A határozat elvi tartalma: Az állampolgárságról való nyilatkozattétel elmaradása esetében a termőföldekre vonatkozó elővásárlási jogát gyakorló fél elfogadó nyilatkozata nem tekinthető úgy, mintha nem tett volna ilyen nyilatkozatot.
- CXXII. Tv.
- §
- CXXII. Tv.
- §
- CXXII. Tv.
- § Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Pfv.VI.21.064/2018/
- A tanács tagjai: . Kollár Márta tanácselnök . Puskás Péter előadó bíró . Szabó Ildikó bíró A felperes: A felperes képviselője: . Francsicsné Dr. Patyi Zsuzsanna Az alperesek: I. rendű II. rendű Az I. rendű alperes képviselője: . Varga István ügyvéd A II. rendű alperes képviselője: . Bánkuti Gábor ügyvéd A per tárgya: szerződés hatálytalanságának megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: II. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Egri Törvényszék 2.Pf.20.327/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Járásbíróság 2.P.20.302/2016/
- Rendelkező rész - A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. - Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A P. külterület 0294/4 helyrajzi szám alatti szántó ingatlan 4112/4383 részben az I. rendű, 271/4383 részben pedig a felperes közös tulajdonban állt. Az I. rendű alperes
- január 20-án eladta a tulajdoni illetőségét - 1.300.000 forint vételár fejében a II. rendű alperesnek. Az adásvételi szerződés
- január
- és
- március
- napja között került kifüggesztésre, amely időszak alatt,
- február 12-án, a felperes élt az elővásárlási jogával és előadta azt, hogy az ingatlant az adásvételi szerződésben szereplő vételáron és feltételekkel megvásárolja. Kijelentette, hogy földműves és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
- §
(3)bekezdése szerint jogosult az elővásárlásra. Mellékletként csatolta a földműves nyilvántartásba vételét igazoló okiratot, az agárkamarai kártyája másolatát, valamint az ingatlan tulajdoni lap másolatát. A felperes
- május 17-én tudta meg, hogy a II. rendű alperes tulajdonjogát jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, ezért pert indított az ügyben. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [2] A felperes keresetében kérte annak a megállapítását, hogy az adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan és az, azonos tartalommal, közte és az I. rendű alperes között jött létre. Kérte tulajdonjoga bejegyeztetését az ingatlan-nyilvántartásba. [3] Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az adásvételi szerződés a felperessel szemben hatálytalan és a szerződés a felperes és az I. rendű alperes között jött létre. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a II. rendű alperesnek 1.300.000 forint vételárat a felperes által letétbe helyezett összegből és megkereste a járási hivatal földhivatali osztályát a felperes tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére és az alpereseket ennek tűrésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a felperes a keresetindítási határidőt nem mulasztotta el és már a keresetlevél beadásával egyidejűleg igazolta a teljesítőképességét is. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
- évi CCXII. törvény (a továbbiakban Fétv.)
- § és
- §-ának az egybevetéséből nem következik, hogy az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatnak kifejezetten tartalmaznia kellene azt, hogy az elővásárlási joggal élő személy magyar állampolgár. A félnek az állampolgárságáról kell nyilatkoznia, de nem kizárt, hogy ez nem magában a nyilatkozatban, hanem a mellékletben kerül feltüntetésre. [5] Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy a felperes az állampolgárságát valóban nem jelölte meg külön a nyilatkozatában, de benyújtotta a földműves nyilvántartásba vételi iratát, amelyben szerepel a magyar állampolgársága. Ennek a hiányosságnak az elfogadó nyilatkozat hatályosságára nem volt kihatása és a jogszabály nem fűz ehhez a hiányossághoz semmilyen jogkövetkezményt. A Földforgalmi tv.
- §
(9)bekezdése szerint a
(3)-
(7)bekezdésében foglaltak megsértése esetén kell olyannak tekinteni a nyilatkozatot, mintha az elővásárlási jogát a jogosult nem gyakorolta volna, de ezen bekezdésekben az állampolgárság megjelölésével kapcsolatosan nincs követelmény. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélettel szemben a II. rendű alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és a kereset elutasítását. Kérte továbbá a tulajdonjoga visszajegyzését a perbeli ingatlanra. A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint az elsőfokú bíróság a jogszabályokban előírt elővásárlási jognyilatkozatok kötelező tartalmi elemeit megengedően értelmezte és ezért az ítélet jogszabálysértő. Az eljárt bíróságok jogszabálysértően jutottak arra a következtetésre, hogy az elővásárlási jognyilatkozatnak nem kell szó szerint tartalmaznia a magyar állampolgárságra való nyilatkozatot, hanem elég, ha ez a mellékletekből kiderül. Tévesen állapították meg azt is, hogy a törvény nem köt ehhez szankciót, mert az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 32. §
(1)bekezdés g) pontja szerint ahhoz, hogy az okirat ingatlannyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson, tartalmaznia kell az állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatot. Erre a hatályos jogszabályi rendelkezésre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 3. §
(5)bekezdése szerint a peres eljárás során az alpereseknek hivatkozniuk sem kellett volna. A felperes keresete az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre is irányult, de az állampolgársági nyilatkozatát sem az elfogadó nyilatkozatában, sem a kereseti kérelmében nem tette meg. Mindezek alapján a felperes nyilatkozatai nem szolgálhattak ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául, mert ezt a nyilatkozatot nem közvetetten, hanem kifejezetten kell tartalmaznia a szerződésnek. Az eljárt bíróságok jogszabálysértő értelmezése nem felelt meg az ingatlan-nyilvántartási szabályoknak és így a nyilatkozat nem vált a szerződés részévé. Mindezek alapján a jogerős ítélet sérti a Földforgalmi tv. 10. §
(1)bekezdését és a Fétv. 13. §
(1)bekezdését is. [7] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására és a II. rendű alperes perköltségben történő marasztalására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [9] A Kúria a jogerős ítéletet a régi Pp. 275. §
(2)bekezdése szerint csak a felülvizsgálati kérelem és ha van ilyen, akkor a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A II. rendű alperes a perbeli esetben a felülvizsgálati kérelmét kizárólag arra alapította, hogy az általa megjelölt hiányosság akadályozta az elővásárlási jog gyakorlását, a Kúria ezért kérelem hiányában - nem foglalhatott állást az ügyben felmerült egyéb kérdésekben. [10] Az eljárt bíróságok a felülvizsgálattal támadott kérdéskörben a tényállást az ügy elbírálásához szükséges mértékben feltárták, azt helyesen állapították meg és helyesek az abból levont jogi következtetéseik is. Azzal és annak a másodfokú bíróság által kifejtett indokaival a Kúria is egyetértett, a jogerős ítélet nem jogszabálysértő. [11] A másodfokú bíróság a jogerős ítéletben helyesen állapította meg, hogy a Földforgalmi tv. 21. §
(9)bekezdése alapján csak a
(3)-
(7)bekezdésben foglaltak megsértése esetében kell és lehet a jognyilatkozatot olyannak tekinteni, mintha a fél az elővásárlási jogát nem gyakorolta volna. A Földforgalmi tv. 21. §
(3)-
(7)bekezdésében foglaltak közt nem szerepel az állampolgárság megjelölésének kötelezettsége. [12] A Fétv.
- §-a szerint az elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatának a jogosult adatai tekintetében a Fétv.
- §
(1)-
(2)bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. A Fétv. 13. §
(1)bekezdése, illetve annak ad) pontja szerint a föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló szerződésnek a Földforgalmi tv. 13-
- §-ában foglaltakon túlmenően - a fél állampolgárságát is kell tartalmaznia. Az állampolgárság feltüntetésének elmaradásához ennek megfelelően a jogszabály nem fűzi azt a jogkövetkezményt, mint a Földforgalmi tv.
- §
(3)-
(7)bekezdésében foglaltak esetében, azaz ez okból a felperes nyilatkozata nem tekinthető úgy, mintha az elfogadó nyilatkozatot meg sem tette volna. [13] A jogszabály az állampolgárság megjelölésének az elmaradásához e helyen egyéb jogkövetkezményt sem fűzött, de helytállóan hivatkozott az II. rendű alperes arra, hogy a hiányosság ettől még nem marad minden jogkövetkezmény nélkül. Az Inytv. alapján ugyanis az állampolgárság megjelölése nélkül a tulajdonjog változás az okirat alapján az ingatlan-nyilvántartásba valóban nem jegyezhető be. [14] A mulasztás jogszabály szerinti jogkövetkezményét azonban ott kell levonni, ahol azt a jogszabály tartalmazza és olyan módon, ahogyan azt a jogszabály levonni rendeli. Abból, hogy a jognyilatkozat a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére nem alkalmas, nem következik, hogy a felperes ne gyakorolta volna jogszerűen az őt megillető elővásárlási jogot. A perbeli esetben tehát az elővásárlási jog felperes által történt gyakorlása a Földforgalmi tv. rendelkezéseinek megfelelően megvalósult, ezért a nyilatkozata a Földforgalmi tv. 21. §
(8)bekezdése alapján az eladót már kötötte. Ezt követően, ha a hiányosság nem lett volna pótolható, akkor valóban nincs lehetőség a nyilatkozat alapján a felperes tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére, de a hiány pótlása és az állampolgárság helyes megjelölése azonban lehetőséget biztosított erre. [15] Mindez nem ad módot a Földforgalmi tv. 9. §
(1)bekezdésében foglaltak kijátszására, illetve a jogszabály rendelkezésének megszegésére. Az állampolgársági nyilatkozat nélkül, illetve a szerző fél állampolgárságának a tisztázása nélkül ugyanis a tulajdonjog változás az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be, az elfogadó nyilatkozattal létrejövő szerződés pedig a Földforgalmi tv. 9. §
(1)bekezdésében foglaltak megszegése esetén jogszabályba ütköző és így semmis lenne. [16] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet, figyelemmel annak helyes indokolására is, a régi Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [17] A II. rendű alperes kérelmére a Kúria a határozatát a régi Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson hozta meg. [18] A régi Pp. 270. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó régi Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő II. rendű alperest, a felperes javára, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdése alapján, a ténylegesen végzett ügyvédi tevékenységgel arányosan megállapított és a 4/A. §
(1)bekezdése szerint Áfá-val növelt összegű ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [19] Az ítélettel szemben a régi Pp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
- május
- Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, dr. Puskás Péter s.k. előadó bíró, dr. Szabó Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző