A határozat elvi tartalma: Támadott határozat hatályában fenntartása. A megismételt eljárás alapján hozott ítélet felülbírálatából nincs kizárva az a bíró, aki a hatályon kívül helyező határozat meghozatalában részt vett. KÚRIA Bfv.I.1581/2018/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év június hó
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A zsarolás bűntettének kísérlete miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva a Tatai Járásbíróság 6.B.73/2017/
- ítéletét számú és a Tatabányai Törvényszék 8.Bf.404/2017/
- számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Tatai Járásbíróság a
- szeptember
- napján kihirdetett 6.B.73/2017/
- számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki zsarolás bűntettének kísérletében [Btk.
- §
(1)bekezdés]. Ezért mint többszörös visszaesőt két év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és a közügyek gyakorlásától négy év eltiltásra ítélte, megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. A másodfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a 2018. május 16. napján meghozott 8.Bf.404/2017/7. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozatok ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában és a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában írt okból. Indítványában arra hivatkozott, hogy a bűncselekményt „formai okból", egyfajta kényszerűségből követte el, de a kérdéses levél megírását követően eredeti szándékától elállt, azonban önkéntes elállásának tényét az eljárt bíróságok nem vették figyelembe. Emellett álláspontja szerint a másodfokon eljárt Tatabányai Törvényszék eljárási szabálysértést követett el, mivel a megismételt eljárás során a másodfokú tanács elnökeként, illetve egyik tagjaként ugyanazok a bírók jártak el, akik az elsőfokú bíróság felmentő ítéletét hatályon kívül helyező másodfokú tanács tagjai voltak. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria az ellene emelt vád alól mentse fel, vagy a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben alaptalannak találta. Kifejtette, hogy a Be. 659. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható, a terhelt azonban ennek ellenére ugyan megalapozatlanságra hivatkozva, de ténylegesen a bíróság által megállapított tényállást vitatva tartotta törvénysértőnek a bűnösséget megállapító ítéleti rendelkezést. Álláspontja szerint nem követett el eljárási szabálysértést a törvényszék azzal, hogy a megismételt eljárásban másodfokon eljáró tanács elnöke korábban a hatályon kívül helyező végzés meghozatalában is részt vett, mivel az eljárás lefolytatásának idején hatályban volt 1998. évi XIX. törvény 21-22. §-ára figyelemmel nem volt kizárt. Ezért a megtámadott határozatok hatályban tartására tett indítványt (BF.19/2019/1-I.). .-.-. A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatokat a felülvizsgálati indítvány szerinti okok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. §
(6)bekezdésében meghatározott, az indítványozó által nem hivatkozott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati indítványnak van helye, ha a bíróság jogerős ügydöntő határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg; a 608. §
(1)bekezdés b) pontja szerint pedig feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az ítélet hozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. A másodfokú határozat meghozatala idején hatályban volt 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 21. §
(3)bekezdés c) pontja szerint a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a hatályon kívül helyező határozat vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett. Az
(5)bekezdés szerint azonban a
(3)bekezdés c) pontja esetén a megismételt eljárás alapján hozott ítélet felülbírálatából nincs kizárva az a bíró, aki a hatályon kívül helyező határozat meghozatalában részt vett. Erre figyelemmel nem követett el eljárási szabálysértést a törvényszék azzal, hogy a hatályon kívül helyező határozatot meghozó tanács elnöke és egyik tagja a megismételt eljárás alapján hozott ítélet felülbírálatában is részt vett. Így az erre alapozott felülvizsgálati indítvány alaptalan. Felülvizsgálatnak a bíróság ügydöntő határozata ellen a Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján akkor van helye, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. A Be. 659. §
(1)bekezdése szerint ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A 650. §
(2)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati indítványban a tényállás nem támadható. Mindez azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során a jogerős határozatban megállapított tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vizsgálható, az eljárt bíróságok által levont jogi következtetések - így a bűnösség megállapításának és a cselekmények jogi minősítésének - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapul vételével bírálható el (BH 2004.102.). Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van és a felülvizsgálat során a bizonyítékok eltérő értékelésére, eltérő következtetés levonására, bizonyításra, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség. A Btk. 10. §
(1)bekezdése szerint kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be, a
(4)bekezdés szerint azonban nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése. Az irányadó tényállás szerint a terhelt a sértetthez írt levelében azt követelte, hogy a sértett
- június
- napjáig fizessen hárommillió forintot, és azzal fenyegette, hogy akkor, ha ennek nem tesz eleget, olyan tartalmú vallomást tesz, miszerint a sértett három ember kivégzésére, emberrablásra adott neki megbízást.
- november
- napján feljelentést is tett a sértett ellen. A sértett a fenyegetést komolyan vette, de a pénzkövetelést nem teljesítette, vagyoni hátrány nem keletkezett, így a cselekmény kísérleti szakban rekedt.
- június
- napján feljelentést tett a terhelt ellen.
- július
- napján a terhelt már tudomást szerzett arról, hogy a sértett a hatóságokhoz fordult, majd fenyegetését beváltva a sértett ellen
- november
- napján feljelentést tett. Azaz a tényállás nem tartalmazza a terhelt önkéntes elállását. Így a terhelt felülvizsgálati indítványában lényegében a megállapított tényállást támadta, amikor arra hivatkozott, hogy a zsarolás elkövetésétől önkéntesen elállt, ezért erre vonatkozó részében a felülvizsgálat törvényben kizárt. Ezért a Kúria a megtámadott határozatokat bekezdése alapján hatályában fenntartotta. a Be.
- §
(1)A végzés elleni fellebbezés a Be. 653. §
(1)bekezdésére és a 458. §
(3)bekezdésére figyelemmel kizárt, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 656. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- június
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s. k. előadó bíró, Dr. Soós László s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bíróság ügyintéző