← Magyarország

Bf.13/2019/137 – Szegedi Ítélőtábla

A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Szegeden,

  1. június 6., 7., 13.,
  2. napjain tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján
  3. június
  4. napján meghozta és nyilvánosan kihirdette a következő í t é l e t e t: Az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott neve ÉS TÁRSAI ellen indított büntetőügyben a ...Törvényszék
  5. június
  6. napján kihirdetett 13.B.181/2017/
  7. számú ítéletét megváltoztatja: I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottal mint az embercsempészés bűntettét bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabott szabadságvesztést életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosítja. A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. A közügyektől eltiltását mellőzi. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottal mint az embercsempészés bűntettét bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabott szabadságvesztést életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosítja. A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. A közügyektől eltiltását mellőzi. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottal mint az embercsempészés bűntettét bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabott szabadságvesztést életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosítja. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott a szabadságvesztésből legkorábban 30 (harminc) év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. A közügyektől eltiltását mellőzi. IV.rendű vádlott IV. rendű vádlottal mint az embercsempészés bűntettét bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabott szabadságvesztést életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosítja. A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. A közügyektől eltiltását mellőzi. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottal mint az embercsempészés bűntettét bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabott szabadságvesztését 6 (hat) évre enyhíti. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozza meg. A közügyektől eltiltását mellőzi. VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott büntetését mint az embercsempészés bűntettét bűnszervezetben elkövetővel szemben tekinti kiszabottnak. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozza meg. A közügyektől eltiltását mellőzi. VII.rendű vádlott neve VII. rendű vádlottal mint az embercsempészés bűntettét bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabott szabadságvesztést 8 (nyolc) évre súlyosítja. A közügyektől eltiltását mellőzi. VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű vádlott büntetését mint az embercsempészés bűntettét bűnszervezetben elkövetővel szemben tekinti kiszabottnak. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozza meg. A közügyektől eltiltását mellőzi. VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű vádlott helyesen
  8. december
  9. napjától van előzetes fogva tartásban, és az ezen időponttól előzetes fogva tartásban töltött időt számítja be a szabadságvesztésbe. IX.rendű vádlott neve IX. rendű vádlott büntetését mint az embercsempészés bűntettét bűnszervezetben elkövetővel szemben tekinti kiszabottnak. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozza meg. A közügyektől eltiltását mellőzi. X,rendű vádlott neve X. rendű vádlott büntetését mint az embercsempészés bűntettét bűnszervezetben elkövetővel szemben tekinti kiszabottnak. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozza meg. A közügyektől eltiltását mellőzi. X,rendű vádlott neve X. rendű vádlott
  10. június
  11. napjától van előzetes fogva tartásban, és az ezen időponttól előzetes fogva tartásban töltött időt számítja be a szabadságvesztésbe. XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlott cselekményeit társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettének [Btk.
  12. §

(1)bek.,
(2)bek.
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bek.
  1. a)és
  2. d)pont] minősíti. XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlott büntetését mint az embercsempészés bűntettét bűnszervezetben elkövetővel szemben tekinti kiszabottnak. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozza meg. A közügyektől eltiltását mellőzi. XII.rendű vádlott neve XII. rendű vádlottal mint az embercsempészés bűntettét bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabott szabadságvesztést 8 (nyolc) évre enyhíti. A kiutasításra ítélését mellőzi. A közügyektől eltiltását mellőzi. XIII. rendű vádlott neve XIII. rendű vádlott büntetését mint az embercsempészés bűntettét bűnszervezetben elkövetővel szemben tekinti kiszabottnak. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozza meg. A közügyektől eltiltását mellőzi. XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlott cselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettének [Btk. 353. §
(1)bek.,
(2)bek.
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bek. a) pont] minősíti. XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlottal mint az embercsempészés bűntettét bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabott szabadságvesztést 4 (négy) évre súlyosítja. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozza meg. A kiutasítás tartamát 5 (öt) évre súlyosítja. A közügyektől eltiltását mellőzi. A I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott lakásán és a V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottól lefoglalt pénzeszközök lefoglalásának megszüntetésére irányuló rendelkezéseket mellőzi, és azokra vagyonelkobzást rendel el. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott bankszámláit érintően mellőzi az arra vonatkozó rendelkezést, hogy az azokon esetlegesen megjelenő összeg vagyonelkobzás alá esik. A lefoglalt személy- és tehergépjárművek előzetes értékesítése során befolyt 3.701.000,(hárommillió-hétszázegyezer) forint összeg elkobzására vonatkozó rendelkezést mellőzi, és ezen összegre vagyonelkobzást rendel el. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Megállapítja, hogy az első fokú bíróság részben a nyilvánosság kizárásával tartotta meg a tárgyalást. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott és VII.rendű vádlott neve VII. rendű vádlott testi épség elleni bűncselekményének megnevezése helyesen 67 rendbeli társtettesként elkövetett testi sértés bűntette [Btk. 164. §
(1)bek.,
(3)bek.,
(8)bek.
  1. fordulata]. Az első fokú eljárás során felmerült összesen - helyesen 212.750.147.- (kétszáztizenkétmillióhétszázötvenezer-száznegyvenhét) forint bűnügyi költségből a IV.rendű vádlott IV. rendű vádlott által külön viselendő költség összege: 1.949.251.- (egymilliókilencszáznegyvenkilencezer-kétszázötvenegy) forint, a V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott által külön viselendő költség összege: 1.462.694.(egymillió-négyszázhatvankétezer-hatszázkilencvennégy) forint, a VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott által külön viselendő költség összege: 1.976.130.(egymillió-kilencszázhetvenhatezer-százharminc) forint, a IX.rendű vádlott neve IX. rendű vádlott által külön viselendő költség összege: 1.475.200.(egymillió-négyszázhetvenötezer-kétszáz) forint, a XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlott által külön viselendő költség összege: 957.345.(kilencszázötvenhétezer-háromszáznegyvenöt) forint, a XIII. rendű vádlott neve XIII. rendű vádlott által külön viselendő költség összege: 5.000.(ötezer) forint, a V.rendű vádlott neve V. rendű és XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlottak által egyetemlegesen viselendő bűnügyi költség összege helyesen: 872.052.- (nyolcszázhetvenkétezerötvenkettő) forint, a valamennyi vádlott által egyetemlegesen viselendő bűnügyi költség összege helyesen: 71.433.837.- (hetvenegymillió-négyszázharmincháromezer-nyolcszázharminchét) forint. A fennmaradó, állam által viselendő bűnügyi költség összege helyesen: 113.061.417.(száztizenhárommillió-hatvanegyezer-négyszáztizenhét) forint. I.rendű vádlott neve I. rendű, II.rendű vádlott neve II. rendű, III.rendű vádlott neve III. rendű, IV.rendű vádlott IV. rendű, V.rendű vádlott neve V. rendű, VI.rendű vádlott neve VI. rendű, VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű, IX.rendű vádlott neve IX. rendű, X,rendű vádlott neve X. rendű, XI.rendű vádlott neve XI. rendű, XIII. rendű vádlott neve XIII. rendű vádlottak által a
  2. június
  3. napjától
  4. június
  5. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésekbe beszámítja. XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlott által
  6. február
  7. napjától
  8. június
  9. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt beszámítja a vele szemben kiszabott szabadságvesztésbe. A másodfokú eljárás során felmerült 7.837.538.- (hétmillió-nyolcszázharminchétezerötszázharmincnyolc) forint bűnügyi költségből kötelezi külön II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottat 174.056.- (százhetvennégyezer-ötvenhat) forint, III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottat 299.175.- (kettőszázkilencvenkilencezer-százhetvenöt) forint, IV.rendű vádlott IV. rendű vádlottat 240.344.- (kétszáznegyvenezer-háromszáznegyvennégy) forint, VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlottat 266.567.- (kétszázhatvanhatezer-ötszázhatvanhét) forint, VII.rendű vádlott neve VII. rendű vádlottat 187.016.- (száznyolcvanhétezer-tizenhat) forint, IX.rendű vádlott neve IX. rendű vádlottat 73.780.- (hetvenháromezer-hétszáznyolcvan) forint, X,rendű vádlott neve X. rendű vádlottat 114.408.- (száztizennégyezer-négyszáznyolc) forint, XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlottat 208.426.- (kétszáznyolcezer-négyszázhuszonhat) forint, míg egyetemlegesen IX.rendű vádlott neve IX. rendű vádlottat és X,rendű vádlott neve X. rendű vádlottat 67.500.(hatvanhétezer-ötszáz) forint, XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlottat, XIII. rendű vádlott neve XIII. rendű vádlottat és XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlottat 9.525.- (kilencezer-ötszázhuszonöt) forint, XIII. rendű vádlott neve XIII. rendű vádlottat és XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlottat 232.796.- (kétszázharminckettőezer-hétszázkilencvenhat) forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak, a ... Törvényszék Gazdasági Hivatalaának felhívása szerint. A fennmaradó 5.963.945.- (ötmillió-kilencszázhatvanháromezer-kilencszáznegyvenöt) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A ... Törvényszék I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
  10. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pont] és bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettében [Btk. 160. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés d),
  1. f)és
  2. i)pontjai]. Ezért az I. r. vádlottat - bűnszervezet tagjaként, halmazati büntetésül - 25 év szabadságvesztésre, 10 év közügyektől eltiltásra és Magyarország területéről végleges hatályú kiutasításra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház. A szabadságvesztésbe beszámította az I. r. vádlott által 2015. augusztus 27-től előzetes fogva tartásban töltött időt. Megállapította, hogy az I. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az I. r. vádlottal szemben 94.128.000.-Ft vagyonelkobzást rendelt el. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pont], bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettében [Btk. 160. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés d),
  1. f)és
  2. i)pontjai] és 67 rb. társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettében [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(8)bekezdés
  1. fordulat]. Ezért a II. r. vádlottat - bűnszervezet tagjaként, halmazati büntetésül - 25 év szabadságvesztésre, 10 év közügyektől eltiltásra és Magyarország területéről 10 év kiutasításra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház. A szabadságvesztésbe beszámította a II. r. vádlott által
  2. augusztus
  3. napjától előzetes fogva tartásban töltött időt. Megállapította, hogy a II. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A II. r. vádlottal szemben 8.785.280.-Ft vagyonelkobzást rendelt el. III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
  4. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pont] és bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettében [Btk. 160. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés d),
  1. f)és
  2. i)pontjai].Ezért a III. r. vádlottat - bűnszervezet tagjaként, halmazati büntetésül 25 év szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra, Magyarország területéről 10 év kiutasításra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház.A szabadságvesztésbe beszámította a III. r. vádlott által 2015. augusztus 27-től előzetes fogva tartásban töltött időt. Megállapította, hogy a III. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A III. r. vádlottal szemben 1.411.920.-Ft vagyonelkobzást rendelt el. IV.rendű vádlott IV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pont] és emberölés bűntettében [Btk. 160. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés d),
  1. f)és
  2. i)pontjai]. Ezért a IV. r. vádlottat - bűnszervezet tagjaként, halmazati büntetésül - 25 év szabadságvesztésre, 10 év közügyektől eltiltásra és Magyarország területéről 10 év kiutasításra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház. A szabadságvesztésbe beszámította a IV. r. vádlott által 2015. augusztus 29-től előzetes fogva tartásban töltött időt. Megállapította, hogy a IV. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A IV. r. vádlottal szemben 313.760.-Ft vagyonelkobzást rendelt el. V.rendű vádlott neve V. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pont]. Ezért az V. r. vádlottat - bűnszervezet tagjaként - 8 év szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra és Magyarország területéről 10 év kiutasításra ítélte. A szabadságvesztésbe beszámította az V. r. vádlott által 2015. augusztus 27-től előzetes fogva tartásban töltött időt. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház és hogy a szabadságvesztésből az V. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pont]. Ezért a VI. r. vádlottat - bűnszervezet tagjaként - 5 év szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra és Magyarország területéről 5 év kiutasításra ítélte.Beszámította a szabadságvesztésbe a VI. r. vádlott által 2017. április 4. napjától előzetes fogva tartásban töltött időt. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház, és hogy a VI. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bekezdés a) pont] és 67 rb. társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettében [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(8)bekezdés
  1. fordulat]. Ezért a VII. r. vádlottat - bűnszervezet tagjaként, halmazati büntetésül - 6 év szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra és Magyarország területéről 5 év kiutasításra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház. Megállapította, hogy a VII. r. vádlott a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bekezdés a) pont]. Ezért a VIII. r. vádlottat - bűnszervezet tagjaként - 4 év szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra és Magyarország területéről 5 év kiutasításra ítélte.A szabadságvesztésbe beszámította a VIII. r. vádlott által
  1. február
  2. napjától előzetes fogva tartásban töltött időt. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház és hogy a szabadságvesztésből a VIII. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
  3. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bekezdés a) pont].Ezért a IX. r. vádlottat - bűnszervezet tagjaként - 4 év szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra és Magyarország területéről 5 év kiutasításra ítélte. A szabadságvesztésbe beszámította a IX. r. vádlott által
  1. június
  2. napjától előzetes fogva tartásban töltött időt. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház és hogy a szabadságvesztésből a IX. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. X,rendű vádlott neve X. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
  3. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bekezdés a) pont]. Ezért a X. r. vádlottat - bűnszervezet tagjaként - 4 év szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra és Magyarország területéről 5 év kiutasításra ítélte. A szabadságvesztésbe beszámította a X. r. vádlott által
  1. június
  2. napjától előzetes fogva tartásban töltött időt. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház és hogy a szabadságvesztésből a X. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
  3. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bekezdés a) pont].Ezért a XI. r. vádlottat - bűnszervezet tagjaként - 4 év szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra és Magyarország területéről 5 év kiutasításra ítélte.A szabadságvesztésbe beszámította a XI. r. vádlott által
  1. június
  2. napjától előzetes fogva tartásban töltött időt.Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház és hogy a szabadságvesztésből a XI. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
  3. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pont].Ezért a XII. r. vádlottat - bűnszervezet tagjaként - 12 év szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra és Magyarország területéről végleges hatályú kiutasításra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház és hogy a XII. r. vádlott a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A XII. r. vádlottal szemben 94.128.000.-Ft vagyonelkobzást rendelt el. Elrendelte a XII. r. vádlottnak a Debreceni Járásbíróság 2014. február 27. napján jogerőre emelkedett 17.B.1939/2013/31. számú ítéletével kiszabott 6 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőrfe felfüggesztett - börtönbüntetés végrehajtását. XIII. rendű vádlott neve XIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pont].Ezért a XIII. r. vádlottat - bűnszervezet tagjaként - 5 év szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra és Magyarország területéről 5 év kiutasításra ítélte.A szabadságvesztésbe beszámította a XIII. r. vádlott által 2017. augusztus 8. napjától előzetes fogva tartásban töltött időt.Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház és hogy a szabadságvesztésből a XIII. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. XIV.rendű vádlott neve XIV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont]. Ezért a XIV. r. vádlottat - bűnszervezet tagjaként - 3 év szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra és Magyarország területéről 3 év kiutasításra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház, és hogy a szabadságvesztésből a XIV. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A nyomozás során V.rendű vádlott neve V. r. vádlottól lefoglalt 10.430.-Ft, 1.155 euró, 50 RSD és 54 RON és I.rendű vádlott neve I. r. vádlott lakásán, az élettársától lefoglalt 5.500 euró lefoglalását megszüntette azzal, hogy az összegek az I. r., valamint az V. r. vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás alá esnek. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott ... Nyrt.-nél vezetett bankszámláinak a zár alá vételét feloldotta azzal, hogy a bankszámlákon időközben esetlegesen megjelenő összeg az I. r. vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás alá esik. A nyomozás során lefoglalt személy- és tehergépjárművek előzetes értékesítése során befolyt, és a ... Törvényszéken letétként kezelt összesen 3.701.000.-Ft-ot elkobozta. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről akként, hogy azok egy részét elkobozta, más részét lefoglalásuk megszüntetése mellett a ... Okmányiroda és a ... Köztársaság Nagykövetsége részére kiadni rendelte. Más részüknek az iratok mellékleteként való kezelését, további részük megsemmisítését, illetve az I., II., III., IV., V., XIV. r. vádlottak, valamint tanú neve1, tanú neve2 és tanú neve3 részére történő kiadását rendelte el. A büntetőeljárás során felmerült, összesen 209.330.175.-Ft bűnügyi költség egy részét illetően a vádlottakat külön-külön és egyetemlegesen is megfizetésre kötelezte, a fennmaradó 107.612.508.-Ft bűnügyi költség vonatkozásában pedig megállapította, hogy azt a Magyar Állam viseli. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentettek be: - az ügyészség, az I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XIII. és XIV. r. vádlottak terhére a büntetés súlyosításáért, illetve az I. és II. r. vádlottak vonatkozásában az emberölés bűntettének bűnsegédként elkövetettként történt megállapítása, továbbá az emberölés bűntette, valamint az életveszélyt okozó testi sértés bűntette elkövetésének bűnszervezet tagjaként történő megállapítása tekintetében az anyagi büntető jogszabályok téves alkalmazása miatt, az I. r. vádlott esetén az emberölés bűntetteként értékelt cselekmény felbujtóként elkövetettkénti minősítése, az emberölés bűntette vonatkozásában a bűnszervezet tagjaként történő elkövetés megállapításának mellőzése, az I. r. vádlottal szemben életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása végett, a II. r. vádlott emberölés bűntetteként értékelt cselekményének felbujtóként elkövetettkénti minősítése, az emberölés bűntette és a testi sértés bűntette vonatkozásában a bűnszervezet tagjaként történő elkövetés megállapításának mellőzése, a II. r. vádlottal szemben életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása céljából azzal, hogy a II. r. vádlott feltételes szabadságra bocsátható, a III. r. és a IV. r. vádlott esetében az emberölés bűntette vonatkozásában a bűnszervezet tagjaként történt elkövetés megállapításának mellőzése, a III. r. vádlottal szemben életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása, az V. r. vádlott vonatkozásában hosszabb tartamú fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása, a VI. r. vádlott esetében hosszabb tartamú fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás, valamint hosszabb tartamú határozott idejű kiutasítás iránt, a VII. r. vádlott esetében a testi sértés bűntette vonatkozásában a bűnszervezet tagjaként történt elkövetés megállapításának mellőzése, hosszabb tartamú fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés, hosszabb tartamú közügyektől eltiltás és hosszabb tartamú határozott idejű kiutasítás céljából, a VIII., IX., X., XI., XIII. és XIV. r. vádlottak esetében hosszabb tartamú fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés, hosszabb tartamú közügyektől eltiltás és hosszabb tartamú határozott idejű kiutasítás érdekében. Fellebbezett továbbá - az I. r. vádlott az emberölés bűntette vonatkozásában bűncselekmény hiánya okán felmentés, egyebekben rövidebb tartamú büntetés kiszabása, - az I. r. vádlott védője elsődlegesen az emberölés bűntette vonatkozásában felmentés, másodlagosan enyhítés, - a II. r. vádlott tartalmát tekintve az emberölés bűntette alól felmentés, egyebekben enyhítés, - a II. r. vádlott védője téves minősítés, az emberölés bűntettének és a bűnszervezetben történt elkövetés megállapítása miatt felmentésért, másodlagosan enyhítésért, - a III. r. vádlott tartalmát tekintve az emberölés miatt felmentésért, egyébként enyhítésért, - a III. r. vádlott védője a minősítés és a kiszabott büntetés mértéke miatt, az emberöléssel összefüggő bűncselekmény tekintetében felmentésért, egyebekben enyhítésért, - a IV. r. vádlott az emberölés bűntette és a bűnszervezet megállapítása miatt, - a IV. r. vádlott védője elsődlegesen az emberölés bűntette vonatkozásában felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében, - az V. r. vádlott bűncselekmény hiánya okán felmentés, - az V. r. vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett, - a VI. r. vádlott tartalmát tekintve felmentés, másodlagosan enyhítés iránt, - a VI. r. vádlott védője enyhítés érdekében, - a VII. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a bűnszervezet megállapítása miatt, harmadlagosan enyhítésért, - a VIII. r. vádlott és védője egyezően enyhítésért, - a IX. r. vádlott a bűnszervezet megállapítása miatt, enyhítésért, - a IX. r. vádlott védője a bűnszervezetben történt elkövetés mellőzéséért és enyhítésért, - a X. r. vádlott felmentés és enyhítés, - a X. r. vádlott védője enyhítés céljából, - a XI. r. vádlott a bűnszervezet megállapítása miatt, enyhítésért, - a XI. r. vádlott védője téves minősítés miatt, enyhítésért, - a XII. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítés végett, - a XIII. r. vádlott a bűnszervezet megállapítása miatt, enyhítésért, - a XIII. r. vádlott védője elsődlegesen téves minősítés és a bűnszervezet megállapítása miatt, enyhítésért, - a XIV. r. vádlott védője enyhítés érdekében. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.165/2017/38-5. számú átiratában az ügyészség fellebbezését azzal a módosítással tartotta fenn, hogy az I. és II. r. vádlottak esetében a bűnsegédként elkövetett emberölés bűntetteként minősített cselekmény felbujtóként elkövetettkénti megállapítására, valamint a VI., VII., VIII., IX., X., XI., XIII. és XIV. r. vádlottak esetében a közügyektől eltiltás súlyosítására irányuló indítványt mellőzte. A védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Az ügyészség álláspontja szerint az elsőfokú eljárásban hirdetményi úton idézett VII., XII., XIV. r. vádlottak közül a VII. r. vádlott idézése a 2017. szeptember 14. és október 2. napjain megtartott tárgyalási napokra, míg a 2017. szeptember 14., október 2., november 20., 21., 23., 24., 2018. március 9., április 17., 18., május 18. és 25. napjain megtartott tárgyalási napokra egyik ilyen módon idézett vádlott idézése sem volt szabályszerű, ezért esetükben az ekkor felvett bizonyítás eredménye nem vehető figyelembe bizonyítékként. Emiatt az első fokú ítélet a XII. és XIV. r. vádlottak vonatkozásában eljárási szabálysértésre visszavezethető okból részben megalapozatlan, míg a VII. r. vádlott esetén nem vált megalapozatlanná az elsőfokú bíróság által a vádlott szabályszerű idézése mellett felvett egyéb bizonyítás eredményére tekintettel. Ez utóbbi vádlott vonatkozásában a XXVI. tényállási ponthoz kapcsolódó egyes bizonyítékoknak a bizonyítékok köréből való kirekesztését indítványozta. A XII. és XIV. r. vádlottak vonatkozásában az ügyészség bizonyítás elrendelését, ennek során iratok ismertetését indítványozta. A fogva lévő vádlottak közül a VIII., X., XI. r. vádlottak egyes tárgyalási napokon történt jelenlétére vonatkozó jegyzőkönyvezési hibára, a titkos adatszerzés szabályszerűségére, a tényállás kiegészítésére és helyesbítésére, az elsőfokú bíróság által alkalmazott Büntető Törvénykönyv alkalmazásának helyességére, a jogi indokolás helyesbítésére és a bűnösségi körülményekre tett észrevételei mellett az első fokú ítélet megváltoztatását, és az I., II., III., IV. r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosítását indítványozta azzal, hogy az I., III. és IV. r. vádlottak feltételes szabadságra ne legyenek bocsáthatók, míg a II. r. vádlott esetében lehetőséget látott a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának megállapítására. Ezen túlmenően az V., VI., VII., VIII., IX., X., XI.,XIII. r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés, az V. r. vádlottal szemben kiszabott közügyektől eltiltás, valamint a VI., VII., VIII., IX., X., XI. és XIII. r. vádlottakkal szemben kiszabott kiutasítás tartamának súlyosítását, az I., II., III., IV., VI., VII., VIII., IX., X., XI. és XIII. r. vádlottak közügyektől eltiltásának mellőzését, az embercsempészés bűntette vonatkozásában a büntetés I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI. és XIII. r. vádlottal mint bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabottnak tekintését, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta, a VIII. r. vádlott fogva tartási adatainak helyesbítése és az előzetes fogva tartásnak a szabadságvesztésbe ennek megfelelő beszámítása, a II. és VII. r. vádlottak életveszélyt okozó testi sértés bűntetteként értékelt cselekményének megnevezése, illetve a VI. r. vádlott előzetes fogva tartási adatainak helyesbítése mellett. A másodfokú eljárásban az I., II., III., IV., V., VI., VIII., IX., X., XI. és XII. r. vádlottak védői, valamint a IV., és a X. r. vádlottak a fellebbezéseiket részletesen írásban indokolták. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védőjének álláspontja szerint a híváslisták részletes elemzését követően az I. r. vádlott büntetőjogi felelőssége a XXV. tényállási pontban írt emberölés bűntettében nem állapítható meg. Az I. r. vádlott ugyanis megállásra szólította fel a IV. r. vádlottat, aki annak nem tett eleget, és az út folyamán háromszor történt megálláskor nem győződött meg a szállított személyek állapotáról. Abba pedig a IV. r. vádlott nem egyezett bele, hogy a álljon meg egy benzinkúton azért, hogy az I. r. vádlott kinyissa az ajtót, mert tartott az ott tartózkodó emberek reakciójától. Emiatt hiúsult meg a megállás, illetve a kamion ajtajának az I. r. vádlott részéről való kinyitása. Erre tekintettel az I. r. vádlott ezen vádpont alóli felmentését, egyebekben a büntetése enyhítését indítványozta. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védőjének álláspontja szerint a ... Törvényszék helytelenül állapította meg a bűnszervezet törvényi feltételeinek kapcsán, hogy az 5 évi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetésének célja olyan bűncselekményekre kell, hogy vonatkozzon, amelyek esetében a büntetési tétel alsó határa az öt év szabadságvesztést el kell érnie. Így a vádlottak terhére megállapított minősített embercsempészés bűntette az elkövetéskor hatályos 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés büntetési tételre tekintettel nem felel meg e törvényi feltételeknek, s ezért nem állapítható meg a bűnszervezetben elkövetés. Kifogásolta a ... Törvényszék érvelését a XXV. tényállási ponttal összefüggésben, amely szerint az elsőfokú bíróság az I. r. vádlott és a gépkocsivezető IV. r. vádlott közötti beszélgetést egy kecskeméti panzió ágyából fordító, s az eseményektől így egyre távolabb lévő II. r. vádlott cselekvőségét a többi, ugyanezen tényállási ponttal érintett vádlottakkal egyenrangúnak ítélte meg. Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette vonatkozásában felvetette, hogy az ítéleti tényállásban megfogalmazott korábbi 25 szállítástól semmiben el nem térő XXVI. tényállási pontban foglaltak miért minősülnek testi sértésnek, miután a sértettek menet közben ki tudták nyitni a zárt rakteret, és a korábbi tényállásokban megállapított gyötrelmeken kívül súlyosabb következmény nem állapítható meg. Hangsúlyozta, hogy a XXVI. tényállási pontban írt cselekmény elkövetésekor a II. r. vádlott a XXV. tényállási pontban írt halálos kimenetelű szállítás eredményéről még nem tudott. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott védője az emberölés bűntette tekintetében a felmentésért, egyébként a kiszabott büntetés enyhítéséért bejelentett fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint a beszerzett bizonyítékok között nem áll rendelkezésre olyan telefonbeszélgetés, amelyből arra lehet következtetni, hogy a III. r. és a IV. r. vádlottak tisztában voltak azzal, hogy a szállított személyek azért dörömböltek, mert nem kaptak levegőt. A III. r. vádlott nem bírhatta rá a IV. r. vádlottat arra, hogy ne álljon meg. A két vádlott közötti telefonbeszélgetések tartalma nem áll rendelkezésre, így az erre vonatkozó megállapítások csupán feltételezéseken alapulnak. Nem felel meg a valóságnak azon ítéleti megállapítás sem, hogy a III. és IV. r. vádlottak tisztában voltak a kamion valamennyi jellemzőjével, a kamiont ugyanis csak kívülről látták. Azon néhány másodperc, amikor a III. r. vádlott még a szállított személyek életében a kamion közelében volt és hallhatta a kiabálásukat, nem lehetett elegendő idő arra, hogy a III. r. vádlott bármit is tegyen a kamionba zárt emberek megmentéséért. Részletesen kifejtette, hogy a III. r. vádlott magatartása miért nem lehetett szándékerősítő hatású a IV. r. vádlottra. Kiemelte, hogy a telefonbeszélgetésekből megállapíthatóan a III. r. vádlottat a társai gyengeelméjűnek tartották, így egyikük sem, különösen a IV. r. vádlott nem kaphatott tőle olyan utasítást, amely szándékerősítő hatással bírt. Vitatta a különös kegyetlenséggel és a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére történt elkövetés minősítő körülmények megállapíthatóságát, miután arra a III. r. vádlott tudata nem terjedhetett ki. Álláspontja szerint a IV. r. vádlott cselekményét gondatlan emberölésnek kell minősíteni, amely esetben a III. r. vádlott cselekményét nem lehet bűnsegédi magatartásként értékelni, mivel a bűnsegédi elkövetés kizárólag szándékos bűncselekményhez kapcsolódhat. Fenntartotta a védőbeszédében kifejtett álláspontját arra nézve, hogy a IV. r. vádlott cselekménye emberölés helyett halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti veszélyeztetésnek minősül. A büntetés enyhítésére irányuló fellebbezés indokául hivatkozott a III. r. vádlott származására és életkörülményeire, illetve a pszichológus szakértői véleményben foglalt szociopátiás és antiszociális személyiségzavarára. IV.rendű vádlott IV. r. vádlott a fellebbezésének írásbeli indokolásában előadta, hogy bűnösnek érzi magát a bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntettében, ugyanakkor a szándékos emberölés bűntettében ártatlanságát hangsúlyozta. Hivatkozott arra, hogy a Volvo kamion rakterét nem nézte meg, így nem tudhatta, hogy annak milyen jellemzői voltak. A kamionnal elindulást követően pedig a II. r. vádlott telefonon utasította, hogy nem szállhat ki a kamion vezetőfülkéjéből. Arról sem tudott, hogy családok, asszonyok és gyermekek fognak utazni, csak annyit tudott, hogy kb. ötven fő száll be a kamionba. A szállítás alatt nem merült fel benne annak a lehetősége, hogy meghalhatnak a szállított személyek. Álláspontja szerint a II. és III. r. vádlottak megtévesztették, mert miután szólt nekik a kamionban való dörömbölésről, akkor megnyugtatták őt. A IV. r. vádlott védője az emberölés bűntette tekintetében felmentésért és a büntetés enyhítéséért bejelentett fellebbezését az írásban kifejtett indokolásában fenntartotta. Álláspontja szerint a IV. r. vádlottnak a XXV. tényállási pontban írt cselekménye a közúti veszélyeztetés bűntettének tényállását valósítja meg, mivel a IV. r. vádlott a KRESZ szabályait megszegve szállította az utasokat. A II. r. vádlott védője által kifejtett érveléssel egyezően vitatta a bűnszervezetben történt elkövetés megállapíthatóságát. A büntetés enyhítésére irányuló fellebbezését érintően a IV. r. vádlott javára indítványozta figyelembe venni a bűnösségre is kiterjedő, tényfeltáró beismerő vallomását, megbánó magatartását, az időmúlást, és azt, hogy nyomás, kényszer és fenyegetés hatása alatt állt, valamint fiatal-felnőtt korát és Magyarországon büntetlen előéletét. V.rendű vádlott neve V. r. vádlott védője az elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését fenntartotta. Álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján nem nyert kétséget kizáró bizonyítást az, hogy az V. r. vádlott tudata átfogta a bűnszervezet jellemzőit és hogy tisztában volt azzal, hogy a gépjárműveket az I. r. vádlott által vezetett bűnszervezet fogja használni. Mindezek mellett a terhére rótt cselekmény büntetési tételének alsó határa nem haladja meg az 5 évi szabadságvesztést, így a bűnszervezeti minősítést egyébként sem lehet megállapítani. A társtettesség és az üzletszerűség megállapítását is vitatta. Álláspontja szerint az V. r. vádlott terhére legfeljebb a bűnsegédi bűnrészesség állapítható meg, elfogadva, hogy az V. r. vádlott a gépjárművek értékesítésével segítséget nyújtott bűncselekmény elkövetéséhez. A büntetés enyhítése körében további enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni, hogy az V. r. vádlott Bulgáriában és Magyarországon büntetlen előéletű, más büntető-, illetve szabálysértési eljárás sem indult vele szemben, a bűnsegédi bűnrészességét és hogy miután tudomására jutott, hogy az I. és II. r. vádlottak embercsempészéssel foglalkoznak, akkor a bolgár hatóságokhoz fordult. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott védője a VI. r. vádlott büntetésének enyhítése érdekében bejelentett fellebbezését fenntartotta, s azt azzal indokolta, hogy védence az embercsempészés vonatkozásában beismerő vallomást tett, őszinte megbánást tanúsított és hogy ... legszegényebb régiójából származik. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában hangsúlyozta, hogy a VII. r. vádlott a nyomozás során csupán tanúként került kihallgatásra, amelynek során akként nyilatkozott, hogy a VI. r. vádlottal autóvásárlás céljából érkeztek Magyarországra, és embercsempészés nem került szóba. Álláspontja szerint a II. r. és az V. r. vádlottak terhelő vallomásai kétséget kizáró bizonyítékként nem vehetőek figyelembe, miután többször módosították vallomásaikat, és saját cselekvőségüket azzal próbálták enyhíteni, hogy a vádlott társaikra terhelő vallomást tettek. A DAF kamionban a kormányról, az ablakemelőről, valamint egy otthagyott vizes palackról levett ujjlenyomat- és anyagmaradványok, amely alapján a VII. r. vádlott került beazonosításra, nem kétséget kizáró bizonyíték, mivel a VII. r. vádlott védekezésének az volt a lényege, hogy a VI. r. vádlottal autóvásárlás érdekében érkeztek Magyarországra. Így a próbaút során is bekerülhettek a minták a kamionba. Mindezekre figyelemmel az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt emelt vád alól a VII. r. vádlott felmentését indítványozta. Vitatta a bűnszervezetben történt elkövetés megállapíthatóságát, mivel védence tudattartalma nem fogta át azt, hogy bűnszervezetben elkövetett bűncselekményben vesz részt. Másodlagos álláspontja szerint a testi sértés csak kísérleti szakig jutott, mivel tényleges sérülés nem keletkezett. Harmadlagosan arra figyelemmel, hogy a VII. r. vádlott Magyarországon és Bulgáriában is büntetlen előéletű, ezért a büntetés lényeges enyhítését és annak megállapítását indítványozta, hogy védence feltételes szabadságra bocsátható. VIII.rendű vádlott neve VIII. r vádlott védője a büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezését ugyancsak fenntartotta. Hangsúlyozta, hogy a VIII. r. vádlottnak több súlyos betegsége van, folyamatos gyógykezelés alatt áll, gyógyszereket szed. Az elsőfokú bíróság által figyelembe vett enyhítő körülmények nyomatékkal történő értékelését, továbbá annak figyelembe vételét indítványozta, hogy a VIII. r. vádlott a magyar nyelvet nem beszélő bolgár anyanyelvű bolgár állampolgár, aki fogva tartása előtt rendezett családi körülmények között élt, és sofőrként legális jövedelemből tartotta el magát és családját. Vitatta a bűnszervezetben történt elkövetés megállapíthatóságát is. IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott védője a bűnszervezetben történt elkövetés megállapításának mellőzése és a kiszabott büntetés enyhítése iránt bejelentett fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás nem tárt fel olyan bizonyítékokat, amelyekből kétséget kizáróan megállapítható a minősített embercsempészés a IX. r. vádlott terhére, illetve védencének a tudata nem fogta át a bűnszervezetben történt elkövetést. X,rendű vádlott neve X. r. vádlott a fellebbezésének írásbeli indokolásában előadta, hogy nem tudott arról, hogy bűnszervezetben vesz részt. Abban érezte bűnösnek magát, hogy pénzt akart keresni, de Magyarországon szembesült azzal a ténnyel, hogy több határon keresztül kell szállítania embereket, azt azonban nem tudta, hogy hány főt. Szállítás közben rendszeresen megállt levegőztetni és vizet adni az általa szállított személyeknek. A X. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában kifejtette, hogy a ... Törvényszék alaptalanul vont le következtetést arra vonatkozóan, hogy a X. r. vádlott tisztában volt azzal, hogy embercsempészés miatt jött Magyarországra. Álláspontja szerint a XIII. r. vádlott vallomását ki kellett volna rekeszteni a bizonyítékok köréből, miután az önmagának is ellentmondó volt a X. r. vádlott vonatkozásában. Ugyancsak téves a törvényszék azon álláspontja, hogy a X. r. vádlott bűnszervezet tagjaként követett el bűncselekményt. Hangsúlyozta, hogy a X. r. vádlott a bűnszervezet további tagjait nem ismerte, két emberrel érkezett Magyarországra, továbbá csak a II. r. vádlottal találkozott. Tudata azt sem fogta át, hogy hosszabb időre szervezett csoportban vesz részt, mivel csak egy szállításban vett részt. Nyomatékos enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni a X. r. vádlott bűnösség elismerésér is kiterjedő beismerő vallomását. Mindezekre figyelemmel a szabadságvesztés büntetés jelentős enyhítését indítványozta. XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott védője vitatta a bűnszervezet megállapíthatóságát, illetve a szállított személyek sanyargatásával történt elkövetést. Az embercsempészés bűntette alapesetének a megállapítását, ezzel együtt enyhébb büntetés kiszabását indítványozta. XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott védője az embercsempészés bűntette alól a XII. r. vádlott felmentésére irányuló fellebbezését fenntartotta. Hivatkozott arra, hogy a XII. r. vádlottat az eljárás során tanúként hallgatták ki, majd elengedték. A bizonyítási eljárás során a XII. r. vádlottra terhelően valló vádlottak konkrétumok nélkül főnöknek, vagy fő-főnöknek minősítették. Ez, valamint azon körülmény, hogy a XII. r. vádlott többször tartózkodott Magyarországon, nem alapozza meg a bűnösségét, a szervező és legfelsőbb szintű szerepe nincs egyértelműen alátámasztva. Nem illenek össze egyes, a XII. r. vádlottnak tulajdonított cselekmények, így például a telefonkártya vásárlás, szállító jármű kísérése. Álláspontja szerint a tényállásban írt legalább 300 euró készpénz megszerzése sem került bizonyításra. Összességében a XII. r. vádlott büntetésének enyhítését indítványozta hivatkozva arra is, hogy a XII. r. vádlott a gyanúsítása nélkül ismeretlen helyre távozott, így önhibáján kívül nem tudott élni a védekezéshez való jogával. A fellebbezési tárgyaláson bizonyítási indítványt terjesztett elő II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védője, aki a Bács-Kiskun Megyei Főügyészséggel folytatott és 137/Vé/4. alatt csatolt levelezésének az ismertetését, IV.rendű vádlott IV. r. vádlott a magyar és osztrák műszaki szakértői véleményeknek, V.rendű vádlott neve V. r. vádlott pedig az osztrák titkosszolgálati iratok ismertetését indítványozta. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség képviselője a fellebbezési tárgyaláson az átiratában írtakat nagyobb részt fenntartotta. A XII. r. és XIV. r. vádlottak vonatkozásában lefolytatott bizonyítást követően az ítéleti tényállás kiegészítését, illetve helyesbítését indítványozta a következők szerint: A tényállás II. pontjából - figyelemmel arra, hogy a vádirat nem tartalmaz megállapítást arra, hogy a XII. r. vádlott ezen embercsempészésben részt vett volna - mellőzze az ítélőtábla azt a megállapítást, hogy I.rendű vádlott neve I. r. váltott XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott kezdeményezésére a „..." nevű embercsempésznek nyújtandó segítség keretében megismerkedett Budapesten tanú neve4 tunéziai állampolgárral, akit rávett arra, hogy anyagi ellenszolgáltatásért illegális menekülteket szállítson ... .... A XII., XIII., XIV., XIX. és XX. tényállási pont kiegészítését indítványozta az 56. oldal 2. bekezdésében is megállapítottakkal, azaz, hogy XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott a bűncselekmény elkövetését a jogellenesen a határt átlépők Magyarországra történő továbbjutását ... szervező személlyel való folyamatos kapcsolattartással, utasítások adásával, valamint a menekültek kistehergépkocsiba történő beszállásának közelében a jelenlétével biztosította. Az ítéleti tényállás XXI. pontja utolsó bekezdéséből (első fokú ítélet 71. oldal 5. bekezdés) mellőzni indítványozta a csempészett személyek sanyargatására vonatkozó megállapítást, figyelemmel arra, hogy a vádirat azt nem tartalmazza, s ezáltal álláspontja szerint az ügyészség nem vádolta meg a XIV. r. vádlottat a szállított személyek sanyargatásával, és az elsőfokú bíróság sem ezen minősítés szerint állapította meg a XIV. r. vádlott bűnösségét. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség képviselőjének álláspontja szerint az ítéleti tényállás IX., XI., XII., XIII., XIV., XVII. és XXV. pontjaiban írt cselekményben a XII. r. vádlott részvételét alátámasztották a hívásforgalmi és cellapozíciós adatok, a lehallgatott telefonbeszélgetések és az I. r. vádlott terhelő vallomásai. Az ítéleti tényállás XXI. pontjában írt cselekmény vonatkozásában a XIV. r. vádlott cselekvőségét alátámasztották a Mercedes Atego tehergépkocsin rögzített ujjnyom töredékek szakértői vizsgálata, -amely szerint a XIV. r. vádlott vezette a tehergépkocsit-, a tachográf korong vizsgálata -amely igazolta a közlekedési adatokat és hogy a jármű ... közlekedett-, míg a lehallgatott beszélgetések anyaga alátámasztotta, hogy a XIV. r. vádlott a II. r. vádlottól kapott utasításokat részben az út során, részben a XIV. r. vádlott nyomozóhatóság által történt elfogását követően is. Hivatkozott arra, hogy ezen bizonyítékok cáfolták a II. r. és a XIV. r. vádlottak azon vallomásait, hogy az ezen pontban írt szállítás nem valósult meg, és a IV. r. vádlott tagadásával szemben a lehallgatási anyagok bizonyították azt is, hogy a migránsokat a Mercedes Sprinter gépkocsival a IV. r. vádlott a szerbmagyar határtól ...g szállította. A Kúria Bfv.II.1138/2018/8. számú határozatára hivatkozva a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az embercsempészés annyi rendbeli, ahány államhatár átlépéséhez nyújt segítséget az elkövető, attól függetlenül, hogy ténylegesen a határátlépés hány határon át valósult meg. Tekintettel arra, hogy a ... eljutás csak akként valósulhat meg, hogy két határon keresztül kell utazni, ezért azon tényállásoknál, ahol ... volt az úti cél, az embercsempészés 2 rendbelinek minősül. A tömegszerencsétlenséget okozó közúti veszélyeztetés bűntette és a bűnszervezet megállapíthatósága kapcsán kifejtett és a védőkével ellentétes álláspontját az átiratában foglaltakkal egyezően fenntartotta. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint nem tévedett a törvényszék, amikor valamennyi vádlottat végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Hangsúlyozta azonban, hogy az emberöléshez kapcsolódó súlyosító körülményeknek olyan nagy a nyomatéka, amely kioltja az eshetőleges szándék enyhítő hatását. Utalt arra is a fellebbviteli főügyészség képviselője, hogy az embercsempészés kapcsán a részbeni beismerő vallomás nyomatékát nagymértékben csökkenti, hogy az érintett vádlottak a bűnösségüket az emberölés bűntette és a testi sértés bűntette kapcsán nem ismerték el, egyedül a II. r. vádlott tett feltáró jellegű beismerő vallomást, míg az I. r. vádlottnak a bírósági eljárás utolsó szakaszában tett beismerő vallomása kisebb nyomatékkal bír. A III. r. és a IV. r. vádlottaknak a sértettekhez viszonyuló teljes közönyét igazolja álláspontja szerint az, hogy a kamiont ... hátrahagyva a raktér ajtaját a megállást követően sem nyitották ki. Hangsúlyozta, hogy az I. r. vádlott gátlástalanságát és személyében rejlő fokozott társadalomra veszélyességet jelzi az a tény, hogy a XXVI. tényállási pontban írt bűncselekmény elkövetése után, miután tudomást szerzett a sértettek haláláról, annak ellenére újabb szállítást kezdett szervezni. A büntetés kiszabása során figyelembe vett körülményekkel kapcsolatban észrevételezte, hogy a többszörös halmazatot az elsőfokú bíróság kizárólag a VII. r. vádlott vonatkozásában értékelte, ezért indítványozta, hogy az ítélőtábla a II. r. vádlott esetében is további súlyosító körülményként értékelje a többszörös halmazatot, továbbá valamennyi vádlott esetében a társas elkövetés helyett a társtettességet. Mindezekre figyelemmel álláspontja szerint az I., II., III. és IV. r. vádlottakkal szemben az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása biztosítja a büntetési célok elérhetőségét. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a II. r. vádlott csak ...g kísérte a szállítást, ezt követően kizárólag telefonos kapcsolatban volt a vádlott társaival, így fizikailag már nem volt lehetősége a jármű megállítására, ezért egyetértve az első fokú ügyészség álláspontjával, a II. r. vádlott esetében talált törvényi lehetőséget a feltételes szabadságra bocsátásra, míg az I., III. és IV. r. vádlottakkal szemben tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta. Összességében a XI. és VII. r. vádlottak kivételével az I., II., III., IV., V., VI., IX., X., XII., XIII. és XIV. r. vádlottak embercsempészés bűntetteként értékelt cselekményei 2 rendbelinek minősítését, erre figyelemmel az V., VI., VIII., IX., X., XII., XIII., XIV. r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztést halmazati büntetésként kiszabottnak tekintését indítványozta. A V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XIII., XIV. r. vádlottak esetében a szabadságvesztés, a VI., VII., VIII., IX., X., XI., XIII. és XIV. r. vádlottak esetében pedig a kiutasítását súlyosítását is indítványozta, míg a közügyektől eltiltással kapcsolatban az átiratában kifejtetteket fenntartotta. Összességében indítványozta, hogy az ítélőtábla az első fokú ítéletet változtassa meg akként, hogy az I., II., III. és IV. r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztést életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosítsa, állapítsa meg, hogy az I., III. és IV. r. vádlottak feltételes szabadságra nem bocsáthatók, a II. r. vádlott esetében a Btk. 43. §
(1)bekezdése alapján állapítsa meg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját. Az V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XIII., XIV. r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztést, az V. r. vádlottal szemben kiszabott közügyektől eltiltást, és a VI., VII., VIII., IX., X., XI., XIII., XIV. vádlottakkal szemben kiszabott kiutasítás tartamának súlyosítását, az I., II., III., IV., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIII. és XIV. r. vádlottak közügyektől eltiltásának mellőzését, az embercsempészés bűntette vonatkozásában a büntetést az I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII., IX., XI., XII., XIII. és XIV. r. vádlottal, mint bűnszervezetben elkövetővel szemben tekintse kiszabottnak az ítélőtábla. Egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta annak megállapításával, hogy a VIII. r. vádlott 2016. december 10. napjától 2017. február 14. napjáig kiadatási fogva tartásban volt, vonatkozásában a 2016. december 10. napjától kiadatási fogva tartásban, majd 2017. február 14. napjától előzetes fogva tartásban töltött időt számítsa be a kiszabott szabadságvesztésbe. A II. r. és VII. r. vádlottak életveszélyt okozó testi sértés bűntetteként értékelt cselekményének a megnevezése helyesen testi sértés bűntette [Btk. 164. §
(1)és
(3)bekezdés,
(8)bekezdés
  1. fordulat], s a VI. r. vádlott
  2. május
  3. napjától van letartóztatásban. A fellebbezési tárgyaláson I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védője az írásban benyújtott fellebbezés indokolását fenntartotta, azt azzal egyezően adta elő. Nyomatékos enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni az emberölés bűntette vonatkozásában az eshetőleges szándékot és a bűnsegédi bűnrészességet. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védője az írásbeli fellebbezés indokolásával egyezően tartotta fenn a fellebbezést. Azt azzal egészítette ki, hogy a II. r. vádlott XXVI. tényállási pontban írt cselekménye helyesen tömegszerencsétlenséget okozó közúti veszélyeztetés bűntettének minősül, miután közlekedési szabály megsértésével valósult meg az utasok szállítása. Hivatkozott arra is, hogy a szállító gépjárművön nem történt felújítás, rossz állapotú volt, a sérülés okozására a II. r. vádlott tudatos gondatlansága terjedt ki, a limitált veszélyeztetési szándékot nem lépte túl, és sérülés okozására irányuló szándéka nem volt. Az enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel a II. r. vádlott büntetésének lényeges enyhítését indítványozta. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott védője a másodfokú tárgyaláson perbeszédét az írásbeli fellebbezés indokolásban foglaltakkal egyezően adta elő. Hangsúlyozta, hogy a vádlottak, így a III. r. vádlott nem ismerték a hűtőkamion jellegzetességeit, fel sem merült bennük, hogy az nem szellőzik megfelelő módon. Hivatkozott arra is, hogy a vádlottak flexet vásároltak, és azt hitték, a társaik lyukakat vágnak a hűtőkamionon. Hangsúlyozottan vitatta, hogy a III. r. vádlott a IV. r. vallomásával szemben utasításokat adott volna arra a IV. r. vádlottnak, hogy ne álljon meg. E körben utalt arra, hogy más tényállási pontoknál nem került megállapításra olyan körülmény, hogy a kísérő sofőr utasításokat adott a szállítást végző sofőrnek. A IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII. r. vádlottak védői védőbeszédeiket az írásban előterjesztett fellebbezés indokolásaikban foglaltakkal egyezően adták elő. XIII. rendű vádlott neve XIII. r. és XIV.rendű vádlott neve XIV. r. vádlottak védője hangsúlyozta, hogy a titkos információgyűjtés során beszerzett telefonbeszélgetések hanganyaga alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a XIII. r. vádlott a cselekmény egy részét fenyegetés hatására követte el. Álláspontja szerint nem vitatható, hogy szervezett jelleget mutatott a XIII. r. vádlott magatartása, azonban az nem érte el a bűnszervezet szintjét, amely a XIII. r. és XIV. r. vádlottak egyike esetén sem állapítható meg. Indítványozta, hogy az ítélőtábla a XIII. és XIV. r. vádlottak vonatkozásában a bűnszervezetben történt elkövetés megállapítását mellőzze és büntetéseiket enyhítse. Az utolsó szó jogán történt felszólalásaikban az I., II., III., IV. r. vádlottak az első fokú eljárásban is előadott védekezésüket ismételték meg, csatlakoztak a védőik által előadottakhoz. Az V., VI., VIII., IX., X., XI., XIII., XIV. r. vádlottak ugyancsak csatlakoztak a védőik által előadottakhoz, és őszinte megbánásukat fejezték ki a bűncselekmények elkövetésével kapcsolatban. Az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve III. r., IV.rendű vádlott IV. r., VII.rendű vádlott neve VII. r. és XIV.rendű vádlott neve XIV. r. vádlottak büntetésének súlyosítására irányuló ügyészségi fellebbezést, valamint V.rendű vádlott neve V. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak büntetéseinek enyhítésére irányuló védelmi fellebbezéseket találta alaposnak. A bejelentett fellebbezések folytán a másodfokú bíróság a büntetőeljárásról szóló
  4. évi XC. törvény (továbbiakban Be.)
  5. §
(1)és
(2)bekezdése alapján eljárva az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást felülbírálta, függetlenül attól, hogy ki és miért fellebbezett. Ennek során vizsgálta az eljárási szabályok megtartását, a tényállás megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmények minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét. Az eljárási szabályok megtartásának vizsgálata során, a távollévő vádlottak idézésének hirdetményi úton való kézbesítésének hiányosságaira, késedelmeire, s ennek következtében a tárgyalási időköz hiányaira vonatkozóan tett fellebbviteli főügyészségi megállapításokkal egyetértett. Az elsőfokú bírósági eljárás során hatályban volt büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban korábbi Be.) 279. §
(1)bekezdésének első mondata alapján a kitűzött határnapra idézni kell a vádlottat, a kötelező védelem estén a védőt és mindazokat, akiknek a megjelenése a tárgyaláson kötelező. A 70. §
(5)bekezdés a) pontja alapján hirdetményi úton kell kézbesíteni a hivatalos iratot az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére. A 70.§
(6)bekezdése értelmében a hirdetményt tizenöt napra közzé kell tenni a kézbesítést elrendelő bíróság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, és tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára. A 70. §
(6b)bekezdése alapján az iratot a hirdetménynek a kézbesítést elrendelő bíróság hirdetőtábláján történt kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A 279. §
(3)bekezdésének első mondata alapján a vádlottnak az idézést legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni (tárgyalási időköz). A korábbi Be. 282. §
(3)bekezdése alapján a tárgyalási időköz be nem tartása miatt a tárgyalást csak akkor nem kell elhalasztani, ha a vádlott és a védő egybehangzóan kéri a tárgyalás megtartását. (A jelenleg hatályos Be. 135. §-a és 510. §
(5)bekezdése ugyanilyen tartalmú rendelkezéseket tartalmaz.) A fenti rendelkezések alapján a fellebbviteli főügyészség indítványában foglaltakkal egyetértve megállapította az ítélőtábla, hogy a törvényszék az eljárási szabályok megsértésével tartott meg egyes tárgyalási napokat a hirdetményi úton idézett VII.rendű vádlott neve VII. r., XII.rendű vádlott neve XII. r. és XIV.rendű vádlott neve XIV. r. vádlottak vonatkozásában arra tekintettel, hogy vagy nem is történt meg a hirdetményi úton való idézésük, vagy csak késedelmesen, s emiatt nem volt meg a tárgyalási időköz az idézés kézbesítése és az adott tárgyalási nap között. Így a VII. r. vádlott vonatkozásában a
  1. szeptember
  2. és október
  3. napján, mindhárom említett vádlott esetében pedig a
  4. szeptember 14., október 2., november 20., 21., 23., 24.,
  5. március 9., április 17., 18., május
  6. és
  7. napján eljárási szabálysértéssel tartotta meg a tárgyalást a törvényszék, mert az adott tárgyalási napra szóló hirdetményi idézés vagy nem volt szabályszerű, vagy az idézés és a tárgyalás határnapja között nem telt el legalább nyolc nap. Tekintettel pedig arra, hogy ha a vádlott hirdetményi idézése nem volt szabályszerű, akkor a tárgyalás megtartása a vádlott távollétében az adott tárgyalási nap esetében törvénysértő, s emiatt az ezeken felvett bizonyítás eredményét a vonatkozásukban nem lehet bizonyítékként értékelni (BH
  8. 275, BH
  9. 59.). Ez azonban nem érinti sem a korábbi, sem a későbbi tárgyalási napokon felvett bizonyítás törvényességét, miként nincs kihatással az adott eljárási szabálysértéssel nem érintett vádlottakra nézve sem. Így a másodfokú bíróság VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlottat érintően megállapította, a ... forgalmi rendszámú DAF típusú gépjárműre vonatkozó adásvételi szerződések, az összefoglaló jelentés adatai, a NÚSZ adatok, a tehergépkocsi haladási útvonaláról készült jelentés, amelyek a fenti eljárási szabálysértéssel megtartott tárgyalási napokon kerültek ismertetésre, nem vehetők ugyan figyelembe bizonyítékként, azonban vonatkozásában a törvényesen felvett további bizonyítás eredménye alapján is megalapozott tényállás megállapítására került sor. A XII. és XIV. r. vádlottak tekintetében ugyanakkor az elsőfokú bíróság szabálysértése miatti bizonyítékok kirekesztése a tényállásra kihatott volna, ezért az eljárási szabálysértés kiküszöbölése érdekében az ítélőtábla a Be.
  10. §
(1)bekezdése alapján bizonyítást vett fel, és a megalapozott tényállás megállapításához szükséges - és az elsőfokú bíróság által már ismertetett, s az ítéletben is értékelt - lényeges releváns iratokat ismertette a XII. r. és a XIV. r. vádlottakra vonatkozóan. Az ügyészségnek az egyéb, a tényállás megalapozottságát nem érintő iratok ismertetésére vonatkozó bizonyítási indítványát pedig mint szükségteleneket elutasította. Osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség átiratában írt azon észrevételt is, hogy az elsőfokú bíróság az egyes tárgyalási jegyzőkönyvekben a jelenlévők között több esetben elmulasztotta feltüntetni a VIII., X., XI. r. vádlottakat. Így a
  1. augusztus 22.,
  2. szeptember 14.,
  3. október
  4. napján tartott tárgyalási napon a X. és XI. r. vádlott, a
  5. augusztus 24.,
  6. szeptember 18.,
  7. szeptember 20.,
  8. október
  9. napján tartott, és az azt követő összes tárgyalási napon - a
  10. november 21., a
  11. január
  12. és január
  13. napjain tartott tárgyalási napok kivételével - a VIII. r. vádlott nem került feltüntetésre mint jelenlévő vádlott. A törvényszék azonban minden esetben azt rögzítette a jegyzőkönyvben, hogy a fogva lévő vádlottak előállítása megtörtént a büntetés-végrehajtási intézetből, a VIII. r. vádlott több ilyen tárgyalási napon észrevételt is tett, a
  14. június
  15. napján tartott tárgyaláson felszólalt az utolsó szó jogán, illetve a
  16. június 14-i tárgyaláson jogorvoslati nyilatkozatot tett, s ezen felül senki sem kifogásolta a vádlottak hiányát. Erre figyelemmel nyilvánvaló jegyzőkönyvezési hibára vezethető vissza, hogy a jegyzőkönyvből az említett vádlottaknak mint jelenlévőknek a feltüntetése elmaradt. Ugyancsak eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által a
  17. május
  18. napján megtartott tárgyaláson tanú neve5 és tanú6 tanúkénti idézésére vonatkozó bizonyítási indítványát (első fokú
  19. számú jegyzőkönyv
  20. oldal
  21. bekezdés) nem bírálta el, és nem is indokolta meg ítéletében azt, hogy miért nem tett eleget az indítványban foglaltaknak. A korábbi Be.
  22. §
(1)bekezdésének második mondata alapján a bizonyítási indítvány elutasításának indokait az ügydöntő határozatban ugyanis ki kell kifejteni. [Ugyanilyen rendelkezést tartalmaz a jelenleg hatályos Be. 561. §
(3)bekezdés f) pontja is.] A másodfokú bíróság azonban érdemben egyetértett a bizonyítási indítvány teljesítésének szükségtelenségével, ezért kizárólag az eljárási szabálysértés megállapítására szorítkozott. Az elsőfokú bíróság egyebekben az eljárási szabályok megtartásával folytatta le a tárgyalást. A törvényszék a korábbi Be. XXV. Fejezete szerinti eljárásban a tárgyalást XIV.rendű vádlott neve XIV. r. vádlott távollétében folytatta le. Tekintettel arra, hogy a XIV. r. vádlottat a másodfokú eljárás során elfogták, ezért az ítélőtábla a Be. 752. §
(1)bekezdése alapján a XIV. r. vádlottat a fellebbezési tárgyaláson kihallgatta, valamint - részben a fentebb részletezett eljárási szabálysértés kiküszöbölése érdekében is - ismertette a távollétében tartott tárgyalás iratainak a lényegét. A XIV. r. vádlott a kihallgatása során mindössze a személyi körülményeire és arra vonatkozóan nyilatkozott, hogy a vádlottak közül a II. r. vádlottat ismeri, akit Magyarországon ismert meg. Ezt követően nem kívánt vallomást tenni, amelyből következően a vallomása a terhére rótt cselekményt illetően semmilyen új bizonyítékot nem tartalmazott az elsőfokú bíróság által értékeltekhez képest, s így fel sem merült a vallomása alapján további bizonyítás felvételének a szükségessége. Az elsőfokú bíróság a tényállás-felderítési feladatának eleget tett, s a XIV. r. vádlott kihallgatásán, valamint az eljárási szabálysértések orvoslása végett történő iratismertetésen túlmenően további bizonyításnak nem volt helye. Ezért a másodfokú bíróság a bizonyítási indítványokat egyebekben mint szükségteleneket - elutasította. A bizonyítékok értékelése, és ez alapján a bizonyítás eredményének a megállapítása az elsőfokú bíróság feladata [korábbi Be. 78. §
(3)bekezdése]. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat ha nem is teljes részletességgel, de a másodfokú felülbírálathoz szükséges mértékben értékelte az ítéletben. Megállapítható, hogy mely bizonyítékot és miért vetett el, illetve melyeket és miért fogadott el. A tényállás a törvényszék által elfogadott bizonyítékokkal alapvetően összhangban áll. Az elsőfokú bíróság érvelése iratszerű, logikus és minden lényeges releváns bizonyítékra kiterjedt, ezért a bizonyítékok mérlegelésén keresztül a tényállást támadó fellebbezések eredményre nem vezethettek, s a tényállás a másodfokú bíróság számára is irányadó volt [Be. 591. §
(1)bekezdése, Be. 593. §
(2)bekezdése]. Az ítélőtábla a másodfokú tárgyaláson felvett bizonyítás, a ... a másodfokú eljárásban beszerzett és a tárgyaláson ismertetett tájékoztatása, valamint az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján, a Be. 593. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján eljárva az első fokú ítéletnek a vádlottak személyi körülményeire, valamint a tényállásra vonatkozó részét az alábbiak szerint kiegészítette, illetve helyesbítette: A 34. oldal 6. bekezdését azzal, hogy VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottnak epekő megbetegedése is van (másodfokú tárgyaláson 137/Vé/5. szám alatt csatolt ambuláns lap). A 35. oldal 4. bekezdését azzal, hogy XIII. rendű vádlott neve XIII. r. vádlott jövedelme helyesen: 400-500 leva volt (első fokú 131. számú jegyzőkönyv 24. oldal utolsó bekezdése). A 35. oldal 6. bekezdésében írtakat azzal, hogy XIV.rendű vádlott neve XIV. r. vádlott legmagasabb iskolai végzettsége szakközépiskola, a szakképzettsége informatikus. ...ban gépkocsivezetőként a ... cégnél havi 890 euró jövedelemre tett szert. Vagyonát képezi egy ismeretlen értékű gépkocsi (másodfokú 137. sorszámú jegyzőkönyv 9. oldal). A 36. oldal 2. bekezdésében írt I.rendű vádlott neve I. r. vádlott oltalmazotti státuszát jogerősen 2016. február 26. napján visszavonták. XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott helyesen nem menekült, hanem oltalmazotti státuszban van jelenleg is (a ... a másodfokú iratok között 133. sorszám alatti tájékoztatása). A fellebbviteli főügyészség indítványozta a tényállás helyesbítését oly módon, hogy a másodfokú bíróság a „menekült" megnevezést a „migráns személy" kifejezéssel helyettesítse. Az ítélőtábla ennek szükségességével nem értett egyet. Az első fokú ítéletből egyértelműen megállapíthatóan a törvényszék az államhatárt a jogszabályi rendelkezések megsértésével átlépő külföldi személyeket nyilvánvalóan a szóismétlés elkerülése érdekében - különbözőképpen, így migránsoknak, menekülteknek, illegális határátlépőknek, sértetteknek, harmadik országbeli személyeknek nevezte. Teintettel arra, hogy az ügy elbírálása szempontjából sem eljárásjogi, sem anyagi jogi indoka nincs annak - és ilyenre az ügyészség sem hivatkozott -, hogy ezen megjelöléseken belül a „menekült" kifejezést „migráns"-ra változtassa meg a másodfokú bíróság, ezért annak irreleváns volta miatt nem fogadta el az ügyészségi indítványt e körben az ítélőtábla. Az első fokú ítélet tényállásának bevezető részét helyesbítette az ítélőtábla akként, hogy a 41. oldal alulról a második bekezdésében a XII. r. vádlott helyesen kettő, a VII. és a VIII. tényállási pontokban írt cselekményben vett részt. (A VII. tényállási pont esetén a vádirat tartalmazza a XII. r. vádlott cselekményét, azonban annak minősítését nem.) A 44. oldal 6. sorában II.rendű vádlott vádlott helyesen a II. r. vádlott. A fellebbviteli főügyészség másodfokú tárgyaláson tett észrevételét osztva az ítélőtábla mellőzte a II. tényállási pontból (első fokú ítélet 46. oldal 1. bekezdése) azt a megállapítást, hogy az I. r. vádlott a XII. r. vádlott kezdeményezésére ismerkedett meg tanú neve4-dal. Ez a megállapítás ugyanis az I. r. vádlott tárgyaláson előadott azon vallomásán alapult, amit a 2018. április 20. napi tárgyaláson tett, s amelyre a korábban kifejtettek szerint a XII. r. vádlott hirdetményi idézése nem volt szabályszerű, amelynek következtében az I. r. vádlott ezen vallomása rá vonatkozóan nem vehető figyelembe bizonyítékként (első fokú 295. számú tárgyalási jegyzőkönyv 65. oldalán rögzített I. r. vádlott vallomása). A VII. és VIII. tényállási pontok 1. bekezdéseit (első fokú ítélet 50. oldal 5. bekezdése és 51. oldal 6. bekezdései) kiegészítette az ítélőtábla azzal, hogy a II. r. vádlottat az I. r. vádlott bízta meg a határt jogellenesen átlépő külföldi személyek szállításának lebonyolításával, a szállítást végző embercsempészek toborzásával (I. nyomozati iratok 69. kötet 75-77. lapszáma alatti II. r. vádlott gyanúsítottként tett vallomása). A XX. tényállási pontot (első fokú ítélet 68. oldal 5. bekezdése) akként helyesbítette, hogy a csempészett személyek száma legalább 88 fő volt. Nem osztotta az ítélőtábla a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség első fokú ítélet 71. oldal 5. bekezdésének mellőzésére vonatkozó észrevételét, amit az ügyészség azzal indokolt, hogy a vádirat nem tartalmazta a csempészett személyek jelentős testi, lelki gyötrelmének okozására vonatkozó tényállási részt, azért azt az ítéleti tényállás sem tartalmazhatja. Ez azonban téves jogi álláspont. A vádelv (korábbi Be. 2. §-
  2. a)a vád és az ítélet tényállása közötti teljes történeti azonosságot ugyanis nem követeli meg. A bíróságnak a bizonyítás során a tényállás hiánytalan, valóságnak megfelelő tisztázására kell törekednie; a bizonyítás eredményéhez képest az ítéleti tényállás több vonatkozásban, így az elkövetés helye, ideje, módja, eszköze, eredmény stb. tekintetében eltérhet a vádirati tényállástól anélkül, hogy az a vádelvet sértené [Alkotmánybíróság 14/2002. (III. 20.) AB határozata, BH2005. 7., BH2005. 242., BH2011. 245.]. Erre tekintettel az elsőfokú bíróságnak a vád tényállását pontosító, bizonyítékokon alapuló megállapításának mellőzése szóba sem kerülhet a vádelv megsértésére hivatkozással. Az ítélőtábla az első fokú ítélet 71. oldal utolsó bekezdését (XXII. tényállási pont) akként helyesbítette, hogy a határátlépő külföldi személyek beszállítása helyesen 00 óra 30 perc körül történt (nyomozati iratok 67. kötet 226. oldalán lévő közlemények). A 72. oldal alulról 3. bekezdését kiegészítette azzal, hogy IV.rendű vádlott IV. r. vádlott által vezetett a Mercedes Sprinter gépkocsiban szállított 38 fő külföldi dörömbölt, amelyet a IV. r. vádlott észlelt, és e körülményt II.rendű vádlott neve II. r. vádlottnak jelezte, aki arra utasította a IV. r. vádlottat, hogy ne álljon meg (I. nyomozati iratok 67. kötet 229. oldal 01-02156-01. számú közlemény). A XXV. tényállási pontban írtakat az ítélőtábla az alábbiakkal egészítette ki: A 76. oldal 3. bekezdését azzal, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott utasítására III.rendű vádlott neve III. és IV.rendű vádlott IV. r. vádlottak megvásároltak egy flexet, amit átadtak a VI. r. és a VII. r. vádlottaknak. A flex használatára azonban nem került sor (III.rendű vádlott neve III. r. vádlott első fokú 231. sorszámú jegyzőkönyv 8-9. oldalán rögzített vallomása). A 77. oldal 2. bekezdésében írtakat azzal egészítette ki, hogy az életüket vesztett négy, a tizennegyedik életévüket be nem töltött gyermek 2004. január 1., 2009. január 1., 2014. március 7. illetve 2014. október 9. napján születtek (I. nyomozati iratok 35. kötet 719-723. lapszám alatti orvosszakértői vélemény melléklete). A 79. oldal 1. bekezdését azzal egészítette ki, hogy először IV.rendű vádlott IV. r. vádlott állt be a kamionnal a pihenőhelyre, majd azt észlelve beállt III.rendű vádlott neve III. r. vádlott is (I. nyomozati iratok 67. kötet 288. oldal 01-03027-01. számú közlemény). Ugyanezen bekezdést azzal is kiegészítette, hogy a sértettek hangoskodása miatt II.rendű vádlott neve II. r. vádlott továbbhaladásra utasította III.rendű vádlott neve III. r. és IV.rendű vádlott IV. r. vádlottakat (I. nyomozati iratok 67. kötet 288. oldal 01-03029-01. számú közlemény utolsó előtti sora). A 79. oldal alulról a második bekezdését azzal egészítette ki, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott 07 óra 23 perckor adott azon utasítása alapján, hogy „ha most nem visítanak annyit, állj le és tűnj el" (I. nyomozati iratok 67. kötet 293. oldal 01-03046-01. számú közlemény) került sor a későbbiekben a megállásra. A megállás időpontjában 68 sértett már halott volt. Nem osztotta ugyanakkor a másodfokú bíróság a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség azon indítványát, hogy II.rendű vádlott neve II. és IV.rendű vádlott IV. r. vádlott közötti telefonbeszélgetések alapján, mint ténybeli következtetésként ki kell egészíteni a tényállást azzal a megállapítással, hogy a IV. r. vádlott csukta be a kamion ajtaját. Önmagában ugyanis abból, hogy a II. r. vádlott telefonon keresztül felhívta a IV. r. vádlottat az ajtó becsukására, nem következik kizárólagosan az, hogy a kamion ajtaját csakis a IV. r. vádlott csukhatta be. A IV. r. vádlott ugyanis a 71 ember beszállításában nem vett részt, azt más személyek intézték, a IV. r. vádlott közben a kamion vezetőfülkéjében ült, s azt sem lehetett megállapítani, hogy a raktér ajtaját ki zárta le egy drótdarabbal, márpedig az nyilvánvalóan az ajtók becsukásához kapcsolódott. XXVI. tényállási pontot illetően a másodfokú bíróság megállapította, hogy a 81. oldal 5. bekezdés 5. sorában a dátum éve helyesen 2015. év. A 82. oldal 3. bekezdését azzal egészítette ki, hogy VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott 2015. augusztus 27. napján 05 óra 38 perc előtt rakta ki az általa szállított mintegy 30 személyt (I. nyomozati iratok 67. kötet 328. oldal 01-03345-01. számú közlemény). A 83. oldal 3. bekezdés utolsó mondatát azzal a helyesbítéssel a jogi indokolásba utalta, hogy a II. r. és a VII. r. vádlottak annak lehetőségébe belenyugodva zárták be újra és újra a kamion ajtaját, hogy azzal 67 sértett közvetlen életveszélyes állapota rövid időn belül újra és újra bekövetkezhet. A XII., XIII., XIV., XIX., XX. tényállási pontokat kiegészítette azzal a másodfokú tárgyaláson a fellebbviteli főügyészség képviselője által is indítványozott megállapítással, hogy az I. r. vádlottnak ... területén tartózkodó bűntársai, köztük XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott juttatták át a határon az illegális határátlépőket, amelyről értesítették az I. r. vádlottat. Ekkor az I. r. vádlott a II. r. vádlottat megbízta az emberek továbbszállításának a megszervezésével. XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott az illegális határátlépők Magyarországra való bejutását a ... lévő szervezőkkel történő folyamatos kapcsolattartással, utasítások adásával, valamint - a másodfokú tárgyaláson ismertetett 528/2016. bü. - továbbiakban II. nyomozati iratok 39. kötet 169-335.oldalain rögzített XII. r. vádlott által használt mobiltelefon híváslista és cellainformációk alapján megállapíthatóan - a menekültek szállító járműbe történő beszállításának közelében való biztosítással segítette. Az első fokú ítélet 35. oldal utolsó előtti bekezdését, a 40. oldal első bekezdése 8. sor utolsó tagmondatát, a 43. oldal 2. és 4. bekezdéseit, a 80. oldal utolsó bekezdését, a 81.oldal 1. bekezdését és a 83. oldal 4. bekezdéséből azt a megállapítást, hogy „a szándékuk a szállított személyek halálának előidézésére nem terjedt ki" a másodfokú bíróság a jogi indokolásba utalta, mivel azok jogkövetkeztetéseket tartalmaznak, és mint ilyeneknek nem a tényállásban, hanem a jogi indokolásban a helyük (BH2005. 167.). A fenti kiegészítésekkel és helyesbítésekkel együtt az első fokú ítéleti tényállás teljes egészében megalapozott lett és a másodfokú felülbírálat alapját képezte. A törvényszék a tényállásból okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére valamennyi bűncselekményt illetően, így felmentésre egyik vádlott esetében sem kerülhetett sor. A vádlotti cselekmények elbírálása során alkalmazandó büntető törvény meghatározását illetően az első fokú ítélet jogi indokolását a másodfokú bíróság a következőkkel helyesbítette, illetve kiegészítette: I.rendű vádlott neve I., II.rendű vádlott neve II., III.rendű vádlott neve III.r és IV.rendű vádlott IV. r. vádlottak esetében, akiket a bíróság emberölés bűntettében is bűnösnek mondott ki, az elkövetéskor hatályos büntető törvényhez képest az elbíráláskori büntető törvény nem tesz lehetővé enyhébb elbírálást. A halmazati büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések figyelembevételével ugyanis mindkét törvény szerint a határozott ideig tartó szabadságvesztés leghosszabb tartama bűnszervezetben történt elkövetés esetén 25 év [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) 36. §, Btk. 81. §
(1),
(2),
(3)bekezdései]. A többi vádlott esetében az elbíráláskor hatályos törvény pedig kifejezetten súlyosabb rendelkezéseket határoz meg, miután az embercsempészés bűntette alap- és minősített eseteinek büntetési tételei
  1. szeptember
  2. napjával emelkedtek, mint ahogy arra az első fokú ítélet
  3. oldal
  4. bekezdése is hivatkozik. Osztotta az ítélőtábla a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontját, hogy tévesen állapította meg a törvényszék, hogy az elbíráláskori büntető törvény nem tartalmazza a kötelező vagyonelkobzást a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyonra, ugyanis a Btk. 74/A. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a hatályos törvény szerint is kötelező vagyonelkobzást elrendelni a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyonra. Ezen túlmenően az elbíráláskori büntető törvény az üzletszerűen elkövetett embercsempészés elkövetésének ideje alatt szerzett vagyonra nézve is kötelező vagyonelkobzást ír elő [Btk.74/A.§
(1)bek. c) pont]. A fenti helyesbítéssel és kiegészítéssel együtt helyes volt, hogy az elsőfokú bíróság az elkövetéskori büntető törvényt alkalmazta. A vádlottak által megvalósított bűncselekmények jogi minősítése többségében helyes, kismértékben pedig téves volt, ugyanakkor a jogi indokolás is helyesbítésre és kiegészítésre szorult az alábbiak szerint: Az ítélőtábla a jogi minősítést illetően előre bocsátja, hogy nem osztotta a Szegedi Fellebbviteli Főügyészségnek az embercsempészés rendbeliségéhez kapcsolódó azon álláspontját, amely szerint az átlépett, illetve átlépni szándékozott határok száma alapján bűnhalmazatot kell megállapítani. Ahogy a Kúria korábban már kimondta, több államhatár tiltott átlépésének rövid időn belül való többszöri segítése nem eredményez halmazatot, és az embercsempészés bűntetténél a folytatólagos elkövetés - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az azonos sértett sérelmére elkövetés hiányában is megállapítható (BH2008. 319.). A fellebbviteli főügyészség által hivatkozott és ezzel ellentétes álláspont eleve kizárja a folytatólagos elkövetés lehetőségét annak ellenére, hogy ugyanazon jogtárgy, vagyis a közrend, közelebbről az államhatár legális átlépéséhez fűződő társadalmi érdek többszöri sérelme következik be egységes elhatározás folytán, rövid időn belül, amely révén a folytatólagosság egységének valamennyi törvényi feltétele fennáll. Ezen álláspont ezért téves, és a másodfokú bíróság a Btk. 6.§
(2)bekezdése szerinti folytatólagosság megállapításának lehetőségét elfogadva értékelte a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő több határátlépéshez nyújtott vádlotti segítségeket. A másodfokú bíróság kiemeli továbbá, hogy a csempészett személyek sanyargatásával elkövetett embercsempészés alaki halmazatban áll az annak elkövetése során, a sanyargatás keretei között megvalósuló élet, testi épség elleni bűncselekményekkel. Az emberölés különös kegyetlenséggel elkövetettkénti minősítése mellett azonban az embercsempészésnek a csempészett személy sanyargatásával elkövetett minősített esete nem állapítható meg, az ugyanazon körülmény kétszeri értékelésének tilalma miatt. Az I., II., III. és IV. r. vádlottaknak a XXV. tényállási pontban írt, és a Btk. 160. §
(1)és
(2)bekezdés d) pontja szerinti emberölés bűntettének különös kegyetlenséggel elkövetettkénti minősítő körülmény mellett a Btk. 353. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti embercsempészés bűntettének minősített esete, azaz a csempészett személy sanyargatásával elkövetett elkövetési mód megállapításának tehát nem volt helye. Nem következik azonban be a kétszeri értékelés tilalmának a sérelme, ha a sanyargatással megvalósuló bűncselekményt az életveszélyt okozó súlyos testi sértés bűntettének megvalósulása mellett kell megállapítani, hiszen ezen utóbbi bűncselekménynek nem minősítő körülménye a különös kegyetlenséggel való elkövetés (BH
  1. 442.). A II. r. és a VII. r. vádlottak esetén a XXVI. tényállási pontban írt életveszélyt okozó súlyos testi sértés bűntette így alaki halmazatban áll a csempészett személy sanyargatásával elkövetett embercsempészés bűntettével. A XXV. tényállási pontban megállapítottakkal kapcsolatban a következő az ítélőtábla álláspontja, amely állásponttal helyesbítette is az elsőfokú bíróság jogi okfejtését: A sértettek halálához vezető okfolyamat a kamion ajtajának a becsukásával kezdődött el, hiszen ettől a pillanattól kezdődően kezdett el fogyni a túlzsúfolt raktérben a levegő. Azt nem lehetett megállapítani, hogy ki zárta be a raktér ajtaját. Azt valamennyi vádlott tudta, hogy sok embert szállítottak be egy gyakorlatilag légmentesen záródó hűtőkamionba. A kamion hűtő jellege kívülről is egyértelműen felismerhető, és abból egyenesen következik a gépjármű azon tulajdonsága, hogy légmentesen záródik. Ezt az I., II., III. és IV. r. vádlott is tudta, és ebből következően szükségképpen felmerült bennük annak a lehetősége, hogy a raktérben tartózkodó személyek egy idő után megfulladhatnak, amennyiben nem jutnak több levegőhöz. A gépkocsi ajtaja belülről természetesen nem volt nyitható, hiszen hűtött árut szállító jármű esetén szükségtelen az ajtók belülről nyitásának megoldása. Ebből következően a vádlottak által is tudottan a sértettek saját magukon nem tudtak segíteni, csakis külső segítségre számíthattak a fulladás elkerülése érdekében. Akkor azonban, amikor a IV. r. vádlott mozgásba hozta a gépjárművet és haladt az úton, gyakorlatilag elzárta a sértetteket annak a lehetőségétől, hogy külső segítséghez juthassanak, s így az érintett vádlottak által tudottan, a gépjármű haladása közben a sértettek halálához vezető okfolyamat is folyamatosan haladt előre (Szegedi Ítélőtábla Bf.II.224/2017/
  2. számú ítélet). Azt a körülményt, hogy a csempészett személyek nem jutnak elég levegőhöz, már a XXV. tényállási pontot megelőző több szállításnál is megtapasztalták az érintett vádlottak. Így az V., XI., XII. tényállási pontban írt esetnél dörömbölést, a XIII. tényállási pontban részletezettek szerint a szállított személyek ájulását, a szigetelő gumi eltávolítását tapasztalták, a XVIII. tényállási pontban írtak esetében a sértettek hánytak, kopogtattak, a XIX/B. tényállási pontban írtak szerint dörömböltek és 8 fő orvosi ellátásra is szorult, a XIX/C. tényállási pontnál dörömböltek és megkíséreltek lyukat fúrni, a XX. tényállási pontnál többen rosszul lettek, hánytak, a XXII. tényállási pontban írt esetben a gumitömítést kitépték, míg a XXIII. tényállási pont esetén a ponyvás tehergépkocsi ponyváját kiszakították. A levegőhiány problémájára tekintettel felmerült, hogy a szállító gépjárműveken nyílást kellene vágni. Ezért a XXV. pontban írt szállítás előtt a II. r. vádlott utasítására a III. és IV. r. vádlott vásárolt egy flexet. Ennek a használatára azonban idő hiányában nem került sor. Az elindulást követő 40 perc elteltével a sértettek már dörömböltek a kamion oldalán, amely hangoskodás olyan mértékű volt, hogy a hűtővíz felmelegedése miatt megálló kamionba inkább nem töltött be vizet a III. r. és a IV. r. vádlott, hanem a lelepleződés veszélye miatt tovább indultak. A dörömbölés, hangoskodás, sikítozás, sírás ezt követően egyre csak fokozódott, és az I., II., IV. r. vádlott közötti beszélgetésekből megállapíthatóan szóba is került közöttük az, hogy a sértetteknek nincs elég levegőjük, ezért hangoskodnak. A 6 óra 9 perckor történő megállásra már azért került sor, mert az, amitől tartottak a vádlottak, be is következett, vagyis a sértettek fulladozni kezdtek, s ezért dörömböltek, sikítoztak. Az I. r. vádlott üzenetét közvetítve és egyben azt meg is erősítve a II. r. vádlott és a III. r. vádlott is azt mondta a IV. r. vádlottnak, hogy ne álljon meg, ne nyissa ki az ajtót, azonban a IV. r. vádlott a saját akaratából mégis megállt, s mögé állt be a III. r. vádlott is. Ekkora azonban a sértettek már oly mértékben fulladoztak, hogy halálfélelmükben akkora zajt csaptak, hogy a IV. r. vádlott a lelepleződéstől való félelme miatt már nem merte kinyitni az ajtót, illetve a II. r. vádlott is emiatt továbbhaladásra utasította a IV. r. és a III. r. vádlottakat. Ekkor döntött úgy a IV. r. vádlott, hogy nem engedi ki a fuldokló sértetteket, nehogy lebukjanak az embercsempészést illetően, inkább gyorsan tovább halad, amelynek révén elzárja a sértetteket a külső segítségnyújtás lehetőségétől és elkerüli az embercsempészet miatti lebukást, még olyan áron is, hogy a sértettek megfulladnak. Ezen tevékenységét az érintett vádlott-társai is észlelték, s azzal előzetesen, illetve az elindulást követően egyet is értettek. Ebben a II. r. vádlott közvetlenül szóban is támogatta, valamint az I. r. vádlott ezzel azonos álláspontját is - annak tolmácsolása révén közvetítette a IV. r. vádlott felé. Ezen túlmenően az I. r. vádlott ..., a III. r. vádlott pedig a végső megállásig továbbra is biztosította a kamion biztonságos haladását felvezetéssel, illetve kíséréssel, amely révén elkerülhető volt a lelepleződés, s ezáltal az, hogy a sértettek kívülről segítséget kaphassanak és így életben maradhassanak. A III. r. vádlott a II. r. vádlott felé ezen indulást követően az út során maga is kifejezésre juttatta, hogy nem szabad a kamion ajtaját kinyitni. Mindezekből megállapíthatóan a 06 óra 09 perces megállást követően megvalósított elindulás és továbbhaladás olyan aktív tevékenység volt, amellyel összefüggésben a vádlottak közömbösséget mutattak a sértettek további sorsát illetően. A korábbi szállításokon alapuló tapasztalataik, a hűtőkamion légmentesen záródó jellegének ismerete és a sértettek dörömbölésének, sikítozásának, sírásának mértéke alapján előre látták azt, hogy az ajtó kinyitása nélküli továbbszállítás a sértettek halálával járhat. Ekkor már a sértettek halála bekövetkezésének közvetlen veszélye szükségképpen fennállt. Az említett továbbhaladás mint a halálhoz vezető okfolyamatot fenntartó, azt előrevivő, fokozó, s a külső segítségnyújtás lehetőségét egyben elzáró elkövetési magatartás az embercsempészés későbbi lelepleződésének megelőzését célozta akár oly módon is, hogy ezzel együtt a sértettek halála a szállítás során bekövetkezhet, amelyet ugyan nem kívántak a vádlottak, de annak lehetőségébe mind a négy vádlott belenyugodott. IV.rendű vádlott IV. r. vádlott tehát nem azzal követte el az emberölést, hogy nem segített a sértetteknek, hanem azzal az aktív tevőleges magatartásával, hogy az általa felismerten már életveszélyben lévő sértettekkel újból elindult és haladt az úton mindaddig, amíg meg nem haltak a sértettek, és csend lett a kamionban. Ezen folyamatos haladás révén egyrészt a halálhoz vezető okfolyamatot továbbvitte, másrészt megakadályozta azt, hogy kívülről, másoktól segítséget kaphassanak a sértettek, s ezáltal elkerüljék a halált. Ebben pedig szóban és tevőlegesen is - részben a kamion haladásának biztosításával, részben II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a I.rendű vádlott neve I. r. és IV.rendű vádlott IV. r. vádlott közötti tolmácsolással - segítették a társai. Az I., II. és III. r. vádlottak így részben fizikai bűnsegélyt valósítottak meg a IV. r. vádlott tettesi magatartásához kapcsolódóan, részben pedig a IV. r. vádlott felé közvetlenül, illetve egymás között tett nyilatkozataik révén pszichikai bűnsegélyt fejtettek ki. Osztva tehát a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontját megállapította az ítélőtábla, hogy tévesen helyezkedett az elsőfokú bíróság arra az álláspontra, hogy a IV. r. vádlott mulasztással követte el az emberölést, mert az tevőleges magatartással valósult meg. Ettől a magatartástól eltérően, a csempészett személyek sanyargatásával megvalósuló embercsempészések esetén tudták ugyan az érintett vádlottak, hogy szenvednek a szállítási körülmények miatt a szállított személyek, amelybe a vádlottak bele is nyugodtak. Azonban a gépjármű megállításával - és adott esetben az ajtó kinyitásával - az élet- testi épség veszélyeztetése, sérelme felé haladó okfolyamatot megszakították, minthogy annak révén lehetőség nyílt a helyzet belső, vagy külső segítség révén való megoldására, a csempészett személyeknek a gépjárműből való kijutására, még mielőtt súlyosabb következmény bekövetkezett volna. A XXVI. pontban írt testi épség elleni cselekmény esetén pedig az irányadó tényállás alapján II.rendű vádlott neve II. és VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlottak a szállítás során megtapasztalták, hogy a szállított és lelepleződni nem akaró sértettek súlyosan szenvednek ugyan, de amikor már az életük is konkrét veszélybe került, akkor az ajtó belülről való kinyitásával meg tudták oldani, hogy levegőhöz jussanak. A sértettek, vállalva a súlyos szenvedést is, el akartak jutni ..., ezért nagyon sok szenvedést eltűrtek a lebukás elkerülése érdekében, azonban meghalni nem akartak, s a halál közeli veszélye esetén inkább kinyitották az ajtót. A II. r. és a VII. r. vádlottak a nagyfokú sértetti szenvedésbe - amelynek során közvetlen életveszélybe is kerültek a sértettek belenyugodtak ugyan, azonban ezen belenyugvásuk nem terjedt ki a sértettek esetleges halálára, amely a sértetteknek a vádlottak által is tudott cselekvősége következtében elkerülhető is volt. A sértettek azzal, hogy időnként kirúgták az ajtót, minden esetben megszakították azt az okfolyamatot, amely a halálukhoz vezethetett volna, amely okfolyamatot azonban a II. r. és a VII. r. vádlottak az ajtó visszacsukásával újra és újra elindítottak, és nem pedig fenntartottak, mint ahogy azt az elsőfokú bíróság megállapította (első fokú ítélet
  3. oldal
  4. bekezdés). Az ajtó visszacsukásával járó ismétlődő magatartásuk az életveszély többszöri okozását illetően természetes egységként értékelendő. Az ítélőtábla a fentiek alapján a vádlottak büntetőjogi felelősségét kizárólag csak a bekövetkezett eredményért állapította meg, azon túli felelősséget sem a csempészett személyek sanyargatásával elkövetett embercsempészés, sem a testi sértéses bűncselekmény esetén nem rótt az érintett vádlottakra. Ami a bűncselekmények minősítő körülményeit illeti, azokat helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság mind az embercsempészés, mind az emberölés és a testi sértés esetén is. Az érintett vádlottak és védők vitatták azt, hogy a XXV. tényállási pontban írt cselekvőséggel vádolt vádlottak tudtak arról, hogy a kamionban gyermekek is vannak. Ezzel szemben kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy az I., II. és IV. r. vádlottak a közöttük folyt telefonbeszélgetések alapján tisztában voltak azzal, hogy gyermekek is vannak a raktérben. Arra azonban nem lehetett következtetést levonni a lefolytatott bizonyítás, így különösen a vonatkozó telefonbeszélgetések alapján, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott tudott arról, hogy a szállított személyek között
  5. életévüket be nem töltött személyek is vannak. Mégis, tekintettel arra, hogy a bűnsegédek cselekményeinek minősítése a tettesek cselekményének a jogi minősítéséhez igazodik a bűnrészesség járulékos jellege folytán, s a bűnsegédek a tettesi mennyiségi túllépésért - mennyiségi a túllépés, ha a tettes ugyanannak a bűncselekménynek a minősített esetét valósítja meg, mint amelyre a bűnsegély vonatkozik (BH
  6. 111., BH
  7. 139.) - felelnek. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott esetén is ez történt. Erre figyelemmel a Btk.
  8. §
(2)bekezdés i) pontja szerinti, az emberölés bűntettének tizennegyedik életévét be nem töltött személyek sérelmére elkövetettkénti minősítését a III. r. vádlott esetén is helyesnek találta az ítélőtábla, akárcsak az I. r., a II. r. és a IV. r. vádlott esetében. Az elsőfokú bíróság helytálló érvekkel minősítette az emberölés bűntettét különös kegyetlenséggel és több ember sérelmére elkövetettnek is, amely körülményekre az érintett vádlottak tudata kétségtelenül kiterjedt, az ezt támadó eltérő álláspont alaptalan. Ugyancsak helyesen állapította meg a törvényszék az embercsempészés bűntettének a minősített eseteit, így a vagyoni haszonszerzési célzatot, az államhatár átlépéséhez több személynek segítségnyújtással elkövetést, a csempészett személy sanyargatásával való elkövetést és az üzletszerűséget is. Az elsőfokú bíróság ezekre vonatkozó okfejtését az ítélőtábla mindenben osztotta. A csempészett személyek sanyargatását megalapozó utazási körülményekkel, így a szűkös hellyel, túlzsúfoltsággal, levegőhiánnyal, felmelegedéssel, a biztonságos személyszállítás hiányaival a vádlottak már csak a járművek kívülről is látható tulajdonságai alapján tisztában voltak, és abba belenyugodtak. Nem kerülhet szóba ezen minősítő körülmény kapcsán a sértetti beleegyezés, miként az élet- testi épség elleni bűncselekmények tekintetében sem, hiszen egyrészt a sértettek az életük elvesztésébe nem egyezhetnek bele -nem is egyeztek bele-, a testi épségük sérelmébe, illetve a szállítás testi-lelki gyötrelmeket okozó körülményeibe való beleegyezést pedig kizárja az, hogy a beleegyezés nem irányulhat társadalmilag káros célra. Márpedig az embercsempészés, az illegális határátlépés annak minősül, a gyermekek esetén pedig nyilvánvalóan hiányzik a megfelelő ítélőképesség és önkéntesség a beleegyezéshez. A csempészett személyek sanyargatásának mint minősített esetnek a megállapítását támadó fellebbezések tehát alaptalanok voltak azzal, hogy az első fokú ítélet 155. oldal utolsó bekezdésében írtakat a másodfokú bíróság helyesbítette akként, hogy a csempészett személyek sanyargatásával, és nem pedig a sértett sanyargatásával valósult meg a minősített eset, hiszen a szállított személyek az embercsempészésnek nem a sértettjei. Alaptalannak bizonyult az üzletszerűség megállapítását támadó álláspont is. Az üzletszerűség megállapíthatósága szempontjából ugyanis közömbös, hogy az elkövető saját, vagy más haszna érdekében követi el a bűncselekményeket (BH2008. 174.). A rendszeres haszonszerzésre törekvés pedig nem jelent bűnözői életmódra való berendezkedést (BH2006. 6.), s nem szükséges, hogy a bűncselekmények elkövetése az elkövető fő megélhetési forrását jelentse (BH2002. 469.). A fenti elvek alapján a másodfokú bíróság XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlottnak a VII. és VIII. tényállási pontban írt bűncselekményeit folytatólagosan és üzletszerűen elkövetettnek minősítette [Btk. 353. §
(1)bek.,
(2)bek.
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bek.
  1. a)és
  2. d)pont, Btk. 6. §
(2)bekezdés]. Az elsőfokú bíróság a váddal egyezően ugyanis megállapította a XI. r. vádlott cselekvőségét nemcsak a VIII., hanem a VII. tényállási pontban is, azonban a jogi minősítés során ezt értékelés nélkül hagyta. A másodfokú bíróság ezen mulasztását pótolta, s tekintettel a folytatólagosság és az üzletszerűség törvényi feltételeinek fennállására, a két tényállási pontban foglaltakat együttesen a rendelkező rész szerint minősítette. Ezen túlmenően az ítélőtábla XIV.rendű vádlott neve XIV. r. vádlott XXI. tényállási pontban írt cselekményét az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően egyrészt folytatólagosan [Btk. 6.§
(2)bekezdése] elkövetettnek minősítette, tekintettel arra, hogy a XIV. r. vádlott két határ illegális átlépéséhez is segítséget nyújtott a cselekménye során. Másrészt pedig a csempészett személyek sanyargatásával elkövetettnek is minősítette [Btk. 353. §
(1)bek.,
(2)bek.
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bek. a) pont]. A zárt rakterű Mercedes Atego típusú járművel történt mintegy 40 fő szállítása a tachográf korong vizsgálata alapján készült műszaki szakvélemény szerint 8 órán át tartott, amely út alatt egyszer állt meg a XIV. r. vádlott, mindössze két percre. A szállított személyek száma és a menetidő alapján is ez a szállítás mindenképpen a csempészett személyek sanyargatásával járt. Ezt a törvényszék az adott tényállásban meg is állapította, de a bűncselekményt nem ekként minősítette, amelyet az ítélőtábla pótolt. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a XXIII. tényállási pontban ugyanilyen típusú, de nem is zárt, hanem ponyvás tehergépkocsiban - amelynek a ponyváját ki is vágták a csempészett személyek - mintegy 70 fő körülbelül 2 órán keresztül történt szállítása esetén is megállapításra került a csempészett személyek sanyargatása mint minősítő körülmény. A vádlottak és a védők a fellebbezéseikben támadták a bűnszervezetben való elkövetés megállapítását is, amely a büntetés kiszabása körébe tartozó kérdés. A másodfokú bíróság azonban a vádlotti és védői álláspontokkal szemben mindenben osztotta a törvényszéknek a bűnszervezetben elkövetésre vonatkozó megállapításait. Az embercsempész csoportban vezetői, irányítói, szervezői, előfutói feladatokat ellátó I. és II. r. vádlottak, a gépjárművek beszerzését és szervizelését intéző V. r. vádlott, illetve a több szállításban előfutóként, vagy sofőrként részt vett III., IV., VI. és XIII. r. vádlottak egyértelműen tisztában voltak azokkal a körülményekkel, amelyek a bűnszervezetben elkövetést megalapozták. A VII., VIII., IX., X. és XI. r. vádlottak ugyan csak egy-egy szállítás végrehajtásában vettek részt szállítóként, a nemzetközi embercsempészés azonban mindenki által tudottan, nyilvánvalóan csakis szervezetten történhet. Amennyiben pedig valaki ha nem is válik ezen szervezet tagjává, csak alkalmilag, akárcsak egy esetben is kapcsolódik hozzá, akkor is bűnszervezetben történik az elkövetés (Kúria 4/
  1. Büntető jogegységi határozat, EBH
  2. B. 14., Kúria Bfv.II.515/2018/6., Kúria Bfv.104/2018/14., Kúria Bfv.653/2018/9., Kúria Bfv.759/2017/5., Kúria Bfv.1752/2016/6.számú határozatai). Az irányadó tényállás szerint a társaikat beszervező előfutó, valamint a járművek vezetését vállaló vádlottak pénzért vettek részt a bűncselekményben. Bulgáriában a beszervezésükkor, vagy más esetben a Magyarországra szállításukat követően közölték velük, hogy illegális határátlépőket kell az országhatárokon át ... vagy ... szállítaniuk. Többen együtt érkeztek Bulgáriából arra a feladatra, nekik bérelt szálláson laktak, találkoztak vagy beszéltek a II. r. vádlottal, a II. r. vádlott fizette a szállásukat, akitől mobiltelefont kaptak a szállításokhoz, SIM kártyát, szállító járművet, benzinpénzt, autómatricákat. A II. r. vádlott pontos instrukciókkal látta el őket, hogy hol kell felvenniük a szállított személyeket, a szállításukat minden esetben előfutó kísérte, s a sofőrök folyamatos telefonos kapcsolatban voltak a II. r. vádlottal és az előfutóval. Ezen körülmények ismeretében a vádlottak szükségképpen tisztában voltak azzal, hogy a Magyarország ra szállításuk, elszállásolásuk, ellátásuk a szállított személyek több országhatáron való átjutása csak bűnözői csoportok szervezett, összehangolt együttműködése révén valósulhat meg. A határokon átnyúló módon szerveződött bűnszervezet esetében a hosszabb időre szervezettség és összehangoltság eleve szükségszerű ahhoz, hogy működni tudjon. Az összehangoltság meglétének nem feltétele a bűnszervezetben cselekvők közvetlen kapcsolata, más cselekvések, illetve a más cselekvők kilétének konkrét ismerete. A bűnszervezet tagjai, illetve a hozzájuk, a bűnszervezethez eseti jelleggel csatlakozók egymással összehangoltan végezték a ... működő embercsempész csoport által átjuttatott személyek továbbszállítását Nyugat-Európába. Ezt adott esetben csak a rendőri intézkedések szakították meg, amely azonban nincs kihatással az embercsempészés bűncselekményének megvalósulására, minthogy az már a segítségnyújtással befejezetté vált, függetlenül a határon való átjutás sikerétől. A bűnszervezetnek mindvégig megvolt a törvényben megkövetelt legalább három tagja, és erről valamennyi vádlott tudomással bírt, függetlenül attól, hogy a bűnszervezet összes tagja szükségszerűen nem volt jelen az egyes tényállási pontokban leírt szállítások során, illetve nem ismerte mindenki egymást. Azt helytállóan állapította meg a törvényszék, hogy az embercsempészés bűntette vonatkozásában a bűnszervezetben elkövetés megállapítható, ugyanakkor tévesen kiterjesztette a bűnszervezetben elkövetést a testi sértés bűntettére és az emberölés bűntettére is, amelynek pontos indokát nem adta, de feltehetően az alaki halmazat miatt találta ezen cselekményeket is bűnszervezetben elkövetettnek. Miután az irányadó tényállás szerint a bűnszervezet kizárólag embercsempészés céljából jött létre, s a bűnszervezetnek nem volt célja sem testi sértés, sem halál okozása, ezért az elsőfokú bíróság tévesen vonta be a bűnszervezetben való elkövetésbe az emberölés bűntettét és a testi sértés bűntettét. Osztotta ugyanakkor az ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a bűnszervezet fogalmi elemei közé tartozó öt évi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetése mint célzat olyan cselekményekre vonatkozik, amelyek esetében a Btk. Különös Részében található szabályozása, vagyis a Különös Részi tényállásban található tételkeret lehetővé teszi az öt év, vagy azt meghaladó szabadságvesztés kiszabását. Ebbe pedig nyilvánvalóan beletartozik minden olyan tétel, amely magában foglalja az öt évi, vagy annál súlyosabb szabadságvesztés kiszabásának lehetőségét. Ezért az ezzel ellentétes védői álláspontokkal az ítélőtábla nem értett egyet. A büntetést a büntető törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó [Btk.
  3. §
(1)és
(2)bekezdése]. I.rendű vádlott neve I., II.rendű vádlott neve II., III.rendű vádlott neve III.r és IV.rendű vádlott IV. r. vádlottak esetén a büntetési tétel 10-től 25 évig, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés. A bűnszervezetben történt elkövetésre és a halmazati büntetésre vonatkozó szabályokra is figyelemmel VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott esetében 2-től 24 évet el nem érő szabadságvesztés a büntetési tétel, s az irányadó középmérték a 13 évet el nem érő szabadságvesztés, míg az V., VI., VIII., IX., X., XI., XII., XIII. és XIV. r. vádlottak esetén 2-től 16 évet el nem érő szabadságvesztés a büntetési tétel, s az irányadó középmérték a 9 évet el nem érő szabadságvesztés. A büntetés kiszabása körében értékelendő és az elsőfokú bíróság által figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülményeket a másodfokú bíróság az alábbiak szerint kiegészítette, illetve helyesbítette: A magyar nyelvet beszélő I.rendű vádlott neve I. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottak kivételével valamennyi vádlott esetében további enyhítő körülményként értékelte, hogy olyan külföldi állampolgárok, akik nem beszélik a magyar nyelvet, a családjuk távol él, a velük való kapcsolattartás igen nagy nehézségekbe ütközik, amely körülmények fokozzák a velük szemben kiszabandó szabadságvesztés elviselésének a nehézségét. I.rendű vádlott neve I., II.rendű vádlott neve II., III.rendű vádlott neve III.r és IV.rendű vádlott IV. r. vádlottak esetében mellőzte az enyhítő körülmények köréből a megbánást, miután arra az első fokú bírósági eljárás jegyzőkönyveiből, illetve a másodfokú tárgyaláson tanúsított magatartásukból nem lehetett következtetést levonni. Mellőzte az ítélőtábla az enyhítő körülmények közül az első fokú ítélet
  1. oldal
  2. bekezdésében említett sértetti közrehatást is, mivel az a jelen ügyben a korábban említettek miatt szóba sem kerülhetett. Osztva a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontját, a másodfokú bíróság a társas elkövetés helyett a társtettesként történt elkövetést vette figyelembe súlyosító körülményként az embercsempészést érintően, míg a II. r. vádlott esetén a testi sértést illetően is. További enyhítő körülmény X,rendű vádlott neve X. r. vádlott esetében a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomása, illetve hogy IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott a bűncselekmény elkövetésekor a
  3. életévét még nem töltötte be, s így fiatal felnőttnek minősül (Kúria
  4. BK vélemény II.
  5. pont). VII.rendű vádlott neve VII. és XIV.rendű vádlott neve XIV. r. vádlott vonatkozásában a folytatólagos elkövetés további súlyosító körülmény (Kúria
  6. BK vélemény III.
  7. pont). A fentiek figyelembe vétele mellett az ítélőtábla megállapította, hogy kétségtelenül valamennyi, a vádlottak terhére rótt bűncselekmény igen magas társadalomra veszélyességű. A tényállás XXV. pontjában írt emberölési cselekmény különösen kirívó, példátlanul tragikus következményekkel járt. 71 ember halt meg egy kamion rakterében szörnyű kínhalált halva. Végig élték azt, hogy a családtagjaik, gyermekeik, ismerőseik egymás után halnak meg mellettük, és közben szembesültek azzal a ténnyel, hogy rájuk is elkerülhetetlenül ez a sors vár, csakis amiatt, mert az őket csempészők fontosabbnak tartották azt, hogy elkerüljék esetleges lebukásukat, mint 71 emberi életet. Nem lehet elképzelni azt a szörnyűséget, ami a tényállásbeli kamionban történt. Szinte fokozhatatlan az a kegyetlen közönyösség is, amellyel viszonyult I.rendű vádlott neve I., II.rendű vádlott neve II., III.rendű vádlott neve III.r és IV.rendű vádlott IV. r. vádlott a 71 ember halálához. Éppen ezért nem is lehet kétséges, hogy azon vádlottak esetében, akik felelnek a 71 ember haláláért, csakis azon büntetés állhat arányban a tettükért, amelyet ugyancsak már nem lehet fokozni. Erre, valamint a súlyosító körülmények nyomatékára figyelemmel velük szemben kizárólag életfogytig tartó szabadságvesztés lehet alkalmas a büntetési célok eléréséhez, ugyanis ez áll arányban a személyükben rejlő társadalomra veszélyességgel és az általuk elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyával. Ezért az ítélőtábla az I., II., III. és IV. r. vádlottak büntetését a Btk.
  8. § és
  9. §
(1)és
(2)bekezdései alapján - fegyházban végrehajtandó - életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosította. Tekintettel arra, hogy az I., II., III. és IV. r. vádlottak a minősített emberölés bűntettét nem bűnszervezet tagjaként követték el, ezért a Btk. 44. §
(2)bekezdés b) pontjában írt kötelező rendelkezés nem alkalmazható, az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontja (ítélet
  1. oldal
  2. bekezdése) téves. Így a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége az életfogytig tartó szabadságvesztésből a törvény erejénél fogva nem kizárt. Ezért annak lehetőségét vizsgálta az ítélőtábla. Az nem is lehetett kérdéses, hogy azon vádlottak, akik meghatározó szerepet vállaltak a sértettek halálában, így a végső döntést meghozó és az emberölést tettesként elkövető IV. r. vádlott, valamint a bűnszervezetben felette álló, a cselekmény során neki utasításokat adó I. r. és II. r. vádlottak esetében kizárólag a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés az a büntetés, ami arányban áll a tettükkel. Mindig van, és lesz még súlyosabb megítélésű büntetőügy. A kiszabható büntetések súlya azonban nem végtelen, hanem maximált. Emiatt van a bűnügyek súlyának egy olyan szintje, amely miatt a legsúlyosabb büntetést kell kiszabni, és attól kezdve az annál súlyosabb megítélésű bűncselekményeket egyaránt ezzel kell sújtani. Az I., II. és IV. r. vádlottak cselekménye ezt a szintet bőven meghaladta, és a vonatkozásukban fennálló enyhítő körülményeknek sem a jellege, sem a súlya nem volt olyan, amely lehetővé tette volna enyhébb büntetés kiszabását. A másodfokú bíróság ezért a Btk.
  3. § második fordulata alapján kizárta őket a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből, s ezáltal a szabadságvesztésüket tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosította. III.rendű vádlott neve III. r. vádlottnak ugyan a fizikai és pszichikai bűnsegédi felelőssége egyaránt megállapításra került a sértettek halálában, a cselekvősége azonban sem az emberölésben, sem összességében nem volt olyan számottevő, olyan meghatározó jellegű, mint az I., II. és IV. r. vádlottak esetében. Cselekvőségének ezen kisebb súlyára tekintettel az ítélőtábla a Btk.
  4. § első fordulata alapján eljárva lehetőséget látott arra, hogy megfelelő magatartása esetén a Btk.
  5. §
(1)bekezdése alapján meghatározott, legkorábban 30 év elteltével esetlegesen feltételes szabadságra bocsátható legyen. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott egyetlen embercsempészésben vett részt gépkocsivezetőként, azonban a szállítás során 67 sértett közvetlen életveszélyes állapotba került a cselekvősége folytán. A bűncselekménye ezen kiemelkedő tárgyi súlyára és a többszörös bűnhalmazatára figyelemmel, továbbá XIV.rendű vádlott neve XIV. r. vádlott esetében, akinek a cselekményét az ítélőtábla a rendelkező részben írtak szerint a korábban kifejtettek miatt súlyosabban minősítette az elsőfokú bíróság által megállapítotthoz képest, az ítélőtábla súlyosította a büntetésüket, a vádlottak közötti belső arányosság követelményére is tekintettel. Ugyanakkor V.rendű vádlott neve V. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak büntetését enyhítette a másodfokú bíróság, az esetükben figyelembe vett enyhítő körülmények jellegére és súlyára tekintettel. A többi vádlott szabadságvesztés büntetését arányosnak találta az ítélőtábla, amelyek a kiindulási alapul szolgáló büntetési tétel középmértéke alatt kerültek meghatározásra, így a további lényeges enyhítésükre lehetőség nem volt, ugyanakkor a büntetések lényeges súlyosítását sem tartotta indokoltnak a másodfokú bíróság, mint ahogy a VI., VII., VIII., IX., X., XI., XIII. r. vádlottakkal szemben kiszabott kiutasítás tartamának a lényeges súlyosítását sem. Osztotta ugyanakkor a fellebbviteli főügyészség azon álláspontját, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor valamennyi vádlottat közügyektől eltiltásra is ítélte. Erre figyelemmel azt valamennyi vádlott esetében - így a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező V. r. vádlott esetén is - mellőzte az ítélőtábla, mert egyik külföldi állampolgár vádlott esetében sem áll fenn olyan jogosultság, amelyet a közügyektől eltiltás érinthetne. XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott oltalmazottként továbbra is menedékjogot élvez. (Az elsőfokú ítélet 170. oldal utolsó bekezdés utolsó előtti mondatát akként helyesbítette az ítélőtábla, hogy a XII. r. vádlottnak - helyesen - fennáll az oltalmazotti státusza jelenleg is.) A menedékjogot élvező személy a Btk. 59. §
(2)bekezdésére figyelemmel nem utasítható ki. Erre figyelemmel a másodfokú bíróságnak az XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott kiutasítására vonatkozó rendelkezést is mellőznie kellett. Észlelte az ítélőtábla, hogy nem tévedett ugyan a törvényszék, amikor elrendelte XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottnak a Debreceni Járásbíróság 17.B.1939/2013/
  1. számú ítéletével kiszabott 6 hónap - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetés végrehajtását, azonban ezen rendelkezés jogszabályi alapja helyesen a Btk.
  2. § b) pontja (első fokú ítélet
  3. oldal
  4. bekezdés) A másodfokú bíróság a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések körében valamennyi vádlott esetében helyesbítette a bűnszervezetben való elkövetésre vonatkozó megállapítást, részben annak téves megfogalmazása miatt (nem bűnszervezet tagjaként kell a vádlottakat büntetésre ítélni, hanem mint bűnszervezetben elkövetőt kell büntetésre ítélni), részben akként, hogy megállapította, hogy az csak az embercsempészés bűntettére vonatkozik. V.rendű vádlott neve V. r. , VI.rendű vádlott neve VI. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r., IX.rendű vádlott neve IX. r., X,rendű vádlott neve X. r., Petkov Stanislav Georgiev XI. r. , XIII. rendű vádlott neve XIII. r. és XIV.rendű vádlott neve XIV. r. vádlottak esetében az enyhítő körülmények súlyára és jellegére tekintettel az ítélőtábla a Btk.
  5. §
(3)bekezdés bb) alpont helyett a Btk. 35. §
(2)bekezdése alapján eggyel enyhébb, börtön végrehajtási fokozatot határozott meg [Btk. 37. §
(2)bekezdés a) pont]. Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a bűnszervezet fennállása alatt szerzett vagyonok tekintetében nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. A Btk. 74/A. §
(1)bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett. Erre figyelemmel az I. r. vádlott lakásán és az V. r. vádlottól lefoglalt pénzösszegek vonatkozásában a lefoglalás megszüntetésére irányuló rendelkezéseket, az I. r. vádlott bankszámláit érintően pedig az arra vonatkozó rendelkezést, hogy az azon esetlegesen megjelenő összeg vagyonelkobzás alá esik, valamint a lefoglalt személy- és tehergépjárművek előzetes értékesítése során befolyt 3.701.000.-Ft összeg elkobzására vonatkozó rendelkezéseket mellőzte, és mindezekre vagyonelkobzást rendelt el. Miután az elsőfokú ítélet további rendelkezései törvényesnek bizonyultak, ezért az első fokú ítéletet egyebekben az ítélőtábla a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Helyesbítette egyúttal az elsőfokú tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó megállapítást, amely szerint a tárgyalást részben a nyilvánosság kizárásával tartotta meg a törvényszék. A bűncselekmény bírósági határozatban történő megnevezéséről szóló, a Kúria
  1. számú BK véleményében foglaltak alapján a bűncselekményt a bíróság ügydöntő határozatának rendelkező részében a Btk. Különös Része szerinti alcímével kell megnevezni, illetve a bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet fel kell tüntetni az ítélet rendelkező részében. Figyelemmel arra, hogy a első fokú bíróság az ítélet
  2. oldal
  3. bekezdésében az életveszélyt okozó testi sértés bűntette alapeseteként a Btk.
  4. §
(1)és
(3)bekezdését határozta meg, de a
(3)bekezdést az ítélet rendelkező részben nem jelenítette meg, ezért az ítélőtábla a II. és VII. r. vádlottaknak a XXVI. tényállási pontban írt ezen cselekményének jogszabályi megnevezését pontosította a másodfokú ítélet rendelkező részében írtak szerint. Az első fokú eljárás során felmerült bűnügyi költség összegét, illetve az egyes vádlottak által különkülön, illetve egyetemlegesen viselendő bűnügyi költség összegét is helyesbítette az ítélőtábla, figyelemmel arra, hogy annak megállapítása során az elsőfokú bíróság egyrészt számítási hibát vétett, másrészt további, a lefoglalt gépjárművek tárolásával felmerült bűnügyi költség merült fel, amelyről rendelkezni kellett. Megállapította a másodfokú bíróság az állam által viselendő bűnügyi költség pontos összegét is, mivel az elsőfokú ítélet és egyéb iratok fordításával ugyancsak további olyan költségek merültek fel, amelyeket a korábbi Be. 339. §
(1)bekezdése, illetve a Be. 576. §
(1)bekezdés b) pontja alapján az államnak kell viselnie. Megállapította az ítélőtábla, hogy VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott helyesen
  1. december
  2. napjától (I. nyom. iratok
  3. kötet
  4. oldal), míg X,rendű vádlott neve
  5. június
  6. napjától (I. nyom. irat
  7. kötet
  8. oldal) van előzetes fogva tartásban. Ezért esetükben ezen napoktól, az I., II., III., IV., V., VI., VIII., IX., X., XI., XIII. r. vádlottak tekintetében az általuk az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig, míg XIV.rendű vádlott neve XIV. r. vádlott vonatkozásában az általa a másodfokú eljárás során történt elfogásától, azaz
  9. február
  10. napjától a mai napig előzetes fogva tartásban töltött időt beszámította a velük szemben kiszabott szabadságvesztésbe a Btk.
  11. §
(1)bekezdése alapján. A másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből az eljárás során lefoglalt gépjárművek tárolási díjával összefüggésben felmerült összeg, illetve a védői díjakkal felmerült összeg tekintetében kötelezte az ítélőtábla az eredménytelenül fellebbezett vádlottakat külön-külön, illetve egyetemlegesen történő megfizetésre a Be. 574. §
(1)és
(4)bekezdése és a Be. 613. §
(1)bekezdése alapján. Az eredményesen fellebbezett vádlottak kirendelt védőinek díja, illetve a másodfokú eljárás során a tolmácsolással és fordítással kapcsolatban felmerült bűnügyi költség vonatkozásában pedig megállapította, hogy a Be. 576. §
(1)bekezdés b) pontja, illetve a Be. 613. §
(2)bekezdése alapján azt az állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezési jog kizárása a Be.
  1. §-án alapul. Szeged,
  2. június
  3. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke . Halász Edina előadó bíró . Nagy Erzsébet bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.13/2019/
  4. számú ítélete és a ... Törvényszék 13.B.181/2017/
  5. számú ítélete a jelen ítéletben foglalt változtatásokkal a mai napon jogerős. Szeged,
  6. június
  7. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.