Kf.20828/2017/5 – Balassagyarmati Törvényszék

(2)bekezdése, 25. §

(1)bekezdése és a Fétv. 103/A §

(2)bekezdésének egybevetésével megállapítható, hogy abban az esetben, amennyiben a földbizottság az értékelését nem azonos szempontok szerint végzi, az elővásárlásra jogosult és a szerződés szerinti vevő vonatkozásában jogszabálysértően jár el és jogszabálysértően jár el a képviselő-testület, ha ezen sérelmet a határozatában nem küszöböli ki. Ugyanakkor egyetértve a törvényszék ... számú hatályon kívül helyező végzésében foglaltakkal, megállapította, hogy az Fftv. 23. §

(1)és

(2)bekezdésében szabályozottakra hivatkozással az ott felsorolt feltételek vizsgálata nem tartozik a Földbizottság, illetőleg az alperes vizsgálódási körébe. E feltétek vizsgálata jogszabály egyértelmű rendelkezése szerint a Mezőgazdasági Szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik és az ezzel kapcsolatos felperesi előadás is megalapozatlan, míg az alperes előadása pedig megalapozott volt. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a megismételt eljárásban az alperesnek akár a földbizottsági állásfoglalás kiegészítésével a földbizottság nyilatkoztatásával is érvényt kell szereznie az Fftv. 24. §

(2)bekezdése és

1. §-ában foglaltaknak, és az alperesi határozat is meg kell, hogy feleljen ezen követelményeknek, figyelemmel a hivatkozott jogszabályi rendelkezésre, valamint az Alkotmánybíróság határozatára is. A döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni az alperesnek arra, hogy a szerződés felperessel való létrejötte megvalósítja-e a
2. §

(2)bekezdésében foglaltakat, hozzájárul-e az Fftv.-ben foglalt célok megvalósulásához, különösképpen, hogy fokozottabban előtérbe kerülhessenek a fenntartható földhasználattal való gazdálkodás feltételei, a termelés természeti feltételeinek és a kultúrtáj védelmének szempontjai, élet-és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtok jöjjön létre, a birtokelaprózódás hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdonszerkezetét ne terhelje, a földműves zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson. Ezen értékelési szempontok az elővásárlási jogosultnál már nevesítésre kerültek, az értékelése megtörtént, azonban a felperesnél nem kerültek nevesítésre, a felperesi értékelés ezen szempont vonatkozásában nem történt meg. A felperesre levetítve kell ezeket a kritériumokat tartalommal megtölteni annak érdekében, hogy az alperes az Fftv. 24. §

(2)bekezdése és 25. §

(1)bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tegyen, értve ezen kötelezettség vonatkozásában a helyi földbizottságot is, mint kötelezettet. A vizsgálódás eredményét a határozat indokolásában nevesítetten kell rögzíteni és a határozatban állást kell foglalni, hogy ezen ismérvek alapján mely személyt, személyeket támogatja, illetve mely személyt nem támogatja az alperes a döntésében. Ezt követően lesz az alperes abban a helyzetben, hogy az ügyben megalapozott, a jogszabályoknak megfelelő döntést hozzon és döntésének kellő alapos ténybeli és jogi indokát adja. Az ítélettel szemben a felperes és az alperes nyújtott be fellebbezést. A felperes az ítélet indokolása ellen nyújtott be fellebbezést, miután álláspontja szerint az elsőfokú ítélet indokolása nem felel meg a Pp. 221. §

(1)bekezdésében foglalt követelményeknek. Felperesi álláspont szerint a támadott ítélet érdemben azt mondja ki, hogy a törvényi előírás ellenére az abban foglaltak az alperest nem kötik, azaz kógens törvényi rendelkezésből vezette le a bíróság azt, hogy az abban foglaltak ellenkezője lenne igaz. Ennek keretében nem adott választ az elsőfokú bíróság arra a tényre, miszerint az Fftv. 23. §-ában foglaltak csupán a mezőgazdasági igazgatási szervet kötelezik, vagy a jogszabály értelmében, azaz a Fétv. 103/A. §

(2)bekezdése szerint a képviselő-testületre is irányadóak-e. Az alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes kereseti kérelmének elutasítását, valamint a felperes első-és másodfokú perköltségben történő marasztalását kérte. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság a jogszabálysértőnek minősülő alperesi határozati rendelkezést változtassa meg és a perköltség viseléséről pernyertesség, pervesztesség arányának figyelembevételével határozzon. Alperesi álláspont szerint az adásvételi szerződés jóváhagyása, vagy a jóváhagyás megtagadása során a mezőgazdasági igazgatási szerv jogosult bármelyik támogató állásfoglalás figyelmen kívül hagyására, ha a tényekben ellenkező következtetésre jut. Tehát az a döntés, amelyet a felperes elérni kívánna, nem a helyi földbizottság, és nem is a helyi képviselő-testület állásfoglalásán, hanem a mezőgazdasági szakigazgatási szerv értékelésén múlik. Egyebekben pedig a három jól elkülöníthetően meghozott alperesi határozati döntés egyike sem minősülhet az alperes szerint jogszabálysértőnek. A törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy sem a felperesi, sem pedig az alperesi fellebbezés nem alapos. Az ügyben eljárt elsőfokú bíróság a tényállást kellő mértékben felderítette, az arra alapított döntése mindenben megfelel az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek és a kialakult bírói gyakorlatnak. Mindezek figyelembevételével a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokai alapján a Pp. 253. §

(2)bekezdésére figyelemmel hagyta helyben, utalva a Pp. 254. §

(3)bekezdésében foglaltakra is. Az alperesi és felperesi fellebbezések figyelembevételével a törvényszék kiemeli, hogy az Fftv. előírásai szerint a termőföld adásvétele során valamennyi jelentkezőt és vevőt azonos szempontrendszer szerint kell értékelnie a földbizottságnak, és szükség esetén a képviselő testületnek. Bár kétségtelen tény, hogy a Fétv. 103/A §

(2)bekezdése értelmében a képviselő testületnek is vizsgálnia kellene az Fftv. 23.§-ában meghatározott követelményeket, azonban az Alaptörvény

1. cikke értelmében a jogszabályok a józan észnek és a közjónak megfelelő célt kell szolgálniuk, és a perbeli esetben megállapítható, hogy a két irányadó jogszabály rendelkezéseinek helyes értelmezése szerint a képviselő testület nem gyakorolhat hatósági jogkört az alperes helyett, hiszen annak döntési jogosultságát vonná el ezáltal. A hivatkozott jogszabályok feltehetően téves kereszthivatkozása nem feleltethető meg a józan ész és a közjó által megkívánt kritériumoknak, így az a perbeli esetben figyelmen kívül hagyható, azaz a képviselő testület nem vizsgálódhat az Fftv. 23.§-ában foglalt követelményekkel kapcsolatban. Miután a felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az eljárás tárgyi költségfeljegyzésére tekintettel az eredménytelenül fellebbező felperes köteles megfizetni az állam javára a fellebbezési eljárási illetéket. Ugyanakkor az alperes fellebbezése sem vezetett eredményre, így az ő fellebbezési eljárási illetékét személyes illetékmentessége folytán az állam viseli, ugyanakkor köteles megfizetni a Pp.
2. §-a alapján a felperesnek a fellebbezési eljárással kapcsolatosan az alperesi fellebbezésre eső fellebbezési perköltségét, amelyet a bíróság a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
3. (VIII.22) IM. számú rendelet
4. §

(5)bekezdésére figyelemmel állapított meg, melyet az ÁFA összegével növelt. ...,

1. december
2. napján ... sk. a tanács elnöke ... sk. előadó bíró ... sk. bíró