Pfv.20499/2018/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Igazságügyi szakértői vélemény tartalmát alapvetően a kirendelő bíróság jogosult értékelni, és tartalmát is alapvetően az adott eljárásban lehet vitatni. Szakvéleményben személyiségi jogsértést csak a szakértői megbízás kereteit meghaladó önkényes és indokolatlan értékítéletek, illetve a véleményadás keretein túlmutató magatartás valósíthat meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.499/2018/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperesek: I. rendű II. rendű A felperesek képviselője: Dr. Illés Attila József ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: K.B.M Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kiss B. Mihály ügyvéd) A per tárgya: Személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: I-II. felperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.625/2017/12/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 28.P.20.126/2017/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I., II. rendű felpereseket, hogy fizessenek meg 15 napon belül az alperesnek személyenként 31.750 - 31.750 (harmincegyezer-hétszázötven) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetékből az I. és II. rendű felperesek személyenként 100.000 100.000 (százezer) forintot kötelesek az államnak megtéríteni, külön felhívásra. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A II. rendű felperes és az ... között per van folyamatban a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma között. Ebben a perben a II. rendű felperes vitatta, hogy az ottani alperessel, illetve az alperesi beavatkozóval kötött szerződéseken, valamint velük fennálló jogviszony során keletkezett különböző okiratokon lévő aláírás jogelődjétől, a jelen per I. rendű felperesétől származik. Az aláírás eredetiségével kapcsolatban büntető eljárás is indult a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, ahol ... aláírási mintákat is szolgáltatott. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma a 31.G.40.845/2014/94I. számú végzésével az alperest rendelte ki igazságügyi szakértőként. A meghatározott szakértői feladat annak megállapítása volt, hogy az ottani I. rendű felperes által
3. sorszám alatt csatolt beadvány táblázatában 1-
4. sorszám alatt feltüntetett, a BRFK által lefoglalt iratok között fellelhető eredeti aláírással ellátott példányokat vizsgálja meg és állapítsa meg, hogy azokon az aláírás a névtulajdonos ... származik-e. Felhívta egyidejűleg a szakértőt a kirendelő bíróság, hogy ... a vizsgálat elvégzéséhez szükséges összehasonlító írásminta felvételét végezze el. Az alperes elkészítette szakvéleményét. Közölte, hogy vizsgálata alapján a sajátosságok egyezésének mennyiségi és minőségi összességére figyelemmel kétséget kizáróan megállapítható, hogy az azonosíthatóan felsorolt banki iratokon két kivétellel az ... nevében készített valamennyi szignó írás az írásmintákat készítő és a mintaként értékelt spontán aláírás-szignókat író ... kézírásai. A szakvélemény
5. oldala
6. bekezdésében a következőket rögzítette: „Mivel a terjedelmes írásminta készítése során ... ügyelt arra, hogy a spontán aláírásoknak megfelelő minőségben és teljes grafikai képpel ne jelenjenek meg mintáiban az azoknak megfelelő teljes grafikai képek, ezért nem tartottam szükségesnek a kirendelő végzésben írtak alapján további minták felvételét, hiszen ugyanúgy nem fogja azokat a grafikai képeket írni, amit már egyszer a hatóság előtt produkált." A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték a bíróságtól, hogy az alperes a kérdéses mondattal megsértette a becsület és jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogaikat. Kérték továbbá, [5] hogy a bíróság az alperest tiltsa el a további jogsértéstől, valamint kötelezze elégtételadására oly módon, hogy a jogsérelmet orvosló nyilatkozatot közöljön saját költségén a folyamatban lévő gazdasági perben részt vevő személyekkel, beleértve a perben eljáró törvényszéki bíróval és bírósági tisztviselővel is. Kérték kötelezni továbbá az alperest felperesenként 1.000.000 - 1.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére is. A kereset indokolása szerint a hivatkozott idézet sértette az I. rendű felperes becsületét és jóhírnevét, illetve a II. rendű felperes jóhírnevét. A felperesek szerint a hivatkozott kijelentés tényként állítja azt, hogy az I. rendű felperes - és ezzel a II. rendű felperes is - szándékosan hamis bizonyítékot szolgáltatott, illetve szándékosan hamis bizonyítékra hivatkozik. A felperesek szerint az alperes feladata az adott aláírások, adott személytől való származásának megállapítása volt és nem az, hogy a felperesek társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja, vagy róluk olyan valótlan tényt állítson, amely őket súlyosan sérti. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint valótlan tényállításokat nem tett, személyiségi jogsértést nem követett el, csupán a mindenki számára tapasztalható objektív dolgokat írta le. A kifogásolt szövegben foglaltak a vizsgálata alapján látottak és tapasztaltak alapján kerültek rögzítésre, a leírtakból hamis bizonyíték szolgáltatásra következtetést nem lehet levonni. Teljes képtelenségnek minősítette, hogy a leírtakból a felperesek magukra nézve bűncselekmény megvalósítását vizionálják, előadta, hogy valamely aláírásban lévő grafikai variáció senki becsületét és társadalmi megítélését hátrányosan nem befolyásolják. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította és őket perköltség megfizetésére kötelezte. Rögzítette, hogy az alperes által készített szakértői vélemény rendeltetése az, hogy a peres eljárásban az igazság felderítését, a jogok érvényesítését előmozdítsa. Ha a felperesek a gazdasági perben vitatják a szakvélemény helytállóságát, akkor abban az adott eljárásban érvelhetnek a szakvélemény megalapozatlansága mellett. Az ott eljáró bíróságnak van kizárólagos hatásköre annak eldöntésére, hogy az alperes által készített szakvéleményt a bizonyítás anyagává teszi-e, vagy kizárja a bizonyítékok sorából. Nem megengedhető az, hogy a felperesek nem rendeltetésszerű módon, hanem egy másik polgári peres eljárás útján hozandó ítélettel kívánják rákényszeríteni a másik per bíróságát arra, hogy a szakvéleményt a bizonyítékok köréből kizárja. Az elsőfokú bíróság szerint mindez nyilvánvalóan rendeltetésellenes joggyakorlásnak, a személyiségi jogvédelem eszközeivel való visszaélésnek minősül. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint egyébként is erősebb [8] [9] társadalmi érdek fűződik a jogviták eldöntéséhez, az igazság kiderítéséhez, mint az egyes perbeli szereplők személyiségi jogvédelméhez. Ebből következően hatósági eljárásokban, polgári perekben a szakértők, a tanúk a lehető legszabadabban fejezhetik ki magukat, nyilatkozatuk túlzásainak jogilag egyetlen akadálya a hamis szakvéleményadás, illetve a hamis tanúzás, azaz az általuk ismert tények szándékos elhallgatása, illetve hamis tények szándékos állítása. Az elsőfokú bíróság szerint erre a felperesek a jelen eljárásban nem hivatkoztak. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes szakvéleménye idézett részében is tárgyilagos hangvételű, indokolatlanul sértő kijelentés nincs benne, a becsület megsértésére nem alkalmas. Az alperes szakvéleményét egy polgári perben terjesztette elő, amelyben az ellenérdekű fél nyilvánvalóan az aláírás eredetiségét állította, ezért az alperesekről alkotott véleménye, a szakvélemény alapján nem változhatott. Az eljáró bíró és bírósági tisztviselő nem állhat személyes kapcsolatban a peres felek egyikével sem, közöttük közjogi kapcsolat van, ezen belül a felperes perbeli igényének minősítése nem azonos azzal, hogy egyébként milyen kép alakulhat ki a bíróban a jelen per felpereseiről, miután ez utóbbit semmilyen módon nem juttathatja kifejezésre. A szakvélemény tehát nem hathatott hátrányosan a felperesek társadalmi elismertségére. Ez pedig kizárja a jóhírnév megsértésének megállapítását. Mindezen indokok alapján az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Miután az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperesek jogaikat rendeltetésellenesen gyakorolták, mellőzte az I. rendű felperes személyes meghallgatását, továbbá a felperesek által indítványozott tanúk kihallgatását is, mert azoknak álláspontja szerint ténybeli jelentősége nem lett volna. Az I-II. rendű felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és az I-II. rendű felpereseket perköltség megfizetésére, valamint a le nem rótt illeték megtérítésére kötelezte. A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat megfelelően értékelte és mérlegelte, mind a döntés, mind pedig annak indokolása megalapozott volt. Megállapította azt is, hogy az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabályt nem sértett, a megalapozott döntéshez szükséges bizonyítékok rendelkezésre álltak, ezért az ítélet hatályon kívül helyezését megalapozó ok nem merült fel. A jogerős ítélet álláspontja szerint az alperes szakértői véleménye a felperesekre nézve jóhírnév megsértésre alkalmas tényállítást nem tartalmaz. A jogerős ítélet is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes szakmai véleményt fejtett ki akkor, amikor rögzítette, hogy feladata ellátásához további írásminták beszerzése szükségtelen, ennek indokát adta. Ezen véleménye kifogásolt részében hamisításra, vagy hamis bizonyítékra való utalás nincs. Kiemelte a másodfokú bíróság, hogy nem képezheti a kialakult bírói gyakorlat szerint a személyiségi jog per tárgyát a szakértői véleményben tett megállapítások helyességének megítélése, személyiségi jogi jogsértés csak a szakértői megbízás kereteit meghaladó, önkényes és indokolatlan értékítéletek, a véleményadás keretein túlmutató magatartás valósíthat meg, ilyen azonban a jelen esetben nem történt. A jogerős ítélet szerint a per tényleges tárgyához képest megalapozottan mellőzte az elsőfokú bíróság az I. rendű felperes személyes meghallgatását, valamint a megjelölt tanúk kihallgatását. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélet ellen az I-II. rendű felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérték a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. A felperesek igényt tartottak a felülvizsgálati eljárás költségeire is. [11] A kérelemben előadták, hogy a jogerős ítélet érdemben nem indokolta meg döntését, nem indokolta meg a felperesek bizonyítási indítványainak elutasítását, nem indokolta meg tehát, hogy az I. rendű felperes személyes meghallgatását miért nem tartotta szükségesnek, a meghallgatni kért szakértő tanú(k) meghallgatását miért nem foganatosította. A kérelem előadása szerint ... igazságügyi szakértő a büntetőeljárásban készített szakvéleményében érdemi megállapításokat tett és nem utalt arra, hogy a felperes bármikor megtévesztő magatartást tanúsított volna. A felperesek szerint a kifogásolt kitételek alkalmasak voltak a felperesek lejáratására, önkényes megállapítást tartalmaztak, amellyel túllépte a szakvélemény kereteit és ezáltal súlyos jogsértést követett el az alperes, miután önkényes, indokolatlan értékítéletet fogalmazott meg. [12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte és perköltséget igényelt. Előadta, hogy a jelen perben meg nem hallgatott másik igazságügyi szakértő (...) szakértő sem helyezkedett az övével ellentétes álláspontra. Az alperes előadta, hogy jogszerűen készítette el szakvéleményét, amelynek keretein belül maradt, az általa megalkotott vélemény nem volt sem önkényes, sem indokolatlan. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
7. §