A határozat elvi tartalma: Lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzését kezdeményezi a jogalkotó illetékkedvezménye. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.V.35.529/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró Dr. Stefancsik Márta bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. Kósa Apollónia ügyvéd Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága Az alperes képviselője: dr. Tamás Dorottya kamarai jogtanácsos A per tárgya: illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- július
- napján kelt 5.K.27.413/2018/
- számú végzésével kijavított
- június
- napján kelt 5.K.27.413/2018/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.27.413/2018/
- számú kijavított ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 15.000 (azaz tizenötezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 194.800 (százkilencvennégyezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- május
- napján megszerezte a .../7 helyrajzi szám alatti, „kivett, beépítetlen terület" megnevezésű ingatlant, és az adóhatóságtól az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26.§
(1)bekezdés a) pontja alapján feltételes illetékmentesség engedélyezését kérte, előadva, hogy az ingatlanon 4 éven belül lakóházat épít. [2] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) megkereste a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező építésügyi hatóságot, a Város Polgármesteri Hivatal Jegyzőjének tájékoztatása szerint: „az ingatlanra építési engedély nem került kiadásra, használatbavételi eljárás nem indult, az ingatlan „Kesz egészségügyi, szociális terület" építési övezetben található, ahol lakóépület nem helyezhető el. A vásárlás időpontjában és jelenleg sem felel meg a terület az Itv. szerinti lakóház építésére alkalmas telektulajdon fogalmának." [3] Az elsőfokú hatóság a 2017. október 24. napján kelt 1894078046 számú fizetési meghagyásával felperest 1.948.000 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte. [4] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2018. január 25. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [5] Döntését az Itv. 26.§
(1)bekezdés a) pont,
(2a)bekezdés, 27.§
(1)bekezdés, 102.§
(1)bekezdés
- l)és
- f)pontok, 102.§
(3)bekezdés alapján hozta meg. [6] Indokolása szerint az ingatlan az építésügyi hatóság bizonyítéknak minősülő nyilatkozata alapján építési teleknek nem minősül, így a megszerzésére a felperes illetékkedvezményt nem alapozhat. A kereseti kérelem [7] [8] A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását és feltételes illetékmentességi kérelme teljesítését kérte. Álláspontja szerint a telken az övezeti besorolások megsértése nélkül lakóház létesíthető, így kérelme alapos. Az elsőfokú határozat [9] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [10] Indokolása szerint felperes a vagyonszerzés időpontjában, azaz a szerződéskötéskor nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani a feltételes illetékmentesség megállapításához szükséges követelményeknek való megfelelést. Az eljárt hatóság a tényállás megfelelő mértékű tisztázása mellett, jogszerűen jutott arra a megállapításra, hogy felperesnek a visszterhes vagyonszerzési illetéket meg kell fizetnie. A felülvizsgálati kérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. [12] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Itv. 26.§
(1)bekezdés a) pont,
(2a)bekezdés rendelkezéseit tévesen értelmezte, így a döntése jogsértő. Lakóház építésére alkalmas telektulajdont vásárolt, ezért a hatóságnak az illetékfizetési kötelezettséget fel kellett volna függesztenie. Majd a 4 év letelte után határozhat az alperes abban a kérdésben, hogy a felépített apartmanház megfelel-e a lakóház Itv.-beli fogalmának. [13] Az alperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [15] Azt Itv. 1.§
(1)bekezdésében rögzítette a jogalkotó, hogy öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. A felperes ingatlan vagyont szerzett, amely szerzés - általa elismerten - az Itv. 18.§
(1)bekezdése alapján visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Szerette volna, ha a vagyonszerzése illetékmentes, az Itv. 26.§
(1)bekezdés
- a)pontját jelölte meg annak jogszabályi alapjaként, amely szerint: „Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(
- ok)hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál." [16] E törvényhely alapján akkor mentes a vagyonszerzés, ha a megszerzett ingatlan lakóház építésére alkalmas telektulajdon. A jogalkotó meghatározta az Itv. 102.§
(1)bekezdés
- l)pontjában, hogy a törvény alkalmazásában lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet vagy olyan földrészlet, amelyen az
- f)pont szerinti szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll. Az adóhatóság eljárása során az építésügyi hatóság nyilatkozatával bizonyította, hogy a felperes által megvásárolt ingatlanon lakóépület nem építhető, amely törvényi feltétel nem teljesítettsége miatt a vagyonszerzés az Itv. 26.§
(1)bekezdés a) pontja alapján nem illetékmentes. [17] A közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perben a felperesnek a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78.§
(1)bekezdés, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 265.§
(1)bekezdés értelmében bizonyítania kell az adóhatározatok jogsértő voltát. Felperes a perben az adóhatóság által beszerzett bizonyítékkal szemben más bizonyítékot nem nyújtott be, más bizonyítási eszközzel az építésügyi hatóság nyilatkozatában foglaltakat nem cáfolta meg. Bizonyítatlan keresetét az elsőfokú bíróság a Kp. 88.§
(1)bekezdése alkalmazásával jogszerűen utasította el. [18] A felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján rámutat még a Kúria arra, hogy az Itv. 26.§-ának felperes részéről hivatkozott
(2a)bekezdése az állami adóhatóságnak az „illetékmentesség alkalmazása során" elvégzendő feladatait tartalmazza. E törvényhely azonban a perbeli illetékügyben nem irányadó, a kérelem intézése nem jut el ugyanis az illetékmentességi szabályok alkalmazásának fázisába, mert a felperes nem lakóház építésére alkalmas telektulajdont vásárolt, az általa megvalósított vagyonszerzést pedig a jogalkotó illetékmentességgel nem kedvezményezte. Az a felperesi előadás sem releváns, hogy majd az építkezés alapján és után dönthető el, hogy az építmény, amit megépített megfelel-e a lakóház fogalmának, mert a vagyonszerzése nem teljesíti az illetékmentesség azon első és alapvető feltételét, hogy a teleknek lakóház építésére alkalmasnak kell lennie a megszerzése időpontjában. A megépítendő épület minősítése nem volt a tárgya a közigazgatási eljárásnak, a hatóságnak a felperes részéről megvett telket kellett értékelni, és mivel az bizonyítottan nem alkalmas lakóház építésére, a kérelem nem volt teljesíthető, további eljárásra jogszabályi lehetősége a hatóságnak nem is volt. [19] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Kp. 121.§-ának
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [20] A Kúria a felperest a Kp. 115.§-ának
(2)bekezdése, 99.§
(3)bekezdése, 35.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a Pp. 83.§-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. [21] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a Kúria az Itv. 50.§
(1)bekezdése alapján rendelkezett. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 107.§
(1)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. ,
- június
- . Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Stefancsik Márta sk. bíró