SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.IV.30.077/2019/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a dr. Szénás Tamás ügyvéd által képviselt felperes neve(címe) szám alatti lakos felperesnek – a dr. Orosz János ügyvéd által képviselt alperes neve(címe) szám alatti székhelyű alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék
- január
- napján kelt 15.G.20.715/2018/
- számú végzésével szemben a felperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 63.500,- (Hatvanháromezer-ötszáz) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS Az alperes
- július 26-ig bejegyzett tagjai a felperes és (alperesi törvényes képviselő), mindketten 50-50 %-os részesedéssel és önálló képviseleti joggal, akik korábban házastársak voltak. (Alperesi törvényes képviselő), mint ügyvezető
- június 1-jén június
- napjára taggyűlést hívott össze a társaság székhelyére. Megjelölte a napirendi pontokat, köztük a felperesi ügyvezető leváltását és elszámoltatását, valamint a társaság törzstőkéjének megemelését vagyoni hozzájárulással. Tájékoztatást nyújtott arról, hogy a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. Határozatképtelenség esetére a megismételt taggyűlés időpontját
- június 23-ban határozta meg. A meghívót a felperes cégjegyzékbe bejegyzett (város neve, utca, házszám) alatti lakóhelyére küldte meg. A június 23-án megtartott megismételt taggyűlésen a felperes nem jelent meg, azon a napirendi pontokban szereplő ügyekben 1-7/
- (
- 23.) számon határozatok születettek. Ezt követően (alperesi törvényes képviselő)
- július 4-én július 21-ére újabb taggyűlést hívott össze a társaság székhelyére. Napirendi pont volt – többek között – a felperesi ügyvezető elszámoltatása. Határozatképtelenség esetére a megismételt taggyűlés időpontját
- július 26-ára tűzte ki. A meghívót változatlanul a felperes cégjegyzékben szereplő lakóhelyére küldte meg. A taggyűlésen döntöttek a társaság törzstőkéjének 6.000.000,- forinttal 9.000.000,- forintra való felemeléséről és a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés elfogadásáról. A felperes az ülésen nem jelent meg. Az illetékes cégbíróság a taggyűléseken született határozatok folytán előterjesztett változásbejegyzési kérelem alapján Cg..../
- számú, a Cégközlöny
- március 28-án számában közzétett végzésével bejegyezte a jegyzett tőke változását és (tag neve)-t tagként, valamint elrendelte a felperesi képviselő törlését
- március 26-i hatállyal. Ennek előzménye az volt, hogy a változásbejegyzési kérelem tárgyához is kapcsolódóan a felperes törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett
- augusztus 14-én – többek között – a taggyűlések törvénysértő módon, az összehívás szabályainak megsértésével történt megtartása, továbbá az azokon való részvételének megakadályozása, valamint a tőkeemelés vonatkozásában elsőbbségi jogának megsértése mellett hozott határozatok miatt. A cégbíróság
- augusztus 15-én kelt és szeptember 8-án jogerőre emelkedett Cg..../
- számú végzésével elrendelte a változásbejegyzési és a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmek együttes elbírálását, egyben – a törvényességi felügyeleti kérelem elbírálására tekintettel – a változásbejegyzési eljárást legfeljebb 60 napra felfüggesztette a Ctv.
- §
(1)-
(3)bekezdése alapján. Indokolása szerint a törvényességi felügyeleti kérelem – egyebek mellett – a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik. A cégbíróság a változásbejegyzési eljárást Cg./
- számú végzésével a jelen peres eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Indokolása szerint a kérelem alapját képező per a változásbejegyzési eljárásban hozott döntés előkérdése, ezért a Ctv.
- §
(1)bekezdés értelmében a Pp. 152. §
(2)bekezdését alkalmazta. A végzés ellen a társaság fellebbezése folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla Cgf.I.47.002/2018/
- számú végzésével a cégbíróság döntését megváltoztatva megállapította, hogy az adatváltozások bejegyzése a
- augusztus 4-én
- sorszám alatt benyújtott kérelem alapján, az előszerkesztett adatok szerinti tartalommal a jogszabály erejénél fogva
- november
- napján megtörtént és felhívta az elsőfokú bíróságot az adatváltozások cégjegyzéken való átvezetésére, egyben a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására utasította mind az együttdöntés alá eső, mind a változás-bejegyzéshez nem kapcsolódó kérelemrészek tekintetében. A felperes keresetében a Ctv.
- §
(1)bekezdésére hivatkozással a cégbíróság Cg..../
- sorszámú végzés hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozása szerint a kereset előterjesztésére kereshetőségi joga van, hiszen a végzés érinti ügyvezetői tisztségét és tagi minőségét. Érvelése szerint a változásbejegyzési eljárás alapjául szolgáló,
- július 26-án kelt, változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés nem felel meg a Ctv.
- §
(3)bekezdésében foglalt követelménynek, abból nem tűnik ki, hogy annak elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot. Hivatkozott arra is, a társasági szerződés 6.
- pontja és a
- június 23-án elfogadott
- és 5/
- számú taggyűlési határozatok tartalma ellentmondásos a pénzbeli hozzájárulás teljesítésének módjára nézve. Ezen belül is véleménye szerint a 4/
- (06.23.) határozat a számviteli törvény rendelkezéseinek sem felel meg. Kifejtette, (tag neve)
- július 26-án kelt, kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozata a Ctv.
- számú melléklet II. fejezet
- ab) pontjában előírt okirati feltételeket nem teljesíti, a bejegyzett ügyvezető viszont ilyen nyilatkozatot nem tett. Álláspontját összegezve következtetése az volt, a cégbíróságnak ezeket az ellentmondásokat és hiányosságokat hivatalból észlelnie kellett volna, vagyis a változásbejegyzési kérelmet el kellett volna utasítani. Utóbb keresetindítási jogát a Ctv.
- §
(2)bekezdésére is alapította, ennek körében az általa korábban indított törvényességi felügyeleti eljárásra hivatkozott. Az elsőfokú bíróság az alperesnek
- június
- napján kézbesített végzésével számára 45 napos határidőt engedélyezett írásbeli ellenkérelem előterjesztésére, aki annak – elektronikusan –
- október 9-én tett eleget. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Mindenekelőtt vitatta a felperes kereshetőségi jogát. E körben kifejtette, a támadott végzésnek a felperest érintő része kizárólag az ügyvezetői tisztséget törlő rendelkezés, ilyen tárgykörben azonban keresetet nem terjesztett elő. Előadta, az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés megfelel a Ctv.
- §
(3)bekezdésében foglalt követelménynek, hiszen eltérő betűtípussal és aláhúzással kerültek kiemelésre a változások. A törzstőkeemelésre vonatkozó taggyűlési határozatok és a társasági szerződés nem ellentmondásos. Kifejtette, (tag neve), a tőkeemelésben résztvevő tag az összesen 6.000.000,- forint pénzbeli hozzájárulásból 3.000.000,- forintot a társaság házipénztárába, a jogerős cégbejegyzést követő három napon belül pedig a fennmaradó 3.000.000,- forintot a társaság bankszámlájára volt köteles befizetni. Nem vitatta az ügyvezetői nyilatkozat hiányát, azonban ezt a cégbíróság sem észlelte eljárása során, azt az alperes utóbb pedig pótolta. Nyomatékos véleménye szerint a felperes által hivatkozott körülmények jogszabálysértést nem valósítanak meg, illetve a jelen peres eljárásban kiküszöbölhetők, így nem eredményezhetik a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A Ctv. 65. §
(1)bekezdésének ismertetését követően kifejtette, a változásbejegyző végzés tartalmi alapját a
- június 23-án és július 26-án meghozott taggyűlési határozatok képezték. Leszögezte, a sérelmezett változásbejegyző végzés a felperesre közvetlen rendelkezést nem tartalmaz, ezért nem rendelkezik a Ctv.
- §
(1)bekezdése szerinti perindítási jogosultsággal. Megjegyezte ugyanakkor, a végzés 13/
- rovatában feltüntetett, a felperes képviseletére vonatkozó adat törlésére nézve nem jelölt meg jogszabályba ütközésre alapot adó okot. Kifejtette azt is, a kereshetőségi jog hiányán nem változtat az a tény sem, hogy a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. A Ctv.
- §
(2)bekezdése nem teremt ugyanis lehetőséget a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti perindításra az abban meghatározott körön kívüli személyek számára. Érdemben sem találta helytállónak a felperesi keresetet, ugyanis az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés megfelel a Ctv. 51. §
(3)bekezdésében támasztott követelménynek. Azt is megállapította, az alperes házipénztár-bizonylattal igazolta az újonnan belépő tag vagyoni hozzájárulásának teljesítését. Az a körülmény, hogy annak teljesítése nem a társasági szerződésben meghatározott módon történt, nem minősül olyan mértékű jogsértésnek, amely a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését indokolná. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és a kereset szerinti döntés meghozatala érdekében. Mindenekelőtt sérelmezte, hogy az alperes írásbeli érdemi ellenkérelmét határidőn túl terjesztette elő, és emiatt igazolási kérelemmel nem élt. Kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság a Ctv. 71. §
(1a)bekezdésében előírt korlátozás ellenére a
- sz. végzésében további írásbeli perfelvételt rendelt el. Konzekvens véleménye szerint rendelkezett kereshetőségi joggal a Ctv.
- §
(2)bekezdéséből adódóan. Érdemben változatlanul fenntartotta, a taggyűlési határozatok és a társasági szerződés tartalma a törzstőkeemelés módjára nézve ellentmondásos, emiatt pedig indokolt a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése. Az alperes fellebbezési ellenkérelme – fenntartva az elsőfokú eljárásban kifejtett érvelését - az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokai folytán való helybehagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. A felperes az ítélőtábla által gyakorolni kért felülbírálati jogkörök közül részben eljárásjogi, részben anyagi jogi indokokra hivatkozott. Ennek megfelelően az ítélőtábla elsődlegesen azt vizsgálta, történt-e az elsőfokú bíróság részéről az ügy érdemi elbírálására kiható, a másodfokú eljárásban nem orvosolható eljárási szabálysértés. Téves a felperesnek az az álláspontja, miszerint az alperes érdemi ellenkérelme hatálytalan. Az elsőfokú bíróság a 2018. május 9-én postai úton hívta fel – a még jogi képviselővel nem rendelkező – alperest 45 napos határidővel az érdemi ellenkérelem előterjesztésére, tájékoztatva arról is, hogy az eljárásban a jogi képviselet kötelező. A végzést az alperes június 5-én vette át, ehhez képest a határidő július 20-án járt le. A Pp. 148. §
(1)bekezdése értelmében azonban az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszaka (ítélkezési szünet), vagyis jelen esetben a határidő augusztus 25-e. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor a perelőkészítés során a kereset elbírálásához további intézkedésként augusztus 30-án elrendelte a (város neve)-i Törvényszék 15.G.21.474/2017. számú peres iratainak csatolását, melynek tárgyára figyelemmel szeptember 4-én 4. sz. végzésében a felperest – tévesen további perelőkészítésként – valójában tartalma alapján a Pp. 115. §
(1)bekezdése szerinti hiánypótlás keretében további tény- és jogállításra hívta fel. A felperes ennek október 3-án tett eleget, melyben – korábbi keresetéhez képest – további jogállításokat tett. Az alperes képviselője október 8-án tekintette meg az iratokat, majd ugyanezen a napon meghatalmazott jogi képviselője október 9-én terjesztette elő érdemi ellenkérelmét. A Pp. 149. §
(1)bekezdése szerint a fél az elmulasztott perbeli cselekményt – ha e törvény másként nem rendelkezik – többé hatályosan nem teljesítheti, az elkésetten teljesített perbeli cselekmény hatálytalan. A bíróság az elkésetten teljesített perbeli cselekmény hatálytalanságának tényéről az érintett felet értesíti, kivéve, ha e törvény az elkésett perbeli cselekmény visszautasítását írja elő. Az elmulasztott határidő utolsó időpontjában nem állnak be a mulasztás jogkövetkezményei, ha arra előzetesen figyelmeztetni kell a felet, ilyenkor a perbeli cselekményt addig pótolni lehet [
(2)bekezdés]. A törvény az ellenkérelem írásbeli benyújtására vonatkozó határidő (Pp.
- §) tekintetében abból indul ki, hogy a bíróság nem feltétlenül tudja meghatározni, hogy az alperes számára az adott esetben mennyi a reális és szükséges időtartam, mivel ez önmagában a keresetlevélből nem biztos, hogy megállapítható. Előfordul, hogy egy bonyolultnak tűnő per az ellenkérelem tükrében leegyszerűsödik, vagy egy egyszerűnek tűnő per bonyolultabbá válik az ellenkérelem alapján, vagy beszámítás, viszontkereset folytán. A törvény a reális határidő meghatározásához figyelembe veszi, hogy az alperesnek e határidőn belül kell ellenkövetelését is (viszontkereset, beszámítás) előterjesztenie. E határidő szolgál arra, hogy az alperes eldöntse akar-e és mivel védekezni, akar-e és mire ellenkövetelést érvényesíteni. E határidő áll rendelkezésre, hogy kiválassza és megállapodjon a jogi képviselővel, vagy jogi tanácsot szerezzen be, a jogi képviselő megismerje a keresetet és az alperes álláspontját, iratait, esetleges perben érvényesíthető ellenköveteléseit, mindezeket feldolgozza, majd a teljes körű alperesi írásbeli ellenkérelmet, egyidejűleg esetleges ellenkövetelésére viszontkeresetet, beszámítást tartalmazó iratot elkészítse. Ugyanakkor a merev törvényi határidők elkerülése és az ügyek egyedi körülményeinek értékelhetősége érdekében a törvény lehetőséget biztosít a bíróság számára, hogy az alperes indokolt kérelme alapján a törvényi határidő meghosszabbíthassa. Itt jegyzi meg az ítélőtábla, az elsőfokú bíróság a perelőkészítés szakában szükségesnek látta további iratok beszerzését és ennek tükrében a kereset részletesebb kifejtését. Az ügy viszonylagos bonyolultsága, a felek között kialakult vita jellege miatt az ügy érdemi elbírálásához szükségessé váló, részletesebb felperesi nyilatkozat megtételét követően (
- október 3.), már erre reflektálva terjesztette elő (
- október 9.) rövid határidőn belül érdemi ellenkérelmét az alperes, mely mindenképpen az eljárás gyorsítását szolgálta. Az előbbieken túl joghatályosan, elektronikus úton csak
- október 12-én kézbesítette a keresetlevelet és mellékleteit, a további felperesi nyilatkozatot, illetve a felhívást a bíróság az alperesnek. Mindezekre figyelemmel a Pp.
- §
(2)bekezdése alkalmazásával az érdemi ellenkérelmet határidőben érkezettnek kell tekinteni. Ezek után a perben az kapott érdemi jelentőséget az alperes védekezésének tükrében, hogy a felperes rendelkezik-e perbeli legitimációval. A Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A Ctv. 78. §
(1)bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a változásbejegyzési kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. A
(2)bekezdés előírja, az
(1)bekezdés alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt. A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a 65. §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti. Az, hogy a felperesi pozícióban lévő felet a perbeli legitimáció a Ctv. 65. §
(1)bekezdése, vagy 78. §
(2)bekezdése alapján illeti meg, annak van jelentősége, hogy a jogszabályi rendelkezések alapján előterjeszthető volt-e a törvényességi felügyeleti kérelem. A Ctv. 74. §
(1)bekezdése sorolja fel a törvényességi felügyeleti eljárás fő (általános) eseteit. A
(3)bekezdés szerint azonban nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a Ctv. 65-
- §-ai, vagy más polgári perben érvényesíthető. Az idézett rendelkezések egybevetéséből leszűrhető, hogy amennyiben valamely igény érvényesítése polgári peres útra tartozik, ez a körülmény kizárja a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezését, tekintet nélkül arra, hogy a fél élt-e a perindítás lehetőségével. A peres eljárásnak ugyanis a törvényességi felügyeleti eljárással szemben primátusa van, mivel a törvényességi felügyeleti eljárásban lefolytatható korlátozott bizonyítással szemben a teljeskörű bizonyításra lehetőséget adó peres eljárás alkalmasabb eszköz a tényállás feltárására. Ez irányadó abban az esetben is, ha a tag egy adott változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan kezdeményez törvényességi felügyeleti eljárást. Ezen sajátos, párhuzamos törvényességi felügyeleti eljárásban a kérelem – szemben az általános törvényességi felügyeleti kérelmekkel – értelemszerűen a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem elutasítására, a bejegyzés megtagadására irányul, és a cégbíróságot mindkét kérelem egyidejű, együttes elbírálási kötelezettsége terheli. Vagyis, ha a kérelmező a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt perindításra jogosult, kizárja a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelme elbírálását. Ez jelen peres felek kontextusában azt jelenti, a felperes perbeli legitimációját nem az a tény alapozza meg, hogy a cégbíróság
- számú, változásbejegyzést elrendelő végzésével egyidejűleg a törvényességi felügyeleti kérelmét elutasította. Kereshetőségi joga ezért a Ctv.
- §
(2)bekezdésével szemben a Ctv. 65. §
(1)bekezdésén alapulhatna. A cégbíróság kifogásolt végzése a jegyzett tőke változását, 13/
- számú rovatában a felperesi ügyvezető törlését, valamint 1/
- rovatában (tag neve) tag tagsági viszonyát jegyezte be. A Ctv.
- §
(1)bekezdés már idézett rendelkezése szerint a végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész mellett a végzés hatályon kívül helyezése iránt az terjeszthet elő keresetet, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, mégpedig a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan. A felperes keresetében a cégbíróság
- sorszámú végzése hatályon kívül helyezését arra alapította, hogy egyes taggyűlési határozatok és a társasági szerződés megfogalmazása a törzstőke emelés módjára nézve ellentmondásos. Alapvetően tehát olyan cégjegyzéki adat jogszabályba ütközésére hivatkozott, mely rá nézve rendelkezést nem tartalmaz. Jogi érdekét ugyanakkor úgy jelölte meg, hogy az tagi minőségéhez kapcsolódik. A bírói gyakorlat a Ctv.
- §
(1)bekezdésének rendelkezését megszorítóan értelmezi, így csak azok a személyek rendelkeznek perindítási jogosultsággal, akiknek a személyére a sérelmezett végzés kifejezetten, nevesítve rendelkezést tartalmaz (hasonlóan: Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.680/2009/4., Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.030/2013/14., IH 2014.158.). Ebből pedig az következik, a törzstőke-emelést bejegyző cégjegyzéki adattal szemben a felperest abban az esetben illeti meg keresetindítási jog, ha jogi érdekeltségét etekintetben valószínűsíti. Lényeges, hogy az ügyhöz kapcsolódó érdekeltség nem jelenti a jogi érdek fennállását is. A Kúria álláspontja szerint a „jogi érdek” fogalom a jog által szabályozott érdekeltséget, jogszabályban biztosított jogot, érvényesíthető igényt, azaz jogszabályra hivatkozással bemutatható érdekeltséget jelent (Kúria Pfv.VI.20.293/2018/8.). A jogi érdek mibenlétére nézve a Ctv. rendelkezést nem tartalmaz. A bírói gyakorlat a jogi érdeket akkor tekinti fennállónak, valószínűsítettnek, ha az eljárás eredménye kihat a fél valamely jogviszonyára, az eljárás eredményeként hozható, neki kedvező döntés folytán kötelezettségtől szabadul vagy jogokat szerez (hasonlóan: EBH 2004.1042.). A jogi érdek fennállása azonban csak akkor állapítható meg, ha a felperes jogvédelme más jogi eszköz igénybevételével nem biztosítható (BH 2004.503.). A felperes tagsági viszonyán keresztül hivatkozott jogi érdekeltségére, ez azonban az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekének valószínűsítésére nem alkalmas. A változásbejegyző végzés alapjául szolgáló, a törzstőke-emelés keretében hozott taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt korábban pert kezdeményezett, az jogerősen lezárult. Ezzel jogvédelme kellőképpen biztosított volt, az a tény, hogy a peres eljárás számára kedvezőtlen döntéssel zárult, nem teremti meg a jogi érdekeltséget a változásbejegyző végzésnek őt kifejezetten nem érintő rendelkezésével szemben. Ebből pedig okszerűen az következik, keresetében érvényesített okból a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésének nincs helye, a felperes perindítási jogosultsággal etekintetben nem rendelkezik. A felperes a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerint perbeli legitimációval kizárólag a végzés őt, mint képviseletre jogosultat törlő adatának hatályon kívül helyezése iránti perre rendelkezik, etekintetben azonban – egyetértve az elsőfokú bíróság álláspontjával – a Ctv. 65. §
(2)bekezdésében megállapított jogvesztő határidő alatt jogszabálysértő okot nem jelölt meg. Mindezeket összegezve a felperes a cégbíróság 77. sorszámú végzése ellen az őt érintő rész vonatkozásában a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerint rendelkezett perbeli legitimációval, ugyanakkor erre jogszabálysértő okot nem jelölt meg, a végzés egyéb rendelkezéseire nézve pedig nem volt az anyagi jogi szabályokon alapuló jogi érdekeltsége. Jogilag elismerhető érdeke érvényesítésére rendelkezésére állt más, polgári jogilag igénybe vehető, és általa igénybe is vett eszköz, a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetindítási jog, ezzel korábban élt is. Erre figyelemmel a törvényi feltételek hiányában kellett a felperesi keresetet elutasítani. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes másodfokú eljárásban felmerült – a jogi képviselettel összefüggően felszámított és igazolt – költségeinek megfizetésére. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Szeged,
- június
- Dr. Hámori Attila s.k. a tanács elnöke Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k. előadó bíró Dr. Bálind Attila s.k. táblabíró