Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.430/2019/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Nagy János ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék -
- május
- napján kelt 122.P.23.953/2018/
- számú végzésével kijavított
- február
- napján kelt 122.P.23.953/2018/
- számú ítélete ellen az I-II. rendű alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és az elsőfokú bíróság által elrendelt helyreigazítás szövegéből mellőzi a valóság közlésére vonatkozó részt. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 5.000 (ötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy 5 napon belül az általa szerkesztett ... hírportálon az eredeti tartalom közzétételével azonos helyen és közvetlenül a sérelmezett cikk címe alatt, a lead felett, a cikk elérhetőségéig, de legalább 30 napig tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt: „Helyreigazító közlemény: ... napján a ... online felületünkön közzétett »...« című online cikkünkben valótanul állítottuk, hogy a cikkben nevesített ... felperes neve barátnője, így valótlanul állítottuk, hogy felperes neve köze lenne ezen személyhez. Ezzel szemben a valóság az, hogy ... felperes neve egyáltalán nem ismeri, vele soha nem találkozott, vele semmilyen, sem üzleti, sem baráti kapcsolatban soha nem állt." Kötelezte az I. rendű alperest, hogy a ... internetes hírportál kezdőoldalának elején ugyanolyan módon, ugyanakkora betűméretben és ugyanolyan betűtípusban, ahogyan a sérelmezett cikk címe a kezdőoldalon megjelenítésre került, 5 napon belül tegye közzé az alábbi címet: „Helyreigazítás: felperes neve valótlanságokat állítottunk." akként, hogy a cím megnyitásával a „..." címmel megjelent cikk bíróság által elrendelt helyreigazítással közzétett szövege legyen elérhető. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 69.850 forint perköltséget. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy az államnak - az állami adó- és vámhatóság külön felhívására, a felhívásban közölt időben és módon - fizessen meg 36.000 forint elsőfokú eljárási illetéket. Határozatában hivatkozott az Smtv.
- §-ára, a Pp.
- §-ra, továbbá a Kúria PK.
- és
- számú állásfoglalásokra. Rögzítette, hogy abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a sérelmezett kijelentések rendelkeznek-e kellő valóságalappal, amely bizonyítása az alpereseket terhelte, akik azonban tanú1 tanúkénti meghallgatására vonatkozó bizonyítási indítványukat nem tartották fenn, így a közlés valóságát nem bizonyították. tanú1 más perben tett vallomása cáfolja az alperesi közlés valóságát, egyúttal a felperes által kért valóság feltüntetését is alátámasztja. A PK.
- számú állásfoglalásra tekintettel a felperesi kereseti kérelemtől eltérve állapította meg a helyreigazító közlemény szövegét. A perköltség viseléséről a Pp.
- § alapján rendelkezett. Az elsőfokú ítélettel szemben az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben kérték, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és a helyreigazító közlemény szövegéből a valóság bemutatására irányuló részt mellőzze, továbbá kötelezze a felperest másodfokú perköltség viselésére. Álláspontjuk szerint a valóság bemutatása körében a felperes a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. tanú1 tanúvallomása nem alkalmas a valóság bizonyítására, a tanú nem állhatott a felperessel olyan kapcsolatban, hogy igazolja annak tényét, hogy felperes ... egyáltalán nem ismeri, vele soha nem találkozott, vele semmilyen, sem üzleti, sem baráti kapcsolatban soha nem állt. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Hivatkozott arra, hogy a sérelmezett közlés olyannyira valótlan volt, hogy nemcsak a valótlanság feltüntetése indokolt, hanem a valóság közlése is. tanú1 és tanú2 tanúvallomása alapján egyértelműen megállapítható, hogy semmilyen kapcsolatban nem állt .... Amennyiben a valóság nem kerülne feltüntetésre a helyreigazító közleményben, az nem töltené be a rendeltetését, az olvasók nem ismerhetnék meg a teljes valóságot, továbbá abban a téves tudatban maradnának, hogy ha nem is barátság, valamiféle kapcsolat fennállt közte és ... között. Az alperesek fellebbezése megalapozott. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperesek sem hivatkoztak. A másodfokú bíróság ezért a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az alábbiak szerint megváltoztatta. A jogvitában alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket az elsőfokú bíróság teljeskörűen ismertette, így azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal. Az alperesek fellebbezése a helyreigazító közlemény vonatkozásában kizárólag a valóság feltüntetésének indokoltságát sérelmezte. A fellebbezéssel nem támadott rendelkezés szerint a helyreigazításban az kerül feltüntetésre, miszerint "...valótlanul állítottuk, hogy a cikkben nevesített ... felperes neve a barátnője, így valótlanul állítottuk, hogy felperes neve köze lenne ezen személyhez." A helyreigazító közlemény a valótlanság feltüntetése körében tehát nemcsak arról tájékoztatja a közvéleményt, hogy a felperes és a másik érintett személy nem barátnők, hanem arról is, hogy a felperesnek nincsen köze hozzá. Mindezek alapján a valóság feltüntetésére irányuló felperesi igény nem megalapozott, ugyanis a valóságsértőnek minősített közlésekről tájékoztató közleményrészből az átlagolvasó már félre nem érthetően információt kap arról is, miszerint nemcsak, hogy barátnők nem voltak az érintett személyek, hanem közük sem volt egymáshoz. Mindezek alapján - a PK. 15. számú állásfoglalásra is tekintettel - szükségtelen való tényként is feltüntetni az érintettek közötti ismeretség és kapcsolat hiányát. Habár az alperesek fellebbezése megalapozott volt, a megváltoztatással érintett közleményrész jellege folytán a Fővárosi Ítélőtábla nem látta indokoltnak, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított pernyertesség-pervesztesség arányától eltérjen, ezért nem változtatta meg a perköltség és az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket. Az alperesek fellebbezése eredményre vezetett, ezért a másodfokú eljárásban pernyertesek lettek. A Fővárosi Ítélőtábla azonban nem kötelezte a felperest alperesek részére történő perköltség megfizetésére, mivel az alperesek a Pp. 81. §
(5)bekezdése ellenére költségjegyzéket nem terjesztettek elő, így a Pp. 81. §
(5)bekezdése értelmében a perköltségük felszámításának hiányában, annak megtérítését nem kérhették. A személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján számított fellebbezési illeték megfizetésére a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §-ában foglaltak szerint a felperest kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla. Budapest,
- június
- Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kovács Éva s.k. bíró