Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.398/2019/
- Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljárt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Dobrossy és Társai Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Szabados Gergő ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen képmáshoz való jog érvényesítése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján meghozott 18.P.20.008/2019/
- számú ítélete ellen az I-II. rendű alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy térítsen meg az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. ndokolás A felperes ügyvéd, többek között ... képviseletét látja el a ... által indított büntetőeljárásban. A II. rendű alperes által működtetett ... televíziós csatorna ... napján 18 órakor kezdődő ... című műsorában 42 perc 9 másodperctől 43 percig riportot sugárzott „cím" címmel. A műsor ... által tartott sajtótájékoztatóról tudósított. Alperes közlése szerint „... a keddi bírósági meghallgatás előtt azt mondta: kiderült, hogy ..., ... és ... egy csapatot alkotnak, hiszen a ... polgármestert is ugyanaz az ügyvéd védi. ...ot mutató és közléseit nyilvánosságra hozó képsorokat követően egy másodpercig a felperes is látható, ...rel kezet fog. ... a következőket mondja: „A politikai maffia hálójában van immár ... is, hiszen most már ugyan saját szemükkel Önök is láthatják, hogy ...t, ... Város polgármesterét nem más képviseli a vele szemben indult büntetőeljárásban, mint ... barátja ügyvédje és - az én megítélésem szerint egyébként - lehet, hogy bizonyos ügyekben a tettestársa is." A ... című műsor ezen adása a ... internetes oldalon is elérhető. A felperes a fénykép készítéséhez és nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá. A felperes
- december
- napján fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott okiratban kérelmet küldött elektronikus úton az I. és II. rendű alpereseknek, akik azonban a felperes által biztosított 5 napos határidőben a kérelemben foglaltaknak nem tettek eleget. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperes megsértette a képmáshoz fűződő jogát azzal, hogy a ... oldalon ... napján közzétett ... című műsorban hozzájárulása nélkül hozta nyilvánosságra a képmását. Kérte továbbá az I. rendű alperest a jogsértés abbahagyására, a sérelmes helyzet megszüntetésére, a képmásának a ... honlapról történő eltávolításra kötelezni és a további jogsértéstől eltiltani. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest elégtétel adására, ennek a saját költségen nyilvánosságra hozatalára oly módon, hogy az eredeti linken a cím alatt a lead felett közvetlenül, további kattintás nélkül 30 napig, de legalább addig, amíg az eredeti, kifogásolt felvétel hozzáférhető, továbbá a ... címlapján a főoldalon legfelül vezető kiemelt hírként egy keddi napon 18 és 19 óra között jelenjen meg az alábbi közlemény: „... napján megjelent a ... televíziós csatorna ... című hírműsorunkban dr. felperes neve képmását tartalmazó felvétel dr. felperes neve engedélye nélkül került felhasználásra, amely személyiségi jogi sérelemért elnézést kér a I.rendű alperes neve." Kérte továbbá annak megállapítását, a II. rendű alperes megsértette a képmáshoz való jogát azzal, hogy a ... napján közzétett ... televíziós csatornán 18 órakor kezdődő ... című műsorszámban „cím" szöveg aláírással hozzájárulása nélkül jelentette meg a képmását. Kérte továbbá a II. rendű alperest a jogsértés abbahagyására, illetve a sérelmes helyzet megszüntetésére, a képmásnak az adatbázisból történő eltávolítására kötelezni, a jogsértéstől eltiltani. Kérte, hogy a bíróság kötelezze a II. rendű alperest arra, hogy adjon megfelelő elégtételt, és ennek a saját költségén biztosítson megfelelő nyilvánosságot oly módon, hogy a sérelmezett médiatartalomhoz hasonló módon és terjedelemben, közvetlen és közvetett kommentár nélkül nyolc napon belül, keddi napon 18 órakor kezdődő hírműsorszám legelején jelenjen meg az alábbi közlemény: „... napján megjelent ... televíziós csatorna ... című műsorszámában dr. felperes neve képmását tartalmazó felvétel az engedélye nélkül került felhasználásra, amely személyiségi jogi sérelemért elnézést kér a ...."
- november
- napján jutott tudomására, hogy a ... televíziós csatornán 18 órakor kezdődő ... című műsor ...-i adásában, majd a ... internetes sajtótermékben képmása bármilyen típusú hozzájárulása nélkül felhasználásra került. Mivel a fényképe felhasználásához engedélyt nem adott, annak felhasználása a Ptk. 2:
- §
(1)bekezdés alapján jogsértőnek minősült. A felvétel ügyvédi tevékenységével összefüggésben készült, védőként volt jelen a ... Járásbíróságon, a sajtótájékoztatón nem vett részt. Az I. és II. rendű alperesek a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérték. Elsődlegesen arra hivatkoztak, hogy a felperes az igény érvényesítésére nem jogosult, mivel a felvételen személye nem felismerhető. A kifogásolt közlés témája közszereplő politikussal, ...rel szemben folyamatban lévő büntetőeljárással összefüggésben dr. ... által tartott sajtótájékoztatóról való tudósítás. A felperes a büntetőeljárásban védőként járt el, a sajtótájékoztatón jelen volt ügyfele ... képviseletében, aki a sajtótájékoztatón aktívan részt vett. A sajtótájékoztató közterületen került megtartásra. Dr. ... a sajtótájékoztatón közvetlenül utalt arra, hogy a felperes milyen minőségben jár el, miért érintett a sajtótájékoztató tárgyát képező büntetőeljárásban. A felperes annak tudatában vett részt a sajtótájékoztatón, hogy arról a sajtó be fog számolni, a sajtótájékoztató a személyét közvetlenül érintette. Észlelte, hogy emiatt róla is készül felvétel, az ellen nem tiltakozott. Álláspontja szerint alkotmányos kötelezettségének tett eleget, amikor a sajtótájékoztatóról beszámolt. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a II. rendű alperes megsértette felperes neve felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa működtetett ... televíziós csatornán ... napján 18 órakor sugárzott, majd a ... oldalon „..." címen elérhető műsorban a felperest felismerhetően ábrázoló felvételt tett közzé. A II. rendű alperest a jogsértés abbahagyására kötelezte és eltiltotta a további jogsértéstől. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 8 napon belül a ... televíziós csatornán sugárzott 18 órakor kezdődő ... című műsorban olvassa be az elsőfokú ítélet rendelkező részének jogsértést megállapító rendelkezését és fejezze ki sajnálkozását a jogsértésért és ezt a körülményt a ... oldalon, a „..." című műsorral azonos módon elérhetően tegye közzé. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy a ... oldalon elérhető „..." című műsor tartalmából, továbbá a ... című műsor ... napján 18 órakor kezdődő adásának minden egyéb általa tárolt változatából törölje a felperest ábrázoló felvételt. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 60.000 forint perköltséget és a Magyar Államnak az állami adóhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 36.000 forint feljegyzett kereseti illetéket. A kereset elbírálásánál a Pp. 502. §
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontját, a Pp. 503. §
(1)bekezdését, 503. §
(4)bekezdését hívta fel. Elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes igénye alperesekkel szemben érvényesíthető-e. A ... televíziós csatornán sugárzott ... című műsor az Smtv.
- §
- pontja szerinti lineáris médiaszolgáltatásnak minősül, amelynek az Smtv.
- §
- pontja szerinti médiaszolgáltatója a televíziós csatornát működtető gazdasági társaság, azaz a II. rendű alperes. A ... oldal tartalmáról azt állapította meg, hogy azon vegyes tartalom található, ezért az oldal tartalmát ebből a szempontból megbontotta. A ... oldal írásos tartalma álláspontja szerint sajtóterméknek minősül, amely vonatkozásában a szerkesztői felelősséget az I. rendű alperes viseli. Megállapította, hogy az írásos tartalomban a felperes, illetve képmása semmilyen módon nem jelent meg, így a keresetet a bíróság az I. rendű alperessel szemben elutasította. A ... oldalon közzétett videónak, mint lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója a ... nyilvántartása szerint a II. rendű alperes, aki ily módon a sérelmezett műsor lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásként való megjelenése tekintetében egyaránt médiaszolgáltatónak minősül. Felhívta a Ptk. 2:
- §
(1)és
(2)bekezdését, a Ptk. 2:
- § g) pontját, 2:
- §
(1)bekezdését, 2:
- §át. A ... oldalon lekérhető műsorszám megtekintése alapján megállapította, hogy a II. rendű alperes a felperesről felvételt készített, amelyet közzétett. A felperest ábrázoló felvétel rövid ideig a felperes képmásának eltorzítása nélkül megjelent, a felperes felismerhető volt. Értékelte, hogy a lekérhető médiatartalomban lehetőség van a felvétel megállítására, visszajátszására, így abban a felperes minden kétséget kizáróan felismerhetően került ábrázolásra. A perben nem volt vitás az a tény, hogy II. rendű alperes nem kérte, és nem kapta meg a felperes hozzájárulását a fénykép készítéséhez és közzétételéhez. Annak pedig nincs jelentősége, hogy a felperes nem tiltakozott a felvétel készítése ellen, mivel a Ptk. a felvétel elkészítéséhez és annak valamennyi felhasználásához kifejezett és egyértelmű hozzájáruló nyilatkozatot kíván meg. Vizsgálta, hogy a perbeli esetben a Ptk. 2:
- §-ában és 2:
- §
(2)bekezdésében írt kivételek fennállása megállapítható-e. Álláspontja szerint a II. rendű alperes által közölt képfelvétel nem minősül tömegfelvételnek, azon a felperes kizárólag ... társaságában egyediesítve látható. A Kúria 1/
- Büntető-közigazgatási-munkaügyi-polgári bírósági határozata és az Alkotmánybíróság 28/
- (IX. 29.) AB határozatában kifejtettek alapján rámutatott, a polgári bíróságra tartozó kérdés annak elbírálása, hogy milyen eseményt tekint közszereplésnek, közéleti szereplésnek. A felperes a ... ellen indult büntetőeljárásban védőként vett részt, a tárgyaláson a
- évi XC. törvény
- §
(2)bekezdése értelmében róla hozzájárulás nélkül lett volna készíthető felvétel. Az alperes által felhasznált képfelvétel azonban nem a bírósági tárgyalóteremben készült. Az Alkotmánybíróság 1/
- (I. 16.) AB határozatának [39] pontjában foglaltak alapján rámutatott, a felperes pusztán ügyvédi minősége folytán nem minősül közszereplőnek még abban az esetben sem, ha közszereplő politikusok jogi képviseletét látja el és ezen ügyvédi tevékenység a sajtótájékoztató témája volt. Arra pedig az alperes sem hivatkozott, hogy a felperes egyéb közszereplő lenne. A dr. ... által tartott sajtótájékoztató a jelen kor közérdeklődésére számot tartó nyilvános eseménynek tekinthető, amelyről való tájékoztatás a sajtószabadság megvalósulását jelenti, így az arról készült felvételek szabadon nyilvánosságra hozhatóak. A felperest ábrázoló felvétel azonban nem a sajtótájékoztatón készült, azon a felperes nem vett részt. A felvétel tanúsága szerint a sajtótájékoztatót dr. ... tartotta, majd csatlakozott ..., a felperes a sajtótájékoztató helyszínétől távolabb állt. A felperes nem adott nyilatkozatot a sajtónak, nem csatlakozott a sajtótájékoztató résztvevőihez. Nem tanúsított olyan önkéntes elhatározáson, autonóm döntésen alapuló tevékenységet, amely közszereplésnek lenne tekinthető. A sajtótájékoztató helyszínétől távolabb várakozás semmiképpen nem tekinthető közszereplésnek, de még a sajtótájékoztatón való passzív részvételnek sem. A fent kifejtettekre tekintettel a II. rendű alperes megsértette a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a felperest felismerhetően ábrázoló felvételt készített és tett közzé. Idézte a Ptk. 2:
- §
(1)bekezdését, annak a),
- b)és
- c)pontját alkalmazta a II. rendű alperessel szemben. Indokolatlannak tartotta azonban a kereset azon részét, amely a közlemény műsorszám legelején történő beolvasására vonatkozott, mivel a felperest ábrázoló felvétel sugárzására sem a műsor legelején, hanem kiemelt hírként került sor. A felperes maga sem állította, hogy a ... oldalon a képmása a főoldalon bármilyen módon megjelent volna, így alaptalannak tartotta az elégtételadás körében közzé teendő közlemény főoldalon való megjelentetésére vonatkozó igényt is. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 2:54. §
(1)bekezdés d) pontja alapján kötelezte a II. rendű alperest, hogy a ... oldalon lekérhető médiaszolgáltatásként elérhető műsor tartalmából, továbbá a műsor minden egyéb általa tárolt változatából törölje a felperest ábrázoló felvételt, mert az a jogsértés jellege folytán nem mellőzhető és a II. rendű alperesnek aránytalan terhet sem jelent. Az elsőfokú bíróság II. rendű pervesztes alperest a felperes perrel felmerült költségének megfizetésére kötelezte, ennek összegét a PK 152. számú állásfoglalás alapján állapította meg. Figyelemmel volt ugyanis arra, hogy a felperes saját ügyének ismerete munkamegtakarítással járt. A pervesztes II. rendű alperest a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illeték megfizetésére kötelezte a Pp. 83. §
(1)bekezdése, valamint a 32/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése értelmében. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben I. és II. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést. Az ítéletnek a fellebbezéssel támadott rendelkezése a II. rendű alperes marasztalása volt. A felülbírálati jogkör jogszabályi alapját a Pp. 369. §
(3)bekezdés a),
- c)és
- d)pontjában jelölte meg. Álláspontjuk szerint a felperes a kereset szerinti igény érvényesítésére nem jogosult, mivel a felvételen a személye nem felismerhető, csupán egy másodpercig látható képmásának egy része. A kifogásolt közlés témája közszereplő politikussal, ...rel szemben folyamatban lévő büntetőeljárással összefüggésben egy másik, a büntetőeljárásban szintén érintett közszereplő dr. ... által tartott sajtótájékoztató. A riportban hivatkozott büntetőeljárásban a felperes védőként érintett, a felperes jelen volt ügyfele képviseletében, aki a sajtótájékoztatón aktívan részt vett. A sajtótájékoztató közterületen került megtartásra, a sajtó munkatársai jelen voltak. Dr. ... közvetlenül utalt arra, hogy a felperes milyen minőségben jár el, miért érintett a sajtótájékoztató tárgyát képező büntetőeljárásban. A felperes számára is nyilvánvaló volt, hogy a sajtó képviselői is jelen vannak és hang-, illetőleg képfelvételt készítenek. A felperes ekként annak tudatában vett részt egy nyilvános rendezvényen, hogy arról a sajtó be fog számolni, a sajtótájékoztató a személyét közvetlenül érintette, illetve észlelte, hogy emiatt róla is készül felvétel. A felperes a felvételek készítése ellen nem tiltakozott. Kifejtették, hogy kötelezettségük a politikusokkal szembeni büntetőeljárásokról a közvélemény tájékoztatása, a közvélemény alkotmányos joga, hogy ezekről tudomást szerezzen. Ebből következik, hogy amikor a sajtó egy közérdeklődésre számot tartó ügyben megtartott sajtótájékoztatón elhangzottakról pontosan az ott elhangzottakat összefoglalva, szó szerint idézve beszámol, akkor alkotmányos kötelezettségét teljesíti. Idézték a Ptk. 2:48. §
(2)bekezdését. Felhívták Magyarország Alaptörvényének IX. cikkét, az Smtv.
- §-át.
- §-át, az 1/
- polgári jogegységi határozatot, a PK 12., 13.,
- és
- számú állásfoglalásokat, a PK
- számú állásfoglalás szerintieket részletesen idézte. A fentiekre tekintettel kérték, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján változtassa meg, a felperes keresetét a II. rendű alperessel szemben is utasítsa el, a felperest első- és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezze. A felperes fellebbezési ellenkérelmében azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az alperesek fellebbezéssel érintett részében hagyja helyben, és II. rendű alperest 40.000 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezze. A felperes személye kivehető, képmása látható a felvételen 42:31 percnél, a felperes felismerhetővé vált. Mindezek, valamint a Ptk. 2:42. §, 2:43. § g) pontja és 2:48. §
(1)bekezdése alapján igénye érvényesítésére jogosult. Előadta, hogy a riport tárgyát képező sajtótájékoztatón ... aktívan részt vett, maga azonban távolabbról szemlélte az eseményeket, annak nem volt résztvevője, nem szólalt fel, kérdéseket sem tett fel. Az alperesek iratellenesen hivatkoztak a Ptk. 2:48. §
(2)bekezdésére, ugyanis a személyét ábrázoló felvétel nem a sajtótájékoztatón készült. Álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy az I. rendű alperes az elsőfokú ítélet melyik rendelkezése ellen nyújtott be fellebbezést. A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdés felhívását követően érvelése az volt, hogy az ügyvédi munka tekintetében a felperes perköltségigénye eltúlzottnak, aránytalannak a ténylegesen elvégzett jogi tevékenység miatt nem tekinthető. I. és II. rendű alperes fellebbezése alaptalan. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 370. §
(1)bekezdés alapján fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között bírálta felül. Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító rendelkezését fellebbezés nem érintette, éppen ezért a másodfokú eljárás tárgyát kizárólag a II. rendű alperessel szemben a Ptk. 2: 51.§
(1)bekezdés a)-d) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásának helytállósága képezte. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az irányadó jogszabályokat maradéktalanul felhívta, a megállapított tényekből helyes jogi következtetéseket vont le, olyan lényeges eljárási szabályt sem sértett, ami a Pp. 370. §
(2)bekezdésének alkalmazását indokolná. Eltérő jogi következtetések levonására a Pp. 369. §
(3)bekezdés a),
- c)és
- d)pontja alapján a fellebbezésben felhozott érvelés az alábbi okok miatt nem vezethet. Az elsőfokú bíróság a videofelvétel megtekintését követően helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes arca ugyan csak egyetlen másodpercig látható, ez elégséges ahhoz, hogy a riportot megtekintők számára felismerhetővé váljék, ekként a személyiségi jogi védelem speciális eszköz alkalmazására alanyi jogosultsága van. Arra alperesek helytállóan hivatkoztak, hogy a sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk, köztük a közéleti szereplők megnyilatkozásainak, álláspontjának terjesztése, emellett a demokratikus vita többi résztvevőjének joga van ehhez a tájékoztatáshoz {34/2017. (XII. 11.) AB határozat [41]}. A sajtó tájékoztató tevékenységének szabadsága azonban nem korlátlan, hanem más alapvető jogok vagy alkotmányos értékek érvényesülése érdekében kötelezettséggel terhes. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolása során nem idézte, azonban helytállóan juttatta érvényre az EJEB esetjoga [Von Hannover kontra Németország (no.2.) EJEB, (40660/08 és 60641/08.) 2012. július 2. és a Verlagsgruppe News GmbH & Bobi kontra Ausztria EJEB, (59631/09.), 2006. december 14.] alapján a közéleti ügy megvitatásával összefüggően történő képmásfelhasználás során vizsgálandó szempontokat. A magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog és a véleménynyilvánításhoz fűződő jog közötti mérlegelés során a képmás jogszerű felhasználását illetően azt kell mérlegelni, hogy az adott tudósítás mennyiben kapcsolódik a közérdekű ügyhöz, az érintett személy milyen ismertséggel bír és pontosan mi a sajtóközlemény tárgya, milyen volt az érintett személy korábbi magatartása, a fénykép milyen körülmények között készült, a sajtó milyen körülmények között szerezte meg az adott információt, az hiteles-e, értékelni kell a közlemény tartalmát, formáját és következményeit, továbbá a közzétevő sajtóterméket fenyegető jogkövetkezmények mértékét. A közügyben kifejtett vélemény nem jelenti egyben azt is, hogy az érintett a képi ábrázolását is feltétel nélkül és minden körülmények között tűrni köteles. A Gourguenodze v. Georgia (71678/01, 2006. október 17.) ügyben az EJEB által meghozott ítélet hangsúlyozza, hogy a mérlegelés elvégzésekor az a döntő tényező, hogy a közzétett fénykép hozzájárul-e a közéleti vitához. A II. rendű alperes közügyről nyújtott tájékoztatást akkor, amikor az országosan ismert helyi politikus, polgármester ... ellen folyamatban lévő büntetőeljárás témájában előre meghirdetett sajtótájékoztatón elhangzottakról tudósított. A tudósítás lényegi mondanivalója elsősorban ..., ... és ... politikai tevékenysége között fennálló összefüggés, amelyet a nyilatkozó azzal kívánt alátámasztani, hogy az érintettek jogi képviseletét azonos személy, a felperes látja el. Ezáltal a felperes személye a közügyhöz kevésbé kapcsolódik, a köz érdeklődésére számot tartó vita illusztrálásához, lényegi megragadásához kevésbé szükséges a felperes képmásának megjelenítése. Az elsőfokú bíróság helytállóan vonta értékelés körébe, hogy a felperes ügyvéd, ugyan több ismert személy képviseletét látja el, ezen státuszánál fogva azonban közéleti szereplőnek nem tekinthető, a jogi képviselet ellátása a személyt önmagában nem emeli közéleti szereplővé. Közéleti kérdésekben a felperes nem nyilvánult meg, a sajtótájékoztatónak nem vált aktív részesévé, gondolatait a nyilvánossággal nem osztotta meg. Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá, egyéb okból azonos közterületen tartózkodás nem jelenti azt, hogy a felperes a közéleti politikai vitában részt kívánt venni. Értékelni kellett azt is, hogy a fénykép megszerzése hozzájárulása nélkül történt. Mivel tehát a tudósítás lényege a politikusok egymással kapcsolatos tevékenysége, nem a felperes személye vagy magatartása, a felperes nem vett részt a közéleti vitában és a kép megszerzése sem volt jogszerű, ezért nem volt a véleménynyilvánítás szabadsága érdekében szükségesnek és arányosnak tekinthető a felperes képmásának politikusok tevékenységével kapcsolatos sajtótájékoztatóról való tudósításban engedély nélküli felhasználása. Az EJEB tesztje, a Ptk. 2:44.§-a és a 7/2014. (III. 7.) AB határozatban foglaltak alapján sem volt igazolható a felperes képmásának felhasználása. Az elsőfokú bíróság ezért jogszabálysértés nélkül állapította meg a felperes képmásával megvalósult jogsértést és kötelezte a II. rendű alperest a Pp. 502. §
(1)bekezdés alapján. A fent kifejtett indokok alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben és indokainál fogva is helytálló ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdés alapján helybenhagyta. A felperes jogi szakvizsgával rendelkező személy, a Pp. 75. §
(2)bekezdés alapján úgy kell tekinteni, mintha jogi képviselővel járna el. Az ekként felperes esetén is alkalmazandó Pp. 81. §
(5)bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tett eleget, költségjegyzéket a másodfokú eljárás során költségeiről nem csatolt, a másodfokú eljárás során ekként a felperes javára perköltség nem volt megállapítható. A Pp. 102. §
(1)bekezdés alapján a le nem rótt fellebbezési illeték megtérítésére a pervesztes II. rendű alperes köteles. Budapest,
- július
- Fermanné dr. Polák Zita s.k. a tanács elnöke Véghné dr. ... Zsuzsanna s.k. előadó bíró dr. Hegedűs Mária s.k. bíró