← Magyarország

Kfv.35167/2019/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A beruházási hely módosítására csak a működés folyamatosságát biztosító kizárólagos jogosultság új helyszínre történő megszerzését követően van törvényes lehetőség. Az ügyfélnek a módosítás iránti kérelem benyújtásának időpontjában rendelkeznie kell a kizárólagos jog fennállását igazoló okirattal. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.IV.35.167/2019/

  1. szám A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Dobó Viola előadó bíró Dr. Horváth M. Tamás bíró A felperes: Dr. felperes neve A felperes jogi képviselője: Dr. Buglos Katalin Ügyvédi Iroda Az alperes: Agrárminisztérium Az alperes képviselője: Dr. Lengyel Ildikó, ügyvéd A per tárgya: felülvizsgálata beruházási támogatási ügyben hozott határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.092/2018/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.092/2018/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50 000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A lerótt 70 000 (hetvenezer) illetéket a felperes viseli. forint felülvizsgálati Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. eljárási Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
  4. január
  5. napján a felperes a 104/
  6. (XI. 14.) VM rendelet (a továbbiakban VM rendelet) alapján turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez támogatás iránti kérelmet nyújtott be a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) jogelődjéhez, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. E támogatási kérelem Főlapjának
  7. pontjában a beruházás megvalósítási helyeként a Sz. .../3 hrsz.-ú ingatlant tüntette fel. [2] Az elsőfokú hatóság
  8. március
  9. napján kelt
  10. számú határozatával elutasította a felperes kérelmét. A felperes fellebbezésére eljárt másodfokú hatóság
  11. augusztus
  12. napján kelt JHÁT-JF63429/1/
  13. számú végzésével az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Az elsőfokú hatóság
  14. november
  15. napján kelt
  16. számú határozatával a felperes támogatási kérelmének helyt adott 11.100.960 forint támogatási összeg erejéig.
  17. november
  18. napján a felperes kifizetési kérelmet nyújtott be az elsőfokú hatósághoz, melynek az a
  19. december
  20. napján kelt
  21. számú határozatával 10.970.960 forint támogatási összeg vonatkozásában részben helyt adott. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes jogelődje
  22. április
  23. napján kelt JHÁTJF/1183/2/
  24. számú végzésével az elsőfokú hatóság határozatát megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az elsőfokú hatóság
  25. február
  26. napján kelt
  27. számú határozatával a felperes kifizetési kérelmét elutasította és a felperest 10.970.
  28. forint jogosulatlanul igénybe vett támogatási összeg visszafizetésére kötelezte. [3] A felperes
  29. április
  30. napján a beruházás megvalósításának helyének módosítására irányuló kérelmet nyújtott be az elsőfokú hatósághoz. Előadta, hogy vagyonbiztonsági okok miatt a beruházáshoz kapcsolódó üzemeltetési kötelezettség fenntartása az eredeti megvalósítási helyen veszélybe került, tekintettel arra, hogy a projekthez tartozó eszközök egy részét eltulajdonították, ezért kérte az elsőfokú hatóságot, hogy engedélyezze a beruházás megvalósítási helyének a L., Sz. tanya
  31. szám alatti ingatlanra történő módosítását. A felperes e kérelméhez mellékelte a Szentkirályi Közös Önkormányzati Hivatal által 931-2/
  32. számon kiállított hatósági bizonyítványt, amely szerint ezen ingatlan az állandó jellegű kiállítás és idényjellegű workshop megrendezésére vagyonbiztonsági okok miatt nem alkalmas. Az elsőfokú hatóság
  33. június
  34. napján kelt 1780609902 számú végzésével hiánypótlásra szólította fel a felperest kérve, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/
  35. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) 25/A. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján nyújtson be olyan bírósági vagy közigazgatási határozatot, amely igazolja a megvalósítási hely módosításának szükségességét. Továbbá kérte az ügyfelet, hogy nyilatkozzon arról, hogy a támogatással érintett eszközök közül melyeket tulajdonították el, mikor és milyen ingatlanról, az eltulajdonításról tett-e rendőrségi feljelentést, valamint sor került-e rendőri intézkedésre, illetve a támogatással érintett, el nem tulajdonított eszközök jelenleg hol találhatóak. A felperes
  1. június
  2. napján kelt nyilatkozatában előadta, hogy módosítási kérelméhez csatolta már a hatósági bizonyítványt, rendőrségi feljelentést nem tett, az eltulajdonított eszközök nem a támogatással érintett eszközök. A felperes előadta azt is, hogy a támogatással érintett eszközök rendelkezésre állnak a L., Sz. tanya
  3. szám (.../2 hrsz.) alatti ingatlanon, a kültéri állandó kiállítás pedig a Sz., A. tanya
  4. szám alatt található. A 2114419030 számú, „Feljegyzés az ügyféllel történő telefonos megbeszélésről” dokumentum szerint, az elsőfokú hatóság
  5. november
  6. napján kérte az ügyfelet, hogy nyújtsa be a L., Sz. tanya
  7. szám (.../2 hrsz.) alatti ingatlan tulajdonosainak a beruházás megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát. A felperes
  8. december
  9. napján kelt nyilatkozatában jelezte, hogy a módosítási kérelmében adminisztrációs hiba okán tévesen jelölte meg a L., Sz. tanya
  10. szám (../2 hrsz.) alatti ingatlant, a helyes helyrajzi szám L. .../
  11. A felperes csatolta a L. .../45 hrsz.-ú ingatlan tulajdoni lapjának másolatát, valamint H. A-nak, mint az ingatlan tulajdonosának a
  12. november
  13. napján kelt tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatát. [4] Az elsőfokú hatóság
  14. február
  15. napján kelt
  16. számú határozatával elutasította a felperes beruházás megvalósítási helyének módosítására irányuló kérelmét az FVM rendelet) 25/A. §, valamint
  17. §
(1)bekezdés d) pontjára hivatkozással. [5] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes jogelődje a 2017. szeptember 01. napján kelt JHÁTJF/1977/2
(2017)számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a VM rendelet 8. §
(1)bekezdése értelmében az üzemeltetési kötelezettség az utolsó kifizetési kérelem benyújtásától számított öt évig tart. Tekintettel arra, hogy az ügyfél utolsó kifizetési kérelmét
  1. november
  2. napján nyújtotta be, így az üzemeltetési kötelezettsége ezen a napon kezdődött. Az FVM rendelet
  3. §
(1)bekezdésének d) pontja értelmében az ügyfélnek az üzemeltetési kötelezettség idejére rendelkeznie kell a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét biztosító joggal, az FVM rendelet 25/A. §-a pedig rögzíti, hogy a beruházás helyének a támogatási kérelem benyújtási időszakot követő módosítása abban az esetben lehetséges, ha teljesülnek az FVM rendelet 23. §
(1)bekezdésének d)-e) pontjában foglalt feltételek. Ezek alapján megállapította az alperes jogelődje, hogy a felperes
  1. november
  2. napja és
  3. november
  4. napja közötti időszakban nem tett eleget az FVM rendelet
  5. §
(1)bekezdésének d) pontjában foglalt előírásnak tekintettel arra, hogy a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat kiállítására
  1. november
  2. napján került sor. Az alperes jogelődje hangsúlyozta, hogy az elsőfokú hatóság
  3. november
  4. napján felhívta a felperest, hogy csatolja a tulajdonosi hozzájárulási nyilatkozatot, így az elsőfokú hatóság eleget tett tényállás-tisztázási kötelezettségének. Az alperes jogelődje kiemelte továbbá, hogy az ügyfél által benyújtott tulajdonosi hozzájárulás nem bír visszamenőleges hatállyal. A felperes keresete és az alperes védekezése [6] Az alperes jogelődjének határozatával szemben a felperes keresettel élt, amelyben kérte a polgári perrendtartásról szóló
  5. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
  6. §
(1)bekezdés alapján az alperes jogelődje JHÁT-JF/1976/2 (2017.) és JHÁT-JF/1977/2 (2017.) számú határozatainak hatályon kívül helyezését és az alperes illetőleg az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására és újabb határozat meghozatalára kötelezését. [7] A felperes keresetében - jelen üggyel kapcsolatban - előadta, hogy álláspontja szerint téves az az eljárt szerveknek azon értelmezése, hogy a tulajdonosi hozzájárulási nyilatkozatnak már
  1. november 13-án rendelkezésre kellett volna állnia, egyrészt azért, mert maga az elsőfokú hatóság ismerte el a helyszíni ellenőrzések során tapasztaltak alapján, hogy a felperes tulajdonában álló Sz. településen megvalósult a beruházás. Másrészt a tulajdonosi hozzájárulást a beruházási hely módosítási kérelméhez benyújtotta, amelyhez a keltezés is igazodik, ez azonban nem jelenti azt a felperes szerint, hogy ne rendelkezne más olyan dokumentummal, amely az új ingatlan üzemeltetésének lehetőségét biztosító kizárólagos jogot igazolná. [8] Álláspontja szerint a tárolási nyilatkozaton is szerepel a tulajdonos, H. A. hozzájárulása, amely az ingatlanhasználatra való jogosultságát a később tett nyilatkozatával összevetve is igazolja. A felperes szerint az elsőfokú hatóságnak írásban hiánypótlási felhívást kellett volna küldenie részére a megfelelő tájékoztatással és az elmulasztás jogkövetkezményeire történő hivatkozással a Ket.
  2. §
(3)bekezdése és
(5)bekezdése alapján, melyet az alperes jogelődje elmulasztott, erre tekintettel az alperes jogelődjének és az elsőfokú hatóságnak a határozata jogszabálysértő. [9] Az alperes jogelődje ellenkérelmében a határozatában indokok alapján a kereset elutasítását kérte. foglalt Az elsőfokú bíróság ítélete [10] A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  1. november
  2. napján kelt 11.K.27.092/2018/
  3. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. [11] A bíróság a perben azt vizsgálta, hogy a felperes által
  4. december
  5. napján benyújtott tulajdonosi hozzájárulás bír-e visszamenőleges hatállyal. [12] Megállapította, hogy a felperes a pályázat tárgyát képező beruházás első ellenőrzésekor, azaz
  6. december
  7. napján a beruházás által beszerzett eszközöket már nem az eredeti beruházás helyszínén, hanem L., Sz. tanya
  8. szám alatt tárolta. A felperes által a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvhöz csatolt tárolási nyilatkozat tartalmában nem felelt meg az FVM rendelet
  9. §
(1)bekezdés d) pontjában foglaltaknak. A bíróság álláspontja szerint a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét biztosító kizárólagos jog nem azonos a támogatásból beszerzett eszközök tárolására vonatkozó joggal. A bíróság szerint a felperes nem bizonyította, hogy a beruházás állandó és mozgó részei
  1. november
  2. és
  3. december
  4. napja között az eredeti helyszínen megvalósultak. [13] A bíróság rámutatott, hogy a felperes állításaival ellentétes előírásokat tartalmaz a jogszabályi környezet [FVM rendelet
  5. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. d)pontjai és a VM rendelet 8. §-a] a kizárólagos jogot biztosító tulajdonosi hozzájárulással összefüggésben, hiszen amennyiben ilyen joggal nem rendelkezik a támogatást kérő, úgy magára a beruházási támogatásra sem jogosult. A beruházás helyének a támogatási kérelem benyújtási időszakot követő módosítási feltétele az, hogy az új beruházási helyszínre is rendelkezzen annak üzemeltetési lehetőségét biztosító kizárólagos joggal a kérelmező, mely a bíróság álláspontja szerint azt jelenti, hogy a beruházási helyszín módosítására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában is teljesülnie kell ennek a feltételnek. A bíróság kiemelte, hogy az iratokból megállapítható, hogy a felperes 2016. április 25. napján kelt kérelméhez nem csatolta az FVM rendelet 23. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott igazolást. [14] A bíróság nem találta továbbá alaposnak a felperes azon hivatkozását sem, hogy az alperes jogelődje és az elsőfokú hatóság nem tett volna eleget a tényállás-feltárási kötelezettségének, hisz két alkalommal is felhívta hiánypótlásra a felperest. [15] A bíróság megjegyezte, hogy H. A. a nyilatkozatát nem visszamenőlegesen, hanem 2016. november 30. napjával kezdődően adta meg az FVM rendelet 23. §
(1)bekezdés b) pontjában megjelölt jogosultságra vonatkozóan, holott a felperes beruházás helyének módosítására irányuló kérelme visszamenőleges hatályú volt: a kérelmének benyújtási időpontja (
  1. április 25.) és a beruházás helyszínének tényleges megváltoztatása (
  2. december
  3. napján kelt jegyzőkönyvben a felperes előadta, hogy a beruházásból megvalósított, beszerzett eszközöket nem az eredeti helyszínen tárolja) időben elválik egymástól. [16] A bíróság mellőzte a felperes által indítványozott helyszíni szemle megtartását, amely a jogkérdés eldöntésére nem alkalmas, illetve H. A. tanúként történő kihallgatását, amely vonatkozásában a bíróság nézete szerint egyértelmű az általa kiállított tulajdonosi hozzájárulás. [17] Mindezekre tekintettel a bíróság álláspontja szerint az alperes jogelődje helytállóan rendelkezett, amikor megállapította, hogy a felperes nem tett eleget
  4. november
  5. és
  6. november
  7. napja között az FVM rendelet
  8. §
(1)bekezdés d) pontjában foglalt előírásoknak. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [18] Az ügyben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  1. november
  2. napján kelt 11.K.27.092/2018/
  3. számú ítéletének hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmének helyt adva, új ítélet hozatalát, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezését kérte. [19] A felperes szerint az elsőfokú- és másodfokú hatóság, illetve a bíróság is megsértette az FVM rendelet
  4. §
(1)bekezdés b.) és d.) pontjában foglaltakat, mert tévesen értelmezte annak rendeltetését. A felperes álláspontja szerint továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 37. §
(3)és 37. §
(5)bekezdésében foglaltak is megsértésre kerültek, tekintettel arra, hogy az elsőfokú hatóság nem tett eleget a tényállás-tisztázási kötelezettségének. [20] A felperes előadta, hogy a kifizetési kérelem benyújtásakor nem volt vitatott, hogy Sz.helyszínre a felperes kizárólagos üzemeltetési joggal rendelkezik. Álláspontja szerint a beruházási hely módosítása és ennek keretében a kizárólagos használat igazolása, továbbá az eredetileg megjelölt megvalósítási helyre vonatkozó kizárólagos üzemeltetési jog igazolása elválik egymástól. A felperes álláspontja szerint addig nem beszélhetünk beruházási hely módosításáról, amíg azt a hatóság nem engedélyezi. A hatóság határozata nem visszaható hatályú, az a jövőre vonatkoztatva engedélyezi a beruházási hely módosítását, ha annak feltételei fennállnak, vagy elutasítja a kérelmet. [21] A felperes kiemelte, hogy a hatóság részére benyújtásra került H. A. tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata a beruházási hely módosítása iránti kérelem benyújtását követő dátummal. A felperes álláspontja az, hogy ha a hatóságnak bármi aggálya merült volna fel ezzel kapcsolatban, a Ket. 37. §
(5)bekezdés alapján fel kellett volna hívnia a felperest a szükséges dokumentumok csatolására. A felperes hangsúlyozta, hogy maga a bíróság is megállapította, hogy az elsőfokú hatóság hiánypótlásra szólította fel a felperest, mely hiánypótlási végzésből megállapítható, hogy nem tartalmazta az FVM rendelet 23. §
(1)bekezdés d.) pontjában foglaltakra való felhívást. [22] A felperes utalt arra, hogy kereseti kérelmében részletesen kifejtette azon tényeket, amelyek alátámasztják, hogy a beruházás Sz-n megkezdődött. Erre vonatkozóan a felperes többször felajánlotta, hogy a hatóság jelenlétében ellenőrizze a beruházás megvalósulását, mert korábban az ellenőrök nem tudtak a helyszínre bejutni, de a hatóság ezzel a lehetőséggel nem kívánt élni. A felperes álláspontja szerint
  1. november
  2. és
  3. november
  4. közötti időszakban a Sz. helyszínre igazolásra került a kizárólagos üzemeltetési jog, azt követően pedig H. A. nyilatkozata alapján szintén igazolásra került, L. vonatkozásában. [23] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte a korábbi álláspontjának fenntartása mellett. Álláspontja szerint a jogerős ítélet nem sérti az FVM rendelet
  5. §
(1)bekezdés b.) és d.) pontjait, valamint a Ket. 37. §
(3)és
(5)bekezdéseiben foglaltakat. Az alperes szerint téves azon felperesi hivatkozás, hogy a beruházási hely módosítása és ennek keretében a kizárólagos használat igazolása, továbbá az eredetileg megjelölt megvalósítási helyre vonatkozó kizárólagos üzemeltetési jog igazolása elválik egymástól. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felperes állandó jellegű kiállítás keretében, egész évben működő agroturisztikai [25] tevékenység végzését vállalta a támogatási kérelemben megjelölt ingatlanban, melynek használatára kizárólagos jogosultságot igazolt a támogatási kérelem benyújtásakor. Az FVM rendelet a beruházási támogatásokra való jogosultságot több általános feltétel egyidejű teljesüléséhez köti, annak egyikeként - az üzemeltetési kötelezettség előírása mellett - a 23. §
(1)bekezdése d) pontjában megköveteli, hogy „[ü]gyfélnek az üzemeltetési kötelezettség idejére rendelkeznie kell a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét biztosító kizárólagos joggal”. Az üzemeltetési kötelezettség időtartamát a Jogcímrendelet 8. §
(1)bekezdése az FVM rendelet 23. §
(1)bekezdés b) pontjától eltérően az utolsó kifizetési kérelem benyújtásától számított öt évben határozza meg. A felperes 2015. november 13-án nyújtotta be a kifizetési kérelmét, mely időponttól [26] kezdődően köteles volt a beruházást az engedélyezett helyszínen, a Sz. .../3 helyrajzi számú ingatlanban a pályázatában foglaltak szerint, állandó jelleggel, rendeltetésének megfelelően működtetni. Ennek teljesítését a felperes szerint közbiztonsági okok akadályozták, melyre hivatkozással kérte a beruházás helyének módosítását. [27] Az FVM rendelet 25/A. §
(1)bekezdése alapján: „A beruházás helyének a támogatási kérelem benyújtási időszakot követő módosítása az alábbi feltételekkel lehetséges:
  1. a)bírósági vagy közigazgatási határozattal igazoltan, az ügyfélnek fel nem róható okból a beruházás a kérelemben megjelölt helyen nem megvalósítható, vagy nem folytatható;
  2. b)e rendelet 23. §
(1)bekezdés d)-
  1. e)pontjában meghatározott feltételek teljesülnek;
  2. c)az eredeti támogatási kérelem alapján elért pontszám legalább a megvalósítási hely területi besorolása alapján kapott pontszámmal meghaladja az IH által meghatározott minimális pontszámot, kivéve, ha az eredeti megvalósítási hely és az új megvalósítási hely is hátrányos helyzetű területre esik.” [28] A felülvizsgálati kérelem kapcsán a Kúriának lényegében két kérdésben kellett állást foglalnia: - A beruházási hely módosítása iránti kérelem egyik feltételének, az új beruházási helyszínre vonatkozó üzemeltetési lehetőséget biztosító kizárólagos jognak a kérelem benyújtása vagy a kérelem elbírálása időpontjában kell fennállnia;(I.) - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatások esetében milyen körben van lehetőség hiánypótlási felhívásra, meddig terjed a hatóság tényállás tisztázási kötelezettsége. (II.) I. Az elsőfokú bíróság az ügy körülményeit helyesen mérlegelve jutott arra a következtetésre, [29] hogy az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt mindvégig rendelkezni kell az ügyfélnek a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét biztosító kizárólagos joggal, melynek a beruházási hely módosítása iránti kérelemben megjelölt ingatlan vonatkozásában is igazoltan fenn kell állnia az FVM rendelet 25/A. §
(1)bekezdése b) pontja alapján, ellenben megszűnik az ügyfél támogatásra való jogosultsága. A Kúria egyetért a jogerős ítélet azon megállapításával is, hogy ennek a feltételnek már a támogatási kérelem benyújtásakor fenn kell állnia. Ez következik az FVM rendelet 27. §
(1)bekezdés azon rendelkezéséből, mely a következőkről rendelkezik: „[a] támogatási kérelemhez mellékelni kell
  1. b)ha a beruházás nem saját tulajdonú, vagy más személy olyan jogával terhelt ingatlanon valósul meg, mely a beruházás megvalósítását, illetve az üzemeltetési kötelezettség lejártáig annak használatát korlátozza vagy kizárja, azt a teljes bizonyító erejű okiratot, amely igazolja, hogy az ügyfél jogosult a beruházást az okiratban feltüntetett ingatlanon megvalósítani és az ingatlant az üzemeltetési kötelezettsége lejártáig használni;” A Kúria a hasonló tényállás mellett meghozott Kfv. 35.813/2012/10. számú döntésében rámutatott, hogy az FVM rendelet - üzemeltetési kötelezettséget előíró - 23. §
  2. b)pontja szabályából nem következik, hogy a támogatási feltételeknek a támogatási kérelem benyújtásakor nem kell fennállniuk, holott a felhívott rendelkezés alapján az üzemeltetési kötelezettség is csak a támogatási határozat közlésével és nem a kérelem benyújtása napjára visszamenőleges hatállyal kezdődik. Ennek következtében téves a felülvizsgálati kérelemben kifejtett azon jogértelmezés, hogy az FVM rendelet 25/A. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti feltételnek elegendő a kérelem elbírálása időpontjáig teljesülnie. Az Eljárási tv. csak a támogatási kérelem kötelező mellékletét képező kizárólagos jogot igazoló okirat utólagos benyújtására ad lehetőséget, de nem a jogosultság kérelem benyújtását követő megszerzésére. Mindez azt jelenti, hogy a beruházási helyszín módosítása csak a működés folyamatosságát [30] biztosító kizárólagos jogosultság új helyszínre történő megszerzését követően kezdeményezhető jogszerűen, melyhez az ügyfélnek a módosítás iránti kérelem benyújtásának időpontjában rendelkeznie kell ezt igazoló okirattal. A felperes ilyen dokumentumot a hatóság felhívására sem tudott bemutatni. A támogatásból beszerzett eszközök tárolásához való jog nem azonos a kizárólagos használat jogával, ezért a felperes által benyújtott tulajdonosi hozzájárulás tartalmi vizsgálata alapján helyesen állapította meg az alperes és az elsőfokú bíróság, hogy az csak a keltezés napjától (2016. november 30.), azaz a jövőre nézve biztosította a beruházás működtetéséhez szükséges helyszínt, azt is a módosítási kérelemben eltérő helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan. Ennek következtében az FVM rendelet 25/A. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti feltétel a módosítás iránti kérelem és az igazolás benyújtása között eltelt időszakban (
  1. április
  2. -
  3. november 30.) nem teljesült. A felperes felülvizsgálati kérelmében indokolatlanul választja ketté a módosítás keretében [31] fennálló kizárólagos jogra vonatkozó igazolási kötelezettséget és az eredeti helyszínre fennálló üzemeltetési jog igazolását. Nyilvánvaló, hogy az engedélyezés a jövőre nézve történik meg, feltéve, ha annak [32] jogszabályi feltételeit a fél az előírt módon és a megfelelő tartalmú okirattal igazolta. Megjegyzi a Kúria, hogy a beruházás megvalósítása is az új helyszínen csak az ügyfél saját felelősségre kezdhető meg a módosítás engedélyezését megelőzően a Vhr. 25/A. §
(3)bekezdése alapján. Az eredeti helyszínre igazolt kizárólagos jog és a működési kötelezettség azonban nem jelentheti azt, hogy a módosítás iránti kérelem benyújtása időpontjában az új beruházási helyszín tekintetében a kizárólagos jogosultságnak nem kell fennállnia, vagyis ez a feltétel a későbbi időpontban, az elbírálás napjáig bármikor joghatályosan teljesülhet. Jelen tényállás mellett a projekt az eredetileg megjelölt megvalósítási helyen 2015. november 13. - 2016. november 30. napja között sem működött állandó jelleggel. Azt a helyszíni ellenőrzések megállapításai kétséget kizáróan alátámasztották. II. [33] A felperes álláspontja szerint sérült az eljárásban a Ket. 37. §
(3)és
(5)bekezdése, amikor az alperesi hatóság a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat kapcsán nem rendelt el újabb hiánypótlást. A felülvizsgálati kérelem szerint a Ket. 37. §
(5)alapján fel kellett volna hívnia további dokumentumok csatolására, amennyiben aggálya merült illetően. [34] fel a kizárólagos jog keletkezési időpontját A Ket. akkor hatályos 37. §
(3)és
(5)bekezdései a következőek szerint rendelkezett:
(3)„Ha a kérelem nem felel meg a
  1. §-ban, továbbá a
  2. §
(1)bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - legfeljebb negyvenöt napos határidővel hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a 36. §
(2)bekezdése alapján a hatóságnak kell beszereznie.” [35]
(5)Hiánypótlási felhívás az eljárás során akkor is kibocsátható, ha a kérelem megfelelt a 35. §-ban, továbbá a 36. §
(1)bekezdésében foglalt követelményeknek, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges.” [36] A mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos eljárásokra
  1. január
  2. napjáig - az Eljárási tv. rendelkezései szerinti eltérésekkel - a Ket. rendelkezéseit kellett alkalmazni. Az Eljárási tv. [
  3. §
(2)bekezdése] ugyanakkor eltérést engedett a Ket. hiánypótlási felhívás tekintetében „az ügyféltől be nem kérhető adatok és mellékletek körére”, emellett az Eljárási tv. IV. fejezete a határozat meghozatala idején is szabályozta a kérelem benyújtásához, az elbírálás módjához, a kérelemhez kapcsolódó hiánypótláshoz, a bizonyítási eljáráshoz, a döntéshez, valamint az ellenőrzéshez kapcsolódó legfontosabb, az EMVA támogatásokhoz kapcsolódó specifikus szabályokat. (Kfv.IV.35.358/2012/4.) [37] A hiánypótlási felhívás szabályai is speciálisak az EMVA támogatási kérelmek esetében. Az Eljárási tv. 41. §
(2)bekezdése fő szabályként tiltja „jogszabály eltérő rendelkezése hiányában” hiánypótlási, nyilatkozattételre való felhívás azonos tárgyban történő ismételt kibocsátását, mely szigorú szabályozás sok esetben megnehezítette a tényállás tisztázását, ezért a jogalkotó 2015. március 30-tól az új
(2a)bekezdés beiktatásával az EMVA és az EHA terhére nyújtott támogatások esetében enyhítette a hiánypótlási szabályokat. A
(2)bekezdéstől eltérően az EMVA és az EHA terhére nyújtott támogatások esetében lehetővé teszi az egyszeri ismételt hiánypótoltatást, vagy ismételt nyilatkozattételre történő felszólítást, amennyiben a tényállás további tisztázása indokolttá teszi azt egy felhívásra adott nem megfelelő válasz esetében, mely rendelkezéstől eltérést e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben nem enged. [38] A felperes EMVA alapból nyújtott támogatásban részesült, ezért ügyében nem a Ket. 35. §
(5)bekezdése, hanem az Eljárási tv. módosított 41. §
(2a)bekezdése fenti rendelkezése az irányadó jogszabály, melyből az a következtetés adódik, hogy módosítás iránti kérelme esetében lehetőség volt akár egy újabb hiánypótlási felhívás kibocsátásának. A tényállás tisztázásának megkönnyítése végett a Ket. 50. §
(1)bekezdése értelmében a [39] hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. Jelen ügyben a felperes beruházási helyi módosítása iránti kérelmet nyújtott be, mellyel kapcsolatos a jogosultsági feltételek meglétét az Eljárási tv. 38. §
(8)bekezdése alapján a felperesnek kellett bizonyítania. Az elsőfokú hatóság a beruházási hely módosítása hiányzó előfeltételei vonatkozásában [40] hiánypótlási felhívást adott ki. A kizárólagos jog igazolása körében rövid úton elrendelt hiánypótlás kétségtelenül nem volt szabályos, de a csatolt okirat egyértelmű tartalmára figyelemmel tisztázásra váró új adat nem merült fel. A Kúria a Kfv.IV.35.813/2012/10. szám alatti döntésében hangsúlyozta, hogy a Ket. 50. §
(1)bekezdése nem azt a célt szolgálja, hogy a hatóság átvegye az ügyféltől az Eljárási tv 38 §
(8)bekezdésében az ügyfélre rótt bizonyítási kötelezettséget, amennyiben ennek az ügyfél nem megfelelő módon tesz eleget. A csatolt nyilatkozat tartalma alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes [41] mely időponttól kezdődően rendelkezik a kérelmezett új beruházási helyszínre kizárólagos használati joggal, ezért a módosítás iránti kérelemben megjelölt időpont tekintetben a tényállás további tisztázására nem volt szükség. Nem merült fel olyan új adat, amely indokolta volna a felperes felhívását a Vhr. 23 §
(1)bekezdés d) pontja szerinti alapfeltétel kapcsán további hiánypótlásra. A felperes a hiányzó dokumentumot benyújtotta, így azonos tárgykörben az ismételt hiánypótlást az Eljárási tv. 41. §
(2)bekezdése csak akkor engedi, ha a tényállás további tisztázása azt indokolja. A már kifejtettek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy az alperes határozatában tévesen [42] hivatkozott az alkalmazott jogszabályok körében a Ket. szabályaira, így a 37. §
(5)bekezdését nem kellett alkalmaznia, ezért azt nem is sérthette meg. Mindebből az is következik, hogy a jogerős ítélet sem ütközhet a Ket. 37. §
(5)bekezdésébe. Jelen felülvizsgálat tárgyát kizárólag a beruházási hely módosítása tárgyában hozott [43] határozat képezte, ezért a Kúria érdemben nem vizsgálta azt a felperesi hivatkozást, hogy
  1. november
  2. -
  3. november
  4. közötti időszakban felperes eleget tett-e az üzemeltetési kötelezettségének, megkezdte-e a beruházást, illetve a támogatási célokkal összhangban működtettee azt, annak ellenére, hogy erre vonatkozóan is tartalmazott megállapításokat a jogerős ítélet. Habár ezen körülmények vizsgálata a kifizetési kérelem elbírálása és az alperes ellenőrzési jogkörébe tartozó olyan kérdések, melyek a támogatás jogszerű felhasználásának kapcsolódtak és arra vonatkozóan az alperes külön határozatot hozott. A fentiek alapján eljárva a Kúria a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság [44] 11.K.
  5. 092/2018/
  6. számú döntését a régi Pp.
  7. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, mivel az nem sértette a felülvizsgálati kérelem által megjelölt jogszabályokat. A döntés elvi tartalma A beruházási hely módosítására csak a működés folyamatosságát biztosító kizárólagos [45] jogosultság új helyszínre történő megszerzését követően van törvényes lehetőség. Az ügyfélnek a módosítás iránti kérelem benyújtásának időpontjában rendelkeznie kell a kizárólagos jog fennállását igazoló okirattal. Záró rész [46] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján a felperes kérelmére tárgyaláson bírálta el. Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem eredményre nem vezetett, a régi Pp. 270. § [47]
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
  1. § és
  2. §-ok alapján a felperest kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeinek megfizetésére. [48] Az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény
  4. §
(1)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes a tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére előzetesen megfizette, amit a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 75. §
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles viselni. [49] A további felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.