Bfv.95/2019/8 – Kúria

(1)bekezdés,

(3)bekezdés a) pont]. Ezért őt 40 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés napi tétel összegét 1500 forintban állapította meg. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak fogházbüntetésre történő átváltoztatásáról. A polgári jogi igényt a törvény egyéb útjára utasította. Kötelezte a terheltet bűnügyi költség viselésére. Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt és védője által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2018. november 9. napján meghozott és jogerőre emelkedett 22.Bf.8790/2018/15. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét II. rendű terhelt vonatkozásában annyiban változtatta meg, hogy vagyon elleni bűncselekményét bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének [Btk. 376. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés

1. a)pont] minősítette, a magánfél polgári jogi igényét érdemben elbírálta, kötelezte az eljárási illeték megfizetésére, a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést pontosította; egyebekben helybenhagyta. A Kúria következetes gyakorlata szerint a tényállás az ítélet egészében és tartalmilag vizsgálandó, így a tényállás részének kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (EBH 2013.B.2., BH 2015.216., BH 2013.237., BH 2006.392.). [6] A jogerős ítéletben megállapított és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás lényege a következő (Budai Központi Kerületi Bíróság 24.B.941/2017/6. számú ítélet 2. oldal 5. bekezdés, 3. oldal 8. bekezdés, Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 22.Bf.8790/2018/15. számú ítélet 4. oldal 4. bekezdés, 6. oldal 1. bekezdés): [7] 2009. április 1. napjától 2011. március 31. napjáig az I. rendű terhelt a ... Intézmény (továbbiakban: ... Intézmény) igazgatója volt. Az SZMSZ szerint az ... Intézmény feladata az ellátási körébe rendelt önállóan működő intézmények pénzügyi, számviteli, vagyongazdálkodási és műszaki feladatainak ellátása. Így az I. rendű terhelt az ... Intézmény ellátási körébe tartozó ... Iskola vagyonkezelőjeként jogosult volt eljárni. [8] Az ... Önkormányzata 2009. július 15. napján vagyonhasznosítási szerződést kötött a cég 1-el, melynek ügyvezetője ... II. rendű terhelt volt. [9] A vagyonhasznosítási szerződés szerint a cég 1. vállalta, hogy a ... Önkormányzata tulajdonában álló ingatlan területén az önkormányzat tulajdonába kerülő műfüves labdarúgópályát létesít. A kivitelezés 10 millió forintos ellenértékét az önkormányzat oly módon teljesíti, hogy 2009. november 1. napjától kezdődően 10 évre a pálya hasznosítását átengedi a cég 1.-nek. [10] A vagyonhasznosítási szerződés szerint a sportlétesítmény kivitelezése során a pályázati felhívás és dokumentáció alapján kell eljárni, ami egyben a szerződés mellékletét képezi. A melléklet - többek között - rögzítette, hogy a kivitelezőnek pályahatároló palánkot és labdafogó hálót kell építenie, ami a 10 millió forintos kivitelezési összegből 2.140.000 forint. [11] A vagyonhasznosítási szerződés egy példányát az I. rendű terhelt - aláírásával igazoltan - átvette, azonban a szerződés mellékleteinek beszerzéséről nem gondoskodott. Az I. rendű terhelt megbízása alapján az ... Intézmény főmérnöke 2009. augusztus 28. napján - részletes kivitelezési dokumentáció hiányában - a labdarúgó pályát úgy vette át, hogy 5 m magasságú 60x60 zárszelvény oszlopokon háló nem volt. [12] A pálya átadását követően - a kivitelezésre vonatkozó dokumentáció hiányára visszavezethetően az ... Intézmény mint költségvetési szerv részéről 2.360.000 forint összértékben történtek indokolatlan kifizetések. [13] Így az I. rendű terhelt által irányított ... Intézmény olyan jogcímen - a labdafogó háló létesítése teljesített kifizetést, amely már a vagyonhasznosítási szerződés alapján a kivitelező kötelezettsége volt. A labdafogó háló létesítésével járó munkálatokat részben a II. rendű terhelt által képviselt cég 1. végezte. Az ... Intézmény a labdafogó hálók utólagos kivitelezésére összesen 860.000 forintot fizetett ki, melyből a cég 1. részéről II. rendű terhelt által 2009. augusztus 10. napján kiállított 360.000 forintos számlát 2010. szeptember 13. napján egyenlítette ki. [14] Az ... Intézmény az önkormányzat tulajdonába került létesítmény palánkját leszereltette, majd azt 2010. július 10. napján aláírt szerződéssel 1.500.000 forint vételáron megvásárolta a cég 1.-től. A palánkra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését a cég 1.-et képviselő II. rendű terhelt kezdeményezésére szintén I. rendű terhelt rendelte el, és 2010. július 8. napján belső utasítást adott a palánk megvásárlására. Az 1.500.000 forint átutalására 2010. augusztus 8. napján került sor. II. 1. [15] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen ... II. rendű terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 648. §
2. a)pont
3. aa)alpontja alapján a terhelt büntetőjogi felelősségének törvénysértő megállapítása, valamint a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjára hivatkozással eljárási szabálysértés miatt, elsődlegesen a II. rendű terhelt felmentése, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [16] A felülvizsgálati indítványban arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban a sikkasztás körében tárta fel a tényállást és vizsgálta meg a bizonyítékokat a II. rendű terhelt vonatkozásában. A másodfokú bíróság így nem volt abban a helyzetben, hogy megalapozott döntést hozhasson abban a kérdésben, hogy a II. rendű terhelt cselekvősége az Önkormányzatnak vagyoni hátrányt okozott-e. [17] Az irányadó tényállás alapján okszerűen kizárólag az a következtetés vonható le, hogy a vagyonhasznosítási szerződés megvalósításakor a II. rendű terheltnek a célja nem a vagyoni hátrány okozása volt, hanem éppen ellenkezőleg, a szerződésnél kedvezőbb kivitelezési munkát végzett a cég

1. [18] A kivitelezés során háló helyett palánk került felszerelésre. A háló palánkra történő cseréje nem képezte a büntetőeljárás részét, a pályát az önkormányzat átvette, melyről átadás-átvételi elismervény készült. Ezt a kivitelezést senki nem kifogásolta. [19] A meghatalmazott védő érvelése szerint a palánk magasabb értéket képvisel, mint a háló. Ezen túlmenően az önkormányzat tulajdonában álló palánk eladásra került az önkormányzatnak, amit egy másik iskolában felhasználtak, a labdarúgó pálya körül pedig háló van, ami az önkormányzat tulajdona. [20] Kifejtette továbbá, hogy a II. rendű terhelt által képviselt cég 1.-nek az önkormányzat nem fizetett pénzbeli ellenértéket, hanem 10 évi hasznosítási jogot biztosított részére.
2. szeptember
3. napján a ... Önkormányzata jogellenesen elzárta a cég 1.-t a pálya használatától, így a jogügyletből eredően a cé
4. szenvedett kárt. Ebből eredően a cég
5. a pálya használatának megvonása miatt polgári peres eljárást indított a ... Önkormányzatával szemben, melyben a bíróság jogerős ítéletével az önkormányzatot 4.000.000 forint kártérítésre kötelezte (Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 57.Pf.637.002/2017/
6. számú ítélet). [21] Mindezek alapján ... II. rendű terhelt vonatkozásában a vagyoni hátrány okozására irányuló szándék nem állapítható meg, így a meghatalmazott védő a II. rendű terhelt - bűncselekmény hiányában történő - felmentését indítványozta. [22] A meghatalmazott védő hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság a Be.
7. §

(2)bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértést követett el, tekintettel arra, hogy ez a jogszabályhely a Be. 608. §

(1)bekezdésére és a Be. 609. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés a),

1. b)és
2. c)pontjára utal vissza. [23] Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság megszegte a Be. 602. §

(6)bekezdésére figyelemmel a Be.

1. §-ban előírt törvényi kötelezettséget, mivel az eltérő minősítés lehetőségét nem közölte az ügyészséggel, vádlottal és védővel és nem hallgatta meg őket az eljárási cselekmény elnapolása tárgyában. [24] Érvelése szerint ezzel a II. rendű terhelt védekezési jogát megsértette, mert nem adhatta elő érdemi védekezését arra nézve, hogy a palánk a háló helyett került a labdarúgó pálya köré és az önkormányzati tulajdonban álló palánk értékesítéséből eredő pénzösszegből pedig a cég
2. a labdarúgó pálya köré hálót épített. [25] Mindezek alapján álláspontja szerint a másodfokú bíróság megsértette a tisztességes eljárás elvét, mert nem biztosított a védekezéshez jogot és megszegte a „fegyverek egyenlőségének” elvét. [26] Érvelése alátámasztására hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bírósága (továbbiakban: EJEB) előtt folyamatban volt Pélissier és Sassi Franciaország ügyre, melyben az EJEB megállapította, hogy a bűncselekmény átminősítése törvényes volt, azonban a kérelmezők számára lehetőséget kellett volna biztosítani, hogy a védelemhez való jogukat konkrét és eredményes módon, szükséges időn belül gyakorolhassák. [27] A meghatalmazott védő sérelmezte a polgári jogi igény megfizetésére vonatkozó ítéleti rendelkezést, különös tekintettel arra, hogy az a polgári peres eljárásban az önkormányzatot kötelezte a bíróság kártérítésre, azon okból, hogy a II. rendű terhelt a palánkért kifizetett összegből nem részesült, hanem azt egy az egyben a háló létesítésére fordította, ami jelenleg az önkormányzat tulajdonában áll.
3. [28] A Legfőbb Ügyészség a BF.167/2019/
4. számú átiratában a ... II. rendű terhelt maghatalmazott védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [29] A Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtette, hogy az irányadó tényállás tartalmazza, hogy a II. rendű terhelt cselekvősége milyen módon járult hozzá a sértett vagyoni hátrányához, továbbá azt is, hogy a palánk és a háló felszerelése alapvető kötelezettsége lett volna - külön költség felszámolása nélkül - a kivitelezőnek és a II. rendű terhelt az önkormányzat tulajdonában álló palánkot adta el az önkormányzatnak. [30] A felülvizsgálati indítvány az ezzel ellentétes ténymegállapításaival a jogerős ítélet tényállását támadja, ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [31] Álláspontja szerint a másodfokú bíróságnak a felülbírálat körében törvényes lehetősége volt a tényállás helyesbítésére és ebből következően a minősítést megváltoztatni (EBH 2011.2385.). A terhelt és a védő számára a tények mindvégig ismertek voltak, azokat az elsőfokú bíróság az ítéletében rögzítette is, így a II. rendű terhelt védekezéshez és indítványtételhez való joga nem sérült. [32] Érvelése szerint a másodfokú bíróságon nem kérhető számon a Be.
5. §-ában írtak elmulasztása, mert a Fővárosi Törvényszék nem tartott tárgyalást. Ezen túlmenően a védelem jogának és a tisztességes eljáráshoz fűződő jog sérülése nem vonható a Be.
6. §

(2)bekezdés d) pontja körébe, így felülvizsgálat alapját nem képezheti. [33] Rámutatott arra, hogy a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezés a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti (BH 2011.58.). [34] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a Budai Központi Kerületi Bíróság 24.B.941/2017/

1. számú ítéletét, valamint a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 22.Bf.8790/2018/
2. számú ítéletét ... II. rendű terhelt vonatkozásában hatályában tartsa fenn.
3. [35] A II. rendű terhelt meghatalmazott védője a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványát fenntartotta azzal, hogy a II. rendű terhelt vonatkozásában a vád mindvégig sikkasztás volt, mely bűncselekmény során az okozott kár nem tényállási elem, így azt a minősítés megváltoztatása kapcsán vizsgálni kellett volna. [36] A védekezéshez való jog megsértése tekintetében hivatkozott arra, hogy az eltérő minősítés felmerülésének hiányában a meghatalmazott védő a másodfokú eljárásban nem tudta kifejteni álláspontját abban, hogy a II. rendű terhelt terhére a hűtlen kezelés bűntette miért nem állapítható meg, továbbá a minősítésváltozásra tekintettel a kár vonatkozásában a bizonyítási indítvány előterjesztésére sem nyílt lehetőség. III. [37] A felülvizsgálati indítvány alaptalan.
4. [38] A II. rendű terhelt védője a felülvizsgálati indítványát a Be.
5. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára alapította, azt állítva, hogy a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a II. rendű terhelt bűnösségét hűtlen kezelés bűntettében, ezen túlmenően a Be. 649. §

(2)bekezdés

1. d)pontjára hivatkozással eljárási szabálysértést kifogásolt. [39] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be. 648. § a),
2. b)és
3. c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és a Be.-ben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. [40] A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §

(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [41] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [42] Minderre tekintettel azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogsértés, a Kúria kizárólag az ítéletben rögzített tények alapulvételével vizsgálhatja. Így a Kúria nem foglalhat állást abban, hogy a vagyonhasznosítási szerződés tartalmát helyesen értelmezte-e a bíróság és az alapján helytállóan állapította-e meg a szerződésszerű teljesítés elemeit, mert mindez a bizonyítékok értékelése körébe tartozik, ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [43] A felülvizsgálat a jogerős ítélet törvényben meghatározott jogi hibáinak kiküszöbölését szolgáló rendkívüli jogorvoslat, a ténybeli hibák orvoslására a perújításban nyílik lehetőség. [44] A meghatalmazott védő sérelmezte a II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítását hűtlen kezelés bűntettében, melyet bűnsegédként követett el. [45] A Btk. 376. §

(1)bekezdésbe ütköző hűtlen kezelést az követi el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. [46] Az irányadó tényállás szerint az I. rendű terhelt az ... Intézmény igazgatójaként mint vagyonkezelő jogosult volt a vagyonhasznosítási szerződés alapján a labdarúgó pályát átvenni a kivitelezőtől. [47] A vagyonkezelésre az ... Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a rendes gazdálkodás követelményrendszere volt irányadó. [48] Az I. rendű terhelt vagyonkezelési kötelezettsége a munkaviszonyából, igazgatói megbízásából eredt. [49] A vagyonkezelési kötelezettség megszegése minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amely ellentétes a tulajdonos (megbízó) érdekeivel, illetve a rendes gazdálkodás szabályaival, vagy jogszabályba, belső szabályzatba ütközik. [50] Az I. rendű terheltnek a vagyonkezelési kötelezettségéből eredően kötelessége volt, hogy a szerződéses partnertől a szerződésszerű teljesítést megkövetelje, amit a szerződésben foglaltak szerint a szerződés melléklete tartalmazott. Az I. rendű terhelt a szerződés egy példányát átvette, ebből eredően kötelezettsége kiterjedt a szerződés tartalmának megismerésére és ennek alapján a szerződésszerű teljesítés biztosítása érdekében a melléklet beszerzésére. Ezt azonban elmulasztotta, ezzel megszegte a vagyonkezelői kötelezettségét. Az utasítása alapján a sportlétesítmény átvételére nem szerződésszerű teljesítés alapján - sor került. A kivitelezés ellenértékét nem pénzben, hanem a labdarúgó pálya hasznosításának meghatározott időtartamra történő átengedésével ellentételezte az önkormányzat, így az átvételkor vagyoni hátrányt nem szenvedett. [51] ... Iskola területén létesített és az önkormányzat tulajdonába került labdarúgó pályára az ... Intézmény igazgatójának vagyonkezelői feladatköre kiterjedt. [52] Ezt követően az I. rendű terhelt olyan kifizetéseket eszközölt, amelyekre szerződésszerű teljesítés esetén nem lett volna szükség, mert annak részét képezték, ezzel pedig az önkormányzatának vagyoni hátrányt okozott. [53] Így a labdafogó háló kiépítésére pótlólag kifizetett összeg és az önkormányzat tulajdonában lévő palánk 1.500.000 forintért történő megvásárlása vagyoni hátrányt okozott a sértettnek, ami az I. rendű terhelt vagyonkezelési kötelezettségének megszegésével okozati összefüggésben állt. [54] Mindezek alapján az I. rendű terhelt cselekménye megvalósította a Btk. 376. §

(1)bekezdésében meghatározott hűtlen kezelést. [55] A II. rendű terhelt a cég

1. ügyvezetőjeként a vagyonhasznosítási szerződés megkötésében részt vett, így annak tartalmi elemeit ismerte, ennek ellenére
2. augusztus
3. napján a szerződésszerű teljesítés részét képező labdafogó háló kiépítésének költségét pótlólag leszámlázta.
4. július
5. napján az általa tudottan az önkormányzat tulajdonát képező palánkot pedig 1.500.000 forintért eladta az önkormányzatnak. [56] Mindkét összeg kifizetéséről az I. rendű terhelt rendelkezett. [57] A II. rendű terhelt cselekménye önmagában vagyonjogi következménnyel nem járt. E körben helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy cselekvőségével nem valósította meg a Btk.
6. §

(1)bekezdésében meghatározott sikkasztás elkövetési magatartását. [58] E bűncselekmény elkövetési magatartása az eltulajdonítás, illetve a sajátjakénti kezelés; míg a tárgya a rábízott idegen dolog. [59] Így a tulajdonos által rábízott dolog tulajdonosnak való eladása a jogtalan eltulajdonítás megállapítását nem alapozhatja meg, mert amennyiben a tulajdonos (a tulajdonos képviselője) tévedésben volt a dolog tulajdonjoga tekintetében, akkor a Btk. 373. §

(1)bekezdésében meghatározott csalás megállapíthatósága merülhet fel. Ha pedig a tulajdonos képviselője a saját tulajdonában álló dolgot vásárolja vissza, akkor a vagyonkezelés szabályát (a tulajdonos érdekeivel ellentétes, ésszerűtlen gazdálkodás) és ezzel vagyoni hátrányt okoz, azzal hűtlen kezelést valósít meg. [60] Az irányadó tényállás szerint a sikkasztás másik elkövetési magatartása a sajátjakénti rendelkezés sem állapítható meg, mert az a tulajdonjogon kívül a tulajdonosi részvétjogosítványokkal való rendelkezést jelentené, amit a palánkra megkötött adásvétel ami tulajdonjog átruházására irányuló jogügylet fogalmilag kizár. [61] A labdafogó háló pótlólagos kiépítése és annak a megbízó felé történő leszámlázása tekintetében a sikkasztás megállapítása fogalmilag kizárt, mert már rábízott idegen dolog sincs, így már az elkövetés tárgya is hiányzik. [62] Mindezek alapján törvényesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a II. rendű terhelt magatartása a sikkasztás megállapítására nem alkalmas, ugyanakkor cselekvősége szorosan kapcsolódik az I. rendű terhelt cselekvőségéhez. [63] A fentiekben kifejtettek szerint az I. rendű terhelt magatartása a hűtlen kezelés megállapítására volt alkalmas. E bűncselekménynek speciális alanya van, csak az lehet tettese, akit vagyonkezelési kötelezettség terhel. A II. rendű terheltnek nem volt ilyen kötelezettsége a sértett vonatkozásában. Ugyanakkor a II. rendű terhelt a vagyonhasznosítási szerződés alapján tudta, hogy a labdafogó háló a teljesítés tárgyát képezte, továbbá azt is, hogy a palánk már a vevő önkormányzat tulajdonában áll, így a 360.000 forintos számla kiállításával és a palánk eladásával a Btk. 14. §

(2)bekezdése értelmében bűnsegédként elkövette a hűtlen kezelés bűntettét, mert a szándékos bűncselekmény elkövetéséhez az I. rendű terheltnek szándékosan segítséget nyújtott. [64] A teljesség érdekében rögzíteni szükséges, hogy az irányadó tényállás szerint a labdarúgó palánk eladására a II. rendű terhelt „kezdeményezésére” került sor. Ami megalapozhatta volna annak megállapítását, hogy az I. rendű terheltet ő bírta rá a bűncselekmény elkövetésére, ami felvethette volna a Btk. 14. §

(1)bekezdésében meghatározott felbujtói részesi alakzat megállapítását. [65] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a bíróság jogerős ítéletében a II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét törvényesen állapította meg a Btk. 459. §

(6)bekezdés b) pontjára és a Btk. 6. §

(2)bekezdésére tekintettel a Btk. 376. §

(1)bekezdésbe ütköző és a

(3)bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, melyet a Btk. 14. §

(2)bekezdése értelmében bűnsegédként követett el.

1. [66] A II. rendű terhelt meghatalmazott védője a felülvizsgálati indítványát a Be.
2. §

(6)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés megszegésére hivatkozással a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján eljárási szabálysértésre alapította, a tisztességes eljárás elvének és a védekezéshez való jognak sérelmezésével. [67] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott feltétlen eljárási szabálysértések esetén biztosít lehetőséget e rendkívüli jogorvoslatra. [68] A Be. 608. §

(1)bekezdése kimerítő jelleggel felsorolja az ún. abszolút eljárási szabálysértéseket: a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, vagy az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, vagy a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, vagy a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, vagy a bíróság a Be. 567. §

(1)bekezdés a)-

1. b)és d)-
2. e)pontjában, valamint

(2)bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette, vagy az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. [69] Mindezek alapján a meghatalmazott védő által kifogásolt, a Be. 601. §

(6)bekezdésében írt eljárási szabály megsértése és ebből eredően a tisztességes eljárás elve, valamint a védekezéshez való jog sérelme felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat. [70] A Kúria a teljesség érdekében rámutat arra, hogy jelen ügyben a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Be. 599. §

(2)és

(6)bekezdésében szabályozott nyilvános ülésen járt el, így a másodfokú tárgyalásra irányadó előírások nem vonatkoztathatóak az eljárására (Be.

1. §-
2. §).
3. [71] A meghatalmazott védő felülvizsgálati indítványában sérelmezte a jogerős ítélet polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezését. [72] Felülvizsgálatra kizárólag a Be.
4. §-ban írt okból és a Be.
5. §

(1)és

(2)bekezdésben nevesített indok alapján van mód. E jogi szabályozás alapján a polgári jogi igény vonatkozásában e rendkívüli jogorvoslatra nincs törvényes lehetőség. 4. [73] A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 660. §

(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §

(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva, és miután a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból vizsgálandó ún. abszolút eljárási szabálysértést sem észlelt - ... II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot - a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta. [74] A Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. [75] Felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
2. §

(6)és

(7)bekezdésén alapul azzal, hogy azt a Kúria - a Be. 656. §

(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. május
2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő