A határozat elvi tartalma: I. Amennyiben a megtámadott határozattal a terhelt bűnössége került megállapításra, a felülvizsgálat kiindulópontja - függetlenül a felülvizsgálati indítvány irányultságától - minden esetben az, hogy a kötelezően irányadó tényállás alapján helytálló-e a bűnösség kimondása. II. Ha a beszámítási képességében súlyos fokban korlátozott terhelt a sértettet nappal, közterületen eleve minden ok nélkül szidalmazza, értetlen sértett kérdésére inadekvát módon válaszol és járóbotjával a sértett feje felé, de annak felemelt kezét eltalálva üt: a terhelt magatartása a vélt jogos védelmi helyzet esete, melynek fennálltában gondatlansága (negligentia) folytán téved, így nem követi el kizárólag szándékosság esetén büntetendő garázdaság vétségét. Kúria ítélet Az ügy száma: Bfv.II.338/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- július
- Az ügy tárgya: garázdaság vétsége Terhelt(ek): ... Első fok: Járásbíróság 3.B.529/2017/
- ítélet,
- november
- tárgyalás Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a garázdaság vétsége miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Karcagi Járásbíróság 3.B.529/2017/
- számú ítéletét megváltoztatja: A terheltet az ellene garázdaság vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmenti. A próbára bocsátást mellőzi. Az alapeljárásban felmerült 109.280 (százkilencezerkétszáznyolcvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Elrendeli a bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt visszatérítését a terheltnek. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 15.000 (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] I. A Karcagi Járásbíróság a 2018. november 29. napján tartott tárgyaláson meghozott, kihirdetett és aznap jogerős 3.B.529/2017/20. számú számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki a 2017. január 19-én elkövetett garázdaság vétségében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 339. §
(1)bekezdés]. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta és kötelezte 109.280 forint bűnügyi költség megfizetésére. A terheltet megelőzőleg a Karcagi Járásbíróság a
- november
- napján tartott tárgyaláson meghozott, kihirdetett és aznap jogerős 2.B.232/2015/
- számú ítéletével büntető ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt 6 hónap, végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A próbaidő
- november
- napjával zárult. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Jász-NagykunSzolnok Megyei Főügyészség terjesztett elő 2.B.44/2019-
- szám alatt felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (Be.)
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- bb)alpontja alapján arra hivatkozással, hogy a próbára bocsátás alkalmazására a büntető anyagi jog szabályának megsértésével került sor. A felülvizsgálati indítvány szerint nem bocsátható próbára, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el [Btk. 65. §
(2)bekezdés d) pont]. A terhelt az újabb szándékos bűncselekményt
- január 19-én, szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. A megyei főügyészség a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését, és a járásbíróság új eljárásra utasítását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség a BF.384/2019/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt módosított tartalommal tartotta fenn. Álláspontja szerint nincs eljárásjogi akadálya annak, hogy a Kúria a megtámadott határozat megváltoztatásával kiküszöbölje a jogerős ítélet törvénysértését. A terhelt cselekménye - figyelemmel az elkövetés körülményeire és a terhelt „belátási” képességének súlyos fokú korlátozottságára - olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy vele szemben a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása szükségtelen, elegendő a Btk.
- §
(1)bekezdése alapján megrovás alkalmazása. A Legfőbb Ügyészség azért azt indítványozta, hogy a Kúria tanácsülésen eljárva a megtámadott határozatot változtassa meg. A terheltet a Btk. 64. §
(1)bekezdése alapján részesítse megrovásban, egyebekben pedig a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. Ily módon - bár kifejezetten nem jelölte meg - a Legfőbb Ügyészség által véglegesített felülvizsgálati indítvány a terhelt javára szól, miután a megrovás a próbára bocsátásnál enyhébb intézkedés. A terhelt és védője nem tett észrevételt a felülvizsgálati indítványra. III. A felülvizsgálati indítvány - egyéb okból - alapos. [9]
- Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be.
- § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság - a bűncselekmény törvénysértő minősítésén kívül - a Btk. más szabályának megsértésével alkalmazott törvénysértő intézkedést [Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont 2. fordulat
- bb)alpont]. [10] A Be. 662. §
(4)bekezdése szerint a Kúria a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén a megtámadott határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja. Ez értelemszerűen egyúttal azt is jelenti, hogy ha a felülvizsgálati indítvány a terhelt javára, de nem a büntetőjogi felelőssége hiányának megállapítására, hanem például enyhébb szankció: büntetés helyett enyhébb büntetés kiszabására vagy enyhébb intézkedés alkalmazására, intézkedés helyett enyhébb intézkedés alkalmazására irányul, ugyancsak nincs törvényes akadálya a büntetőjogi felelősség vizsgálatának. Másként fogalmazva, amennyiben a megtámadott határozattal a terhelt bűnössége került megállapításra, a felülvizsgálat kiindulópontja - függetlenül a felülvizsgálati indítvány irányultságától - minden esetben az, hogy a kötelezően irányadó tényállás alapján helytálló-e a bűnösség kimondása. [11] A felülvizsgálat során kötelezően és adott formájában irányadó [Be. 650. §
(2)bekezdés, 659. §
(1)bekezdés], az ítélet
- oldalán rögzített tényállás szerint a terhelt enyhe fokú értelmi fogyatékosságban és súlyos mértékű kevert személyiségzavarban szenved. Beszámítási képessége az elkövetéskor súlyos fokban korlátozott volt. A terhelt nappal, egy postahivatal előtt minden indok nélkül kezdte szidalmazni a sértettet, s amikor az értetlen sértett odament hozzá és megkérdezte, „mi a baja vele”, a terhelt erre nem válaszolt, hanem azt kiabálta, hogy „segítség, gyilkosok”, és járóbotjával a sértett feje felé ütött. Az ütés a sértett védekezésül maga elé emelt jobb kezét találta el. (Nincs rögzítve, hogy a sértett sérülést szenvedett volna.). A terhelt kihívóan közösségellenes és erőszakos magatartása alkalmas volt arra, hogy az azt észlelőkben megbotránkozást, vagy riadalmat keltsen. [12] A Btk.
- §
(1)bekezdése alapján garázdaság vétségét követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. [13] A garázdaság elkövetési magatartása csakis szándékos lehet. Márpedig szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik (Btk.
- §). [14] Ellenben az irányadó tényállásból kitűnik, hogy a terhelt a sértettet eleve „minden ok nélkül” kezdte szidalmazni, s maga a sértett is értetlen volt, hiszen megkérdezte a terhelttől, mi a baja vele. A terhelt erre teljes mértékben inadekvát (oda nem illő) módon azt kiabálta, hogy „segítség, gyilkosok”, és járóbotjával a sértett feje felé ütött. [15] Mindebből kitűnik, hogy a terhelt nem volt tisztában a tényleges helyzetével, ami nyilvánvalóan a beszámítási képességét súlyos fokban korlátozó kóros elmeállapotára vezethető vissza. [16] A „segítség, gyilkosok” tartalmú kiabálás arra utal, hogy a terhelt a saját személyét közvetlenül fenyegető jogtalan támadást tételezett fel. Úgy vélte, hogy megtámadták, amely ellen védekeznie kell, ezért jogos védelmi helyzetbe [Btk.
- §
(1)bekezdés] került. A jogtalan támadást tehát tévesen feltételezte. [17] Ugyanakkor a Btk. 20. §
(2)bekezdése alapján nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. [18] A Btk. a 20. §
(3)bekezdése azt is előírja, hogy nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, és e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli. [19] A terhelt tehát a saját személyét közvetlenül fenyegető jogtalan támadást tételezett fel, midőn cselekménye lehetséges következményeit azért nem látta előre, mert a tőle - mivel beszámítási képessége, ha súlyos fokban korlátozottan is, de megvolt - elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta (Btk. 8. § 2. fordulat). A terhelt tehát gondatlanságból (negligentia) cselekedett. A garázdaság viszont gondatlan elkövetés esetében nem büntethető. A terhelt további bűncselekményt [jelesül a formálisan felvethető tettleges becsületsértés vétségét - Btk. 227. §
(2)bekezdés] sem követte el, mert (leszámítva, hogy az irányadó tényállás nem tartalmazza magánindítvány előterjesztését) az is kizárólag szándékos magatartás esetén büntetendő. [20] A terhelt cselekménye tehát nem bűncselekmény. A Kúria ezért a megtámadott határozatot megváltoztatta, és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A terheltet az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette [Be. 566. §
(1)bekezdés a) pont,
- §,
- §,
- §
(1)bekezdés], mert az alapügyben a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt állapította meg a bűnösségét [Be. 662. §
(2)bekezdés a) pont
- fordulat]. [21]
- A felülvizsgálati indítvány egyébiránt önmagában helytállónak mutatkozik, ám a terhelt felmentése folytán a taglalása tárgytalanná vált. [22]
- A Kúria a hivatalból lefolytatott vizsgálata [Be.
- §
(6)bekezdés] alapján a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértést nem észlelt. Az indítvány elvi tartalma [23] Nem bocsátható próbára, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. A törvénysértés megrovás alkalmazásával kiküszöbölhető. A döntés elvi tartalma [24] I. Amennyiben a megtámadott határozattal a terhelt bűnössége került megállapításra, a felülvizsgálat kiindulópontja - függetlenül a felülvizsgálati indítvány irányultságától - minden esetben az, hogy a kötelezően irányadó tényállás alapján helytálló-e a bűnösség kimondása. [25] II. Ha a beszámítási képességében súlyos fokban korlátozott terhelt a sértettet nappal, közterületen eleve minden ok nélkül szidalmazza, s az értetlen sértett „mi a baja vele” kérdésére inadekvát módon „segítség, gyilkosok” felkiáltással járóbotjával a sértett feje felé, de annak felemelt kezét találva üt: a terhelt magatartása vélt jogos védelmi helyzetben végrehajtott cselekményt valósít meg, amelynek fennálltában gondatlansága (negligentia) folytán tévedett. Szándékosság hiányában a kizárólag szándékosság esetén büntetendő garázdaság vétségét nem követi el. [26] Záró rész [27] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva az ügyészség felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, s a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés a) pont
- fordulata alapján megváltoztatta. A terheltet - mivel a cselekmény nem bűncselekmény - felmentette az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól. A bíróságok által alkalmazott próbára bocsátás intézkedést mellőzte. A Be.
- §
(1)bekezdés
- fordulata alapján megállapította, hogy az alapügyben felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. [28] A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költség megállapítása a 18/
- (VI.18.) IM rendelettel módosított, a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/
- (XII.27.) IM rendelet
- §
(1)és
(2)bekezdésére tekintettel a 7. §
(3)bekezdésen alapul, melyet a Be. 664. §
(1)bekezdése alapján az állam visel. [29] A Kúria elrendelte az esetlegesen megfizetett bűnügyi költség visszatérítését a terhelt részére [Be. 856. §
(1)bekezdés
- fordulat]. [30] A Be.
- §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. Az ítélet ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
- fordulata zárja ki. A Be.
- §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- július
- . Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő