Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.233/2019/6/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű, III.rendű felperes neve (III.rendű felperes címe) III. rendű és IV.rendű felperes neve (IV.rendű felperes címe) IV. rendű felpereseknek - a dr. Nagy János ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, a dr. Tálosi Adrienn ügyvéd (címe) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes neve) II. rendű, az Őszy Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kovalcsuk András ügyvéd) által képviselt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű, a Dobrossy és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Szabados Gergő ügyvéd) által képviselt IV.rendű alperes neve (IV.rendű alperes címe) IV. rendű, az Őszy Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kovalcsuk András ügyvéd) által képviselt V.rendű alperes neve (V.rendű alperes címe) V. rendű és a Dr. Kovács LorándÜgyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kovács Lorándügyvéd) által képviselt VI.rendű alperes neve (VI.rendű alperes címe) VI. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértése miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék -
- március
- napján kelt 71.P.21.791/2018/
- szám alatti végzésével kijavított -
- november
- napján kelt 71.P.21.791/2018/
- számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről
- sorszám alatt, a II. rendű alperes részéről
- sorszám alatt, a III. rendű alperes részéről
- és
- sorszám alatt, a IV. rendű alperes részéről
- sorszám alatt, a VI. rendű alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja. Mellőzi annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes azzal is megsértette a III. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, hogy a ... weboldalon ...-én, a ... című napilapban ...-án megjelent „..." című cikkében azt állította, hogy a III. rendű felperes erőszakosan zaklatta az irodaházban dolgozókat. Mellőzi annak megállapítását, hogy a II. rendű alperes azzal is megsértette a III. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, hogy az ... weboldalon ...-én közzétett „..." című írásában azt híresztelte a III. rendű felperesről, hogy erőszakosan zaklatta az irodaházban dolgozókat. Továbbá azt állapítja meg, hogy a VI. rendű alperes azzal sértette meg a III. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, hogy az általa üzemeltetett ... weboldalon ...-én közzétett "..." című cikkben valótlanul híresztelte a III. rendű felperesről, hogy a portaszolgálatot hazug információkkal megtévesztve jutott be a ... szerkesztőségébe. Ezt meghaladóan a III. rendű felperesnek a VI. rendű alperessel szemben a jogsértés megállapítására irányuló keresetét elutasítja. Az I. rendű alperes által fizetendő sérelemdíj összegét az I. rendű felperes javára 250.000 (kettőszáz-ötvenezer) forintra, a II. rendű felperes javára 300.000 (háromszázezer) forintra, a III. rendű felperes javára 150.000 (százötvenezer) forintra, a IV. rendű felperes javára 350.000 (háromszázötvenezer) forintra és késedelmi kamataira leszállítja. A VI. rendű alperes által fizetendő sérelemdíj összegét az I. rendű felperes javára 200.000 (kettőszázezer) forintra, a II. rendű felperes javára 250.000 (kettőszáz-ötvenezer) forintra, a III. rendű felperes javára 50.000 (ötvenezer) forintra, a IV. rendű felperes javára 250.000 (kettőszázötvenezer) forintra és késedelmi kamataira leszállítja. A II. rendű alperes által fizetendő sérelemdíj összegét a II. rendű felperes javára 200.000 (kettőszázezer) forintra, a III. rendű felperes javára 100.000 (százezer) forintra és késedelmi kamataira leszállítja. A IV. rendű alperes által fizetendő sérelemdíj összegét a II. rendű felperes javára 200.000 (kettőszázezer) forintra, a IV. rendű felperes javára 250.000 (kettőszáz-ötvenezer) forintra és késedelmi kamataira leszállítja. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja. Kötelezi az V. rendű alperest, hogy az I. rendű felperesnek 20.000 (húszezer) forint + áfa, a III. rendű alperest, hogy a II. és IV. rendű felpereseknek személyenként 20.000 (húszezer) forint + áfa, az V. rendű alperest, hogy a II. rendű felperesnek 20.000 (húszezer) forint + áfa, a III. rendű felperest, hogy az I. és II. rendű alpereseknek személyenként 7.000 (hétezer) forint + áfa, a III. rendű felperest, hogy a VI. rendű alperesnek 18.000 (tizennyolcezer) forint + áfa elsőfokú perköltséget fizessenek meg, 15 napon belül. Ezt meghaladóan a peres felek a felmerült elsőfokú költségeiket maguk viselik Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 36.000 (harminchatezer) forint, a II. rendű felperest, hogy 78.000 (hetvennyolcezer) forint, a III. rendű felperest, hogy 80.400 (nyolcvanezer-négyszáz) forint, a IV. rendű felperest, hogy 54.000 (ötvennégyezer) forint, az I. rendű alperest, hogy 70.500 (hetvenezer-ötszáz) forint, a II. rendű alperest, hogy 30.000 (harmincezer) forint, a IV. rendű alperest, hogy 36.000 (harminchatezer) forint, az V. rendű alperest, hogy 72.000 (hetvenkettőezer) forint, a VI. rendű alperest, hogy 59.100 (ötvenkilencezer-egyszáz) forint kereseti illetéket fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra. Mellőzi a III. rendű alperes kereseti illeték fizetésére kötelező rendelkezését. Megállapítja, hogy 72.000 (hetvenkettőezer) forint kereseti illeték a Magyar Állam terhén marad. Kötelezi a III. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű alperesnek személyenként 3.500 (háromezer-ötszáz) forint + áfa, a VI. rendű alperesnek 9.000 (kilencezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a fentieket meghaladó másodfokú költségeiket a peres felek maguk viselik. Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 48.000 (negyvennyolcezer) forint, a II. rendű felperest, hogy 104.000 (száznégyezer) forint, a III. rendű felperest, hogy 107.200 (százhétezer-kettőszáz) forint, a IV. rendű felperest, hogy 72.000 (hetvenkettőezer) forint, az I. rendű alperest, hogy 94.000 (kilencvennégyezer) forint, a II. rendű alperest, hogy 40.000 (negyvenezer) forint, a IV. rendű alperest, hogy 48.000 (negyvennyolcezer) forint, a VI. rendű alperest, hogy 78.800 (hetvennyolcezer-nyolcszáz) forint fellebbezési illetéket fizessenek meg a Magyar Államnak, külön felhívásra. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. rendű alperes megsértette az I. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... weboldalon ...-én és az általa kiadott ... című napilapban ...-én „..." címmel közzétett cikkben valótlanul állította az I. rendű felperesről, hogy a testőrét küldte a ... szerkesztőségébe az újságírók megfélemlítésére. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 15 napon belül 500.000 forintot, ezen összeg után ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Megállapította, hogy az V. rendű alperes megsértette az I. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... weboldalon ...-én „..." címmel közzétett cikkben valótlanul híresztelte az I. rendű felperesről azt, hogy a testőrét küldte a ... épületéhez, hogy megfélemlítse egy, az I. rendű felperest bíráló cikk szerzőjét. Kötelezte az V. rendű alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 15 napon belül 350.000 forintot, ezen összeg után ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Megállapította, hogy a VI. rendű alperes megsértette az I. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... weboldalon ...-én „..." és az általa kiadott ... című napilapban ...-én „..." címmel közzétett cikkben valótlanul állította az I. rendű felperesről, hogy a testőrét küldte a ... szerkesztőségébe, hogy újságírókat félemlítsen meg. Kötelezte a VI. rendű alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 15 napon belül 400.000 forintot, ezen összeg után ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Megállapította, hogy az I. rendű alperes megsértette a II. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... weboldalon ...-én és az általa kiadott ... című napilapban ...-én „..." címmel közzétett cikkben valótlanul állította a II. rendű felperesről azt, hogy bűncselekményt elkövetve, a recepciósokat megtévesztve, csalással, hamis adatok közlésével, azt állítva, hogy időpontra jöttek egy ...-újságíróhoz, illegálisan megszerezve egy belépőkártyát, jutott be a ... kiadójának épületébe és a szerkesztőségből való távozáskor azt sziszegte a ... egyik munkatársának, hogy „Visszajövünk!"; a ... weboldalon ...-én és a ... napilapban ...-án „..." címmel megjelent cikkben valótlanul állította a II. rendű felperesről, hogy illegálisan, a portaszolgálatot hazug információkkal megtévesztve szerzett belépőkártyát és így jutott be a ... szerkesztőségének épületébe, ahol erőszakoskodott. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a II. rendű felperesnek 15 napon belül 750.000 forintot, ezen összeg után ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Megállapította, hogy a II. rendű alperes megsértette a II. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... weboldalon ...-én „...", illetve a ...én „..." címmel közzétett cikkekben valótlanul híresztelte a II. rendű felperesről azt, hogy illegálisan, bűncselekményt elkövetve, a recepciósokat megtévesztve, hamis adatok közlésével megszerezve egy belépőkártyát jutott be a ... szerkesztőségébe. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a II. rendű felperesnek 15 napon belül 600.000 forintot, ezen összeg után ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Megállapította, hogy a III. rendű alperes megsértette a II. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... televízió ...-i híradásában valótlanul híresztelte róla, hogy bűncselekményt elkövetve, a recepciósokat megtévesztve jutott be a ... kiadójának épületébe, csalással és hazugsággal jutott belépőkártyához és a szerkesztőségből való távozásakor azt sziszegte a ... egyik munkatársának, hogy „Visszajövünk!". Kötelezte a III. rendű alperest, hogy fizessen meg a II. rendű felperesnek 15 napon belül 500.000 forintot, ezen összeg után ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Megállapította, hogy a IV. rendű alperes megsértette a II. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... televízió ...-i „..." című műsorában valótlanul híresztelte róla, hogy bűncselekményt elkövetve, a recepciósokat megtévesztve, csalással, hamis adatok közlésével, illegálisan megszerezve egy belépőkártyát jutott be a ... kiadójának épületébe. Kötelezte a IV. rendű alperest, hogy fizessen meg a II. rendű felperesnek 15 napon belül 500.000 forintot, ezen összeg után ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Megállapította, hogy az V. rendű alperes megsértette a II. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... weboldalon ...-én „..." cikkben valótlanul híresztelte róla, hogy bűncselekményt elkövetve, a recepciósokat megtévesztve, csalással, hamis adatok közlésével, illegálisan megszerezve egy belépőkártyát jutott be a ... szerkesztőségébe és onnan való távozásakor azt sziszegte a ... egyik munkatársának, hogy „Visszajövünk!". Kötelezte az V. rendű alperest, hogy fizessen meg a II. rendű felperesnek 15 napon belül 450.000 forintot, ezen összeg után ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Megállapította, hogy a VI. rendű alperes megsértette a II. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... weboldalon ...-én „..." és az általa kiadott ... című napilapban ...-én „..." címmel közzétett cikkben valótlanul híresztelte a II. rendű felperesről, hogy bűncselekményt elkövetve, a recepciósokat megtévesztve, csalással, hamis adatok közlésével, azt állítva, hogy időpontra jöttek egy ...-újságíróhoz, illegálisan megszerezve egy belépőkártyát, jutott be a ... kiadójának épületébe és a szerkesztőségből való távozáskor azt sziszegte a ... egyik munkatársának, hogy „Visszajövünk!". Kötelezte a VI. rendű alperest, hogy fizessen meg a II. rendű felperesnek 15 napon belül 650.000 forintot, ezen összeg után ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Megállapította, hogy az I. rendű alperes megsértette a III. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... weboldalon ...-én és az általa kiadott ... című napilapban ...-án „..." címmel közzétett cikkben valótlanul állította a III. rendű felperesről, hogy illegálisan, a besurranó tolvajok módszereit alkalmazva, félelmet keltve jutott be a ... szerkesztőségének épületébe, erőszakosan zaklatta az irodaházban dolgozókat, azt kérdezve tőlük, nem szégyenlik-e, hogy bántani merik I.rendű felperes nevet. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a III. rendű felperesnek 15 napon belül 500.000 forintot, ezen összeg után ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Megállapította, hogy a II. rendű alperes megsértette a III. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... weboldalon ...-én közzétett „..." című írásában valótlanul híresztelte a III. rendű felperesről, hogy illegálisan, a besurranó tolvajok módszereit alkalmazva, félelmet keltve jutott be a ... szerkesztőségének épületébe, erőszakosan zaklatta az irodaházban dolgozókat, azt kérdezve tőlük, nem szégyenlik-e, hogy bántani merik I.rendű felperes nevet. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a III. rendű felperesnek 15 napon belül 400.000 forintot, ezen összeg után ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Megállapította, hogy a VI. rendű alperes megsértette a III. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... weboldalon ...-én közzétett „..." című cikkben valótlanul híresztelte a III. rendű felperesről, hogy a beléptetési szabályokat kijátszva, a portaszolgálatot hazug információkkal megtévesztve jutott be a ... szerkesztőségébe, erőszakosan zaklatta a járókelőket, azt kérdezve tőlük, nem szégyellik-e, hogy bántani merik I.rendű felperes nevet; a VI. rendű alperes az általa kiadott ... című napilapban ...-án „..." címmel megjelent cikkben valótlanul híresztelte a III. rendű felperesről, hogy illegálisan, a besurranó tolvajok módszereit alkalmazva jutott be a ... szerkesztőségének épületébe, erőszakosan zaklatta az irodaházban dolgozókat, azt kérdezve tőlük, nem szégyenlik-e, hogy bántani merik I.rendű felperes nevet. Kötelezte a VI. rendű alperest, hogy fizessen meg a III. rendű felperesnek 15 napon belül 450.000 forintot, ezen összeg után ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Megállapította, hogy az I. rendű alperes megsértette a IV. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... weboldalon ...-én és az általa kiadott ... című napilapban ...-én „..." címmel közzétett cikkben valótlanul állította a IV. rendű felperesről, hogy bűncselekményt elkövetve, a recepciósokat megtévesztve, csalással, hamis adatok közlésével, azt állítva, hogy időpontra jöttek egy ...-újságíróhoz, illegálisan megszerezve egy belépőkártyát jutott be a ... kiadójának épületébe. Megállapította, hogy az I. rendű alperes megsértette a IV. rendű felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a fenti két cikkben a IV. rendű felperes képmását az engedélye nélkül közzétette. Kötelezte az I. rendű alperest arra, hogy a ... portálon ...-én „..." címmel megjelent cikkben a IV. rendű felperes arcképét tegye felismerhetetlenné. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a IV. rendű felperesnek 15 napon belül 600.000 forintot, ezen összeg után ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Megállapította, hogy a III. rendű alperes megsértette a IV. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... televízió ...-i híradásában valótlanul híresztelte róla, hogy bűncselekményt elkövetve, a recepciósokat megtévesztve jutott be a ... kiadójának épületébe, csalással és hazugsággal jutott belépőkártyához. Megállapította, hogy a III. rendű alperes megsértette a IV. rendű felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a fenti híradásban a IV. rendű felperes képmását engedélye nélkül közzétette. Kötelezte a III. rendű alperest, hogy fizessen meg a IV. rendű felperesnek 15 napon belül 500.000 forintot, ezen összeg után ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Megállapította, hogy a IV. rendű alperes megsértette a IV. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... televízió ...-i „..." című műsorában valótlanul híresztelte róla, hogy bűncselekményt elkövetve, a recepciósokat megtévesztve, csalással, hamis adatok közlésével, illegálisan megszerezve egy belépőkártyát jutott be a ... kiadójának épületébe. Megállapította, hogy a IV. rendű alperes megsértette a IV. rendű felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a fenti híradásban a IV. rendű felperes képmását engedélye nélkül közzétette. Kötelezte a IV. rendű alperest, hogy fizessen meg a IV. rendű felperesnek 15 napon belül 500.000 forintot, ezen összeg után ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Megállapította, hogy a VI. rendű alperes megsértette a IV. rendű felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... weboldalon ...-én „..." és az általa kiadott ... című napilapban ...-én „..." címmel közzétett cikkben valótlanul híresztelte a IV. rendű felperesről, hogy bűncselekményt elkövetve, a recepciósokat megtévesztve, csalással, hamis adatok közlésével, illegálisan szerzett belépőkártyával, azt állítva, hogy időpontra jött, jutott be a ... szerkesztőségébe. Megállapította, hogy a VI. rendű alperes megsértette a IV. rendű felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a fenti híradásban a IV. rendű felperes képmását engedélye nélkül közzétette. Kötelezte a VI. rendű alperest arra, hogy a ... portálon ...én „..." címmel megjelent cikkben a IV. rendű felperes arcképét tegye felismerhetetlenné. Kötelezte a VI. rendű alperest, hogy fizessen meg a IV. rendű felperesnek 15 napon belül 500.000 forintot, ezen összeg után ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg együttesen a felpereseknek személyenként 300.000 300.000 forint perköltséget. Fentieket meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte az alpereseket, hogy a székhelyük szerinti adó- és vámigazgatóság külön felhívására fizessenek meg egyetemlegesen az illetékfeljegyzési jogra figyelemmel le nem rótt 489.000 forint kereseti illetéket. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 2:
- §
(2)bekezdése, 2:
- §-a, valamint a 2:
- §-a és 2:
- §-a alapján bírálta el. Rögzítette, hogy ...-én a II. és a IV. rendű felperesek, majd ...-én a III. rendű felperes megjelent a ... Szerkesztőségében. Ezen esemény vonatkozásában az I. rendű alperestől származó és a további alperesek által átvett cikkekben írt tudósításokban előadottak nem fedik a valóságot. A sérelmezett közlések nem minősíthetők véleménynyilvánításnak, mivel egyértelműen a valósággal nem egyező tartalmú cselekménysor leírását tartalmazó tények állításának a sorai. Az I. rendű felperesre vonatkozó azon állítás vonatkozásában, miszerint az utasítására jelentek meg a további felperesek az I. rendű alperes szerkesztőségében, kifejtette, hogy az I. rendű alperes által hivatkozott ...-ei cikk alkalmatlan arra, hogy az időben korábbi eseményekre következtetéseket lehessen levonni, másrészről a III. rendű felperes ezen cikkben éppen az I. rendű alperes állításával ellentétes nyilatkozatot tett, miszerint „...". A sérelmezett közlések az I. rendű felperest abban a színben tüntették fel, mint aki a demokratikus hatalmat megszerezni kívánó politikai erő vezetőjeként a neki nem tetsző médiatartalom esetében Magyarország Alaptörvénye IX. cikkének
(2)bekezdésében védett sajtószabadságot semmibe veszi. Azon valótlan közlés, amellyel a II. rendű felperes, mint az I. rendű alperes testőreként került megjelölésre, arra utal, hogy az I. rendű felperes egyértelműen fizikai fenyegetést helyezett kilátásba az őt kritizáló cikkek miatt. A II. és IV. rendű felperesek által kifogásolt tartalom olyan tényállítás, amely konkrét cselekménysort ír le. A felperesek által csatolt cikkekben írt eseménysor vonatkozásában a rendelkezésre álló kép- és hangfelvétel tartalma alapján megállapítható, hogy a sérelmezett közlések nem felelnek meg a valóságnak. A II. rendű felperes a nevét és azt, hogy melyik sajtószervtől jött a valóságnak megfelelően közölte, az irodaház recepciósa a belépőkártyát nem hazug információk alapján megtévesztés okán adta ki. Az események során erőszakos cselekedetet nem tanúsított, szó sem volt arról, hogy a rendőrség kihívása miatt hagyta volna el a szerkesztőséget. A cselekménysorban nincs olyan körülmény, amely illegálisnak minősíthető. A III. rendű felperes vonatkozásában kifejtette, hogy az I. rendű felperes nem az I. rendű alperes alkalmazottjainak és a portaszolgálat akarata ellenére, őket kijátszva jutott be a szerkesztőségbe, az ezen tényállítások valótlanok, véleménynek nem minősíthetőek. A III. rendű felperes az I. rendű alperes szerkesztőségének recepcióján dolgozó alkalmazottjával szemben erélyesebben és határozottabban lépett fel, azonban cselekedete távol állt attól, hogy ezen magatartást agresszívnak lehessen minősíteni. A csatolt felvétel alapján látható, hogy a III. felperes csak az irodaházból távoztában és nem a bejutást megelőzően tett fel kérdéseket az épület előtt álló személyekhez, amely tartalmilag nem egyezett az I. rendű alperes által állítottal. Nincs alapja azon alperesi hivatkozásnak, hogy a II. és IV. rendű felpereseknek jelen helyzetben fokozott a tűrési kötelezettsége, a valótlan tényállítások fenntartása semmilyen jogszabállyal nem igazolható. A sérelmezett közlések az I. rendű felperes politikai hiteltelenítésére, a II., III. és IV. rendű felperesek mint médiában dolgozó szakemberek szakmai ellehetetlenítésére, a felperesekre káros következtetések levonására voltak alkalmasak. A IV. rendű felperes operatőr, nem közszereplő, munkáját vezetői utasításra végzi, a perbeli esetben kizárólag annyi történt, hogy a II. és IV. rendű felperesek megkíséreltek időpont egeztetése nélkül interjút készíteni egy sajtószervnél, azonban ezen igyekezetük nem vezetett eredményre, a szerkesztőségtől őket elküldték. Ezen eseménysor nyilvánvalóan nem minősül közérdeklődésre számot tartó eseménynek. A IV. rendű felperes ezt meghaladóan operatőri munkája kapcsán nem minősül hivatásszerűen közszereplést vállaló személynek. Jellemzően munkavégzése során, mint a felvételt készítő és az események mikénti lefolyásában döntő többségben inaktív személy szerepel. Mindezek alapján a IV. rendű felperes vonatkozásában nemcsak a jóhírnév megsértése, hanem a képmáshoz fűződő személyiségi jog megsértésének megállapításának is helye volt. A sérelemdíj összegének megállapításakor figyelembe vette, hogy az I. rendű alperes cikkét a további alperesek gyakorlatilag azonnal, az abban állított tartalom ellenőrzése nélkül és a felperesek véleményének kikéréséhez szükséges időtartam bevárása nélkül átvették, így az alperesi oldal kiemelt célja az I. rendű felperes és az egyben hozzá köthető személyek lejáratása volt. Értékelte, hogy az alperesek által közzétett valótlan tartalom részben ingyenesen terjesztett, részben online felületen, részben országos lefedettségű televízió útján került közzétételre, így azok rendkívül széles körben ismertté válhattak. A felperesek által megjelölt sérelemdíj mértékének mérséklésére nem látott okot, nincs létjogosultsága a valótlant, kitalált tényeket állító terjesztő, híresztelő újságírásnak, az egyúttal a további jogsértéstől való érdemi visszatartást is szolgálja. Elutasította a felpereseknek a jogsértés alperesek általi elismerésére és bocsánatkérésre vonatkozó kereseti kérelmét. A megbánás és az ezen alapuló bocsánatkérés szubjektív emberi érzés, erre nem természetes személyek, így az alperesek nem kötelezhetők. A perköltségről a Pp. 76. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. Az ítélettel szemben az I., II., III., IV. és VI. rendű alperesek terjesztettek elő fellebbezést. Az I. rendű alperes az ítélet megváltoztatását kérte. Az I. és IV. rendű felperesek vonatkozásában a kereset elutasítását, a III. rendű felperes tekintetében az „erőszakosan zaklatta az irodaházban dolgozókat" közlés jogsértő jellegének megállapításának a mellőzését, a sérelemdíjak összegének mérséklését kérte. Előadta, hogy az I. rendű felperest kritizáló és vele szemben véleményt megfogalmazó cikke miatt jelentek meg a szerkesztőségben a II. és IV. rendű felperesek, így a perbeli írások szerzője alappal jutott arra a következtetésre, hogy a II. és IV. rendű felperesek az I. rendű felperes kérésére, illetve utasítására jelentek meg a szerkesztőségben. A sérelmezett közlések kellő ténybeli alappal bíró következtetések, mely véleménynyilvánításokat az I. rendű felperes tűrni köteles. A III. rendű felperes vonatkozásában előadta, hogy erőszakosan lépett fel az irodaház környékén tartózkodó személyekkel szemben, ezt a lejátszott videofelvétel egyértelműen alátámasztja. A IV. rendű felperest meg sem nevezte a cikkében, így vele kapcsolatban semmiféle valótlan tényállítást nem tehetett. A felperesek semmilyen módon nem igazolták, hogy társadalmi megítélésük bármilyen mértékben sérült volna, esetleges jogsértés megállapítása esetén személyenként legfeljebb 100.000 forint összegű sérelemdíj megállapítása indokolt. A II. rendű alperes az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte. A III. rendű felperes tekintetében az „erőszakosan zaklatta az irodaházban dolgozókat" közlés jogsértő jellegének megállapításának a mellőzését és a sérelemdíjak mérséklését kérte. A sérelemdíj mértéke rendkívül eltúlzott a II. és III. rendű felperesek vonatkozásában. Álláspontja szerint a közlésének nincsen a II. rendű felperes társadalmi megítélését hátrányosan befolyásoló tartalma, ezért sérelemdíjra sem tarthat igényt. A III. rendű alperes az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az illetékfizetésre való kötelezésének mellőzését kérte. Előadta, hogy az Itv. 5. §
(1)bekezdése j) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg. A IV. rendű alperes az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a II. és IV. rendű felperesek keresetének elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a sajtó a demokrácia őrkutyájaként jogosult beavatkozni a felperesek személyes szférájába, hogy ezáltal bemutassa egy politikai párthoz kapcsolódó sajtószerv munkatársainak egy másik sajtószerv munkatársaival szemben kampányidőszakban tanúsított magatartását. A sérelmezett közlések a fenti közéleti vita keretében olyan véleménynyilvánításnak minősülnek, amellyel nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos határait. A IV. rendű felperesről egy biztonsági kamerával készített képfelvételnek a fenti közéleti vitához kapcsoló közzététele nem sérti a IV. rendű felperes személyiségi jogát. A megállapított sérelemdíj összege a bírói gyakorlat alapján eltúlzott, a felperesek nem bizonyították, de még csak nem is hivatkoztak arra, hogy a magatartása folytán milyen hátrányos hatást gyakorolt az a környezetükre. A VI. rendű alperes az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a VI. rendű alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmek elutasítását kérte elsődlegesen, másodlagosan pedig a sérelemdíjak mértékének leszállítását. Álláspontja szerint a felperesek tűrési kötelezettsége fokozott, proaktív módon többszöri alkalommal jelentek meg az I. rendű alperesi szerkesztőségben, a felperesek maguk generálták a kialakult közérdeklődésre számot tartó vitát. A sérelemdíj rendkívül eltúlzott, a felperesek az őket ért sérelem vonatkozásában semmilyen érdemi tényelőadást nem adtak, a jogsértés megállapítása önmagában nem eredményezi a sérelemdíj iránti igény megalapozottságát. A felróhatóság hiányában sem kötelezhető sérelemdíj megfizetésére. A IV. rendű felperes vonatkozásában a képmáshoz való jog megsértésének megállapítása megalapozatlan, a IV. rendű felperes ebben a provokációban részt vett, önként vállalta azt, hogy személyiségi jogai a provokáció által generált vitában korlátozottabbá válnak. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Álláspontjuk szerint a perben a tényállást az elsőfokú bíróság teljes körűen feltárta, a bizonyítékokból pedig minden tekintetben helyes és okszerű következtetéseket vont le. Semmilyen adat nem merült fel a perben arra vonatkozóan, hogy az I. rendű felperes bárkit is utasított arra, hogy a ... Szerkesztőségében megjelenjen. Testőrt - újságírókat megfélemlítendő - egy szerkesztőségbe küldeni ellenkezik minden demokratikus értékkel. A további felpereseket ténylegesen bűncselekmény elkövetésével vádolják az alperesi közlések. A II., IV. rendű felperesek a munkájukat végezték akkor, amikor az I. rendű alperesi szerkesztőségben megjelentek. Nemhogy bármilyen jogellenes cselekményt nem követtek el, de még erőszakosan, fenyegetően sem léptek fel, csupán interjút akartak készíteni egy kompetens személlyel. A III. rendű felperes senkivel szemben nem viselkedett erőszakosan. Hangsúlyozták, hogy a IV. rendű felperes nem közszereplő, operatőrként dolgozik, nem tett mást, mint munkáltatói utasítást teljesítve elment egy tervezett forgatási helyszínre. Hibás azon fellebbezési érvelés, hogy össze kellene adni minden egyes felperes esetében az alperesek által fizetendő sérelemdíj összegét, ezért az eltúlzott mértékű. Nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe azáltal, hogy igényüket egy eljárásban, nem pedig több külön perben érvényesítik. Az elsőfokú bíróság kellően differenciált az alperesek között a megítélt sérelemdíj körében. A közlések egy összehangolt, több médiafelületen is megjelentetett, ráadásul két egymást követő napon, az első közléseket erősítő módon megvalósuló, nyilvánvalóan szándékos jogsértések keretében valósultak meg, ez pedig kizárja még csak annak lehetőségét is, hogy a sérelemdíj összege mérséklésre kerüljön. A III. rendű alperes fellebbezése megalapozott. Az I., II., IV., VI. rendű alperesek fellebbezése részben megalapozott. A másodfokú bíróság a Pp. 253. §
(3)bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálhatta felül. Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla érdemben nem érintette az I. rendű alperes vonatkozásában a II. rendű felperes tekintetében megállapított jogsértéseket és a III. rendű felperes tekintetében az illegálisan, a besurranó tolvajok módszereit alkalmazva, félelmet keltve jutott be a ... szerkesztőségének épületébe, azt kérdezve tőlük, nem szégyenlik-e, hogy bántani merik I.rendű felperes nevet közlések jogsértő jellegének megállapítását. Nem érintette a II. rendű alperes vonatkozásában a III. rendű felperes tekintetében az illegálisan, a besurranó tolvajok módszereit alkalmazva, félelmet keltve jutott be a ... szerkesztőségének épületébe, azt kérdezve tőlük, nem szégyenlik-e, hogy bántani merik I.rendű felperes neve közlések jogsértő jellegének megállapítását. A III. rendű alperes esetén az illeték megfizetésére való kötelezést bírálta felül. Az V. rendű felperestől pedig fellebbezés nem érkezett. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott döntésével az I., II. és IV. rendű felperesek keresete tárgyában a jogsértést megállapító rendelkezésekkel és határozatának jogi indokolásában foglaltakkal túlnyomó részben egyetértett, ezért az elsőfokú határozat ezen rendelkezéseit a Pp. 253. §
(2)alapján helybenhagyta, azonban a III. rendű felperes vonatkozásban az „erőszakosan zaklatta az irodaházban dolgozókat." közlést nem találta jogsértőnek, továbbá indokolt volt a megállapított sérelemdíjak leszállítása és a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezések megváltoztatása. A jogvitában alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket az elsőfokú bíróság teljeskörűen ismertette, így azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal. A Fővárosi Ítélőtábla az egyes fellebbezések körében az alábbiakra mutat rá. I. rendű alperes Azon tényből, hogy a II. és IV., majd a III. rendű felperesek az I. rendű alperesi, a felperesek részéről sérelmezett cikk megjelentetését követően látogatták meg az I. rendű alperesi szerkesztőséget és beszélni kívántak a cikkíróval, illetőleg a cikkhez kapcsolódóan kíséreltek meg információt gyűjteni, tettek fel ez irányú kérdéseket a szerkesztőség dolgozói felé, önmagában még nem vonható le okszerű következtetés arra, hogy őket az I. rendű felperes utasította a szerkesztőségben való megjelenésre. Ezt az állítást nem támasztotta alá semmilyen módon az I. rendű alperes, a közlése tehát nem bírt kellő ténybeli alappal. A perben éppen arra merült fel adat, hogy ennek az ellenkezője a valós, e körben a másodfokú bíróság visszautal az elsőfokú bíróság indokolásában írtakra. Egyetértett a Fővárosi Ítélőtábla azzal a fellebbezési érveléssel, hogy a III. rendű felperesre vonatkozóan leírt azon közlés, hogy „erőszakosan zaklatta az irodaházban dolgozókat", nem értékelhető valótlanként. A másodfokú bíróság a felperesek által csatolt videofelvétel megtekintése alapján megállapította, hogy az irodaház előtt dohányzó hölgy részéről többször elhangzott, hogy nem kíván a III. rendű felperes kérdésére válaszolni, aki mégis újra és újra feltette ugyanazokat a kérdéseket. A III. rendű felperes szóváltásba keveredett az ott dohányzó úrral is, aki után ment még akkor is, amikor ezen személy a kialakult kommunikációt a távozási szándékával befejezettnek nyilvánította, és elindult az irodaház bejárata felé. Az ilyen jellegű III. rendű felperesi fellépés értékelhető erőszakos zaklatásként, tekintettel arra, hogy a III. rendű felperest a munkájánál fogva fokozott tűrési kötelezettség terheli, így az erősebb kifejezésmódot magatartásának értékeléseként alappal nem sérelmezheti. Egyéb, a III. rendű felperesre vonatkozóan a jóhírnév sértés alapjaként megállapított közléseket a fellebbezés nem érintett. A IV. rendű felperest kétség kívül nem nevezte meg név szerint a cikk, azonban az újságban közölt fényképfelvétel alapján ő jól felismerhető, egyértelműen beazonosítható. A felperesek javára megítélt, az I. rendű alperes által fizetendő sérelemdíj összegét a másodfokú bíróság eltúlzottnak találta, az a jogsértés súlyával nem áll arányban, értékelve a II-IV. rendű felperesek fellépését, viselkedésmódját is, az összes körülmények számbavétele során. A felperesek közül egyértelműen a III. rendű felperes volt az, aki felháborodottan, provokáló fellépéssel jelent meg az I. rendű alperesi szerkesztőségben, és ebben a stílusban tett fel kérdéseket mind az emeleti recepción, mind az utcán cigarettázó szerkesztőségi dolgozók felé, ezen magatartását értékelni volt szükséges ugyancsak az eset összes körülményei között. A III. rendű felperes oknyomozó újságíróként, főszerkesztőként tevékenykedik, ami a köztudatban feltételez egy határozottabb, keményebb fellépést, akár rámenősebb viselkedésmódot is. Erre tekintettel a jogsértés súlyát a másodfokú bíróság nem találta jelentősnek. Utal arra is a Fővárosi Ítélőtábla, hogy hivatásánál fogva a III. rendű felperes rendelkezik a megfelelő, jogszerű eszközökkel arra, hogy magát megvédje az igazságtalannak vélt támadásokkal szemben, a sérelmezett újságcikkben írtakhoz kapcsolódóan megnyilvánuljon. Értékelte ugyanakkor a másodfokú bíróság azt, hogy az I. rendű alperes elsőközlőként jelentette meg a jogsértőnek bizonyult közléseket és azt a mind a papíralapú kiadványában, mind az általa üzemeltetett weboldalon napvilágra hozta. A IV. rendű felperes tekintetében a sérelemdíj összegszerűsége körében értékelni volt szükséges, hogy a IV. rendű felperes mindössze passzív résztvevője volt a történéseknek és az I. rendű alperes nemcsak a jóhírnév védelméhez fűződő jogát, hanem a képmáshoz fűződő jogát is megsértette, így esetében magasabb összegű sérelemdíj megállapítása volt indokolt. II. rendű alperes Az I. rendű alperes fellebbezésénél kifejtett, hasonló indokok alapján értett egyet a Fővárosi Ítélőtábla azzal a fellebbezési hivatkozással, hogy nem volt valótlan annak híresztelése, miszerint a III. rendű felperes erőszakosan zaklatta az irodaházban dolgozókat, a felvétel alapján a III. rendű felperes fellépése értékelhető ekként, elfogadható az az érvelés, hogy az a stílus, mellyel leszólította az épület előtt dohányzó két személyt, valóban konfrontatív és ellentmondást nem tűrő volt. A további, III. rendű felperest érintő megállapításokat a II. rendű alperes fellebbezése nem érintette. Azzal egyetértett a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a III. rendű felperes vonatkozásában annak állítása, hogy bejutott az épületbe, valóban nem befolyásolja hátrányosan a megítélését, ugyanakkor az már igen, hogy a cikk azt állítja, hogy az a bejutás illegálisan történt. Mindemellett a fokozott tűrési kötelezettségét figyelembe véve, a megállapított összegű sérelemdíjat a másodfokú bíróság eltúlzottnak találta, az nem állt arányban a jogsértés súlyával, a III. rendű felperest a jogsértés súlyával arányban állóan 100.000 forint összegű sérelem díjjal indokolt kompenzálni a köztudomású tényként elfogadott hátrányok okán. III. rendű alperes Kizárólag az illeték fizetésre kötelező rendelkezéssel szemben fellebbezett, mely fellebbezés alapos volt, tekintettel arra, hogy az Itv. 5. §
(1)bekezdés j) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesül. Egyebekben sem bizonyult helytállónak az elsőfokú bíróság illeték alapjának számítására és az egyetemleges marasztalásra vonatkozó rendelkezése sem, erről a másodfokú bíróság hivatalból, a perköltség körében rendelkezett. IV. rendű alperes Az azonos politikai nézetek és a munkakapcsolat ténye, az ügy előzményei nem cáfolják azt, hogy a II. és a IV. rendű felperes vonatkozásában valótlan tényállítások hangzottak el a ... című műsorban, a ... Szerkesztőségnek helyet adó épületbe történő bejutás módját illetően. Helytállóan ítélte meg az elsőfokú bíróság, hogy nem véleménynyilvánítás, hanem valótlannak bizonyult tényállítás történt. Az ügyhöz kapcsolódóan nem merült fel olyan nagy jelentőségű közügy, társadalmi vita, amelynek megvitatásához szükséges és indokolt lenne a képmáshoz fűződő jog háttérbe szorulása a véleménynyilvánítási szabadság érvényesülése érdekében. A biztonsági kamerák felvételeinek hozzájárulás nélküli közzététele nem volt arányos korlátozása a IV. rendű alperest megillető személyiségi jognak. A sérelemdíj mértéke a jogsértés súlyához képest eltúlzott volt, mind a II. rendű, mind a IV. rendű felperes vonatkozásában, illetőleg azt arányosítania is szükséges volt a másodfokú bíróságnak. VI. rendű alperes A fellebbezés a felperesek keresetének teljes elutasítására irányult. Osztja azt az álláspontot a másodfokú bíróság, hogy a II. és III. rendű felperesek tűrési kötelezettsége a közéleti tevékenységként értékelhető munkavégzésük okán fokozott, az I. rendű felperes pedig politikusként közéleti szereplő. A valótlan és sértő tényállításokat azonban nem kötelesek eltűrni, közérdeklődésre számot tartó kérdésekhez kapcsolódó közlések esetében sem engedhető meg a valótlan tények állítása, ezért az I. és a II. rendű felperesek vonatkozásában a megállapított jóhírnév sértést helytállónak ítélte a másodfokú bíróság. A fellebbezésben hivatkozott provokatív megjelenésmód, az indulatokat alappal kiváltó számon kérő stílus a IV. rendű felperesnél volt tetten érhető. A III. rendű felperes vonatkozásában valamennyi jogsértőeknek ítélt közlést érintette a fellebbezés. A megtekintett felvétel alapján a Fővárosi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy azok - „a portaszolgálatot hazug információkkal megtévesztve jutott be a ... szerkesztőségébe" közlés kivételével - nem jogsértőek. A másodfokú bíróság az erőszakos zaklatás körében visszautal az I. és II. rendű alperesi fellebbezés vonatkozásában írtakra. A „beléptetési szabályokat kijátszva" közlés kellő ténybeli alappal bír, mivel a felvétel alapján a III. rendű felperes az irodaház földszintjén található recepcióhoz nem ment oda, nem jelezte, hogy kihez kíván bejutni, hanem az éppen nyíló liftajtóhoz sietett, és jutott fel a ... szerkesztőségéhez. Köztudomású, hogy az irodaházak recepciója szolgál a belépni kívánók fogadására, ahol adott esetben a közölt adatok alapján, a belépést engedélyezik, netán azt megtagadják. A III. rendű felperes tehát a recepció működése ellenére, nem az általuk meghatározott rend szerint, hanem kontroll nélkül, az éppen nyíló felvonó ajtón belépve jutott fel a szerkesztőséghez, ezen magatartását pedig jogszerűen lehet a beléptetési szabályokat kijátszónak értékelni. A „hazug információkkal megtévesztve" közlés valótlan, ugyanis a fentiek alapján a bejutása érdekében a III. rendű alperes nem folytatott kommunikációt a portaszolgálattal. A közlés sértő is, mivel nem valós adatok közlésével elért bejutást is állít, amely az újságíró III. rendű felperes személyének megítélése szempontjából hátrányos. A nem szégyellik-e, hogy bántani merik I.rendű felperes neve kérdést a felvétel alapján III. rendű felperes nem tett fel, de a másodfokú bíróság megítélése szerint ezen valótlan közlés sértő tartalommal nem bír, így jóhírnév sértőnek sem minősül. Az I., II. és IV. rendű felperes vonatkozásában ugyanakkor helytállóan került sor a jóhírnév megsértésének megállapítására a már korábban kifejtett indokok szerint. Ugyancsak helytálló volt a IV. rendű felperes vonatkozásában a képmás védelméhez fűződő jog megsértésének megállapítása. A VI. rendű alperes által fizetendő sérelemdíj összegszerűségét ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla leszállította, tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított összegek eltúlzottak voltak, azok a kialakult bírói gyakorlatnak sem feleltek meg és nem kellő körültekintéssel került sor a releváns körülmények értékelésére. Az egyes kereseti kérelmek folytán jelentős eltérés volt az alperesekkel szemben érvényesített igények között, erre való tekintettel az alperesek által fizetendő perköltség során differenciálni szükséges. A másodfokú döntés folytán az I., II. és IV. rendű felperesek, valamint az I., II., IV., VI. rendű alperesek egymás közötti viszonyában a pernyertesség és pervesztesség aránya között számottevő különbség nincsen, így a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján egymás közötti viszonyukban a felek maguk viselik költségeiket. A III. rendű felperes, valamint az I. és II. rendű alperesek között a pernyertesség és pervesztesség aránya 1/3 - 2/3, a III. rendű felperesre terhesebben, ennek megfelelően köteles megfizetni az I. rendű alperesnek 7.000 forint, míg a II. rendű alperesnek szintén 7.000 forint perköltséget. A III. rendű felperes, valamint a VI. rendű alperes között a pernyertesség és pervesztesség aránya 1/10 - 9/10, a III. rendű felperesre terhesebben, ennek megfelelően köteles megfizetni az I. rendű alperesnek 18.000 forint perköltséget. A másodfokú eljárás költségeiről a Fővárosi Ítélőtábla a fentiekben megállapított pernyertességi és pervesztességi arányok szerint rendelkezett, amely során figyelemmel volt a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontjára és
(5)bekezdésére, valamint a 4/A. §-ára. Az elsőfokú eljárás illeték vonzata ténylegesen 588.000 forint, ugyanis habár egyes felperesi sérelemdíj iránti igények nem érik el a 600.000 forintot, a bírósági gyakorlat szerint azok vonatkozásában is szükséges ezen illetékalapot figyelembe venni. Az egyes felperesi kereseti kérelmek alapján az azokhoz igazodó eljárási illeték összege meghatározható minden egyes felperes és alperes relációjában, (I. rendű felperes - I. rendű alperes 36.000 forint, I. rendű felperes - II. rendű alperes 36.000 forint, I. rendű felperes - III. rendű alperes 36.000 forint, összesen: 108.000 forint; II. rendű felperes - I. rendű alperes 45.000 forint, II. rendű felperes - II. rendű alperes 36.000 forint, II. rendű felperes - III. rendű alperes 36.000 forint, II. rendű felperes - IV. rendű alperes 36.000 forint, II. rendű felperes - V. rendű alperes 36.000 forint, II. rendű felperes VI. rendű alperes 39.000 forint, összesen: 228.000 forint; III. rendű felperes - I. rendű alperes 36.000 forint, III. rendű felperes - II. rendű alperes 36.000 forint, III. rendű felperes - VI. rendű alperes 36.000 forint, összesen:108.000 forint; IV. rendű felperes - I. rendű alperes 36.000 forint, IV. rendű felperes - III. rendű alperes 36.000 forint, IV. rendű felperes - IV. rendű alperes 36.000 forint, IV. rendű felperes - VI. rendű alperes 36.000 forint, összesen: 144.000 forint) így nem volt indokolt az Itv. 38. §
(2)bekezdése szerinti egyetemleges kötelezése. A III. rendű alperest pedig az Itv. 5. §
(1)bekezdés j) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, ezért a rá eső illetéket a Magyar Állam viseli. A fellebbezések alapján a feljegyzett fellebbezési illeték összege 592.000 forint. (I. rendű felperes - I. rendű alperes 48.000 forint, I. rendű felperes - VI. rendű alperes 48.000 forint, összesen 96.000 forint; II. rendű felperes - I. rendű alperes 60.000 forint, II. rendű felperes II. rendű alperes 48.000 forint, II. rendű felperes - IV. rendű alperes 48.000 forint, II. rendű felperes - VI. rendű alperes 52.000 forint, III. rendű felperes - I. rendű alperes 48.000 forint, III. rendű felperes - II. rendű alperes 48.000 forint, III. rendű felperes - VI. rendű alperes 48.000 forint, összesen 144.000 forint, IV. rendű felperes - I. rendű alperes 48.000 forint, IV. rendű felperes - II. rendű alperes 48.000 forint, IV. rendű felperes - VI. rendű alperes 48.000 forint, összesen 144.000 forint) A másodfokú bíróság a fenti összegeket figyelembe véve, a már korábban megállapított pernyertességi és pervesztességi arányok alapján kötelezte a feleket a feljegyzett eljárási és fellebbezési illeték megfizetésére. Budapest, 2019. június 4. Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kovács Éva s.k. bíró