Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.395/2019/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a Dr. Dobrádi Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: dr. Dobrádi Tímea ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve Szerkesztősége (I.rendű alperes címe.) I. rendű és a II.rendű alperes neve Zrt. (II.rendű alperes címe.) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- április
- napján kelt 2.P.20.499/2019/
- számú ítélete ellen az I.-II. rendű alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 30.000 (harmincezer) forint + áfa elsőfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 84.000 (nyolcvannégyezer) együttes kereseti és fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint ...on a 2018 évi országgyűlési választásokat megelőzően politikai jellegű feliratok jelentek meg a házfalakon, amelyek sok esetben gyalázkodóak, a közízlésnek meg nem felelő, esetenként fenyegető hangvételűek voltak, azok személyükben érintettek politikusokat, köztük a felperest és dr. ...t, ... jelenlegi polgármesterét is. Újabb, ezúttal a kormányzópártot és a miniszterelnököt érintő, gyalázkodó hangvételű feliratok
- év elején jelentek meg a városban, amelyek eltakarítását a városgondnokság megkezdte. ... polgármestere
- február 6-án Facebook bejegyzést tett közzé, amelyben sérelmezte, hogy ellenzéki képviselők és különböző sajtóorgánumok kérdést intéztek a városgondnoksághoz, hogy miért távolítják el a házfalakról, egyéb a közösség számára látható felületekről az ott feltűnő trágár feliratokat. Saját személyét érintően úgy fogalmazott, hogy „... polgármestereként nem feladatom a városgondnokság napi ügyeibe avatkozni, azt azonban határozottan kérem, hogy a személyemet akasztással és lincseléssel fenyegető hazug, rágalmazó és trágár firkálmányokat is hagyják érintetlenül! Azért kérem ezt, mert bár a méltatlan támadások nyilván senkinek, így nekem sem esnek jól, de ebben az esetben is a véleménynyilvánítás szabadságának oldalán állok." Ezt követően kifejtette, hogy a gyalázkodó feliratok a rombolás eszközei, a ...iak értik, hogy az ellenzék a rombolás oldalán áll, más nem érdekli őket. Választani kell a rombolás és az építés között. A felperes ...i önkormányzati képviselő, aki a polgármester bejegyzésére válaszolva azt közölte, hogy másokkal együtt őt is bántja, hogy a közpénzből működő városgondnokság a ...t sértő, mocskolódó feliratokat eltakarítja. Ezért kérdezte azt, hogy ha ez a jellegű takarítás a város dolga, akkor április 8-a (a 2018-as országgyűlési választás) előtt miért nem takarították el a mocskolódó feliratokat, például az őt gyalázókat, amelyek közül volt, ami levágott fejjel ábrázolta. Nyomatékosította, miszerint arra irányult a kérdése, hogy miért van különbség az ...-párt és az ő mocskolása között. Visszautasította azt a vádat, hogy nem szereti a várost. A II. rendű alperes kiadásában, az I. rendű alperes szerkesztésében megjelenő ... Hírlap című nyomtatott sajtótermékben
- február 8-án a
- oldalon „Jönnek a Lenin-fiúk?" címmel jelent meg egy írás. A lead szerint trágár és gyalázkodó szövegek, néhol halállal fenyegető falfirkák jelentek meg a városban és az aggódó ellenzéket az zavarja, hogy miért tüntetik el ezeket. Kifejtette azon véleményét, hogy megdöbbentést keltenek a házfalakra, táblákra felírt gyalázkodó szövegek. Közölték, hogy sok esetben lincseléssel, halálosztással fenyegetnek embereket, embercsoportokat többek között, ... polgármesterét is. Tájékoztatott arról, hogy a városgondnokság megkezdte ezek eltávolítását, ugyanakkor a polgármester, az ellenzéki sajtó és politikusok kérdéseire válaszolva leszögezte, hogy ő a véleménynyilvánítás szabadsága mellett áll. Idézték ... Facebook bejegyzésének a sajtószabadságot érintő részét. Ezt követően a cikk úgy fogalmaz „[m]indezek ellenére felperes neve többek között ezzel rukkolt elő a közösségi oldalon: »meggyőződésem, hogy engem és nagyon sok embert sért, hogy a közösségbe beadott adóforintjait arra használják fel, hogy a magántulajdonon megjelenő, a ...t sértő, mocskolódó megjegyzéseket eltakarítsák.«" A cikk írója felhívta az olvasók a figyelmet arra is, hogy ugyanezen lapszám
- oldalán megtalálható a Leninfiúk ténykedésével kapcsolatos írás, akik halállal fenyegettek és valóra is váltották azt. A cikkhez illusztrációként egy olyan fényképet csatoltak, amely egy falfirka részletet ábrázolt miszerint „..., te végzed ... meglincsel milyen szép." A fénykép alatt azt tették közzé „Vannak olyan feliratok is, amiket nyomdafesték nem tűr Fotó: ARCH." A kép a ... ...i honlapjáról
- március 16-án letölthető fénykép részlete volt. A felperes
- február 14-én juttatott el helyreigazítási kérelmet a ... Hírlap című újság szerkesztőségéhez, az I. rendű alpereshez. A kérelemben foglaltaknak az alperes nem tett eleget, ezért a felperes a bírósághoz
- február 18-án benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest a pert megelőző kérelmével azonos helyreigazító közlemény közzétételére: „Helyreigazító közlemény
- február
- napján a ... Hírlap című napilapban közzétett „Jönnek a Lenin-fiúk?" című cikkünkben azt a való tényt, hogy a felperes neve a közösségi oldalán felszólalt az ellen, hogy a magántulajdonban álló felületekről az azokon megjelent ...t sértő feliratokat az önkormányzati cég közpénzből takarítja le, abban a hamis színben tüntettük fel, mintha felperes neve az ellen tiltakozott volna, hogy az önkormányzati cég a polgármestert halállal fenyegető üzeneteket is eltünteti." Kérte, hogy a bíróság kötelezze a II. rendű alperest a perköltség megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy az alperes a cikkben írtakkal, továbbá az oda csatolt fényképpel hamis látszatot keltett. A csatolt fényképen szereplő felirat 2018 végén már eltakarításra került. A perbeli időszakban ez a falfirka nem volt látható. Hivatkozott arra, hogy az I. rendű alperes e közléssel kapcsolatosan nem kereste meg. Ugyanakkor a polgármestert halállal fenyegető feliratok évekkel korábban jelentek meg, ezért az alperes egymástól különálló, valós tényeket szándékosan elferdítve, önkényesen csoportosította. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Hivatkoztak arra, hogy az I. rendű alperes nem a felperes közösségi oldalán található felszólalásról írt, és nem abból idézett, hanem a polgármester bejegyzéséhez fűzött felperesi hozzászólásból. Emiatt a helyreigazító közlemény nem megfelelő. Álláspontja szerint a felperes a cikk szövegösszefüggéseit nem veszi figyelembe. Hivatkoztak arra is, hogy a cikk mind a felperes, mind az alperes hozzászólását idézte és az I. rendű alperes nem utalt arra, hogy a közzétett fotó ténylegesen jelen időben megjelent falfirkát ábrázol. Ezt igazolja, hogy a képaláírásban jelezte, miszerint a fotó archív. Hivatkozott arra, hogy a perben csatolt fényképek szerint 2018 év végén jelentek meg a falfirkák, többek között az is, amelynek fotóját a cikkhez csatolta. Az I. rendű alperes mindössze idézte a felperes véleményét, azt hamis színben nem tüntette fel. Hivatkozott arra is, hogy a helyreigazító közlemény szövegéből a valós tények nem állapíthatók meg. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy az alábbi helyreigazító közleményt ugyanazon az oldalon, jelen esetben a
- oldalon, ugyanakkora betűmérettel és típussal a helyreigazítás szót a sérelmezett cikk címével azonos betűméretben és típusban tegye közzé 5 napon belül: „Helyreigazító közlemény:
- február
- napján a ... Hírlap című napilapban közzétett »Jönnek a Lenin- fiúk?« című cikkében I. rendű alperes azt a való tényt, hogy felperes neve a közösségi oldalán felszólalt az ellen, hogy a magántulajdonban álló felületekről az azokon megjelent ...t sértő feliratokat az önkormányzati cég közpénzből takarítja el, abban a hamis színben tüntette fel, mintha felperes neve az ellen tiltakozott volna, hogy az önkormányzati cég a polgármestert halállal fenyegető üzeneteket is eltünteti." Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.800 forint perköltséget és az államnak külön felhívásra 36.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. Ítéletében ismertette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
(1)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdését. A Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalás alapján értékelte a cikket. Eszerint a cikk a jelenben megjelenő falfirkákkal kapcsolatosan írt, ugyanakkor a per adataiból az derül ki, hogy ilyen feliratok az előző évi parlamenti választásokat megelőzően jelentek meg. Az I. rendű alperes nem vitatta, hogy a saját cikkéhez archív felvételként csatolt fotót a felperestől vette át, aki azt 2018 márciusában készítette. Elsősorban azt vizsgálta, hogy a feliratok mikor jelentek meg ... utcáin. Megítélése szerint az alperes által a perben csatolt fényképekről nem állapítható meg, hogy azok mikor készültek, és életszerűtlen is, hogy fokozott indulatokat gerjesztő feliratok kampányidőszakon kívül jelenjenek meg. Megállapította, hogy az I. rendű alperes törvényes képviselője sem vitatta, hogy a cikk megírásakor nem néztek körbe a városban, hogy léteznek-e még ezek a feliratok. Azt sem ellenőrizték, hogy a csatolt fényképen szereplő házfalon a felirat jelenleg is megtalálható-e. Nem tartotta helytállónak az alperesek azon védekezését, hogy egy Facebookon történt üzenetváltást követően írtakat a témáról. A felperes kifejezetten a ...t becsmérlő feliratok eltakarítására vonatkozóan fejtette ki véleményét, a polgármestert fenyegető feliratok tekintetében megjegyzést nem tett. Függetlenül attól, hogy a polgármester és a ... pártkötődése kapcsán közöttük vonható párhuzam, azonban a ...t sértő, mocskolódó bejegyzések nem azonosak a polgármestert, az ő személyét érintő, halállal fenyegető megjegyzésekkel. Megállapítható, hogy a felperes a ...t becsmérlő új feliratok eltávolításával kapcsolatosan szólalt meg. Azt sérelmezte, hogy a személyét becsmérlő korábbi feliratok miért nem kerültek eltakarításra. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint, ezért a cikk hamis színben tüntette fel azt, hogy a felperes az ellen lépett fel, miszerint a polgármestert halállal fenyegető üzeneteket tünteti el a városgondnokság. A fényképfelvétel sarkán a kép aláírástól eltérő betűszedéssel, az archív felvételre utaló jelölés, az elsőfokú bíróság megítélése szerint, az átlagolvasó szemszögéből nem bír jelentőséggel. Az ilyen jellegű közlés ugyanis az átlagolvasó ingerküszöbét nem éri el, nem fogja fel, és azonosítja azzal, hogy archív felvételről van szó. A perköltség viseléséről a felperes pernyertességére tekintettel a Pp.
- §, továbbá a
- §
(1)bekezdése, 83. §
(1)bekezdése és a 499. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. Az elsőfokú ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést. Kérték, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet változtassa meg és a keresetet utasítsa el, a felperest marasztalja a perköltségben. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdés a),
- c)és
- d)pontjaiban jelölte meg. Az alperesek álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, abból jogilag releváns következtetések levonását elmulasztotta, egyes tényeknek tévesen tulajdonított jelentőséget, más tényeket a peradatokkal ellentétes módon figyelmen kívül hagyott. A fényképfelvétel archív voltára utaló jelöléssel kapcsolatosan vitatták, hogy az átlagolvasó annak ne tulajdonítana jelentőséget. Egy átlagos intelligenciával rendelkező olvasó tisztában van a jelölés értelmével. Hivatkoztak arra is, hogy az újságírói szakmában bevett gyakorlat az általuk alkalmazott jelzés, és a jelölés betűmérete teljességgel elfogadott. Álláspontjuk szerint a per adataiból - az elsőfokú bíróság megállapításával ellentétben - az állapítható meg, hogy a közzétett archív felvétel 2018 márciusában készült. Az elsőfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy az I. rendű alperes törvényes képviselője azt is elmondta, hogy a perbeli cikk megjelenését megelőzően jelentek meg halállal fenyegető falfirkák a városban, ezen feliratokra reagált dr. ... és a felperes is, és ennek nyomán született a perbeli cikk. Vitatta azt az elsőfokú bírósági megállapítást, hogy hasonló jellegű feliratok kifejezetten kampányidőszakban jelennek meg. Álláspontjuk szerint ilyen reakciókat helyi szinten, a helyi közösséget érintő események is kiválthatnak. Hivatkoztak arra is, hogy a polgármester 2019. február 6-án tette közzé azt a bejegyzését, melyben utalt az őt ért halállal fenyegető falfirkákra. Életszerűtlen, hogy ilyen reagálást egy évvel a feliratok megjelenését követően tenne. Mindezen adatok azt támasztják alá, hogy a cikk megjelenését közvetlenül megelőzően halállal fenyegető falfirkák jelentek meg ...ott. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság ítéletét kizárólag a felperes előadására alapította, egyéb bizonyítékokat nem vett figyelembe. Álláspontjuk szerint nem volt kötelezettségük a ... utcában ellenőrizni a falfirka meglétét figyelemmel arra, hogy azokat a városgondnokság folyamatosan távolította el. Éppen ezért az, hogy a felperes 2019. március 11-én a falfirkát már nem találta meg, nem bizonyítja azt, hogy a cikk megjelenése előtt az ne lett volna ott. Iratellenes az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy az alperesek nem egy Facebookon történt üzenetváltást követően írtakat a témáról. Hivatkoztak dr. ... 2019. február 6-án tett bejegyzésére, amelyhez a felperes hozzászólt. Megismételték azon védekezésüket, hogy a lap szó szerint idézte a felperest, nyilatkozatát nem tüntette fel hamis színben. A PK 12. számú állásfoglalás értelmében azzal, hogy a polgármester megnyilvánulását és az arra tett felperesi reakciókat szó szerint idézte a cikkében az I. rendű alperes a hamis látszat keltése kizárt. Megítélésük szerint a cikk nem értelmezhető úgy, hogy a felperes a polgármestert halállal fenyegető falfirkák eltávolítása ellen is tiltakozott. Mindezekre tekintettel álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti az Smtv. 12. §
(1)bekezdését, ezért szükséges annak megváltoztatása. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló tényeket helyesen értékelve, a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazva hozta meg az ítéletet. Az alperesek fellebbezésében foglaltakkal kapcsolatosan a fényképfelvétel archív voltára vonatkozó utalással összefüggésben az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel értett egyet. Álláspontja szerint ezen jelölésnek ügydöntő jelentősége sincs, hiszen a cikket a PK
- számú állásfoglalás alapján szükséges vizsgálni. Annak mondanivalója egyértelműen az, hogy ... utcáin a cikk megjelenésének időpontjában különböző feliratok jelentek meg, köztük a polgármestert halállal fenyegető felirat is, amelyek eltávolítása ellen a felperes felszólalt. Ezt támasztja alá a cím, a cikk végén megjelenő írás a Lenin-fiúkról és az az átkötés, hogy „mindezek ellenére." Ez utóbbi fordulat éppen azt fejezi ki, hogy a felperes szembe megy a városgondnokság falfeliratokat eltüntető tevékenységével, így a halállal fenyegető feliratok eltüntetésével. A felperest a Lenin-fiúkhoz hasonlítja, akik valóban halállal fenyegetettek, amit aztán valóra is váltottak. Hivatkozott arra is, hogy az alperesek perbeli védekezése az archív felvétellel kapcsolatosan nem az volt, hogy azért archív fotót tettek közzé, mert ilyen falfirkák a perbeli időszakban már nem voltak, hanem ennek indoka az volt, hogy este 10-kor már nem tudott ilyen képet készíteni. Ebből az következik, hogy azt állították, miszerint a halállal fenyegető feliratok a cikk megjelenésekor még voltak a városban, ezt azonban bizonyítani nem tudták. Azt nem vitatta, hogy 2018-ban az országgyűlési választások idején voltak a cikkben említett falfirkák, azokat azonban még 2018-ban eltávolították. Álláspontja szerint miként a felperes, úgy a polgármester is a 2018-as állapotokra utalt Facebook bejegyzésében, a cikk azonban ennek ellenére jelenbeli eseményként tüntette fel a feliratok meglétét. A cikk teljesen alaptalanul állított fel párhuzamot a felperes és a Lenin-fiúk között. Hivatkozott arra is, hogy a cikkben sem az ő, sem a polgármester bejegyzését nem idézték szó szerint, abból mindössze kiragadott részletet közöltek. Álláspontja szerint az I. rendű alperes úgy csoportosította a tényeket, hogy abból a felperes által sérelmezett hamis kép tűnt ki. Utalt a PK
- számú állásfoglalásban foglaltakra. Kérte, hogy a bíróság a másodfokú eljárással összefüggésben a II. rendű alperest 7.500 forint+áfa perköltség megfizetésére kötelezze, mely összeg vonatkozásában költségjegyzéket csatolt. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. A másodfokú bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az alkalmazandó jogszabályok körét megfelelően határozta meg, levont következtetéseivel azonban a másodfokú bíróság nem értett egyet. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a felek egyező előadása alapján megállapítható volt, hogy a perbeli írás egy
- februárjában felvetődött közéleti témával összefüggésben jelent meg. Ennek lényege az volt, hogy a felperes sérelmezte a közpénzből gazdálkodó városgondnokság általi, a kormánypártot sértő falfirkák szinte azonnali eltakarítását, miközben az egy évvel korábbi országgyűlési választások apropóján többeket, így őt is személyében sértő, fenyegető üzenetekkel nem így jártak el. Ezen felszólalására tette meg a közösségi oldalán a polgármester a saját személyét is érintő bejegyzését, amellyel összefüggésben a felperes ugyancsak a közösségi oldalon reagált, ezt pedig a cikk elítélte. Az íráshoz egy, a polgármesterre vonatkozó, és 2018 márciusában ténylegesen egy házfalon látható falfirka fényképének részletét tették, megjelölve, hogy a fotó archív. A felirat teljes szövege „Sitten végzed ... vagy meglincsel a nép ez milyen szép" volt. Tényként lehetett megállapítani azt is, hogy a cikk a polgármester és a felperes bejegyzését nem teljes egészében idézte, abból csupán kiragadott részleteket közölt, abból a teljes szövegkontextus nem volt megállapítható. A cikkből úgy tűnt, mintha a polgármester a sajtószabadság védelme érdekében maga is feleslegesnek tartaná a falfirkák eltávolítását, de a felperes még ezt sem tartaná elegendőnek. A cikk írója párhuzamot vont az ún. „Lenin-fiúk" ténykedése és a falfirkák készítőinek motivációja között. Ezen tényekből megállapítható, hogy a perbeli írás a helyi közbeszédet érintő kérdésről nem tényszerűen tájékoztatott. A felperesnek (és a polgármesternek) egy közügyben tett megszólalását nem valóságos tartalmának megfelelően ismertette. A cikkből nem állapítható meg, hogy a városgondnokság aktuális ténykedésével kapcsolatosan milyen tartalmú politikai vita bontakozott ki a felperes és a polgármester között. Mind a két fél nyilatkozatából olyan részleteket közöltek, amelyek egymás mellett félreérthetőek. Helytállóan hivatkozott tehát a felperes arra, hogy az I. rendű alperes a való tényeket önkényesen csoportosította, lényeges tényeket elhallgatott, mely körülmény a PK
- számú állásfoglalásban kifejtettek szerint okot adhat helyreigazításra. Az Smtv.
- §
(1)bekezdése szerint azonban olyan helyreigazító közlemény közzétételére tarthat igényt a közleményből személy szerint beazonosítható érintett, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A felperes tekintetében a perbeli esetben ez arra vonatkozhat, hogy ő a közpénz pártos felhasználását sérelmezte, mert a korábbi választások alkalmával az egyes személyeket sértő feliratokat nem, a kampányidőszakon kívül, a kormányzópártot és a miniszterelnököt sértő feliratokat azonban eltávolították. Ezt a valós tényt az alperes olyan hamis színben tüntette fel, mintha a felperes a polgármestert vagy más személyt fenyegető feliratokat helyeselné. A felperes helyreigazítási kérelmének megfogalmazása azonban nem a cikk átlagolvasó által értett tartalmához és a megállapított tényekhez igazodott. A PK
- számú állásfoglalás alapján, ha a bíróság a keresetnek helyt ad, határozatában - a kérelem és az ellenkérelem korlátai között - belátása szerint állapíthatja meg a helyreigazítás szövegét. Ez a felhatalmazás azonban a keresettől eltérő tartalmú közlemény megfogalmazásra nem ad felhatalmazást. A felperes kérelmének fókuszába a halállal fenyegető feliratokhoz való hozzáállás került, miközben a saját felszólalása, a városgondnoksághoz intézett kérdése, illetve a polgármester bejegyzésére adott válasza - a valós tények - a közpénzek felhasználásának módjára vonatkoztak. Mindezek alapján a másodfokú bíróság megítélése szerint a felperes helyreigazítás iránti kérelme az Smtv.
- §
(1)bekezdésében foglalt kritériumoknak nem felelt meg, ezért a Pp. 383. §
(2)bekezdés alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Az alperesek pernyertességükre tekintettel igényt tarthattak perköltségre a Pp. 81. §
(1)és
(5)bekezdése alapján, amelyre a Pp. 499. §
(1)bekezdés alapján a II. rendű alperes jogosult. A másodfokú eljárás tekintetében azonban költségjegyzéket nem terjesztettek elő, ezért a másodfokú bíróság az ítélet megváltoztatására tekintettel csak az elsőfokú eljárásban felmerült költségek tekintetében marasztalta a felperest. A le nem rótt kereseti és fellebbezési illeték megfizetésére a felperes a Pp. 101. §
(1)bekezdése, a Pp. 102. §
(1)bekezdése és a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján köteles. Budapest,
- június
- dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró dr. Istenes Attila s.k. bíró