Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.288/2018/8/II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kovácsházy Eszter ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Patócs Ilona ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 4.P.22.902/2017/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a 80.000 (Nyolcvanezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a ... napján a facebook profilján közzétett "Megújult, becsületes személyzettel várjuk továbbra is kedves vendégeinket, miután több súlyos szabálytalanságot elkövető felperes neve munkavállalót azonnali hatállyal elbocsájtottuk." közléssel megsértette a Ptk. 2:
- § d) pontjában írt személyiségi jogát. Kérte az alperes kötelezését elégtételadásra akként, hogy annak saját facebook profilján 30 napon belül biztosítson megfelelő nyilvánosságot, valamint kérte az alperes marasztalását 1 millió forint összegű sérelemdíj megfizetésére. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta, hivatkozva arra, hogy a sérelmezett kijelentései valós tényt tükröznek, továbbá méltányolható indoka volt a bejegyzés megtételének. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63.500 forint perköltséget. Megállapította, hogy a perrel felmerült 60.000 forint elsőfokú eljárási illetéket a Magyar Állam viseli. Felhívta egyúttal a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy az EL04310/
- letéti számon nyilvántartott 9.446 forint letétet ... utalja vissza. A felperes keresetét a Ptk. 2:
- §
(1)-
(2)bekezdésében, a 2:
- §-ában, a 2:
- §
(1)-
(2)bekezdésében, a 2:51. §
(1)-
(2)bekezdésében, a 2:52. §
(1),
(2),
(3)bekezdéseben foglaltak alapján és a PK
- számú állásfoglalás II. pontja, valamint a PK
- számú állásfoglalás I. pontja rendelkezéseinek szem előtt tartása mellett bírálta el. Rögzítette, hogy az alperesi közlés vizsgálata kapcsán kiemelt jelentősége van annak, hogy az alperesi véleménynyilvánítás önkényes-e, illetőleg összeegyeztethető-e az emberi gondolkodás elemi szabályaival. Így jelentőséggel bírt az, hogy a felperest a munkavégzés alól azonnali hatállyal felfüggesztő, azonnali hatályú felmondásban megjelölt alperesi indokolás megalapozott-e. E körben figyelembe vette a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon folyamatban volt perben felderített körülményeket és azon bíróság által tett megállapításokat, mint a bizonyítékok egyikét. Elfogadta az alperes azon védekezését, hogy alapos a facebook profilon megjelent nyilatkozatnak azon része, mely szerint a felperes szabálytalanságot követett el, ugyanis a felperes a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon sem tudta igazolni azt, hogy az alperesnél olyan gyakorlat alakult ki, amely az alperes által követett HACCP szabályzat előírásaival ellentétes. Rámutatott, hogy jelen perben sem tudta bizonyítani azt a felperes, hogy alperesi jóváhagyással használta fel saját húsáruját a tevékenysége során. Közömbös részletnek, pontatlanságnak értékelte azt, hogy egy vagy több szabálytalanságot követett el a felperes. Figyelembe vette azonban azt is, hogy a munkaügyi bíróság által megállapított szabálytalanságon kívül az alperesi felmondás, a leltárhiányra vonatkozó ténymegállapítása is részben alapos, ugyanis a 10 liter bodza szirup a nyersanyag készletben nem volt megtalálható, így a több szabálytalanságra vonatkozó közlés is valós. Helytállóan hivatkozott arra a felperes, hogy a becsületessége megkérdőjelezhetővé vált a közlés folytán, az nem a hanyagságára, esetleges gondatlanságára, hanem a másik megkárosítására, bizalmával történő visszaélésére utal. A 10 liter bodza szirup hiányával kapcsolatos felperesi szabálytalanság olyan körülmény, amely a társadalmi közfelfogás eredményeként is alkalmas lehet arra, hogy a másikba vetett bizalom megdöntésére alkalmas körülmény legyen. Ezt meghaladóan a leltárhiány alperest megkárosító jellege miatt, annak megállapítása is összeegyeztető az emberi gondolkodás elemi szabályaival, hogy az másnak veszteséget, hátrányt okoz, ezért az is tisztességtelen. A fentiek folytán az alperes a kifogásolt közlések vonatkozásban igazolni tudta azt, hogy a véleménynyilvánítási szabadsága által biztosított körben valóságos körülmények alapján, azokkal összefüggésben született a közlése, amely kifejezésmódjában nem volt indokolatlanul bántó. Mindezek alapján a felperes keresetét elutasította. A perköltségről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetének való helyt adást, továbbá az alperes első- és másodfokú perköltségben való marasztalását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Hangsúlyozta, hogy 24 éven keresztül dolgozott az alperesnél elismert alkalmazottként. A felperes véleménynyilvánítása túlterjeszkedik annak jogi és erkölcsi határán. Elsődlegesen a munkavállaló nevének közzétételével, másodlagosan azon megtévesztő szófordulattal, hogy „becsületes személyzettel", harmadrészt az azonnali hatállyal való felmondásról történő tájékoztatással az alperes törvénysértő módon járt el. A közzétett véleménynyilvánítás azt sugallja, hogy a munkavállaló csalárd módon járt el a munkáltatójával szemben. Előadta, hogy a bíróság nincs kötve az általa megjelölt jogcímhez, vizsgálnia kellett volna az elsőfokú bíróságnak, hogy a név feltüntetése jogszerű, vagy okszerűtlen, ezt azonban elmulasztotta. Az alperesi véleménynyilvánítás önmagában alkalmas a becsület megsértésére, annak tartalma az adott időpontban egyébként sem volt igazolt. Hangsúlyozta, hogy az alperes által hivatkozott negatív tartalmú Facebook bejegyzések abban az időszakban születtek, amikor tartós betegállományban volt, így ezen negatív véleményekre az okot nem az ő munkája szolgáltatta. A munkaügyi perben a rendkívüli felmondás indokaiból csupán egyetlen indok - az úgynevezett sonkakérdés - bizonyult megalapozottnak, önmagában azonban ez a körülmény nem alapozhatja meg a becsületsértés megengedhetőségét. Sérelmezte, hogy a
- december hó
- napján tartott tárgyaláson megjelent két tanú kihallgatását a bíróság megtagadta, majd őket ismételten idézte és ezen első megjelenésükkel kapcsolatos költséget neki kell viselnie. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú eljárásban a felperes kifejezetten a Ptk. 2.
- § d) pontjára hivatkozott, amely a becsülethez és a jó hírnévhez fűződő jogokat nevesíti és a per utolsó tárgyalásán is ezen jogszabályhelyet jelölte meg keresetének alapjául. A név feltüntetésének jogszerűségét nem kellett vizsgálnia az elsőfokú bíróságnak, mivel erre vonatkozó kereseti kérelem nem volt. A felperes ezzel kapcsolatos nyilatkozata tiltott keresetváltoztatásnak minősül. A tanúkkal kapcsolatos költség vonatkozásában előadta, hogy a megelőző tárgyaláson vállalta a felperes a tanúk idézhető címének bejelentését, majd más tanúk címeit jelentette be, ezért az elsőfokú bíróságnak lehetőséget kellett biztosítania a felkészülésre a számára. A tanúk ismételt idézése a felperes mulasztása miatt volt szükséges, így a perköltséget is neki kell viselnie. A fellebbezés nem megalapozott. A Fővárosi Ítélőtábla megjegyzi, hogy a felperes a fellebbezésében nem indokolta meg, hogy milyen okból lenne szükséges az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése. A másodfokú bíróság nem észlelt olyan körülményt, amely az elsőfokú határozat Pp.
- §
(1)vagy
(2)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezését indokolná, így azt érdemben vizsgálta. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével és határozatának jogi indokolásában foglaltakkal egyetértett, ezért az elsőfokú határozat rendelkezéseit a Pp. 253. §
(2)és a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint, annak helyes indokai alapján helybenhagyta. A jogvitában alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket az elsőfokú bíróság teljeskörűen ismertette, így azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal. Egyetért a Fővárosi Ítélőtábla a felperesi hivatkozással, hogy a sérelmezett facebook bejegyzés jelentéstartalma ténylegesen a felperes becsületét kérdőjelezi meg, így azt kellett vizsgálni a polgári perben, hogy ezen véleménynyilvánításhoz szükséges kellő ténybeli alap rendelkezésre állt-e. A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő perben is megállapításra került egy olyan ok, amely megalapozta a rendkívüli felmondást. A Fővárosi Ítélőtábla hangsúlyozza, hogy nem bír ügydöntő jelentőséggel az, hogy több, vagy csupán egy szabálytalanságot követett el munkavállalóként a felperes. E körben azt is értékelni szükséges - egyezően az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában foglaltakkal -, hogy a szó köznapi értelmében olyan felperesi tevékenység, vagy mulasztás is szabálytalanságnak minősül, ami egyébként munkajogi szempontból az azonnali hatályú felmondást nem alapozza meg. Jelen esetben az ún. sonkakérdésben a munkaügyi perben is megállapítása került a súlyos szabálytalanság. A bodzaszirup vonatkozásában a hiány pedig - még a felperes előadásának valósága esetén is - miután olyan körülmény, amely a szó köznapi értelmében mindenképpen aggályos és így szabálytalannak is minősíthető. A joggyakorlat alapján az Alaptörvény IX. cikk
(1)bekezdésben biztosított véleménynyilvánítás szabadsága csak szűken meghatározott körben korlátozható, jelen esetben az alperesi munkáltató a személyiségi jog szempontjából megengedett, a fent megjelölt szabálytalanságok folytán, kellő ténybeli alappal bíró értékelést tett felperes személyére vonatkozóan. Az indokolatlan sértő, bántó, lealázó közlésmódként sem volt értékelhető, így emberi méltóságot nem sértett. Megengedhetőnek tartotta a Fővárosi Ítélőtábla az alperes vendégkörének a nagy nyilvánosság előtti, facebookon történő tájékoztatását is, tekintettel arra, hogy a feltárt szabálytalanságok befolyásolhatták az alperesi cég vendéglátási tevékenységét. A Fővárosi Ítélőtábla rámutat, hogy a felperes az emberi méltóság, a becsület, valamint a jóhírnév védelméhez fűződő jogán kívül egyéb személyiségi jogának megsértésének megállapítására vonatkozó kereseti kérelmet nem terjesztett elő. A tanúk megjelenésével kapcsolatosan felmerült költségek viselése vonatkozásában a Fővárosi Ítélőtábla rámutat, hogy a 2017. december 15. napján tartott tárgyaláson tanú1, valamint tanu2 vonatkozásában rendelkezett úgy az elsőfokú bíróság, hogy őket egy másik tárgyaláson hallgatja ki, és csak tanú1 volt az, aki az ismételt megjelenésével kapcsolatosan költségigényt támasztott. A Pp. 167. §
(1)bekezdése szerint a félnek, amennyiben a tényállításait tanúkkal kívánja bizonyítani, többek között be kell jelentenie a tanú nevét és idézhető címét is. A felperes a
- október
- napján tartott tárgyaláson még nem jelentette be tanú1 kihallgatására vonatkozó indítványát, azt csak később tette meg, azonban ezen kérelmét az alperes a
- december hó
- napján tartott tárgyalás előtt már nem ismerte meg. Ezen körülményekre figyelemmel Pp.
- §
(6)bekezdésére is tekintettel indokolt volt a tanú kihallgatását egy másik tárgyalási napon foganatosítani, a Pp. 80. §
(2)bekezdése szerinti speciális perköltség viselési szabály jelen esetre nem alkalmazandó. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért viselni köteles a másodfokú eljárásban az alperes részéről felmerült perköltséget, melynek összegét a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdésére tekintettel, azonban a
(6)bekezdés szerinti mérsékeléssel állapította meg, figyelemmel az alperes az által előterjesztett fellebbezési ellenkérelem hosszára, és fellebbezési tárgyalástól való távolmaradására. A felperes személyes költségmentességben részesül, ezért a felmerült fellebbezési illetéket a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- március
- . Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Kovács Éva s.k. bíró tisztviselő