A határozat elvi tartalma: Az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának nem kell szó szerint tartalmaznia a törvény szövegét, azonban nem elég csupán általánosságban utalni a Földforgalmi tv.-ben előírt vállalásokra. A jognyilatkozatnak világosnak és egyértelműnek kell lennie, a törvényhelyre való utalás kizárólag abban az esetben fogadható el, ha az alapján a vállalás aggálymentesen beazonosítható, és a törvény által támasztott feltételrendszernek való megfelelés minden kétséget kizáróan megállapítható. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.736/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. VitálEigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: ... ügyvéd Az alperesi beavatkozó: Alperesi beavatkozó 1 Az alperesi beavatkozó képviselője: ... Ügyvéd Iroda A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperesi beavatkozó A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- november 15-én kelt 4.K.27.223/2017/10/II. számú ítélete A másodfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Kaposvári Törvényszék
- május 22-én kelt 2.Kf.20.025/2018/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Kaposvári Törvényszék 2.Kf.20.025/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000.(harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az I. rendű alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3]
- november
- napján adásvételi szerződés jött létre a perben nem álló magánszemélyek, valamint az alperesi beavatkozó (a továbbiakban: beavatkozó) között a kálmáncsai ... hrsz. alatti ingatlan meghatározott tulajdoni hányadaira. Az ingatlant harmadik személy használja haszonbérleti szerződés alapján. A felperes, mint elővásárlásra jogosult a hirdetményi úton közölt adásvételi szerződés elfogadására vonatkozó nyilatkozatot tett. Ez - egyebek mellett - a következőket tartalmazza: „a Földforgalmi törvény
- §
(4)bekezdése alapján nyilatkozom, hogy a harmadik személy használatában álló földön fennálló földhasználati jogviszony időtartamát nem hosszabbítom meg és a földhasználati jogviszony megszűnését követő időre vállalom a Földforgalmi törvény 13. §
(1)bekezdésében meghatározott hasznosítási kötelezettséget”. Az alperes a
- április
- napján kelt 570619/5/
- számú határozatával az adásvételi szerződést a vevővel jóváhagyta, egyidejűleg azt az elfogadó nyilatkozatot benyújtó felperessel szemben megtagadta. Indokolása szerint az adásvételi szerződésben szereplő vevővel szemben kizáró ok nem merült fel, azonban a felperes elfogadó nyilatkozatát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
- §
(9)bekezdése alapján úgy kell tekinteni, mintha elővásárlási jogát nem gyakorolta volna. A felperes nyilatkozata ugyanis a Földforgalmi tv. 21. §
(5)bekezdésében foglalt kifejezett előírás ellenére sem tartalmazza a Földforgalmi tv. 13. §
(1)bekezdésében előírt tartalmi nyilatkozatot és ahhoz ez csatolásra sem került. A kereseti kérelem [4] A felperes eljárásiés anyagi hivatkozással keresetet terjesztett bírósági felülvizsgálata iránt. jogi jogszabálysértésekre elő a jogerős határozat Az elsőfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint sem a Földforgalmi tv., sem pedig a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) alapján nem vonható le olyan következtetés, miszerint az elfogó nyilatkozatban megtett nyilatkozat kizárólag akkor lenne megfelelő, ha az elfogadó nyilatkozatot tevő a Földforgalmi tv. 13-
- §-ait szó szerint szerepeltetné, azokat szövegszerűen ültetné át. Ugyanakkor kiemelte, hogy konkrét vállalást tartalmazó nyilatkozatot kell tenni, nem elegendő utalni a vállalást tartalmazó jogszabályhelyre. Mivel a felperes elfogadó nyilatkozata kizárólag a Földforgalmi tv.
- §
(4)bekezdésére vonatkozóan tartalmaz konkrét vállalást, a Földforgalmi tv. 13. §
(1)bekezdésére csak utal, ezért az nem felel meg. A másodfokú ítélet [7] [8] [9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes 570619/5/
- számú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint a felperes nyilatkozatában egyrészt kötelezettséget vállalt a Földforgalmi tv.
- §
(4)bekezdésében írtak szerint arra, hogy a fennálló földhasználati jogviszony időtartamát nem hosszabbítja meg, másrészt vállalta a fennálló földhasználati jogviszony megszűnését követő időre az
(1)bekezdésben foglalt hasznosítási kötelezettséget is. A kötelezettségvállalás egyértelműen beazonosítható, az a Földforgalmi tv. 13. §
(1)bekezdésében írt valamennyi kötelezettségvállalására kiterjed. A nyelvtani értelmezés szerint a kötelezettségvállalás ténye, a kötelezettségvállaló személye és a kötelezettségvállalás tárgya is egyértelműen meghatározható. Azzal, hogy a kötelezettségvállalás tárgyát külön nem írta körül a felperes, nem idézte be a jogszabály szövegét, nem jelenti azt, hogy a vállalt kötelezettsége ne lenne meghatározható. Mivel a felperes nyilatkozatával a Földforgalmi tv.
- §-ában írt mindkét irányú kötelezettséget vállalta, így az tartalmában egyértelműen megfelel a jogszabályi elvárásoknak. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A beavatkozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. [11] Előadta, hogy a felperes nyilatkozata tartalmában nem felel meg a Földforgalmi tv.
- §
(1)bekezdésében írtaknak. Bár a nyilatkozatban nem kell a törvény szövegét szó szerint idézni, azonban annak tartalmában teljes egészében meg kell felelnie a Földforgalmi tv. 13. §
(1)bekezdésében írtaknak. [12] A jogerős ítélet indokolásának elfogadása esetén elegendő az elővásárlásra jogosultnak annyit nyilatkoznia, hogy mindenben megfelel a Földforgalmi tv. előírásainak, és vállalja az abban foglalt kötelezettségeket. [13] A Földforgalmi tv. kifejezett jognyilatkozat-tételi kötelezettséget vár el és előírja azok szerepeltetését a szerződés szövegében. Az elvárt jognyilatkozatokhoz joghatás, jogkövetkezmény fűződik, ezért a kifejezett jognyilatkozatot sem a törvény egészére vonatkozó sommás, sem meghatározott jogszabályhelyre vonatkozó utalás nem pótolja, azzal nem egyenértékű. [14] Mindezek alapján a jogerős ítélet sérti a Földforgalmi tv. 13. §
(1)és 23. §
(1)bekezdését. [15] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Állítása szerint a nyilatkozata nem általánosan utal a Földforgalmi tv. előírásaira, hanem konkrétan a jogszabályhelyet is megjelölte, amely alapján egyértelműen beazonosítható a kötelezettségvállaló személye, a kötelezettségvállalás ténye és annak tárgya is. [16] Az alperes a felülvizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [18] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §
(1)és
(2)bekezdéseire figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [19] A Kúria szerint a másodfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból érdemben helytálló következtetést vont le. Jogszabálysértést a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati bíróság nem tárt fel. [20] A másodfokú bíróság az ügy lényegét érintően helyesen foglalt állást, kifejtett indokait a Kúria az alábbiak szerint pontosítja. [21] A Földforgalmi tv. 13. §
(4)bekezdése szerint, ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony a) időtartamát nem hosszabbítja meg és b) megszűnését követő időre az
(1)bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja. [22] A Földforgalmi tv. 21. §
(5)bekezdése értelmében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 13-
- §-ban foglalt esetekben az ott előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 13-
- §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően a jognyilatkozatokhoz kell csatolni. [23] Az eljárt bíróságok helyesen rögzítették, hogy a Földforgalmi tv.
- §
(5)bekezdésében meghatározott jognyilatkozatoknak nem kell tartalmazniuk szó szerint a törvény szövegét, és arra is helytállóan következtettek, hogy azokban nem elegendő csupán általánosságban utalni a Földforgalmi tv. előírásaira. A kötelezettségvállalásnak egyértelműen beazonosíthatónak kell lennie, olyan konkrét megfogalmazásokat kell tartalmaznia, amelyek alapján a jogszabályi követelményeknek való megfelelés minden kétséget kizáróan megállapítható. [24] A Kúria megítélése szerint jelen esetben a felperes jognyilatkozata nem általánosságban tartalmaz utalást a Földforgalmi tv.-re, ezért az elfogadható az alábbiak szerint. [25] A jogalkotó a Földforgalmi tv. 21. §
(5)bekezdésében a normaszöveg megismétlése nélkül utal a 13-15. §-ban foglaltakra. A 13. §
(4)bekezdés b) pontja ugyancsak a törvény szövegének megismétlése nélkül hivatkozik az
(1)bekezdésben előírt kötelezettségekre. [26] Mivel a Földforgalmi tv. a jognyilatkozat szövegére nézve, annak pontos megfogalmazására vonatkozóan kötelező rendelkezést, szövegszerű elvárást nem határoz meg, ugyanakkor több helyen maga is visszautal a törvény korábbi bekezdéseibe, ezért nem kifogásolható a nyilatkozatban az utalás alkalmazása abban az esetben, ha az pontos, és a törvény rendelkezésével aggálymentesen beazonosítható. [27] A felperes nyilatkozata szövegszerűen követi a Földforgalmi tv. 13. §
(4)bekezdésében foglaltakat, pontosan úgy tartalmazza a vállalást, ahogy az a törvényben szerepel. Amennyiben a jogalkotó elegendőnek tartotta a Földforgalmi tv. 13. §
(4)bekezdés b) pontjában az
(1)bekezdésben foglalt kötelezettségekre való visszahivatkozást, akkor ennél többet a hatóság sem követelhet meg. [28] Mivel a törvényszöveg minden megkötés, korlátozás nélkül tartalmazza a 13. §
(1)bekezdésre való utalást, ezért annak a nyilatkozatban történő megismétlése sem értelmezhető szűken, az kiterjed a 13. §
(1)bekezdésben meghatározott valamennyi vállalásra. Ezért nem helytálló az a következtetés, miszerint a nyilatkozat nem tartalmazza a 13. §
(1)bekezdésében előírt valamennyi vállalását. [29] A fentiek szerint a felperes esetében a megtagadási ok nem áll fenn, ezért jogszerűen rendelkezett a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet megváltoztatásáról és a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezéséről. [30] A Kúria a kifejtettekre figyelemmel a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. [31] A megismételt eljárásban az alperesnek az előzőek figyelembevételével kell az adásvétel jóváhagyása tárgyában állást foglalnia, azaz a felperesi jognyilatkozat nem minősíthető a Földforgalmi tv. 21. §
(5)bekezdésébe ütközőnek azon oknál fogva, hogy az nem tartalmazza a Földforgalmi tv. 13. §
(1)bekezdésében foglaltak szerinti vállalást. A döntés elvi tartalma [32] Az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának nem kell szó szerint tartalmaznia a törvény szövegét, azonban nem elég csupán általánosságban utalni a Földforgalmi tv.-ben előírt vállalásokra. [33] A jognyilatkozatnak világosnak és egyértelműnek kell lennie, a törvényhelyre való utalás kizárólag abban az esetben fogadható el, ha az alapján a vállalás aggálymentesen beazonosítható, és a törvény által támasztott feltételrendszernek való megfelelés minden kétséget kizáróan megállapítható. Záró rész [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [35] A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a beavatkozót a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [36] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése szerinti mértékű, tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a beavatkozónak a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésének megfelelően kell viselnie. [37] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő