Bfv.336/2019/9 – Kúria

(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati ok megállapítását. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.336/2019/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Gimesi Ágnes előadó bíró . Krecsik Eldoróda bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. szeptember
3. Az ügy tárgya: emberölés bűntettének kísérlete Terhelt(ek): ... terhelt Elsőfok: Törvényszék 1.B.1493/2014/
4. számú ítélet,
5. június 16., tárgyalás Másodfok: Ítélőtábla Bf.I.41/2017/
6. számú ítélet,
7. december 6., nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... terhelt Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az emberölés bűntettének kísérlete miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Törvényszék 1.B.1493/2014/
8. számú ítéletét, illetőleg a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.41/2017/
9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült forint bűnügyi költséget az állam viseli. 15.000 (tizenötezer) A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] [3]
10. A Szegedi Törvényszék a
11. június
12. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 1.B.1493/2014/
13. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettének kísérletében [Btk.
14. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(8)bekezdés I. fordulata]. Ezért őt 4 év 2 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a terhelt terhére téves minősítés miatt és súlyosítás végett, a terhelt büntetőjogi felelősségének emberölés bűntettének kísérletében történő megállapítása, a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamának súlyosítása érdekében, a terhelt és védője felmentésért fellebbezett. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2017. december 6. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és jogerőre emelkedett Bf.I.41/2017/4. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a terhelt cselekményét emberölés bűntette kísérletének [Btk. 160. §

(1)bekezdés] minősítette, a szabadságvesztés tartamát 6 évre súlyosította, egyebekben a Szegedi Törvényszék 1.B.1493/2014/

1. számú ítéletét helybenhagyta. II. [4] [5] [6] [7] [8]
2. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt büntető anyagi és eljárásjogi szabálysértés, valamint a törvénysértő büntetés enyhítése miatt. Felülvizsgálati indítványában kifejtette, hogy büntetőjogi felelősségének megállapítása során a bíróság figyelmen kívül hagyta a birtokvédelemhez, valamint az önvédelemhez való jogát és emiatt nem vizsgálta a Btk.
3. §

(3)és

(4)bekezdésének alkalmazhatóságát. Pedig a sértett is elismerte vallomásában, hogy a szóváltás azért alakult ki közöttük, mert ő a terheltet - a saját ingatlanában - nem normális hangnemben felelősségre vonta. Sérelmezte, hogy a bíróság nem rendelt ki ügyében igazságügyi elmeszakértőt, valamint igazságügyi toxikológiai szakértőt, és így ezek véleményének hiányában állapította meg az ítéleti tényállást. Az elsőfokú bíróság ítéletének részletes ismertetésével, az abban foglaltak helytállósága mellett érvelt. Ezzel egyben tartalmilag vitatta a másodfokú bíróság által megállapított minősítés törvényességét. A kirendelt védő a Be. 42. §

(4)bekezdés b),

1. c)és
2. d)pontjában írt kötelezettségét megsértve nem indítványozta a bírósági eljárás során újabb, független orvosszakértő kirendelését. A másodfokú bíróság pedig az ügydöntő határozatát a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg. 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.432/2019/1. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a Be. 650. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható. Ebből következően nem vitatható a tényállás megalapozottsága, és nem kifogásolható a tényállás megállapítását eredményező bizonyítékértékelő tevékenység mikéntje sem. A bűnösség megállapítása kizárólag az ítéleti tényekkel mindenben összhangban álló tényállítások alapján vitatható. A tényállástól eltérő ténybeli alapokon álló jogi érvek a felülvizsgálat során nem vehetőek figyelembe. A felülvizsgálati indítvány az igazságügyi elmeorvos-szakértő, és toxikológiai szakértő kirendelésének elmaradását sérelmező részében - a tartalma szerint - az ítélet megalapozatlanságán keresztül a megállapított tényállást támadja, ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [9] A kirendelt védő eljárása nem alapozza meg a Be. 649. §-ában meghatározott eljárási szabálysértés megállapítását. A büntetőeljárás során a terhelt indítványozási joga a bizonyítási indítvány előterjesztésére, és - indokolt esetben - más védő kijelölésére irányuló indítványra is kiterjed, azonban a terhelt e jogával nem élt az alapeljárásban. [10] A súlyosítási tilalom megsértése tekintetében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség a terhelt terhére fellebbezést jelentett be, így a Be. 595. §

(1)bekezdése értelmében a súlyosítási tilalom feltétele - a terhelt terhére irányuló fellebbezés hiánya - nem állapítható meg, ekként a felülvizsgálati indítvány erre vonatkozó része megalapozatlan. [11] A felülvizsgálati indítványnak a jogos védelmi helyzetre történő hivatkozását pedig alaptalannak tartotta, mert az ítéleti tényállás szerint a terhelt cselekvőségét nem előzte meg a sértett támadása. [12] A Legfőbb Ügyészség a terhelt terhére megállapított bűncselekmény minősítését és a kiszabott büntetést is törvényesnek tartotta, ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a Szegedi Törvényszék 1.B.1493/2014/

1. számú ítéletét, illetőleg a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.41/2017/
2. számú ítéletét hatályában tartsa fenn. [13]
3. A terhelt és a kirendelt védő a Legfőbb Ügyészség átiratára a észrevételt nem tett. III. [14] A felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben alaptalan. [15]
4. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be.
5. § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és a Be.-ben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő a Be.
6. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerint, ha az alapügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a terhelt bűnösségét, a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja értelmében pedig akkor, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [16] A Be. 649. §

(2)bekezdése kimerítő jelleggel meghatározza azokat az eljárási szabálysértéseket, melyekre alapítva felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő. A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja értelmében eljárási szabásértésre hivatkozással akkor terjeszthető elő felülvizsgálati indítvány, ha a bíróság a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel, míg a Be. 649.§

(2)bekezdés e) pontja szerint, ha a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg a határozatát. A Be. 608. §

(1)bekezdése feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések kimerítő felsorolását adja. A Be. 659. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során az alapeljárás idején hatályban volt Be. alapján kell vizsgálnia a bíróságok eljárásának törvényességét. [17] A rendkívüli jogorvoslatként szabályozott felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §

(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [18] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A terhelt a felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállástól eltérő tények alapján vitatta a büntetőjogi felelősségének megállapítását, továbbá részben a bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységének a helyességét támadta, ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. A Kúria nem vizsgálhatta, hogy a megalapozott tényállás megállapításához igazságügyi elmeorvos-szakértő és igazságügyi toxikológus szakértő kirendelése indokolt lett volna, mert ez a bizonyítékok értékelése és a tényállás megállapítása körébe tartozik, ami a tényálláshoz kötöttség folytán a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [19] 2. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerint, ha az alapügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a terhelt bűnösségét. Tartalmában erre a felülvizsgálati okra hivatkozott a terhelt, amikor jogos védelmi helyzetre hivatkozással a bűnösségének megállapítását sérelmezte. [20] A Kúria a felülvizsgálati indítványt e körben az alábbiakra tekintettel nem találta alaposnak. [21] 2.1. A jogerős ítéletben megállapított és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint „a sértett […] a vádlott körbekerítetlen tanyáját hátulról, a termőföld felől közelítette meg és a bejárathoz érve több alkalommal kiabálva a nevén szólítva kérte terheltet, hogy jöjjön ki a tanyás ingatlanból. Tekintettel arra, hogy a vádlott az első felhívásoknak nem tett eleget, ezért sértettaz udvarra bevezető hosszú bejárón keresztül a vádlott házáig begyalogolt és ismételten kiabálva hívta ... vádlottat, hogy jöjjön ki a házból. ... vádlott a fenti felszólítást már észlelte és annak megfelelően kijött a házból és megállt az ingatlan udvarán. sértettekkor normális hangnemben a kezét maga előtt tartva, az ujjával a vádlott felé mutogatva, több alkalommal felszólította terheltet, hogy hagyja békén tanú 1-et és ne itassa őt, mivel másnap dolgozniuk kell menni, illetve gyógyszert szed. A sértett a fenti felszólítást több alkalommal megismételte, és egy alkalommal azt is hozzátette, hogy a vádlott akadjon le tanú 1ről. ... vádlott a felszólítások között szidalmazni kezdte sértettet és felszólította, hogy hagyja el a házának az udvarát. Azt az eljárás során kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy ... vádlott bármilyen módon fenyegette volna sértettet. ... sértettutolsó felszólítása után a mellette található farakáshoz fordult, egy-két lépéssel odalépett, majd a kezébe fogta az ott található 1,78 kilogramm összsúlyú, 62 centiméter összhosszúságú, fanyelű megélezett fejszét, amelynek a feje 18 centiméter hosszú és az élénél 14,5 centiméter széles volt. ... vádlott ezt követően a sértett felé fordult, a fejszét a saját fejéhez emelte és sértettet legalább közepes erővel a fejsze fokának az élével a homlokának bal felső oldalán megütötte. […] a sértettnek, tekintettel a mozdulat hirtelen voltára, illetve a fennálló csekély távolságra, nem volt esélye arra, hogy az elől a fejét elhúzza.” (Szegedi Törvényszék 1.B.1493/2014/11. számú ítélet 3. oldal 1-6. bekezdés). [22] A Btk. 22. §

(1)bekezdése szerint nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. [23] A jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján a sértett nem intézett jogtalan támadást a terhelt ellen és azzal közvetlenül veszélyeztető helyzet sem állt fenn. Személy elleni támadásnak csak erőszakos, élet, testi épség ellen irányuló aktív magatartás, míg a javak elleni támadásnak a tulajdonjogot sértő cselekmény minősülhet. A fenyegető támadás pedig egy időben és térben közvetlenül bekövetkezhető támadás. Az ítéleti tényállás alapján a sértett nem intézett jogtalan támadást a terhelt ellen. A sértett kijelentései - függetlenül attól, hogy milyen hangnemben hangzottak el - nem alapozhatják meg jogtalan támadás megállapítását. A verbális megnyilvánulás önmagában sem személy vagy javak elleni támadás, sem a jogtalan támadással közvetlenül fenyegető helyzet megállapítását nem eredményezheti még akkor sem, ha az becsületsértő jellegű lett volna. [24] 2.2. A terhelt indítványa szerint az ingatlanára jogtalanul belépő sértettel szemben - a birtokvédelem alapján - a jogos önhatalom megilleti. [25] A 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 5:5. §

(1)bekezdése a birtokvédelem alapjaként azt jelöli meg, hogy

1. a)ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják,
2. b)birtoklásában jogalap nélkül háborítják. [26] A jogos védelmi helyzet jogtalan támadás vagy azzal közvetlenül fenyegető helyzet esetén állapítható meg. A birtokost birtoklásában jogalap nélkül háborító személy magatartása önmagában nem eredményez jogtalan támadást és önmagában az ezzel közvetlenül fenyegető helyzet megállapítására sem alkalmas, így kizárólag erre alapozva a jogos védelem megállapításának nincs helye. [27] A teljesség érdekében a Kúria utal arra, hogy a birtokos a birtokának jogalap nélküli megzavarása miatt a Ptk. szabályai szerint a tilos önhatalom ellen az önhatalommal való fellépés is megillette volna, azonban a Ptk. 5.6. §

(1)bekezdése szerint ennek során a birtok megvédéséhez szükséges mértéket nem lépheti túl, mert amennyiben ezt a mértéket túllépi, akkor azért büntetőjogi felelősséggel tartozik. [28] A terhelt tehát nem volt jogos védelmi helyzetben, ezért a Btk. 29. §

(3)és

(4)bekezdés alkalmazásának a lehetősége fel sem merülhetett. Mindezek alapján a terhelt - tartalma szerint - Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára alapított felülvizsgálati indítványa nem alapos. [29] 2.3. A terhelt felülvizsgálati indítványában a terhére megállapított bűncselekmény emberölés bűntette kísérleteként történt minősítését vitatta. Azzal érvelt, hogy az az elsőfokú bíróság ítélete szerinti testi sértésnek minősül, és erre alapítva indítványozta a büntetés enyhítését. A terhelt indítványa ugyanakkor nem tartalmaz olyan tényelőadást, amely alapján megállapítható lett volna, hogy milyen okból vitatja a jogi minősítést. [30] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [31] A Kúria a jogerős ítélet tényállása alapján megállapította, hogy a jogerős ítéletben a bűncselekmény minősítése törvényes. Törvényes minősítés mellett, a büntetőjog más szabályainak megszegése hiányában önmagában a büntetés nemének, mértékének a sérelmezése pedig a felülvizsgálatot nem alapozza meg (EBH 2011.2387., BH 2016.264., BH 2012.239., BH 2005.337.), ezért a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjára alapított felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt. [32] 2.4. A terhelt sérelmezte felülvizsgálati indítványában azt is, hogy a másodfokú bíróság megsértette a súlyosítási tilalmat. [33] A Be. 649. §

(2)bekezdés e) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg. [34] A Kúria fentebb már hivatkozott arra, hogy a Be. 659. §

(2)bekezdése értelmében - főszabályként a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Az alapeljárás időszakában a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.) volt hatályban. A korábbi Be. 354. §

(1)bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. [35] A korábbi Be. 354. §

(2)bekezdése szerint a vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a bűnösségének megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés kiszabására irányul. [36] A jelenleg hatályos Be. 595. §

(1)és

(2)bekezdése a fentiekkel lényegében azonos szabályozást tartalmaz a súlyosítási tilalom vonatkozásában. [37] A Kúria az iratok alapján azt állapította meg, hogy a Szegedi Törvényszék ítélete ellen az ügyész a terhelt terhére, téves minősítés miatt, a terhelt bűnösségének emberölés bűntettének kísérletében történő megállapítása, a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamának súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. Minderre tekintettel - tehát a terhelt terhére bejelentett ügyészi fellebbezés folytán - alaptalan a terhelt Be. 649. §

(2)bekezdés e) pontjára alapított felülvizsgálati indítványa. [38] 2.

1. A terhelt sérelmezte végül felülvizsgálati indítványában azt is, hogy a kirendelt védő a Be.
2. §

(3)bekezdésében írt kötelezettségét megszegve nem terjesztett elő bizonyítási indítványt igazságügyi elmeorvos-szakértő, valamint igazságügyi toxikológus szakértő kirendelésére. [39] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja értelmében eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §

(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha

1. a)a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen,
2. b)az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett 40 41 42 43 részt,
3. c)a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el,
4. d)a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező,
5. e)a bíróság az 567. §

(1)bekezdés a)-

1. b)és d)-
2. e)pontjában, valamint

(2)bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette, f) az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. Mindezek alapján a terhelt által hivatkozott ok - a kirendelt védő mulasztása - felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat, ezért e körben a terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt indítvány. A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 660. §

(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §

(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva, és miután a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból vizsgálandó ún. abszolút eljárási szabálysértést sem észlelt - a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költség megállapítása a 18/

1. (VI. 28.) IM rendelettel módosított a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/
2. (XII.27.) IM rendelet 1.§

(1)és

(2)bekezdésére tekintettel a 7. §

(3)bekezdésén alapul, melyet a Be. 664. §

(1)bekezdése alapján az állam visel. A Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
2. §

(6)és

(7)bekezdésén alapul azzal, hogy azt a Kúria - a Be. 656. §

(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő