Mfv.10111/2019/8 – Kúria

(1)bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tesz. 1993. XCIII. Tv. 66. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.III.10.111/2019/

1. A tanács tagjai: . Zanathy János a tanács elnöke . Farkas Katalin előadó bíró . Magyarfalvi Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Horváth Péter ügyvéd Az alperes: Pénzügyminisztérium Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos Más perbeli személyek neve és perbeli állása: Alperesi beavatkozó Alperesi beavatkozó képviselője: Börzsönyiné dr. Kiricsi Szilvia ügyvéd A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperesi beavatkozó Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.M.261/2017/40-I. Rendelkező rész A Kúria a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi 7.M.261/2017/40-I. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a beavatkozót, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 15.000 (azaz tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a beavatkozót, hogy fizessen meg a magyar államnak külön felhívásra 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] Alperesi beavatkozó (továbbiakban: beavatkozó)
2. május 22-én a felperes munkavállalójaként gépjárművezetőként dolgozott Németországban. A munkáltatói utasítások ismeretében közölte felperessel, hogy a május 22-i munkafeladat ellátását követően Magyarországra kíván jönni, a továbbiakban a németországi [2] [3] munkavégzést megtagadta. A beavatkozó a munkáltató utasítására még ezen a napon a délutáni órákban felvett egy 207 kg súlyú, tizenöt kartonból álló palettán elhelyezett árut, amelyet Ellhofenbe szállított, hogy azt az esti órákban átadja ... munkatársának az áru továbbfuvarozása érdekében. A beavatkozóval egy gépjárműben utazott a párja, ...is. A megbeszélt parkolóban ...az általa vezetett gépjárművel rátolatott a beavatkozó által vezetett gépjármű hátuljára, mely beállást követően a két gépjármű platója közötti szintkülönbség legfeljebb 5-l0 cm volt. A beavatkozó és ...a palettán elhelyezett árut spanifer segítségével áthúzták ...gépkocsijára. Az átrakodás megtörténte után érkezett a helyszínre ...felperesi munkavállaló, aki a beavatkozó által vezetett gépkocsit a saját maga által vezetett gépkocsival átcserélte annak érdekében, hogy a felperesi fuvarfeladatokat a teljesítse a beavatkozó helyett. A paletta áthúzása közben ...nem észlelte, hogy a munkafolyamat a beavatkozó számára fájdalommal járna, a beavatkozó sem jelezte sérülését sem ..., sem ...munkatársainak. A beavatkozó a korábban az általa vezetett gépjárműből a személyes holmijait (hűtőtáska, párna, dunyha, ruhák), amelyek egy palettán voltak elhelyezve átrakta a ...elcserélt gépkocsiba, majd ezzel a gépjárművel 23 óra 30 perckor ...elindultak Magyarország felé. A beavatkozó a gépkocsit
3. május 23-án tette le a a felperes által kijelölt helyen, a ..., ... szám alatti címen. A beavatkozó
4. május 22-től május hó 26-ig tartó időszakban derékpanaszaival orvost nem keresett fel, fájdalomcsillapítót nem szedett, otthonában Sportkrémmel kezelte a derekát. A pünkösdi hétvégét követő első munkanapon,
5. május 26-án kora délelőtt a beavatkozó megjelent a felperes irodájában, ahol a összeszólalkozott ...fuvarszervezővel a
6. május 22-i munkamegtagadással összefüggésben. A felperes
7. május 26-án a déli órákban tájékoztatta a beavatkozót, hogy a munkaviszonyát a munka megtagadása, illetőleg a május 26-án tanúsított fellépése miatt megszünteti, amelyre a beavatkozó akként reagált, hogy táppénzre megy, így a munkaviszonya megszüntetésére nincs lehetőség. Ezt követően felperes a délutáni órákban felkereste ...háziorvost azzal, hogy a munkahelyén munkavégzés közben baleset érte. A háziorvos a beavatkozót
8. május 24-től deréktáji fájdalom miatt keresőképtelen állományba vette. A beavatkozó munkaviszonyának megszüntetése után,
9. június 30án terjesztett elő kérelmet alperesnél a munkabalesettel kapcsolatos munkáltatói intézkedés elmaradása miatt. Az alperes a
10. szeptember
11. napján kelt határozatával Alperesi beavatkozó munkavállaló
12. május
13. napján bekövetkezett balesetét munkabalesetnek minősítette és elrendelte a munkabaleset kivizsgálását és a munkabaleseti jegyzőkönyv megküldését. A határozat indokolása szerint Alperesi beavatkozó munkavállaló
14. május
15. napján bekövetkezett balesete munkabalesetnek minősül, mivel a munkavállalót munkahelyén, szervezett munkavégzés közben, a [4] munkavégzésből adódó tevékenység végzése során érte a munkaképtelenséggel járó baleset. Az elsőfokú hatóság a határozatát a munkavédelemről szóló
16. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.)
17. §
18. pontja,
19. §-a és
20. §-a, valamint az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/
21. (XII.26.) MÜM rendelet (továbbiakban: Vhr.)
22. §

(1)bekezdése, 6. §

(1)-

(2)bekezdése, 8. §

(1)-

(2)bekezdése és 9. §

(1)bekezdése rendelkezéseire alapította. A másodfokon eljáró hatóság a

1. november
2. napján kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatát a teljesítési határidő tekintetében megváltoztatta, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy az a körülmény, hogy a munkavállaló a munkavégzést megtagadta és ezzel veszélyeztette a munkáltató további működését, a munkabalesetté minősítés körében irreleváns. ... és ...tanúk vallomásaiból megállapítható volt, hogy Alperesi beavatkozó munkavállaló a munkavégzéséből adódó tevékenysége során szenvedte el a munkaképtelenséggel járó balesetet. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [5] [6] A felperes kereseti kérelmében az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Álláspontja szerint a feltárt tényállás homályos, hiányos és ellentmondásos. A tanúk, akinek vallomására a hatóság határozatait alapította érdektelennek nem tekinthetőek. Hivatkozott arra, hogy a beavatkozó csak azt követően ment el háziorvosához és vetette magát keresőképtelen állományba, amikor közölte vele a felperes, hogy a munkaviszonyát meg fogja szüntetni. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokai fenntartásával. Érvelése szerint az egyes tanúvallomások közötti ellentmondások a tényállást nem teszik megalapozatlanná, a hatóságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen mérlegelve hozták meg határozataikat. Az elsőfokú ítélet [7] [8] A Kúria Mfv.III.10.066/2017/
3. számú végzésével elrendelt megismételt eljárásban a bíróság - a Pp.
4. §

(1)bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 50. §

(1)bekezdése, az Mvt. 64. §

(1)-

(2)bekezdése, 66. §

(1)-

(2)bekezdése, 68. §

(1)bekezdése és

1. §
2. pontja alkalmazásával a másodfokú hatóság határozatát az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte. A bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a beavatkozó a balesetét a felperes felé bejelentette-e [Mvt.,
3. §

(1)-

(2)bekezdés]. A bíróság álláspontja szerint az eljáró hatóságok a bejelentés megtörténtének a kérdését nem tisztázták, így a Ket. 50. §

(1)bekezdés szerinti tényállás tisztázási kötelezettségüknek nem tettek eleget. A perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapítható volt, hogy a munkabalesetre vonatkozó bejelentéssel haladéktalanul sem a beavatkozó, sem a munkavégzés helyszínén lévő más személy nem élt, sem a felperes, sem a munkát közvetlenül irányító személy felé. A beavatkozó, ..., ... és .... fuvarszervező tanúk nyilatkozatai alapján a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a beavatkozó a balesetét a felperes felé az Mvt. 66. §

(1)bekezdésében előírt határidőben, azaz haladéktalanul nem jelezte. [9] A bíróság rögzítette, hogy az Mvt. 66. §

(1)bekezdéséből és a Ket. 50. §

(1)bekezdéséből következően a közigazgatási eljárásban azt kellett bizonyítani, hogy a beavatkozót baleset érte, azaz nem a felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség a baleset meg nem történésére, hogy a derékfájdalmait okozó baleset nem a felperes érdekében történő munkavégzés során érte. A hatóságok nem vizsgálták, a bírósági eljárásban pedig a baleset bejelentésének megtörténte nem nyert bizonyítást, így a beavatkozó vonatkozásában a jóhiszeműség vélelme megdőlt [Ket. 6. §

(1)-

(2)bekezdés], amelyet az alperesnek a hatósági eljárásban figyelembe kellett volna venni. [10] A bíróság érvelése szerint az eljáró hatóságok határozataiban nem adták indokát annak, hogy a paletta áthúzásánál jelenlévő, abban résztvevő ...tanúvallomásával szemben miért fogadták el a beavatkozóval párkapcsolatban élő ...tanúvallomását a baleset bekövetkezte tekintetében. A bíróság rámutatott, hogy ...a perbeli meghallgatásakor a felperessel már nem állt munkaviszonyban, elfogulatlanságát egyéb körülmény sem kérdőjelezte meg, többszöri tanúmeghallgatása (közigazgatási hatósági- és bírósági eljárás) során következetesen, azonosan nyilatkozott, amely szerint nem észlelte és a beavatkozó nem jelezte, hogy a paletta húzása közben a derekát sérülés érte volna, nem panaszkodott deréktáji fájdalomról sem. Ugyanakkor ...mind a közigazgatási hatósági eljárás, mind a bírósági eljárás során eltérő tartalmú nyilatkozatokat tett a baleset körülményeinek tisztázása körében. A bíróság idézte ...tanúvallomásában fellelhető ellentmondásokat megállapítva, hogy ezen ellentmondásos tanúvallomásra tényállást alapítani sem a közigazgatási, sem a bírósági eljárásban nem lehetett. ...tanúvallomásával a munkabaleset bekövetkeztét még közvetett módon sem támasztotta alá. [11] A tanúvallomások közötti ellentmondások feloldása érdekében kirendelt ...igazságügyi orvosszakértő szakvéleményében rögzítettek szerint a beavatkozó „az általa előadott módon és körülmények között elszenvedhette az általa meghatározott típusú és mértékű derékfájdalmat, amely az iratokban rögzített kezelést indokolta." Az, hogy a beavatkozó fájdalomcsillapító gyógyszert nem szedett nem zárja ki a sérülés bekövetkeztét, mint ahogy azt sem, hogy pár perces pihenőidőt követően a paletta áthúzását folytatni tudta, pihenőidőkkel a 640 km-es utat végig tudta vezetni. A beavatkozót ért elváltozás történhetett a beavatkozó előadása szerint is, de ettől függetlenül a trauma érhette máshol is. [12] A bíróság a szakvéleményből arra a következtetésre jutott, hogy a beavatkozót az általa állított körülmények között és időben érhette a derékfájdalmat okozó sérülés, azonban a szakértő nem állította, hogy a beavatkozó a 2015. május 22-i paletta mozgatás során szenvedett balesetet. Önmagában az orvosi dokumentumokkal alátámasztott gerincsérülés a munkabaleset tényét nem igazolja. A másodfokú határozat ...tanúvallomására történő hivatkozása ellentmondásos, nem alkalmas annak megállapítására, hogy a beavatkozót a paletta áthúzása során bármilyen sérülés érte volna, a tanú ezzel ellentétes nyilatkozatot tett. A hatóságok a bizonyítékok téves értékelésével állapították meg, hogy a beavatkozót 2015. május 22-én munkaviszonyával összefüggésben, munkavégzés során baleset érte; jogsértően minősítették a balesetét munkabalesetnek és kötelezték a felperest a munkabaleset kivizsgálására, valamint a munkabaleseti jegyzőkönyvnek a hatóság részére való megküldésére. [13] A bíróság a beavatkozó által előterjesztett bizonyítási indítványokat (bizonyítási kísérlet, műszaki szakértő kirendelése) elutasította, mert azok teljesítése esetén sem lehetett volna megállapítani, hogy a felperes a derékpanaszokat okozó balesetet az általa megjelölt napon és módon szenvedte-e el. A megismételt eljárás során meghallgatott tanúk vallomásaiban mutatkozó ellentmondások (a táppénzbe vétel, valamint a felperessel való elbeszélgetés időpontjai) az időmúlásra tekintettel már nem voltak feloldhatóak. Az alperes az eljárása során és döntése meghozatalakor ezen ellentmondásoknak nem tulajdonított jelentőséget. [14] A bíróság a Pp. 339. §

(1)bekezdése alapján a hatósági határozatokat hatályon kívül helyezte, az alperes új eljárásra kötelezését szükségtelennek ítélte tekintettel arra, hogy ítéletével a beavatkozó

1. június 30-án előterjesztett kérelmét, melyben kérte a balesetét munkabalesetnek minősíteni, elbírálta, így e körben további közigazgatási eljárás folytatása és új határozat hozatala nem indokolt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A beavatkozó felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, a közigazgatási határozatok hatályban tartását; másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását és a közigazgatási határozatok hatályban tartását; harmadlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte a Pp.
2. §-a,
3. §

(3)bekezdése,

1. §-a bíróság általi megsértése miatt. [16] A beavatkozó érvelése szerint a kereseti kérelemnek a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezése mellett - a hatóság új eljárásra kötelezésére irányuló része elbírálatlan maradt és a kötelezés elmaradását a bíróság nem indokolta. A beavatkozó balesete kivizsgálására irányuló kérelme - az új eljárásra kötelezés hiányában - közigazgatási döntés nélkül maradt. A bíróságnak a jogszabálysértő a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezése mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kellett volna utasítania. [17] A bíróság iratellenesen állapította meg, hogy a beavatkozó a balesetét haladéktalanul nem jelentette be. A beavatkozó a közigazgatási- és a peres eljárásban is állította, hogy ...nevű kolléganőjének már a hétvégén, a felperesnek a pünkösdi hétvége leteltét követő első munkanapon jelezte a balesetét, melynek megtörténtét ...tanú is megerősítette. A baleset első munkanapon való közlése megfelel a haladéktalan bejelentés követelményének. [18] A baleset 2015-ben történt, ezért az Mvt.
2. évben hatályba lépő módosítása nem volt alkalmazható, ebből következően a bíróság a bizonyítási terhet tévesen osztotta ki, amely az eljárás érdemére kiható, az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező súlyos eljárásjogi szabálysértés. [19] A bíróság a Pp.
3. §-ának megsértésével mérlegelte a bizonyítékokat, iratellenesen állapította meg, hogy az alperes a tényállás tisztázási és a bizonyítási eljárás lefolytatási kötelezettségének nem tett eleget. Ezzel szemben az alperes széles körű bizonyítási eljárást folytatott le, meghallgatta a feleket és a tanúkat, okiratokat szerzett be. A közigazgatási- és a peres eljárásban beszerzett bizonyítékokat a bíróság jogszabálysértően mérlegelte a következők miatt: A bíróság kiemelte, hogy a beavatkozó párja, ...tanú elfogulatlannak nem volt tekinthető, a beavatkozónak pedig az alperes pernyertességéhez jogi érdeke fűződött. Önmagában az a körülmény, hogy a beavatkozó a közigazgatási eljárásban ügyfélnek minősült, továbbá, hogy a peres eljárásban csak beavatkozóként van lehetősége eljárni, a terhére nem értékelhető. A bíróság annak ellenére, hogy a beavatkozót érdekeltnek, ...elfogultnak tekintette, ... és ...tanúknak munkáltatóhoz fűződő viszonyát nem értékelte; nem vette figyelembe, hogy ...tanú ...tanú jelenlétében egyeztetett a felperessel arról, hogy tanúként a bíróságon meg kell jelennie. Nem véletlen, hogy a három személy együttesen volt jelen annak ellenére, hogy ...ezen időpontban már nem volt a felperes munkavállalója. Mind a hatósági, mind a peres eljárás során bizonyítást nyert ... és ...tanúk nyilatkozatával, hogy a beavatkozó a balesetét a felperesnek bejelentette. ...tanú azt is megerősítette tanúvallomásában, hogy a beavatkozó kérte a felperest munkabaleseti jegyzőkönyv felvételére. A paletta áthúzásánál jelenlévő személyek közül a beavatkozó és ...egybehangzóan nyilatkoztak arról, hogy az átrakodás folyamata során a beavatkozó deréksérülést szenvedett, a beavatkozót a (paletta áthúzás) munkavégzésben gátolta a fájdalom, többször meg kellett állnia, illetőleg a hazafelé vezető úton is többször kellett pihenőt tartania. ...háziorvos sem támasztotta alá a felperes állítását, mely szerint a kb. 800 km-es utat ne lehetne levezetni derékproblémával. A beavatkozó megbetegedésének tényét az orvosi dokumentációk és a szakértő szakvéleménye is alátámasztotta. A bíróság nem tisztázta, hogy a palettát milyen segédeszközzel lehetett volna mozgatni annak ellenére, hogy ...tanú nyilatkozott arról, hogy normális körülmények között nem a spanifer a megfelelő segédeszköz ekkora súly mozgatásához. [20] A bíróság jogsértően hivatkozott a Ket.
4. §

(2)bekezdése beavatkozó általi megsértésére, mivel sem a közigazgatási-, sem a peres eljárás során nem nyert bizonyítást, hogy a beavatkozó rosszhiszeműen járt volna el. [21] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte helyes indokai alapján. A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, az ítéletben kellő részletességgel értékelte a bizonyítékokat és helytálló jogi következtetést vont le. A munkaügyi bíróság érdemében és tartalmában is elbírálta a felperesi keresetet a beavatkozó ezzel ellentétes előadása téves. A bíróságnak a perben abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a beavatkozó balesete munkabalesetnek minősül-e vagy sem és ennek folyományaként a felperes köteles-e lefolytatni a munkabaleset kivizsgálását. A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a beavatkozó balesete nem tekinthető munkabalesetnek, ezért teljesen szükségtelen lett volna a hatóság új eljárásra kötelezése. A bíróság elvégezte a hatóság helyett a tényállás feltárását, amelynek eredményeként jutott arra a következtetésre, hogy a beavatkozó balesete munkabalesetnek nem tekinthető. A hatósági határozat jogalapja megszűnt, ezért semmi értelme az új eljárására kötelezésnek. A bíróság döntésének részletes indokát adta a beavatkozó az általa állított balesetet követően

1. május 22-én és 23-án is munkát végzett, a fuvarfeladatot szervező felperesi munkavállalóval kapcsolatot tartott, ennek ellenére vele a baleset tényét nem közölte. A beavatkozó a baleseti jegyzőkönyv felvétele körében a
2. június
3. napján kelt kérelmében, majd a bírósági eljárás folyamán ellentmondásosan nyilatkozott. A beavatkozó késedelme a bizonyítási terhet megfordította, a meghallgatott tanúk a beavatkozó előadását nem támasztották alá. Az alperes vizsgálata alapos volt, azonban a rendelkezésre álló a döntését nem támasztották alá. A hatóság által megállapított tényállás homályos, hiányos és ellentmondásos volt, ezért a bíróságnak kellett a hatóság helyett a tényállás teljes körű feltárását elvégezni. A bíróság a tanúvallomásokat helytállóan értékelte, a beavatkozó élettársa a tényekkel szemben és ellentmondásosan nyilatkozott. A beavatkozó által előadottak az „eljárás anyagából" nem olvashatóak ki. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint. [23] A beavatkozó elsődlegesen azért támadta a jogerős ítéletet, mert álláspontja szerint a kereseti kérelem egy része - a hatóság új eljárásra kötelezése kérelem - elbírálatlan maradt, így a beavatkozó hatósági eljárásban előterjesztett kérelme közigazgatási határozat nélkül maradt. [24] A Pp.
4. §

(1)bekezdése értelmében, ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. A bíróság nem látta indokoltnak a hatósági határozatot hozó szerv (szervek) új eljárásra kötelezését tekintettel arra, hogy a felperes keresetének elbírálása során, melynek tárgya a beavatkozó kérelme alapján indult közigazgatási eljárásban hozott, a beavatkozó

1. május 22-én elszenvedett balesetét (sérülését) munkabalesetnek minősítő határozat felülvizsgálata volt, a hatóság határozatai hatályon kívül helyezésével egyidejűleg megállapította, hogy a beavatkozó balesete (sérülése) nem minősül munkabalesetnek. Így a bíróságnak nem volt miért elrendelni az új eljárást a közigazgatási szervek részére, figyelemmel arra is, hogy a közigazgatási szerveket a közigazgatási perben eljárt bíróság határozatainak a rendelkező része és az indokolása is köti [Ket.
2. §

(4)bekezdés]. A bíróság a Pp. 213. §

(1)bekezdése megsértése nélkül döntött a felperes kereseti kérelméről. A bíróságnak nem a beavatkozó hatóság felé benyújtott bejelentése tárgyában, hanem az alperesnek a felperessel szemben hozott határozata jogszerűsége tárgyában kellett dönteni. [25] A beavatkozó vitatta a jogerős ítélet azon megállapítását, hogy a balesetét az Mvt. 66. §

(1)bekezdése megsértésével a (munkáltatójának) felperesnek haladéktalanul nem jelentette be. [26] Az Mvt. 66. §

(1)bekezdése értelmében a sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. A beavatkozó állítása szerint

1. május 22-én (pénteken) az esti órákban paletta áthúzás közben érte a deréktáji fájdalommal járó sérülés Németországban. A gépkocsit a felperes ... telephelyén
2. május 23-án (szombaton) 14 órakor tette le, melyet pünkösd vasárnap és hétfő munkaszüneti napok követtek. Az első munkanap május 26-a (kedd) volt, amely napon a beavatkozó a felperesnél és a háziorvosnál is megjelent és elmondta, hogy munkahelyi balesetet/munkavégzés közben deréktáji sérülést szenvedett. [27] A peradatok szerint a beavatkozó a munkabaleset kivizsgálása iránti kérelmében azt adta elő, hogy
3. május 26-án személyesen kérte a felperest, hogy „vegye fel a munkabaleseti jegyzőkönyvet, mert munkahelyi baleset történt", a közigazgatási eljárásban meghallgatás során ezzel egyező tartalmú nyilatkozatot tett. A beavatkozó nyilatkozatát a munkabaleset bejelentéséről megerősítette ...tanú, aki elmondta, hogy a beavatkozó közölte a felperessel miután kiderült, hogy a munkaviszonyát a felperes meg akarja szüntetni, hogy „(...) ő táppénzen van, mert rakodás közben meghúzta a derekát", baleseti jegyzőkönyvet akart felvetetni. ... és ....csupán arra tudott nyilatkozni, hogy a beavatkozó, miután a felperes közölte, hogy meg akar válni tőle, azt mondta „táppénzre megy". ... és ... gépkocsivezetőknek nem jelezte a beavatkozó, hogy a paletta áthúzása során a derekát meghúzta, a mozgása deréktáji fájdalomra nem utalt. A beavatkozó párja hozzátartozónak minősül, így elfogulatlannak nem volt tekinthető. Elmondta, hogy a beavatkozó paletta húzás közben „hangosan felszólalt: jaj a derekam". Május 26-án a munkáltatónak is jelezte a balesetet és kérte a baleseti jegyzőkönyv felvételét. A tanúk a közigazgatási eljárásban tett nyilatkozataikkal egyező nyilatkozatot tettek a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt M.93/
4. számon folyamatban volt eljárásban. A 7.M.261/
5. szám alatt folyamatban volt, megismételt eljárásban a beavatkozó már azt állította, hogy „szombaton, amikor hazaérkeztünk már az otthonomba, akkor még mondtam a ..., hogy meghúztam a derekamat (…) nem tudom milyen felvetésre mondtam (…) csak közöltem vele". A beavatkozó előadását sem ..., sem ...nem támasztotta alá. [28] A Kúria a munkaügyi bíróságtól eltérően arra a következtetésre jutott, hogy a beavatkozó a balesetét haladéktalanul, az „őt ért sérülést" követő első munkanapon jelezte a munkáltatója felé és kérte a baleseti jegyzőkönyv felvételét is. A jogerős ítéletben hivatkozott az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló
6. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Módtv.)
7. §-a
8. január
9. napi hatállyal módosított Mvt.
10. §

(1)bekezdése jelen eljárásban nem volt alkalmazható, mivel a beavatkozót

1. május 22-én „érte" sérülés, a közigazgatási szervek
2. szeptember 15én, illetve
3. november 23-án hozták meg határozataikat. A bíróság a közigazgatási határozatot jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. [29] A bíróság a Pp.
4. §

(3)bekezdése megsértése nélkül osztotta ki a bizonyítási terhet, azaz nem a felperesnek kellett bizonyítani, hogy a beavatkozó által állított baleset nem történt meg. Az a tény, hogy a bíróság az Mvt. 66. §

(1)bekezdése alkalmazása során téves következtetésre jutott a bejelentési kötelezettség teljesítése körében nem jelenti a Pp. 3. §

(3)bekezdése megsértését. A bejelentés „haladéktalan" megtörténte körében a beavatkozón (és az alperesen) volt a bizonyítási teher, mely kötelezettség(ük)nek eredménnyel tett(ek) eleget. [30] A beavatkozó vitatta a bizonyítékok bíróság általi mérlegelését is [Pp. 206. §

(1)bekezdés]. [31] A Kúria - Pp. 206. §

(1)bekezdése alkalmazásával kapcsolatos töretlen gyakorlata értelmében (BH 1995.193., BH 1999.44., Mfv.III.10.220/2015/8., Mfv.III.10.622/2016/

1. stb.) a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható, és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A Kúria rámutatott arra is, hogy a felülvizsgálati eljárásban, ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, ami az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani; nem állapítható meg eljárási szabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja. (KGD 1993.296., Mfv.III.10.019/2015/7., Mfv.III.10.550/2017/4., stb.) A jogerős ítélet ilyen fogyatékosságban nem szenved, a Kúria a bizonyítékok felülmérlegelésére nem látott okot. [32] ...a paletta áthúzásában résztvevő, valamint ...a munkafolyamatot követően a helyszínre érkező érdektelen tanúk vallomásukkal nem támasztották alá a beavatkozó és ...nyilatkozatait. A beavatkozó és ...az ügyben elfogulatlannak nem volt tekinthető, ugyanakkor ... és ...tanúk elfogultságát azon az alapon, hogy korábban (a perbeli időben) a felperesnél álltak munkaviszonyban nem lehetett megállapítani és arra a körülményekből sem lehetett következtetni. A következetes bírói gyakorlat szerint (Mfv.I.10.251/1999/2., Mfv.I.10.014/2009/3., Mfv.III.10.584/2017/3.) önmagában az, hogy a munkaügyi perben meghallgatott tanú a munkáltató alkalmazásában áll, vagy részére más jogviszonyban munkát végez elfogultságot nem jelent. Önmagában az a körülmény, hogy a szakértő nem zárta ki, hogy a beavatkozó által előadott módon és időben is keletkezhetett a sérülés nem jelenti azt, hogy az alperesnek ne kellett volna bizonyítani vagy valószínűsíteni, hogy a határozatában leírt időben, helyen és módon, szervezett munkavégzés közben, a munkahelyén keletkezett a beavatkozó munkabalesetnek minősített sérülése. [33] A bíróság a Ket.
2. §-át tévesen értelmezte. Ha a beavatkozó nem tudta volna bizonyítani, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett, az sem jelentené a jóhiszeműség vélelme megdőlését. A Kúria a bejelentési kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan a bíróságtól eltérő következtetésre jutott, ezért a Ket.
3. §-al, a beavatkozó rosszhiszemű magatartásával kapcsolatos ítéleti megállapításokat a jogerős ítélet indokolásából mellőzi. [34] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
4. §

(3)bekezdése alkalmazásával - indokolásbeli módosítással - hatályában fenn tartotta. Záró rész [35] A beavatkozó a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján, a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére az Itv. 50.§-a alapján köteles. [36] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el [Pp. 274. §

(1)bekezdés]. ,

1. június
2. . Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő