← Magyarország

Kfv.35029/2019/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A nemzetiségi önkormányzat az általa fenntartott oktatási intézményben nyújtott alapfokú művészetoktatás jogcímen - ezt korlátozó jogszabályi rendelkezés hiányában - működési támogatásra jogosult függetlenül attól, hogy az adott tanuló nemzetiségi nevelésben, oktatásban részesül-e. Az alapfokú művészetoktatás a működési támogatás szempontjából nem a nemzetiségi nevelés-oktatás keretében, hanem önállóan értékelendő. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.IV.35.029/2019/

  1. szám A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: felperes neve (7754 Bóly, Erzsébet tér 1.) A felperes képviselője: törvényes képviselő elnök Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Molnár Dániel kamarai jogtanácsos A per tárgya: állami támogatási határozat felülvizsgálata ügyben hozott közigazgatási A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.211/2017/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi 4.K.27.219/2017/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A feljegyzett 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint a Bólyi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola fenntartója nem állami köznevelési tevékenységhez kapcsolódó támogatásra vonatkozó igényt terjesztett elő
  4. évre az alperes Baranya Megyei Igazgatóságánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). A kincstár a felperes, mint fenntartó részére
  5. január-április hónapokra 164.875.880,- forint támogatási előleget folyósított. [2] Az elsőfokú hatóság a
  6. március
  7. napján kelt BAR-ÁHI/6172/
  8. számú határozatában a felperes, mint nem állami köznevelési intézményt fenntartó nem állami köznevelési tevékenységhez kapcsolódó támogatásra való jogosultságát megállapította. A felperes részére a Magyarország
  9. évi központi költségvetéséről szóló
  10. évi XC. törvény (a továbbiakban:
  11. évi Kvtv.)
  12. §-a, valamint
  13. és
  14. számú melléklete szerint havi finanszírozású [pedagógusok és a pedagógusok munkáját közvetlen segítők átlagbér alapú támogatása
  15. január 1-től augusztus 31-ig;
  16. december 31-ig minősített pedagógusok után járó átlagbér alapú kiegészítő támogatás
  17. január 1-től augusztus 31-ig;
  18. december 31-ig minősített pedagógusok után járó átlagbér alapú kiegészítő támogatás
  19. február 1-től augusztus 31-ig; működési támogatás
  20. január 1-től
  21. augusztus 31-ig; pedagógusok és a pedagógusok munkáját közvetlen segítők átlagbér alapú támogatása
  22. szeptember 1-től december 31-ig;
  23. december 31-ig minősített pedagógusok után járó átlagbér alapú kiegészítő támogatás
  24. szeptember 1-től december 31-ig;
  25. december 31ig minősített pedagógusok után járó átlagbér alapú kiegészítő támogatás
  26. szeptember 1-től december 31-ig; működési támogatás
  27. szeptember 1-től december 31-ig] és nem havi finanszírozású [Elsős tanulók ingyenes tankönyvellátásának támogatása; Ötödikes tanulók ingyenes tankönyvellátásának támogatása; Másodikos tanulók létszám növekedése utáni ingyenes tankönyvellátás; Harmadikos tanulók létszám növekedése utáni ingyenes tankönyvellátás; Negyedikes tanulók létszám növekedése utáni ingyenes tankönyvellátás; Tanulók ingyenes tankönyvellátása] támogatásokról rendelkezett. Az elsőfokú hatóság a felperes részére a
  28. évi Kvtv.
  29. melléklet II. pontja szerinti, alapfokú művészetoktatás jogcímhez kötött működési támogatást nem állapított meg. Rögzítette, hogy a felperest
  30. január-április hónapokra megillető támogatás összege 160.889.255,- forint, azaz a már folyósított előleget figyelembe véve a különbözet összege 3.986.625,- forint. A
  31. május hónapban folyósítandó támogatás összegéből (40.323.111,- forint) a különbözetet levonva a felperes részére
  32. május hónapban folyósítandó támogatás összegét 36.336.486,- forintban állapította meg. Határozatát a nemzetiségek jogairól szóló
  33. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.)
  34. §-ára, a nemzeti köznevelésről szóló
  35. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznev. tv.)
  36. §

(3)bekezdésére, az államháztartásról szóló
  1. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)
  2. §
(1)bekezdésére, és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/
  1. (XII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ávr.) 37/C. §-ára, 37/G-ára, 37/H. §-ára, 37/I. §- ára, 37/J. §-ára, 37/K. §-ára, 37/L. §-ára, 37/M. §-ára, 37/N. §ára, 37/O. §-ára, 37/Q. §-ára, továbbá a
  2. évi Kvtv
  3. és
  4. mellékletében foglaltakra alapította. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  5. május
  6. napján kelt KINCSTK/10581-2/
  7. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy a felperest a
  8. évi Kvtv.
  9. melléklet II. pontjában meghatározott működési támogatás alapfokú művészetoktatás címén nem illeti meg. Határozatában rögzítette, hogy a művészetoktatás alapfeladatként nem értelmezhető a nemzetiségi nevelés keretében, így a nemzetiségi önkormányzat által működtetett alapfokú művészetoktatási intézmény esetében nem állapítható meg a működési támogatás. Hivatkozott a Köznev. tv.
  10. §
(1)bekezdésére, valamint a 2017. évi Kvtv. 7. melléklet VI. Kiegészítő szabályok 11. pont
  1. a)alpontjára és 7. mellékletének II. pont 2. alpont
  2. b)pontjára, illetve 4. alpontjára, és megállapította, hogy az alapfokú művészetoktatás kivételként történt rögzítésére arra az esetre került sor, amikor az alapfokú művészetoktatásban részt vevők figyelembe vehetők a működési támogatás alapjául szolgáló létszám meghatározásánál. Ebben az esetben a létszámot a 2. alpont
  3. b)pontjában foglaltaktól eltérően a 3. pont szerint kell meghatározni. Ugyanakkor a 4. pont egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a nemzetiségi önkormányzat kizárólag a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevőket veheti figyelembe. A felperes keresete és az alperes védekezése [4] Az alperes határozatával szemben a felperes keresettel élt, amelyben elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatásával annak megállapítását kérte, hogy 154 fő tekintetében jogosult a 2017. évi Kvtv. 7. melléklet II. pontja szerinti működési támogatás összegére alapfokú művészetoktatás címén. Másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a művészettoktatás alapfeladat, és a törvényi rendelkezések legszigorúbb értelmezése is csak az lehet, hogy azon alapfokú művészetoktatásban részt vevő diákok után, akik nemzetiségi nevelésben is részesülnek jár a perbeli működési támogatás. Vitatta azt az alperesi álláspontot, mely szerint a művészetoktatás, mint alapfeladat nem értelmezhető a nemzetiségi nevelés keretében. Álláspontja szerint a művészetoktatással együtt történő feladatátadás és feladatátvétel az alapfeladatot támasztja alá. Az intézmény törzskönyvi kivonata és alapító okirata alapján a művészetoktatás, mint alaptevékenység egyértelműen igazolható. [5] Az alperes az ellenkérelmében a határozatban alapján a kereset elutasítását kérte. foglalt indokok Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a 4.K.27.219/2017/14. számú ítéletével a felperes keresetét alaposnak találta és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. [7] A 2017. évi Kvtv. 40. §
(1)bekezdés b) pontja, a Köznev. tv.
  1. §
  2. pontja és
  3. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjai alapján megállapította, hogy mind az alapfokú művészetoktatás, mind a nemzetiségi nevelés-oktatás köznevelési feladatnak minősül. E feladatok között a hivatkozott jogszabályok rangsort nem állítanak fel, és nem zárják ki, hogy több köznevelési feladat ellátása esetén az adott fenntartó több jogcímen is működési támogatáshoz jusson. Rögzítette, hogy a hatályos jogszabályokból nem következik az sem, hogy egy nemzetiségi fenntartásban lévő intézmény támogatásra kizárólag a nemzetiségi nevelés-oktatás folytán, illetve kizárólag azzal összefüggésben részesülhet. Az egyik köznevelési feladat teljesítése folytán járó támogatás nem lehet egy másik, azzal egyenrangú köznevelési feladat teljesítésének függvénye; mind az alapfokú művészetoktatás, mind a nemzetiségi nevelés-oktatás egymástól függetlenül támogatásra jogosít. Amennyiben a tanuló alapfokú művészetoktatásban részesül, a támogatás megítélése szempontjából irreleváns az a körülmény, hogy emellett egyébként nemzetiségi nevelésben, oktatásban részesül-e vagy sem. [8] Nem értett egyet az alperes által hivatkozott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelési-Igazgatási Főosztálya által kiadott, 2017. március 10. napján kelt 15996-1/2017/KÖZNEVIG számú állásfoglalásban foglaltakkal, mely szerint a művészetoktatás, mint alapfeladat nem értelmezhető a nemzetiségi nevelés keretében, így a nemzetiségi önkormányzat által működtetett alapfokú művészetoktatási intézmény esetében nem állapítható meg működési támogatás. Rögzítette, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatás és az alapfokú művészetoktatás egymás melletti, egyenrangú alapfeladatok, amelyek teljesítése más-más nevelési, fejlesztési igényt elégít ki. Egyidejű teljesítésük semmiképp sem eredményezheti az egyik köznevelési feladathoz fűződő támogatás elmaradását. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet 2. §-a is alátámasztja, hogy a nemzetiségi nevelés és az alapfokú művészetoktatás független, egyenrangú köznevelési feladatnak minősül. [9] Megállapította, hogy a 2017. évi Kvtv. 7. melléklet II. pontjának 1. és 2. alpontjában foglaltakra az alperes alaptalanul hivatkozott, mert azok nem a működési támogatás jogi alapját jelölik meg, hanem csupán a már megállapított jogosultságon alapuló támogatás mértékének meghatározására nézve adnak iránymutatást, a fajlagos támogatás kiszámításának módját rögzítik. [10] Kiemelte, hogy az alapfokú művészetoktatásra a 2017. évi Kvtv. 7. melléklet II. pont 3. alpontja alkalmazásának van helye, miszerint az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulót az átlagbéralapú támogatásnál számított tanulólétszámot öttel elosztva kell figyelembe venni. A 2. alpont
  3. b)pontjának alapfokú művészetoktatást kizáró hatálya miatt a 4. alpontban foglalt megszorítás nem alkalmazható. [11] A megismételt eljárásra az elsőfokú bíróság azt az iránymutatást adta, hogy a működési támogatás összegének megállapítása során az elsőfokú hatóságnak az alapfokú művészetoktatásban részesülő tanulót az átlagbéralapú támogatásnál számított teljes tanulólétszámot öttel elosztva kell figyelembe vennie. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] Az ügyben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárása és új határozat hozatalára utasítását kérte. Idézte a 2017. évi Kvtv. 7. melléklet II. pont 2. és 4. alpontjait, és kifejtette, hogy a 2.
  4. b)pont az alapfokú művészetoktatást arra az esetre jelöli meg kivételnek, amikor az alapfokú művészetoktatásban részt vevők figyelembe vehetők a működési támogatás alapjául szolgáló létszám meghatározásánál. Ez esetben ugyanis a létszámot a 3. alpont szerint kell meghatározni. A 4. alpont viszont egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a nemzetiségi önkormányzat kizárólag a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevőket veheti figyelembe. Álláspontja alátámasztására idézte a Köznev. tv. 16. §
(1)bekezdését is, mely szerint az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészeti képességeket, fejlessze a művészeti tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. [13] Hivatkozott továbbá a
  1. évi Kvtv.
  2. melléklet VI. Kiegészítő szabályok
  3. pont a)-b) alpontjaira, mely szerint a gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe a nemzetiségi nevelésben, oktatásban, ha a nemzetiségi nevelési-oktatási intézmény működési engedélye tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, és annak formáját. [14] A fentiek alapján összességében állította, hogy a művészetoktatás, mint alapfeladat nem értelmezhető a nemzetiségi nevelés keretében, így a nemzetiségi önkormányzat által működtetett alapfokú művészetoktatási intézmény esetében nem állapítható meg működési támogatás. [15] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [17] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott a perbeli jogkérdés elbírálása tekintetében, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság egyetért, ezért azt nem ismétli meg. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra a Kúria az alábbiakat emeli ki. [18] A
  4. évi Kvtv.
  5. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében, az Országgyűlés a köznevelési feladat ellátására működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátott, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai fejlesztésben, oktatásban és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház részére a 7. melléklet II. pontja szerint. A 2017. évi Kvtv. 7. melléklet perbeli időszakban hatályos II. pont 1. alpontja alapján, a 40. §
(1)bekezdés
  1. b)pontjában meghatározott támogatás fajlagos összege: 160 000 forint/gyermek, tanuló/év. Ugyanezen jogszabályhely 2. alpont a)-
  2. b)pontjai szerint, a gyermek-, illetve tanulólétszám meghatározásánál óvoda esetén a gyermeket egy főként (
  3. a)pont); kollégium és iskola esetén - az alapfokú művészetoktatás és a szakképző iskola kivételével - az I. pont 5. alpont
  4. a)pontban leírtak szerint (
  5. b)pont) kell figyelembe venni. A 3. alpont szerint, az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulót az átlagbéralapú támogatásnál számított tanulólétszámot öttel elosztva kell figyelembe venni. A 4. alpont értelmében, a nemzetiségi önkormányzat a 2. alpont a)-
  6. b)pont szerinti gyermek- és tanulólétszám esetén kizárólag a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevőt veheti figyelembe. [19] A fenti jogszabályi rendelkezést, azaz a 2017. évi Kvtv. 7. mellélet II. pont 1. és 2. alpontjában foglaltakat az elsőfokú bíróság a perbeli jogkérdés eldöntése szempontjából azért nem tartotta irányadónak, mert megállapítása szerint e pontok nem a működési támogatás jogi alapját jelölik meg, hanem a már megállapított jogosultság szerinti támogatás mértékének meghatározására nézve adnak iránymutatást. A Kúria ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a működési támogatás jogalapja és a támogatás mértékének meghatározása nem különíthető el, a jogalap és a megállapítható támogatás tekintettel értelmezhető. mértéke csak együttesen, egymásra [20] A Kúria megállapította, hogy az alperes által hivatkozott 2017. évi Kvtv. 7. melléklet 2. alpont
  7. b)pontja az alapfokú művészetoktatást kizárja e rendelkezés hatálya alól, a 4. alpont pedig generálisan, azaz e kivétellel együtt utal vissza a 2. alpont a)-
  8. b)pontjai szerinti gyermekés tanulólétszámra. Ebből következően az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a 2. alpont
  9. b)pontja szerint kivételt képező alapfokú művészetoktatásra a 4. alpontban foglalt - a nemzetiségi nevelésben, oktatásban való részvételre vonatkozó - feltétel nem alkalmazható. Ebből következően a tárgyi működési támogatás alapjául szolgáló létszámot a 2. alpont
  10. b)pontjában foglaltaktól eltérően a 3. pont szerint kell meghatározni. [21] Az alperes az álláspontja alátámasztásaként a 2017. évi Kvtv. 7. melléklet VI. Kiegészítő szabályok 11. pont a)-
  11. b)alpontjaira is alaptalanul hivatkozott, mert e jogszabályhely a nemzetiségi nevelésben, oktatásban figyelembe vehető és nem az alapfokú művészetoktatás ellátásával összefüggésben megállapított működési támogatás szempontjából értékelhető gyermekekre és tanulókra vonatkozik. A működési engedély nemzetiségi feladatok ellátására és formájára vonatkozó tartalmi követelménye irreleváns az alapfokú művészetoktatással összefüggő működési támogatás megítélése szempontjából. [22] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében idézte a Köznev. tv. 16. §
(1)bekezdését, mely az alapfokú művészeti iskola feladatát határozza meg. E feladatmeghatározásból és az Emberi Erőforrások Minisztériumának 15996-1/2017/KÖZNEVIG számú állásfoglalásából azonban szintén nem következik az, hogy az alapfokú művészetoktatás pusztán azon az alapon, mert „nem értelmezhető a nemzetiségi nevelés-oktatás keretében", a jelen esetben ne részesülhetne működési támogatásban. A Kúria elsőfokú bíróság álláspontjával egyező megállapítása szerint az alapfokú művészeti oktatás attól függetlenül egy önálló köznevelési feladat, hogy azt egyébként egy nemzetiségi önkormányzat, mint fenntartó nyújtja, ekként azt nem is a nemzetiségi nevelés-oktatás keretében kell értelmezni. A hivatkozott állásfoglalással kapcsolatban egyrészt rögzítendő, hogy az csak a fenti feladatmeghatározásból indul ki, amely a működési támogatás jogalapjára vonatkozó szabályozást nem tartalmaz. Másrészt az alperes az állásfoglalásra a jogi álláspontja alátámasztásaként azért sem hivatkozhat, mert az elsőfokú bíróságnak a perbeli jogkérdést az irányadó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával és értelmezésével kellett megítélnie, a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratokhoz, körlevelekhez, útmutatókhoz, iránymutatásokhoz, állásfoglalásokhoz és egyéb informális jogértelmezésekhez joghatás nem fűződik, ezeknek semmiféle kötelező ereje nincs. (60/1992. (XI. 17.) számú AB határozat) jogi [23] A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő, ezért a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [24] A nemzetiségi önkormányzat az általa fenntartott oktatási intézményben nyújtott alapfokú művészetoktatás jogcímen - ezt korlátozó jogszabályi rendelkezés hiányában - működési támogatásra jogosult függetlenül attól, hogy az adott tanuló nemzetiségi nevelésben, oktatásban részesül-e. Az alapfokú művészetoktatás a működési támogatás szempontjából nem a nemzetiségi nevelés-oktatás keretében, hanem önállóan értékelendő. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pp. 274. §
(1)[26] A felperesnek felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztése hiányában felszámítható költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni a régi Pp. 270. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó régi Pp. 78. §
(2)bekezdése alapján nem kellett. [27] Az alperes az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  2. §
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesül, ezért az Itv. 62. §
(1)bekezdés h) pontja alapján feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték a 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet
  2. §-a alapján az állam terhén marad. [28] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a régi Pp.
  3. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Patyi András s. k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s. k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.