A határozat elvi tartalma: A
- életév betöltése előtt legalább 70%-os mértéket el nem érő egészségkárosodás, illetve ha a 70%-os vagy magasabb mértékű egészségkárosodás, a
- életév betöltése után következett be, rokkantsági járadék megállapítására nincs lehetőség. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.III.10.479/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke Dr. Farkas Katalin előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. F. Fekete Zoltán ügyvéd Az alperes: ... Megyei Kormányhivatal ....... Járási Hivatala Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.Mv.114/2018/
- Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.Mv.114/2018/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Az elsőfokú bírósági magyar állam viseli. és a felülvizsgálati eljárás illetékét a Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] [2] Az alperes a
- március
- napján kelt ... számú határozatával a felperes rokkantsági járadék megállapítása iránti kérelmét elutasította a rokkantsági járadékról szóló 83/
- (XII.27.) Mt. rendelet (továbbiakban: Mtr.)
- §
(1)-
(3)bekezdése és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/
- (III.30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Krm.)
- §
(1)bekezdés c) pontja alkalmazásával. Megállapította, hogy a felperes legalább 70%-os mértékű egészségkárosodása
- június
- napjától véleményezhető, azaz a
- életéve betöltése után következett be. Budapest Főváros Kormányhivatala a
- augusztus
- napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Megállapította, hogy a másodfokon eljáró szakértői bizottság a felperes 70%-os mértékű össz-szervezeti egészségkárosodását
- július 24-től véleményezte, így annak ellenére, hogy a felperes egészségkárosodása eléri a jogszabályban előírt mértéket, az nem a
- életéve betöltése előtt keletkezett, ezért rokkantsági járadékra nem jogosult. Kereseti kérelem és ellenkérelem [3] [4] A felperes kereseti kérelmében elsődlegesen a társadalombiztosítási szervek határozatainak megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy rokkantsági járadékra jogosult. Másodlagosan a hatósági határozatok hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Kifogásolta, hogy a határozatok a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/
- (II.14.) NEFMI rendelet (továbbiakban: NEMFIr.) azon jogszabályhelyeit nem jelölte meg, amelyeken a határozat alapul. A szakértői vélemények alapján kizárólag az Epidermolysis bullosa betegsége állt fenn
- életéve előtt, amelynek mértékét a szakértők 60%-ban határozták meg. A NEFMIr.
- táblázat 13.
- pont utolsó oszlopa szerint ez a bőrbetegség 51-80% közé tehető. A szakvéleményekből nem állapítható meg, hogy az 51-80%-os tartományon belül miért a 60%-os mérték került megállapításra. Álláspontja szerint az
- április
- napján kelt orvosi igazolás a helytálló, amely 75%-os egészségkárosodási mértéket állapított meg 23 éves korában. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását érte határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokai fenntartásával. Az elsőfokú ítélet [5] [6] A munkaügyi bíróság a másodfokú hatóság határozatát az alperes elsőfokú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság az ítéletében rögzítette ... igazságügyi orvosszakértő szakvéleményének megállapítását, mely szerint a felperes összszervezeti egészségkárosodása 73%-os, az alapbetegségként értékelhető bőrgyógyászati megbetegedése a felperes
- éves életkora előtt is fennállt, de annak mértéke a 70%-os szintet nem érte el. A bíróság nem osztotta az alperes álláspontját, mely szerint a rokkantsági járadékra jogosultság feltétele, hogy a legalább 70%-os egészségkárosodási mérték már a
- életév betöltése előtt fennálljon. A bíróság érvelése szerint az Mtr.
- §
(1)bekezdése nyelvtani értelmezéséből az a következtetés vonható le, hogy a járadék megállapításának a feltétele, hogy a felperes a
- életéve betöltését megelőzően bármilyen fokú egészségkárosodással rendelkezzen, de a kérelem benyújtásakor a 70%-os mértéket elérje. A jogszabály megfogalmazása nem egyértelmű, annak szövegéből nem olvasható ki, hogy a rokkantsági járadék megállapításának a
- [7] életév betöltését megelőző 70%-os mértékű egészségkárosodás lenne a feltétele és ennek a határozat meghozatalakor is fenn kellene állni. Megjegyezte a bíróság, hogy „ez utóbbi értelmezés esetén további kérdésként merülne fel, hogy a
- életév betöltését megelőzően keletkezett 70%-os egészségkárosodásnak a folyamatos fennállása szükséges vagy sem, de mivel a bíróság az alperestől ellentétes értelmezését adta az Mtr.
- §
(1)bekezdésének, ezért ezt a kérdést nem vizsgálta". Az új eljárás lefolytatására a bíróság előírta az alperes számára a rokkantsági járadék összegének megállapítását azzal, hogy „a felperes ellátásra való jogosultságát már nem vitathatja". A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Ismertette a hatósági határozatokat, az igazságügyi orvosszakértő szakvéleményét, valamint a jogerős ítélet indokolását. Álláspontja szerint a bíróság az Mtr. 1. §
(1)bekezdése nyelvtani és logikai értelmezése téves. „A normaszöveg szerint a
- életév betöltése előtt keletkezett egészségkárosodásnak kell legalább 70%-os mértékűnek lennie a rokkantsági járadékra jogosultsághoz. A jogalkotói szándék az volt, hogy azon személyek számára nyújtson rendszeres pénzellátást, akik a
- életévüket megelőzően keletkező 70%-os egészségkárosodásuk következtében nem tudnak huzamos ideig biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesíteni és ezért nem szerezhetnek biztosítási alapon járó ellátásra jogosultságot." Hivatkozott az Emberi Erőforrások Minisztériuma által
- decemberében kiadott Iránymutatás
- pontjának c) alpontjára is. [9] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte jogszabálysértés hiányában. Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasításának van helye, mert az nem felel meg a Pp.
- §
(2)bekezdésében a felülvizsgálati kérelemmel szemben támasztott alapvető követelményeknek, a felülvizsgálati kérelem részletes jogi álláspontot nem tartalmaz, abból nem derül ki, hogy az esetleges megalapozatlanságot, illetve jogsértést a felperes (helyesen: az alperes) mire alapozza. A felülvizsgálati kérelem hiányainak pótlására az 1/2016. (II.15.) PK vélemény 7. pontja szerint nincs helye. [10] A munkaügyi bíróság az Mtr. 1. §
(1)bekezdését nyelvtanilag helyesen értelmezte, helyesen állapította meg, hogy a rokkantsági járadék megállapításának a feltétele, hogy a felperes a
- életéve betöltését megelőzően bármilyen fokú egészségkárosodással rendelkezzen és a kérelem benyújtásakor ez elérje a 70%-os mértéket. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint. [12] A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme részletes jogi álláspontot nem tartalmaz, nem derül ki, hogy az alperes a jogsértést mire alapozza, ezért a Pp.
- §
(2)bekezdése szerinti a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának lenne helye. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az Mtr. 1.§
(1)bekezdése bíróság általi téves értelmezését állította, majd kifejtette annak helyes értelmezését a jogalkotói szándékkal alátámasztott érvelésében. [13] Az Mtr. - egyes szociális és családtámogatási tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 417/2015. (XII.23.) Korm. rendelettel módosított - 2016. január 1. napjától hatályos 1. §
(1)bekezdése értelmében rokkantsági járadékra jogosult az a személy, akinek a
- életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70%-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül. [14] A normaszöveg helyes értelmezése szerint a rokkantsági járadék megállapításához szükséges legalább 70%-os mértékű egészségkárosodásnak a
- életév betöltése előtt kell keletkeznie. A rokkantsági járadék célja olyan fiataloknak rendszeres pénzellátás biztosítása, akik fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, amely életüket végigkíséri, így viselniük kell a súlyos egészségi probléma, betegség vagy fogyatékosság terheit. [15] A bíróság értelmezése, mely szerint az Mtr. a rokkantsági járadék megállapításának feltételeként a
- életév betöltése előtt bármilyen mértékű egészségkárosodás meglétét kívánja meg azzal, hogy a rokkantsági járadék iránti kérelem benyújtásakor az egészségkárosodás mértéke a 70%-ot elérje az Mtr.
- §
(1)bekezdéséből nem vezethető le és nyelvtanilag sem helytálló. Az Mtr. a jogosultsági feltételt egyértelműen a legalább 70%-os, azaz 70% vagy magasabb mértékű egészségkárosodáshoz köti, amelynek a
- életév betöltése előtt fenn kell állnia. A
- életév betöltése előtt keletkezett 70%-os mértéket el nem érő egészségkárosodás, illetve ha a 70%-os vagy magasabb mértékű egészségkárosodás a
- életév betöltése után következik be, rokkantsági járadék megállapítására nincs lehetőség. Abban az esetben sem állapítható meg a rokkantsági járadék, ha az igénylő ugyan a
- életéve előtt már rendelkezett a 70%-os egészségkárosodási mértékkel, utóbb az állapota javul, azaz a 70%-os mértékű egészségi állapota nem folyamatos, majd a
- életéve betöltése után ismét legalább 70%-os egészségkárosodást véleményeznek nála. Azonban ha az igénylő egészségi állapotában változás oly módon következik be, hogy az ismételt 70%-os egészségkárosodási mérték még a
- életéve betöltését megelőző időre véleményezhető, az a rokkantsági járadékra való jogosultságot - folyamatosság hiányában is megalapozza. [16] A felperes
- február
- napján az
- életévében nyújtotta be rokkantsági járadék megállapítására irányuló kérelmét. Az I. fokú Orvosi Bizottság
- június
- napjától, a II. fokú Orvosi Bizottság
- július
- napjától véleményezte a felperes egészségkárosodását 70%-os mértékűnek. Az Orvosi Bizottságok kitértek arra, hogy a felperes 69%-ot meghaladó egészségkárosodása a
- életévének betöltése előtti időponttól nem véleményezhető, az csupán 60%-ra tehető, a további (százalékosan értékelt) egészségkárosodásai a
- életévének betöltése után alakultak ki. A perben kirendelt ... igazságügyi orvosszakértő a felperes egészségkárosodását 73%-osnak értékelte, szakvéleményében az I. és II. fokú orvosi véleményektől lényegi eltérést nem fogalmazott meg. A szakértő szakvéleményében kifejtette: „orvosi dokumentáció alapján a 25 éves életkor előtt az alapbetegségként értékelhető bőrgyógyászati megbetegedés (epidermolysis bullosa distrophica) fennállt, azonban annak súlyossága a bizonyossággal határos módon nem érte el a jelenleg észlelt állapotot. Ennek oka egyrészt, hogy egyidős orvosi dokumentáció nem áll rendelkezésre, így bőrgyógyászati megbetegedéséről a legkorábbi adat kb. 10 évvel ezelőtti. Továbbá felperes kórtörténeti, illetve életrajzi adatainak elemzése, azaz, hogy szakközépiskolát végzett, majd 1993ig irodai, illetve raktárosi munkakörben foglalkoztatták ellentmond annak, hogy munkaképtelen állapotban lett volna 25 éves korát megelőzően. Ezért maga a kórisme, azaz a betegség fennállása elfogadható, mint 25 éves kor előtt megjelenő betegség, azonban annak súlyossági foka nem érhette el a törvényileg megkívánt 70%-os szintet." A felperes a szakvélemény megállapításait nem vitatta. Három egybehangzó szakvélemény állt a bíróság rendelkezésére, amelyek szerint a felperes 69%-ot meghaladó egészségkárosodása a
- életévének betöltése előtti időponttól nem véleményezhető. Az aggálytalan szakvélemények alapján a felperes rokkantsági járadékra nem jogosult. [17] A bíróság az Mtr.
- §
(1)bekezdése téves értelmezése miatt megalapozatlan ítéletet hozott, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával - hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A döntés elvi tartalma [18] A
- életév betöltése előtt keletkezett legalább 70%-os mértéket el nem érő egészségkárosodás, illetve ha a 70%-os vagy magasabb mértékű egészségkárosodás a
- életév betöltése után következik be, rokkantsági járadék megállapítására nincs lehetőség. Záró rész [19] Az alperes nem kérte a felperes marasztalását az elsőfokú peres- és a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségében, ezért a Kúria e körben mellőzte a határozat hozatalt [Pp.
- §
(1)bekezdés]. [20] A társadalombiztosítási perek tárgyi költségmentesek (Tny.
- §). [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el [Pp.
- §
(1)bekezdés]. Budapest,
- május
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő