A határozat elvi tartalma: Nem engedélyezhető a védett növényfajok egyedének adásvétele, ha a védett természeti értékek jogszerű tulajdonszerzését a kérelmező nem tudja hitelt érdemlően alátámasztani. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.990/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. VitálEigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... pártfogó ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos Az alperesi beavatkozó: Alperesi beavatkozó Az alperesi beavatkozó képviselője: ... Ügyvédi Iroda A per tárgya: természetvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április 19-én kelt 14.K.27.618/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.618/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000.(negyvenezer), a beavatkozónak 37.400.(harminchétezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A felperes az
- március
- napján megkötött adásvételi szerződéssel megszerezte a ... szám alatti ingatlan tulajdonjogát, az adásvételi szerződésben a felek nem rendelkeztek az ingatlanon esetlegesen fellelhető védett növényekről. Az ingatlant a felperes
- január 5-én eladta a beavatkozónak. Az elsőfokú hatóság határozatával a felperes természetvédelmi engedély iránti kérelmét elutasította. Indokolása szerint a felperes nem rendelkezik a természet védelméről szóló
- évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.)
- §
(3)bekezdésében meghatározott tartási engedéllyel, továbbá a Tvt. 68. §
(2)bekezdése értelmében a védett növény állami tulajdonban áll, ezért azok nem adhatók el. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- október
- napján kelt PE-KTF/6424-3/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában megállapította, hogy a felperes a védett növények tekintetében tulajdonjoggal nem rendelkezik, ezért a Tvt.
- §
(3)bekezdés b) pontja szerinti engedély nem adható ki számára. Hangsúlyozta, hogy a Tvt. már hatályban volt akkor, amikor a felperes az ingatlant megszerezte, így a védett természeti értékek felett tulajdonjogot csak a Tvt. 68. §
(8)bekezdés b) pontja alapján szerezhetett volna. A környékbeli lakosok nyilatkozatára utalva megjegyezte, hogy az ingatlanon található védett fajok feltehetően már a felperes ingatlanszerzését megelőzően is ott voltak, és vélelmezhető, hogy azok az ingatlan korábbi tulajdonosainak tulajdonát képezte. Az
- január
- napján hatályát vesztő, a természet védelméről szóló
- évi IV. törvény erejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) a védett természeti értékek tulajdonjogi helyzetéről nem rendelkezett, továbbá a korábbi tulajdonosok jogszerű tulajdonszerzésére vonatkozó adat, dokumentum sem áll rendelkezésre, ezért a felperes jogszerű tulajdonszerzést nem tudott igazolni. A kereseti kérelem [5] A felperes eljárási és anyagi hivatkozással keresetet terjesztett bírósági felülvizsgálata iránt. jogi jogszabálysértésekre elő a jogerős határozat Az elsőfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a kérelem elbírálásakor annak volt jelentősége, hogy a felperes az ingatlanon esetleg fellelhető védett növények tulajdonosának tekinthető-e, további bizonyítási eljárást csak az erre adott igenlő válasz esetén kellett volna lefolytatni. Erre figyelemmel az alperes eleget tett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1)és
(3)bekezdéseiben meghatározott kötelezettségének. [8] A Tvt. 82. §
(1)bekezdésére utalással leszögezte, hogy a Tvt. már hatályban volt a felperes tulajdonszerzésekor, viszont az erre vonatkozó adásvételi szerződésben a felek nem rendelkeztek az ingatlanon esetlegesen lévő védett növényekről. Tekintettel arra, hogy a felperes a Tvt. 42. §
(3)bekezdés b) pontjában meghatározott hatósági engedéllyel sem rendelkezik, ezért nem szerzett tulajdonjogot a jogelődje tulajdonában álló védett természeti értékeken. [9] Az előzőekre figyelemmel az alperes jogszabálysértés nélkül mellőzte a jogelődök esetleges tulajdonjogával kapcsolatos bizonyítási eljárás lefolytatását. [10] Kitért még arra, hogy a per során csatolt környezetvédelmi hatósági engedély csupán a gólyafészek áttelepítésének jogszerű lehetőségét igazolja, a tulajdonjog megszerzését nem támasztja alá ahogy a többi hatósági határozat, illetve szakvélemény sem. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet és az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy az ítélet sérti a Tvt. 42. §
(3)bekezdés b) pontját és 68. §
(3)bekezdését. Az eljárt bíróság helytelen tényállásra alapozta döntését és téves jogi következtetést vont le. [12] A régi Ptk. 95. §
(1), 112. §
(1), valamint 117. §
(3)bekezdésére hivatkozással előadta, hogy az ingatlanon lévő védett fajokat a jogelődök minden hatósági engedély nélkül eladhatták neki, hiszen erre nézve semmilyen előírás nem volt, a korábbi jogszabályok a vitatott növények állami tulajdonba kerüléséről nem rendelkeztek. [13] Érvelése szerint a Tvt. 42. §
(3)bekezdés b) pontja pontatlan, annak megsértése esetén is legfeljebb bírság kiszabásának lett volna helye. Hangsúlyozta, hogy a védett növények ingatlanon való létét és tulajdonlását megfelelően bizonyította. Kifogásolta a bizonyítékok számára kedvezőtlen értékelését. [14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte. [15] A beavatkozó ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását indítványozta, a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban 37.400.forint költséget igazolt. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [17] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§
(1)és
(2)bekezdései értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során, a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [18] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló következtetést vont le. [19] A felülvizsgálati bíróság elsődlegesen rögzíti, hogy az eljárt bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, a felmerült bizonyítékokat, illetve bizonyítási indítványokat, ennek során helyesen választotta ki a releváns bizonyítékokat, azokat a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a maguk összességében értékelte, és helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a kereset nem alapos. Jogszabálysértést ebben a körben a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem tárható fel. [20] A Tvt. 42. §
(1)bekezdése alapján tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. Ugyanezen szakasz
(3)bekezdés b) pontja kimondja, hogy a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a védett növények egyedének adásvételéhez. [21] A Tvt. 68. §
(2)bekezdése értelmében a védett növény egyede állami tulajdonban áll. A
(3)bekezdés alapján a 42-
- §-okban, valamint a
- §
(2)bekezdésében meghatározott engedélyekben rendelkezni kell a védett növény tulajdonjogáról. [22] A Tvt. 68. §
(4)bekezdése szerint az e törvény hatálybalépése előtt jogszerűen létesített gyűjteményekben, így különösen kertekben található, védett növények egyedei tulajdonjogára a korábbi rendelkezések az irányadók. [23] A Tvt. 68. §
(8)bekezdés b) pontja kimondja, hogy állami tulajdonban álló védett természeti érték elidegenítésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha az természetvédelmi célokat vagy közérdeket szolgál, és az elidegenítéssel a miniszter egyetértett. [24] A kiemelt jogszabályi rendelkezésekből látható, hogy míg a Tvr. nem rendelkezett a védett természeti értékek tulajdonjogi helyzetéről, addig a Tvt. ezt egyértelműen szabályozza. Tekintettel arra, hogy a felperes ingatlanszerzésekor a Tvt. már hatályban volt, ezért az ingatlanon esetlegesen található védett fajok nem kerültek az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével automatikusan a felperes tulajdonába. Ezért a kérelme teljesítése érdekében a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a védett növények a tulajdonában állnak. Ilyen bizonyítékot azonban a felperes nem mutatott be, sem a Tvt. 68. §
(8)bekezdés b) pontjában meghatározott engedélyt, sem egyéb hitelt érdemlő okiratot nem tárt elő. [25] Önmagában az, hogy az ingatlanon védett természeti értékek voltak már akkor is, amikor a felperes megszerezte az ingatlan tulajdonjogát, a védett növények felperes általi tulajdonszerzését azért nem igazolják, mert akkor már hatályban volt a Tvt. 68. §
(2)bekezdése. [26] A felperes által csatolt okirati bizonyítékok egyike sem igazolja, hogy a védett fajok akármilyen jogcímen is a felperes tulajdonába kerültek volna. [27] Mivel a fentiek szerint a felperes nem tudta igazolni a védett természeti értékek jogszerű tulajdonlását, ezért nem volt szükség annak vizsgálatára, hogy egyébként a felperesi kérelem teljesítésének van-e további akadálya. [28] Az eljárt bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az alperes eleget tett a tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségének, hiszen a döntéshozatalhoz, azaz a felperes kérelmének elbírálásához szükséges mértékben a tényállást feltárta, a felperes tulajdonszerzése igazolásának hiányában további bizonyításra nem volt szükség. [29] A Kúria szerint a jogerős ítélet indokolása eleget tesz a perrendi követelményeknek, a tényállást helytállóan rögzíti, iratellenes megállapítást, okszerűtlen és logikátlan érvelést, következtetést nem tartalmaz. Az eljárt bíróság az összes körülményt körültekintően mérlegelte, a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket helyesen értelmezte, mindezzel szemben a felperes alappal cáfoló bizonyítékot nem adott. [30] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. A döntés elvi tartalma [31] Nem engedélyezhető a védett növényfajok egyedének adásvétele, ha a védett természeti értékek jogszerű tulajdonszerzését a kérelmező nem tudja hitelt érdemlően alátámasztani. Záró rész [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. [33] A pervesztes felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdésének megfelelően köteles az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati eljárási költéségét megfizetni. [34] A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viseléséről a Kúria a Pp. 87. §
(2)bekezdése alapján határozott. [35] A felperes személyes költségmentességére tekintettel a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli a bírósági eljárásban alkalmazandó 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a szerint. [36] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró; Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő