekeltnek minősül. A felperes érvelésével ellentétben a tagnak az ügyvezetői tisztsége megszüntetéséhez fűződő (ellentétes) érdeke olyan közvetlen és azonnal érvényesülő, érintettséget megalapozó jogi érdek, amely megteremti ezen tag határozathozatalból való kizártságát. (BDT
- 3980.) A felperes szavazásból való helyes kizárása folytán a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kellett hagyni. Ezért a taggyűlésen a 2.- 4/
- (IX. 12.) sz. határozatokat S Sz J tag egyedül is szótöbbséggel hozhatta meg. (Ptk. 3:
- §
(3)bekezdése) Az ítélőtábla ugyan nem értett egyet az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője megválasztására vonatkozó 2 /
- (IX. 12.) sz. határozat érvényessége érdemben ne lenne vizsgálható, azonban a határozat hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet ebben az esetben is helytállóan utasította el a törvényszék. A jegyzőkönyv hitelesítőnek megválasztó taggyűlési határozat akkor lehet érvénytelen, ha azt a taggyűlés a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése szabályával, vagy a társasági szerződéssel ütköző módon hozza meg, pl. nem tagot, avagy nem jelenlévő tagot választ meg. A konkrét esetben ilyen hiba nem merült fel, és a felperes a fellebbezésben olyan körülményt, jogi érvet nem hozott fel, amely alapján az őt jegyzőkönyv hitelesítőnek megválasztott határozat jogszabályba ütközése megállapítható lenne. A Ptk. 3: 36. §-a
(4)bekezdése alapján a társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás időtartamára, a bírósági határozat jogerőre emelkedéséig függeszthető fel a támadott határozat végrehajtása. Jelen esetben a másodfokú ítélettel a per véget ért és a keresetet a bíróság kétfokú eljárásban túlnyomórészt elutasította. Erre figyelemmel az ítélőtábla a felperes kérelmére mellőzte a 3, 4/2018. (IX. 12.) sz. taggyűlési határozat végrehajtása felfüggesztését. Ezekre figyelemmel az Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a felperes a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján viselni köteles a másodfokú eljárásban felmerült, lerótt fellebbezési illetékből és ügyvédi munkadíjból álló perköltségét. Az alperest képviselő, kirendelt ügygondnok ugyan a másodfokú perköltsége megtérítését a fellebbezési ellenkérelemben kérte, azonban annak költségjegyzék előterjesztésével felszámítását (Pp. 81. §-a
(1),
(5)bekezdése) elmulasztotta. Felszámítás hiányában az ítélőtábla mellőzte az ügygondnoki díj megállapítását. Győr,
- június
- dr. Szalai György sk. a tanács elnöke dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró dr. Mészáros Zsolt sk. bíró