Bf.89/2019/3 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdése szerint minősülő testi sértés bűntette miatt indult büntetőeljárást megszüntette. A végzés ellen a pótmagánvádló jelentett be fellebbezést, amelyet igazolási kérelemként is kért elbírálni. A fellebbezés részletes indokolásában kifejtette, hogy rajta kívül álló okból nem tudott jogi képviseletéről gondoskodni, így téves az a megállapítás is, miszerint jogi képviselője lenne. Írásban meghatalmazás nem jött létre, ezért ha ő be is nyújtotta a jogi képviselője adatait, az hatálytalan. Önhiba hiányában nem is mulaszthatott. Mindezek okán - álláspontja szerint - az elsőfokú határozat iratellenes, megalapozatlan, és az elsőfokú bíróság tévesen döntött az eljárás megszüntetéséről. A pótmagánvádló csatolta azt a feljegyzést, amely szerint a pótmagánvádló

1. április 8án felkereste korábbi jogi képviselője irodagondnokát, a M-H-Cs. ügyvédi irodát, ahol dr. M.D.D. irodagondnok helyettese, dr. H.D. ügyvéd arról tájékoztatta, hogy dr. F.S. ügyvéd irodájának felnyitása megtörtént, de az ott talált állapotok, az iratok rendezetlensége miatt leltárt még nem lehetett készíteni. Ezért a fellelhető iratok átadása kapcsán csak a leltár elkészítését követően fognak egyeztetni. A fellebbezés nem alapos. A büntetőeljárásról szóló
2. évi XC. törvény [a továbbiakban: Be.]
3. §

(1)bekezdése szerint pótmagánvádas eljárásban a sértett (pótmagánvádló) jogi képviselete kötelező. A pótmagánvádló jogi képviseletében ügyvéd vagy ügyvédi iroda jár el [Be. 10. §

(1)bekezdés

1. pont b) alpont]. A jogi képviselő meghatalmazását közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni [Be.
2. §

(1)és

(2)bekezdés], amelyet a bírósághoz be kell nyújtani, ugyanis csak ezzel igazolhatja a pótmagánvádló, hogy az eljárásban a jogi képviselete biztosított. A büntetőeljárási törvény szigorú jogkövetkezményeket fűz ahhoz, ha a pótmagánvádlónak nincs jogi képviselője, illetve a jogi képviselete az eljárás során megszűnik, és a jogi képviseletről nem gondoskodik. Ha a vádindítvány benyújtásakor a sértettnek nincs jogi képviselője, a bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja [Be. 794. §

(1)bekezdés b) pont]. Amennyiben a jogi képviselet az eljárás során, azaz a vádindítvány elfogadását követően szűnik meg, a bíróság az erről való tudomásszerzést követően nyolc napon belül - a mulasztás törvényi következményeire történt figyelmeztetéssel - felhívja a pótmagánvádlót, hogy a jogi képviseletéről gondoskodjék. Ha a pótmagánvádló a kitűzött határidő alatt jogi képviseletéről nem gondoskodik, az eljárást meg kell szüntetni [Be. 803. §

(5)bekezdés]. Jelen ügyben az elsőfokú bíróság a jogi képviselő elhalálozásáról történt tudomásszerzés után a törvényben elírtak szerint (határidő közlésével, a mulasztás következményeire történt figyelmeztetéssel) írásban hívta fel a pótmagánvádlót, hogy gondoskodjon jogi képviseletéről. A felhívás kézbesítése a Be. 132. §

(1)bekezdése alapján szabályszerűnek minősül, mivel a bíróság küldeményét

1. március 5-én a jogszabály szerint átvételre jogosult személy, a pótmagánvádló felesége átvette. A 335/
2. (XII.4.) Korm. rendelet
3. §

(1)bekezdése szerint a hivatalos iratot a címzettnek vagy az egyéb jogosult átvevőnek személyes átadással kell kézbesíteni, a rendelet 9. §

(1)bekezdése és a 16. §

(3)bekezdés a) pontja szerint egyéb jogosult átvevőnek minősül a címzett

1. életévét betöltött hozzátartozója (helyettes átvevő). A
2. február 26-én elektronikus úton (e-mailen) előterjesztett beadványa szerint a pótmagánvádlónak van új jogi képviselője, azonban a meghatalmazás a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bírósághoz az ügyiratokhoz csatolás végett nem került benyújtásra, a pótmagánvádló vagy a jogi képviselő részéről. Ebből következően az állapítható meg, hogy a pótmagánvádló eljárási kötelezettségének - a törvényes határidőn belül (legkésőbb
3. március
4. napjáig) - nem tett eleget, a jogi képviseletéről a bíróság és az eljárás résztvevői (vádlottak, védő) számára joghatályos módon nem gondoskodott. Ezért az elsőfokú bíróság megalapozottan és a Be.
5. §

(5)bekezdés alapján törvényesen döntött az eljárás megszüntetéséről. A pótmagánvádló a fellebbezés okaként és az igazolási kérelem alapjaként arra hivatkozott, hogy a az elhunyt jogi képviselőnél lévő ügyiratokat

1. április 8-án sem tudta a Budapesti Ügyvédi Kamara által kijelölt irodagondnoktól megszerezni, ez a körülmény azonban nem értékelhető a jogi képviseletről gondoskodás elmulasztásának igazolásaként. Nyilvánvaló, hogy a meghatalmazással rendelkező jogi képviselő a bíróságon is tanulmányozhatta volna az ügyiratok, illetőleg azokból másolatot is kérhetett volna, különösen ha igazolja, hogy a korábbi jogi képviselőnél lévő iratokhoz nem tud hozzáférni. Egyébként az igazolási kérelmet a Be.
2. §

(2)és

(3)bekezdései szerint az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül kell előterjeszteni, abban elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik, továbbá egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. A pótmagánvádló a felülbírálat tárgyát képező beadványában nem közölte, hogy a törvényes határidőn belül miért nem csatolta a jogi képviselő részére adott meghatalmazást, értelemszerűen olyan körülményekre sem hivatkozott, amelyek a vétlenségét valószínűsítik. Továbbá a fellebbezés előterjesztésével egyidejűleg sem pótolta mulasztását. A fentiekből következően a fellebbezés elbírálásának feltételei fennálltak, de az ítélőtábla az igazolási kérelemről történt rendelkezésre nem látott lehetőséget, mivel az a törvényi feltételeknek nem felelt meg, és tartalmilag sem az elmulasztott cselekmény igazolását jelentette. Ezért az ítélőtábla - figyelemmel a Be. 787. §

(1)bekezdésére - a Be. 598. §

(1)bekezdés g) pontja szerint tanácsülésen az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzését a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,

1. május
2. Dr. Hrabovszki Zoltán s.k. a tanács elnöke Dr. Lőrinczy Attila István s.k. előadó bíró . Németh Nándor s.k. bíró A Budapest Környéki Törvényszék
3. március
4. napján meghozott 17.B.47/2018/
5. számú végzése - a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.89/2019/
6. számú határozata folytán -
7. május
8. napján véglegessé vált. Budapest,
9. május
10. Dr. Hrabovszki Zoltán s.k. a tanács elnöke