← Magyarország

Kfv.37557/2018/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kérelmező kötelezettsége a kérelme alátámasztásául szolgáló bizonyítékok (hallgatói jogviszony fennállása, megélhetés fedezete) szolgáltatása. Ha hiánypótlási felhívásra ezeket nem szolgáltatja, a kérelme jogszerűen kerül elutasításra. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.557/2018/

  1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Márton Gizella előadó bíró Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: Felperes (cím) A felperes képviselője: Mándó és Társa Ügyvédi Iroda (Dr. Mándó Tibor ügyvéd, cím) Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos és Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat: idegenrendészeti határozat bírósági felülvizsgálata a felperes Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.32.548/2017/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.32.548/2017/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az iráni állampolgárságú felperes
  4. május 8-án tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedélyének meghosszabbítása iránt kérelmet nyújtott be a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságánál. Kérelmében arra hivatkozott, hogy tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen folytatja. A felperes az aktív hallgatói jogviszonya [2] [3] igazolását a meghosszabbított hiánypótlási határidő alatt sem nyújtotta be. Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság a
  5. június 6-án kelt 106-1-40226/8/2017-T. számú határozatával a felperes tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét elutasította, egyúttal a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Irán területére kiutasította. Határozatának indokolása szerint a felperes a hiánypótlásra megállapított határidő alatt, de a döntéshozatal napjáig sem igazolta az aktív hallgatói jogviszonyát, ezért a tartózkodási cél igazolásának hiányában a kérelmét a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  6. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
  7. §

(1)bekezdés a) pontja alapján el kellett utasítani. Megállapította továbbá, hogy a felperes a megélhetés, a lakhatás, a kiutazás költségeit biztosító anyagi fedezettel nem rendelkezik, az egészségügyi ellátások teljes körére nem biztosított, ezért ez okból sem engedélyezhető a tartózkodási engedély meghosszabbítása. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  1. július 18-án kelt 106-T-23970/3/
  2. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolása szerint a másodfokú eljárás során a felperes a fellebbezéséhez a tanulmányainak igazolására a Pécsi Tudományegyetem által
  3. május 29-én kiállított hallgatói jogviszony igazolást csatolt, amely a 2016/
  4. tanév I. félévére szólt és az aktív hallgatói jogviszonyt csupán
  5. január 31-ig igazolta. Erre tekintettel megállapítható volt, hogy a másodfokú eljárásban sem igazolta a felperes a magyarországi tartózkodásának célját. A felperes a fellebbezési kérelméhez csatolt számlakivonatokat, amelyekről az alperes megállapította, hogy a számlakivonatok szerint a számla folyamatosan tartozást mutatott, ezért a számlán a
  6. június 1-jén mutatkozó 1.056.370 forint összeg eredete és tartós rendelkezésre állása nem bizonyított, ezért azt a felperes javára értékelni nem lehet. Mindezek alapján megállapította, hogy az elsőfokú határozat jogszerű volt, ezért annak helybenhagyásáról döntött. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, melyben vitatta, hogy a tartózkodás célja nem volt igazolt és hogy a megélhetése nem volt biztosított. Álláspontja szerint az alperes másodfokú eljárásban is hiánypótlási felhívást kellett volna, hogy kibocsásson, amennyiben az aktív hallgatói jogviszony igazolását nem tartja megfelelőnek. A megélhetés körében állította, hogy az alperes csak feltételezésekbe bocsátkozott, amikor a számlán elhelyezett összeg eredetét és tartós rendelkezésre állását nem fogadta el. Álláspontja szerint az alperesnek e körben is hiánypótlással kellett volna élnie. [5] Az alperes a kereset elutasítását indítványozta a határozatában foglaltakat fenntartva. Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak. Rámutatott, hogy a felperes a meghosszabbított határidő alatt sem igazolta az elsőfokú eljárás során az aktív hallgatói jogviszonyát. Az elsőfokú határozat meghozatalára
  7. június 6-án került sor, a felperes mégis a másodfokú eljárás során csak
  8. január 31-ig fennállóan igazolta az aktív hallgatói státusza fennállását. A felperesnek az igazolás kiállításának napján már rendelkeznie kellett volna olyan igazolással, amely a hallgatói jogviszonyát a 2016/
  9. tanév II. félévére, azaz a
  10. január 31-ét követő időszakra is tanúsítja az aktív hallgatói jogviszony fennállását. Az aktív hallgatói státusz visszamenőleges igazolása nem lehetséges, a törvényi feltételek fennállását - a hallgatói jogviszony [7] [8] jellegére tekintettel - a felperesnek a kérelem benyújtásakor, legkésőbb az elsőfokú határozat meghozataláig kell igazolnia és a Harmtv.
  11. §
(1)bekezdés d) pontjában foglalt tartózkodási cél igazolásához szükséges okiratokat benyújtania. A felperes a hallgatói jogviszonyát nem igazolta, ezért a tartózkodási cél igazoltságának hiányát jogszerűen állapította meg az alperes. A bíróság rámutatott, hogy a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet tekintetében a bankszámlán elhelyezett összeg tartós rendelkezésre állását kell igazolni. Ezzel szemben a felperes számlaegyenlege folyamatosan tartozást mutatott, azon csak
  1. június 1-jén volt kimutatható nagyobb összeg. Erre tekintettel az alperes helytállóan vonta kétségbe ennek az összegnek a tényleges és tartós rendelkezésre állását. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes alaptalan keresetét elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  3. §
(1)bekezdését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. §
(1)és
(2)bekezdését, 50. §
(1)és
(6)bekezdését, 72. §
(1)bekezdés e/ea) pontját, a Harmtv. 13. §
(1)bekezdés
  1. d)és
  2. f)pontját, 18. §
(1)bekezdés a) pontját. [10] Sérelmezte, hogy az aktív hallgatói jogviszonya fennállását nem fogadták el, annak ellenére, hogy igazolta az 2016/
  1. tanév I. félévére fennállóan a hallgatói státuszát. Az alperesnek a másodfokú eljárásban is hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsátani, mert a tényállás tisztázási kötelezettség az alperest terheli, ezért hiánypótlás nélkül nem állapíthatta volna meg a tartózkodási cél igazolásának hiányát. [11] Sérelmezte továbbá, hogy az igazolt megtakarítását nem fogadták el annak eredete és tartós rendelkezésre állása igazolásának hiányára hivatkozással. Állította, hogy az csak feltételezés, hogy az összeg elhelyezése a tartózkodás megszerzése érdekében történt. Az alperesnek ezt az állítását bizonyítania kellett volna. Kifogásolta, hogy az alperes e körben sem hívta fel hiánypótlásra. [12] Állította, hogy mindezek alapján az alperes jogszabálysértő határozatát a bíróság jogsértően tekintette jogszerűnek és hozott a keresetét elutasító ítéletet. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. [15] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  2. §
(2)bekezdése és 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Pp. 339. §
(1)bekezdésének megsértésére önmagában egyéb jogszabálysértés hiányában nem kerülhet sor, mert ez a rendelkezés a bíróság kompetenciájába tartozó döntési jogkört biztosít, mert a bíróság dönti el, hogy jogszabálysértés esetén milyen tartalmú döntést hoz, illetve jogszabálysértés hiányában a kereset elutasításáról határoz. [16] Hangsúlyozza továbbá a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelemmel élő fél kötelezettsége a jogszabálysértés megjelölésén túl annak kifejtése is, hogy az adott jogszabályt a bíróság milyen módon és hogyan sértette meg. A felperes a Ket. 1. §
(1)és
(2)bekezdése megsértéséhez a felülvizsgálati kérelmében semmilyen indokot, indokolást nem társított, ezért az a jogszabálysértés indokolásának hiányában érdemben nem vizsgálható. [17] A felperes az aktív hallgatói jogviszonyát az elsőfokú eljárás során hiánypótlási felhívás ellenére a meghosszabbított határidőben, de a határozat meghozataláig sem igazolta, ezért a Harmtv. 18. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a tartózkodási engedély meghosszabbítását meg kellett tagadni, az erre irányuló kérelmet el kellett utasítani. A felperes figyelmen kívül hagyja, hogy a kérelem alátámasztásául szolgáló bizonyítékok szolgáltatása a kérelmező kötelezettsége, mert az ő érdekében áll, hogy a kérelmét a hatóság teljesítse. A hatóság a tényállás tisztázásához ilyen esetben határidőt biztosíthat valamely okirat hiánya esetén annak pótlására. Amennyiben felhívásra sem igazolja a törvényi feltételeket a kérelmező, akkor a hatóság csak a kérelem elutasításáról dönthet. A felperes tisztában volt azzal, hogy milyen tartalmú hallgatói jogviszony igazolás szükséges ahhoz, hogy a tartózkodási célt igazoltnak fogadja el a hatóság, ezért csak a fellebbezéshez csatolt, a 2016/
  1. tanév I. félévére vonatkozó igazolás nem lehetett elégséges és megfelelő okirat a tartózkodási cél igazolásához, mert a jogorvoslati eljárás során már a 2016/
  2. tanév II. félévére vonatkozó aktív hallgatói jogviszony igazolására lett volna szükség. A felperes jogszabályhely felhívása nélkül hivatkozott arra, hogy az alperesnek hiánypótlási felhívást kellett volna a másodfokú eljárás során is kibocsátani. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a kérelmező tisztában volt azzal, mit kell igazolnia a tartózkodási cél fennállásához. A másodfokú eljárás során a tényállás tisztázására nem volt szükség, emiatt további hiánypótlásra sem volt szükség. [18] A felperes a megélhetése biztosítottsága hiányának megállapítását is alaptalanul kifogásolta. A felperes számlakivonatai folyamatosan tartozást mutattak és csak egy időpontban jelent meg egy nagyobb összeg a bankszámlán. Ilyen körülmények között alappal vonta kétségbe az alperes ennek az összegnek az eredetét és tartós rendelkezésre állását, nem pedig feltételezésekbe bocsátkozva vont le következtetést arra, hogy ez az összeg nem lehet a felperes tényleges megtakarítása. A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy e körben az alperesnek hiánypótlásra kellett volna felhívnia, melynek egyébként a jogszabályi alapját sem jelölte meg. A tényállás tisztázott volt, további hiánypótlásra nem volt szükség, ezért a megélhetés biztosítottsága körében a felperesnek kellett volna szolgáltatnia olyan bizonyítékot, amely igazolja, hogy ez a számlán elhelyezett összeg valós megtakarításként állt rendelkezésére, azt jogszerű jövedelemforrásból tehette félre és gyűjthette össze. Mindezeket a körülményeket az elsőfokú bíróság is helytállóan ítélte meg. [19] Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a Ket.
  3. §
(1)és
(6)bekezdését, 72. §
(1)bekezdés e/ea) pontját nem sértette meg, a Harmtv. 13. §
(1)bekezdés
  1. d)és
  2. f)pontjában foglalt feltételek nem kerültek igazolásra, ezért a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem a Harmtv. 18. §
(1)bekezdés a) pontja alapján jogszerűen került elutasításra. Az elsőfokú bíróság mindezeket a körülményeket vizsgálva, a jogszabályokat helyesen alkalmazva állapította meg, hogy az alperes határozata törvényes és megalapozott, ezért a kereset elutasításáról jogszerűen döntött. A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [20] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, továbbá a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.