← Magyarország

Kfv.37566/2018/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A tulajdonost kártalanítás illeti meg, ha az ingatlanra vonatkozó övezeti előírások változása miatt csökken az ingatlan forgalmi értéke. A kártalanítás összege az ingatlannak a helyi építési szabályzat hatályba lépése előtti és az új szabályozás eredményeként megállapítható forgalmi értéke közötti különbözet. A forgalmi értékcsökkentés ténye és annak mértéke szakkérdés. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.566/2018/

  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. VitálEigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperesek: I.rendű felperes neveI. rendű II.rendű felperes neveII. rendű Az I. rendű felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd A II. rendű felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd Az alperesek: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal I. rendű I.rendű felperes neveII. rendű Az I. rendű alperes képviselője: ... ügyintéző A II. rendű alperes képviselője: Dr. ... ügyvéd A per tárgya: korlátozási kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. rendű felperes úgy is, mint II. rendű alperes A felülvizsgálati kérelem száma:
  2. Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  3. április 6-án kelt 3.K.27.253/2015/
  4. számú ítélete A másodfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Tatabányai Törvényszék
  5. november 14-én kelt 2.Kf.27.010/2017/
  6. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Tatabányai Törvényszék 2.Kf.27.010/2017/
  7. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A II. rendű felperes 2002-ben 4.100.000.- forint vételárért vásárolta a Tát, belterületi ... hrsz.-ú kivett lakóház, udvar, gazdasági épület művelési ágú ingatlant. Az ingatlan a vásárláskor L-IP besorolású volt, amely a lakóterület preferálása mellett feltételes módban adott lehetőséget üzem, szolgáltató egység telepítésére. Az I. rendű felperes, úgy is mint II. rendű alperes (a továbbiakban: I. rendű felperes) a 17/
  8. (XII.14.) számú ÖK rendeletével (a továbbiakban: HÉSZ) az ingatlan övezeti besorolását GK2-re változtatta, ahol elsődlegesen gazdasági tevékenységet szolgáló építmény helyezhető el, lakóépület csak mint szolgálati egység lehet. Az I. rendű alperes (a továbbiakban: alperes) határozatával elutasította a II. rendű felperesnek az ingatlan megváltozott övezeti besorolásából fakadó 15.000.000.forint összegű kártalanítási igényét. A felperes keresete folytán eljárt KomáromEsztergom Megyei Bíróság a 11.K.21.164/2009/
  9. számú ítéletével megállapította, hogy a kártalanítás jogalapja fennáll, ezért a határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásban az alperes a 04/332-24/
  10. számú határozatával - ... szakértő véleménye alapján - 4.384.000.- forint kártalanítási összeg megfizetésére kötelezte az I. rendű felperest. A felperesek keresete folytán eljárt elsőfokú bíróság a 3.K.26.858/2013/
  11. számú ítéletével - a perben kirendelt ... igazságügyi szakértő (a továbbiakban: J.I. szakértő) által megállapított mindösszesen 402.000.forint értékcsökkenésre figyelemmel - a határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte a kártalanítás összegszerűsége tekintetében. A megismételt eljárásban az alperes a
  12. február
  13. napján kelt KEB/4/65-3/
  14. számú határozatával a kártalanítási összeget 1.300.000.- forintban állapította meg. Döntését ... okleveles ingatlanforgalmi szakértő (a továbbiakban: S.S. szakértő) véleményére alapozta. A szakvélemény szerint a korábbi szabályozás alapján az övezetben önálló lakóépület is építhető volt, az átsorolás után lényegében a gazdasági funkció vált jellemzővé, amelyre figyelemmel az értékcsökkenés 20%-os lenne. Ezt a mértéket azonban csillapította az, hogy a beépíthető telekméret nem változott, a homlokzatmagasság helyett építménymagasságot szabályoztak ki ugyanolyan értékkel, a korábbiakhoz képest egyéb előírások is megjelentek, továbbá közműfejlesztés történt és a beépíthetőség 40%-ról 50%-ra nőtt. Erre figyelemmel az értékcsökkenés 10%-os mértékű. A határozat bírósági felülvizsgálata iránti felperesi kereseteket az elsőfokú bíróság a 3.K.27.089/2014/
  15. számú ítéletével elutasította. A felperesek fellebbezése folytán eljárt Tatabányai Törvényszék a Kf.27.005/2015/
  16. számú végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásra vonatkozóan előírta a felperesek kereseti kérelmének tisztázását, majd erre figyelemmel azt, hogy a polgári perrendtartásról szóló
  17. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  18. §

(3)bekezdése alapján a feleket tájékoztassa a bizonyítandó tényekről, körülményekről, illetve a bizonyítási kötelezettségről és a bizonyítatlanság jogkövetkezményeiről. Figyelemmel kell lenni a Kúria övezeti átsoroláshoz kapcsolódó eseti döntéseiben írtakra, amely szerint tisztázásra szorul, hogy az övezeti átsorolások milyen használati korlátozást valósítanak meg, és ez a lakóházas ingatlan esetében a korlátozás idején milyen összegű kártalanítás megállapítását teszi indokolttá. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30. §
(2)bekezdése szerint a kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet. Az elsőfokú bíróság nem mellőzheti a II. rendű felperes érdemi kifogásainak vizsgálatát és megválaszolását. Az elsőfokú bíróságnak a peres felek esetleges indítványai körében a szükséges eljárást le kell folytatnia, ezt követően kerül abba a helyzetbe, hogy a tényállás teljes körű feltárása után érdemi határozatot hozzon. Az elsőfokú ítélet [5] [6] [7] [8] A megismételt eljárásban az I. rendű felperes elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte azzal, hogy a hatóság a J.I. szakértő által készített szakvéleményben foglaltakat vegye figyelembe, másodlagosan a határozat megváltoztatásával az értékcsökkenés 402.000.- forint mértékű meghatározását kérte. A II. rendű felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Az új eljárásban az elsőfokú bíróság egyebek mellett tájékoztatta a feleket arról, hogy mivel a kártalanítási összeg a vita tárgya, ezért a perben igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő kirendelése szükséges. Erre nézve bizonyítási indítványt kell előterjeszteni. Felhívta a felpereseket, hogy nyilatkozzanak a szakértő kirendelése mellett arról is, hogy vállalják-e a szakértői díj letételét, továbbá tegyék meg a szakértő személyére vonatkozó javaslataikat (
  1. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
  2. oldal negyedik bekezdés). Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta és a II. rendű felperes ingatlanának az övezeti átsorolás miatt bekövetkezett értékcsökkenését 4.600.000.forintban állapította meg. A korábban már kifizetett kártalanítási összegre figyelemmel kötelezte az I. rendű felperest 216.000.forint és kamatai megfizetésére. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. [9] Indokolása szerint a kártalanítás összege szakkérdés, ezért a perben szakértői bizonyítást rendelt el. Dr. ... településrendezési szakértő egyebek mellett megállapította, hogy a HÉSZ hatályba lépése előtt a perbeli ingatlan vegyes lakó-vállalkozási területek besorolás alatt állt, a HÉSZ hatályba lépése után azonban az ingatlanon már új, önálló épület nem építhető. Rögíztette, hogy a kártalanítás összegénél azt az épület-területnagyságot kell figyelembe venni, amely a HÉSZ hatályba lépésekor már megvolt, azaz
  3. december
  4. napján már megépült. Az elsőfokú bíróság a perben meghallgatott tanúk, így különösen ... vallomása és a katasztrófavédelmi hatóság megkeresésre adott válasza alapján igazoltnak találta, hogy a meglévő felépítmények
  5. évben kerültek kialakításra, azaz az értékcsökkenés meghatározásánál a szakértőknek 112,5 négyzetméter felépítménnyel kellett számolniuk. [10] ... ingatlanforgalmi szakértő (a továbbiakban: Sz.N.E. szakértő) a forgalmi értékcsökkenést 32%-ban határozta meg az alap- és a kiegészítő szakértői véleményében is, 112,5 négyzetméter felépítménnyel számolva azt 4.600.000.forint összegben állapította meg. A szakértő figyelemmel volt a korábban eljárt valamennyi szakértői véleményben tett megállapításra, de figyelembe vette a NAV által rendelkezésre bocsátott 10 értékesítési adatot is. [11] Az elsőfokú bíróság megítélése szerint J.I. szakértő és S.S. szakértő szakvéleménye azért nem vehető figyelembe, mert ők abból indultak ki, hogy a beruházás
  6. december 14-e után történt, ezért 78,7 négyzetméter felépítménnyel számoltak. A másodfokú ítélet [12] A felperesek fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [13] Indokolása szerint az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban a hatályon kívül helyező végzésben foglaltaknak megfelelően, a jogvita elbírálásához szükséges mértékű bizonyítási eljárást lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetései helytállóak. [14] Leszögezte, hogy Sz.N.E. szakértő a szakvéleményéhez csatolt NAV válaszirattal igazolta, hogy az összehasonlító adatokat beszerezte és azokat adatvédelmi okok miatt anonimizálta. A perben nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a szakértő nem a NAV-tól beszerzett adatokat használta volna fel. Ezzel szemben az I. rendű felperesnek lehetősége lett volna általa beszerzett adatokkal megkérdőjelezni a szakvélemény adatait, illetőleg az abban foglalt megállapításokat. [15] Az Étv.
  7. §
(1)és
(2)bekezdéséivel kapcsolatos kúriai gyakorlatra utalással nem tartotta relevánsnak az ingatlan
  1. évi vételárára történő hivatkozást. A jogvita elbírálásához ugyanis azt kellett vizsgálni, hogy az övezeti átsorolás időpontjában milyen területű és állagú, erre figyelemmel milyen forgalmi értékű volt az ingatlan. Hangsúlyozta, hogy a szakértői vélemények mindegyike megállapította az értékcsökkenés bekövetkezését, annak mértékét határozták meg eltérően attól függően, hogy az adásvételi szerződésben megjelölt terület, vagy az időközbeni beruházással növelt területmértékkel számoltak-e. A meghallgatott tanúk vallomása pedig alátámasztotta azt a II. rendű felperesi előadást, miszerint a beruházás
  2. évben teljes egészében megvalósult. [16] Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének alapját képező szakértői vélemény megjelölte a figyelembe vett értéknövelő és értékcsökkentő tényezőket, azok mértékét. [17] Megítélése szerint az elsőfokú bíróság a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a kártalanítás összegszerűsége vonatkozásában a szakértői bizonyítást elrendelte, lehetővé tette a felek számára a szakvéleménnyel szembeni észrevételezést, a felvetett ellentmondásokat, aggályokat, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszó kérdéseket tisztázta, ezért helytállóan állapította meg a II. rendű felperest megillető korlátozási kártalanítás mértékét. [18] Az elsőfokú bíróság eleget tett a hatályon kívül helyező végzésben foglaltaknak, a Pp.
  3. §
(1)és 221. §
(1)bekezdésében írtaknak megfelelően a felek által előterjesztett bizonyítási indítványokat foganatosította, a beszerzett okirati és egyéb bizonyítékokat, a szakértői véleményeket, a felek előadásainak adatait értékelte, azokat egymással összevetette, jogi okfejtését megindokolta, és helytállóan fogadta el irányadónak Sz.N.E. szakértő szakvéleményét. A szakvélemény nem iratellenes, sem a logika szabályaiba, sem a bizonyított tényekbe nem ütközik. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [19] Az I. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében az ítéletek hatályon kívül helyezését, valamint az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte. [20] Előadta, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp.
  1. §,
  2. §,
  3. § és
  4. § előírásait, mert a bíróság nem háríthatja át a szakértőre a per eldöntéséhez szükséges tények előadását, a bizonyítékok értékelését, a bíróságnak minden kereset által vitatott kérdésben döntenie kell. [21] Az eljárt bíróságok a Pp.
  5. §, 336/A. §,
  6. § és
  7. § által meghatározott követelményeket figyelmen kívül hagyták. A bíróság ugyanis köteles tájékoztatni a feleket a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, a bizonyítás sikertelenségének következményeiről és a szakértői véleménnyel kapcsolatos fogyatékosságok kiküszöbölése érdekében a szükséges intézkedéseket is foganatosítania kell. [22] Érvelése szerint a szakértők véleménye azon az irracionális feltételezésen alapult, hogy a 2002-ben 4.100.000.- forintos vételáron megvásárolt ingatlan az átsorolás időpontjában 13.000.000.- forintot ért. Az értéknövelés tényét sem az alperes, sem a szakértők nem tudták tényekkel alátámasztani. Nem tisztázták azt sem, hogy milyen beruházás lehetett az, amely a teljes ingatlan értékét jelentősen a vételi ár fölé emelte. [23] Kifogásolta Sz.N.E. szakértő szakvéleményét azért is, mert elzárta attól, hogy az összehasonlítás alapjául szolgáló ingatlanokat megismerje. [24] Álláspontja szerint nem átlagolás, hanem konkrét önálló szakértői értékmeghatározás alapján kellett volna a bíróságnak döntenie. [25] A felülvizsgálati eljárásban a II. rendű felperes és az alperes nyilatkozatot nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [27] A Pp. 275.§
(1)és
(2)bekezdései értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során, a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [28] A Kúria szerint a másodfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló következtetést vont le. Jogszabálysértést a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem tárható fel. [29] Az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, a megelőző eljárás adatait, ennek során a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megfelelően a maguk összességében értékelte és helyesen állapította meg a II. rendű felperest megillető kártalanítás mértékét. [30] A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakat teljes körűen elemezte és elbírálta, a Pp. 221. §
(1)bekezdésének maradéktalanul megfelelő, kellően részletes indokát adta döntésének. A Kúria az eljárt bíróságok indokait, jogi érvelését teljes körűen osztja, a felülvizsgálati kérelemre figyelemmel az alábbiakat hangsúlyozza. [31] Az elsőfokú bíróságnak az új eljárást a Tatabányai Törvényszék hatályon kívül helyező végzésében előírt utasítás szerint kellett lefolytatnia. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság helyesen vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság eleget tett-e az abban foglaltaknak. E kötelezettségét az elsőfokú bíróság - az I. rendű felperes által sem vitatottan - teljesítette. [32] Az elsőfokú bíróság a 4. sorszámú jegyzőkönyv szerint a Pp. 3. §
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően ellátta a feleket a szükséges tájékoztatással, helyesen határozta meg a bizonyítandó tények körét és jogszerűen osztotta ki a bizonyítási terhet is. Ez alapján az I. rendű felperes előtt sem lehetett kétséges, hogy a sikeres perlés érdekében mit kell tennie. Erre figyelemmel az eljárt bíróságok nem sértették meg a bizonyításra, illetve a bizonyítással összefüggő tájékoztatásra vonatkozó perrendi szabályokat. [33] Az elsőfokú bíróság nem hárította át a szakértőre a döntési kompetenciájába tartozó kérdéseket. A korlátozási kártalanítási eljárásban a kártalanítási összeg meghatározása szakkérdés, az elsőfokú bíróság kizárólag erre nézve határozta meg a szakértő feladatát. A felek észrevételei alapján tisztázta a szakvélemény kétséges megállapításait, éppen az I. rendű felperes felvetését figyelembe véve rendelte el a szakvélemény kiegészítését. [34] A szakértő feladata az volt, hogy 112,5 négyzetméteres felépítmény alapterülettel számolja ki az ingatlan 2004. december 14-i forgalmi értékét. Ezt nem a szakértő, hanem a szakértőt kirendelő bíróság jelölte ki, a perben meghallgatott tanúk vallomására és a katasztrófavédelmi hatóság igazolására alapozva. Az I. rendű felperes még csak kísérletet sem tett a tanúvallomás, illetve a megkeresésre adott válasz tartalmának megdöntésére, a puszta előadása nem cáfolja azt az egyik releváns tényt, miszerint az ingatlanon a beruházás 2002. évben teljes egészében megvalósult. [35] Az Étv. 30. §
(1)bekezdése szerint ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása), és ebből a tulajdonosnak kára származik, a tulajdonost kártalanítás illeti meg. Ugyanezen szakasz
(2)bekezdése kimondja, hogy a kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet. [36] A kiemelt jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével jutottak az eljárt bíróságok arra a következtetésre, hogy a kártalanítási összeg meghatározásánál az ingatlan övezeti átsorolás időpontjában fennálló forgalmi értéket kell alapul venni. Erre figyelemmel megalapozatlanul hivatkozott az I. rendű felperes az ingatlan
  1. évi vételárára. A szakértőnek nem volt feladata az ingatlan megvásárláskori forgalmi értékének megállapítása, mint ahogy az sem, hogy az az akkori piaci árnak megfelel-e. Arra sem kellett választ adni, hogy konkrétan milyen beruházás növelte jelentősen az ingatlan értékét. Arra kellett választ adni az Étv.
  2. §-a alapján, hogy a HÉSZ rendelkezése következtében milyen mértékben csökkent az ingatlan forgalmi értéke. [37] Az eljárt szakértők mindegyike értékcsökkentést állapított meg, annak mértékét határozták meg különbözőképpen. Az eltérés oka alapvetően a figyelembe vett felépítmény nagysága volt. Azt pedig az I. rendű felperes semmivel nem cáfolta, hogy az övezeti átsorolás időpontjában a felépítmény 112,5 négyzetméter volt. A kártalanítás megállapítása szempontjából ennek van jelentősége, nem pedig annak, hogy a II. rendű felperes a vételárhoz képest milyen értéknövelést végzett. [38] Az I. rendű felperes nem cáfolta a másodfokú bíróság azon megállapítását, hogy Sz.N.E. szakértő az összehasonlító adatokat a NAV-tól szerezte be, ugyanakkor jogszabálysértés megjelölése nélkül kifogásolta az összehasonlításban szereplő ingatlanok anonimizálását. Az általa is megismert adatokkal szemben ellenbizonyítással nem élt, a puszta előadása az abban foglaltak megkérdőjelezésére sem elegendő. Nem jelölte meg, hogy milyen ténybeli és jogi alapon kellett volna a szakértőnek az adatvédelmi szabályoktól eltekintenie, egy másik szakértő eltérő gyakorlata nem igazolja a szakértő jogsértő eljárását, a szakvélemény megalapozatlanságát. [39] Az elsőfokú bíróság jogszerűen értékelte a szakvélemény és annak kiegészítésében szereplő megállapításokat, figyelemmel arra is, hogy a szakértő részletezte az értékcsökkentő és értéknövelő tényezőként számításba vett tényeket, körülményeket. Ezzel szemben az I. rendű felperes iratellenesen utalt a bíróság átlagolására. [40] A felperes a felülvizsgálati kérelmében lényegében a fellebbezésében foglaltakat ismételte meg, a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletével szemben felhozott kifogások miatt sérelmezte alapvetően. Önmagában azonban az, hogy a bíróság ítélete alapjául elfogadott, a tényeken és a rendelkezésre álló iratokon alapuló, logikusan levezetett, egyértelmű megállapításokat tartalmazó, kétséget nem hagyó szakvélemény az I. rendű felperes számára nem kedvez, nem igazolja a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet jogszabálysértő jellegét. [41] A Kúria szerint az eljárt bíróságok az okszerű mérlegelés szabályait nem sértették meg, a tényállást helyesen, az iratokkal egyezően rögzítették, a bizonyítékokat az okszerűség és a logika szabályainak megfelelően mérlegelték, ezért azok felülmérlegelésére nem volt jogszabályi lehetőség. [42] A Kúria a fentiekre figyelemmel a Pp.
  3. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. A döntés elvi tartalma [43] A tulajdonost kártalanítás illeti meg, ha az ingatlanra vonatkozó övezeti előírások változása miatt csökken az ingatlan forgalmi értéke. [44] A kártalanítás összege az ingatlannak a helyi építési szabályzat hatályba lépése előtti és az új szabályozás eredményeként megállapítható forgalmi értéke közötti különbözet. A forgalmi értékcsökkentés ténye és annak mértéke szakkérdés. Záró rész [45] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [46] A II. rendű felperesnek és az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért részükre felülvizsgálati eljárási költség megállapításának nem volt helye. [47] A pervesztes I. rendű felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése szerinti mértékű tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésének megfelelően köteles megfizetni. [48] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró; Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.